Szolnok Megyei Néplap, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-03 / 208. szám

XXXIV. éví. 298 SÍ. 1983. szeptember 3., szombat a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kitüntetések a bányásznap alkalmából az Ipari Minisztériumban Növekszik a feltárt szénvagyon, gazdaságosabb kitermelés Havasi Faranc felszólalása az Ünnepségen A 33. bányásznap alkalmából tegnap ünnepséget tartot­tak az Ipari Minisztériumban. Az ünnepségen részt vett Ha­vasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Mé­hes Lajos ipari miniszter, a Politikai Bizottság tagjai. Ott volt Fejti György, a KISZ KB első titkára, jelen voltak a SZOT és különböző ágazati szakszervezetek vezetői, képvi­selői. Az ünnepséget Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára nyitotta meg, majd Havasi Fe­renc a párt Központi Bizottsága és a kormány nevében kö­szöntötte a bányászokat. — Ezen a napon azok felé fordul az ország figyelme, akik áldozatos munkával a fejlődés szolgálatába állít­ják hazánk ásványi kincseit — mondotta a Központi Bi­zottság titkára. Ez az ünnep kifejez^ a bányászok társa­dalmi megbecsülését, a mély tiszteletet, amely ibányá- szaimkat övezd. Társadal­munk a bányászok múlt és jelenbeli helytállásáról, ál­dozatvállalásáról is emléke­zik ezen a napon. A bányá­szat dolgozóinak erőfeszíté­sein nagy mértékben múlik népgazdaságunk további fej­lődése is. Nálunk is számolni kell a kitermelési feltételek rosz- szabbodásával, ezen azon­ban úrrá lehetünk a fejlett technika eszközeinek mind szélesebb körű alkalmazásá­val — mondotta. — A föld alatti szénbányákban a ter­melés 60 százalékát már teljesen gépesítették, fokoza­tosan terjed az automatizált termelésirányítás is. A szi- lárdásvány-bányászat más területein is — különösen a bauxit- és uránércbányá­szatban — alkalmazott ter­melési technológiák mind nagyobb része mérhető nem­zetközi mércével. Hasonló fejlődésen megy át a bányá­szati aknamélyítés technikai fegyvertára is, amely máris számos kiemelkedő teljesít­ményre adott lehetőséget. Korszerű gépek — Az új gépék, berende­zések, technológiai eljárások folyamatosan megváltoztat­ják a bányamunka jellegét és új követelményeket tá­masztanak a dolgozó embe­rekkel szemben, nagyobb szerephez jut az emberi té­nyező. A korszerű gépek kezeléséhez szélesebb isme­retek szükségesek. Az el­múlt időszak tragikus ese­ményed is arra figyelmeztet­nek, hogy a legkorszerűbb technika is válójában csak akkor eredményes, a munka csak akkor biztonságos, ha mindenki fegyelmezetten teljesiti feladatait, és a munka egész folyamatát el­lenőrzik. Ugyanakkor szük­séges, hogy még szélesebb körben alkalmazzák a mé­rés, az automatizálás eszkö­zeit és különösen fontos, hogy ezek helyes kezelését megismertessék a dolgozók­kal, gyarapodjék az embe­rek szaktudása, egyének és kollektívák nagy felelősség­gel végezzék feladataikat. — Nagy a jelentősége an­nak — folytatta —, hogy az ásványi nyersanyagok kiter­melése és felhasználása mi­nél kisebb környezetkárosí­tó hatással járjon. Fokozni kell azokat a dicséretes eredményeket, amelyeket á bányászat egyes területein azzal értek el, hogy a mező- és erdőgazdasági művelésből korábban elvont területeket tájrendezéssel ismét alkal­massá tettek a hasznosítás­ra. Az energia- és nyersanyag­gazdálkodás korszerűsítésé­ről szólva rámutatott, hogy fokozni kell a gazdaságosan igénybe vehető hazai ener­giahordozók kitermelését, másrészt teljesebben ki kell használni a KGST-országok- kal kiépített és tovább bő­víthető együttműködés lehe­tőségeit. Nagyon fontos, hogy a hazai kitermelést ne csupán! az ^energiahordozók világpiaci árának emelkedé­se, s ezzel a behozatal meg­drágulása tegye versenyké­pessé. A gazdaságosság leg­fontosabb feltétele, hogy mérsékeljük a kitermelés költségeit, fokozzuk a munka hatékonyságát, termelékeny­ségét. A termelés gazdaságos bővítésére mindenekelőtt a széntermelésben van lehető­ség. Az ismét intenzívvé vá­ló földtani kutatások ered­ményeképpen az ötödik öt­éves terv időszakában mint­egy egymilliárd tonnával bő­vült ismert szénvagyonunk, ami lehetőséget ad a hosz- szú távú fejlesztés megala­pozásához. Az eocén-prog­ram keretében épülő már- kusfiegyi és nagyegyházi bá­nyák 1980-ban megkezdték a termelést és az elhatározott ütemben folyik a mányi bá­nyaüzem első szakaszának, valamint a Lencse I—II bá­nyának az építése, s megkez­dődött a kokszolható fekete­szén mennyiségének növelé­sére a liász-program végre­hajtása is. Az ország ener­giaigényének biztosításában a szénbányászat mellett egy­re nagyobb szerepet kap az uránbányászat, amelynek nagy ünnepe volt a Paksi Atomerőmű első blokkjának bekapcsolása. — Energiafelhasználásunk szerkezetének átalakítása is nagy mértékben hozzájárul­hat a természeti kincseinkkel való eredményesebb gazdál­kodáshoz. Lehetséges és egy­ben szükségszerű is a ha­gyományos energiahordozók, különösen a szén eddigieknél nagyobb arányú hasznosítá­sa. Legalább ilyen fontos az energiatakarékos termelési eljárások kidolgozása és al­kalmazása. Ezzel érhetjük el az energiaszükséglet viszony­lagos csökkentését. Nagyon fontos, hogy a bá­nyászatban is jobban kihasz­náljuk a berendezéseket, ha­tékonyabbá váljék a munka, de ennél is fontosabb, hogy mindenütt tovább fokozzák a munka biztonságát, könnyít­sék a bányászmunkát. Az ötödik és hatodik ötéves terv időszakában is igen jelentős összegeket — összesen há- rommilliárd forintot — for­dítottak, illetve fordítanak erre a célra. Azoktól az in­tézkedésektől is a bányászok munkakörülményeinek to­vábbi javulása várható, ame­lyek nyomán 1985-ig újabb 20 százalékkal csökken az egészségre ártalmas munka­helyek száma a bányaipar­ban. Végül arról szólt, hogy a párt és a kormány tovább­ra is minden támogatást megad ahhoz, hogy a bányá­szok sikeresen és biztonság­gal végezhessék munkájukat. A legjobbak kitüntetése Havasi Ferenc beszéde után Méhes Lajos kitünte­téseket adott át. Az Elnöki Tanács Papp Károlynak, a Miskolci Kerületi Bányamű­szaki Felügyelőség vezetőjé­nek a Szocialista Magyaror­szágért Érdemrendet adomá­nyozta. ötvenhat bányaipari, illetve minisztériumi dolgozó a Bányász Szolgálati Érdem­érem arany, ezüst illetve bronz fokozatát, hét bányász, illetve minisztériumi dolgo­zó pedig a Kiváló Bányász, illetve a Kiváló Munkáért kitüntetést vette át. Kovács László zárszava után az ipari miniszter fo­gadást adott a kitüntetettek tiszteletére. Szovjet álláspont Döntff szakasz kezdődik a genfi tárgyalásokon Szeptember 6-nak, az eu­rópai rakétákról Genfben folyó tárgyalások felújítá­sának közeledtével a szov­jet sajtó a megszokottnál is nagyobb figyelmet szentel a rakéták kérdésének. Ami a szovjet—amerikai tárgya­lások kimenetelét illeti, Moszkvában ezúttal sem bo­csátkoznak jóslásokba, már csak azért sem, mert az Egyesült Államok mindmá­ig nem adott érdemi választ a Jurij Andropov által egy héttel ezelőtt megfogalma­zott legújabb szovjet javas­latokra, s nem ismeretes, milyen álláspontot képvisel majd az amerikai küldöttség a jövő hét keddjén újrakez­dődő mgbeszéléseken. Attól', hogy ez a reagálás milyen lesz, hajlandónak mutaitkozdk-e végre az Egye­sült Államok is gyakorlati lépést tenni a megállapodás érdekében, nagymértékben függ az európai és a tá- gabb értelemben vett nem­zetközi helyzet további ala­kulásától. A genfi tárgya­lások — mint ezt Jurij And­ropov a Pravda kérdéseire válaszolva megfogalmazta — döntő szakaszukhoz ér­keztek. Egyre közeledik ugyanis az év vége. a raké­tatelepítésről hozott NATO- határozat végrehajtásának határideje, s ezért szovjet vélemény szerint Washing­tonnak is nyíltan színt kell vallania. Nem maradhat meg to­vábbra is a megegyezési szándékát bizonygató szép szavak mellett, miközben változatlanul elfogadhatatlan engedményeket követel tár­gyalópartnerétől. A Szovjet­unió ugyan, s ezt több ízben is határozottan kinyilvání­totta. a megegyezést illető­en nem köti magát előre meghatározott dátumokhoz, s nem is hagyja, hogy ezek révén zsarolják. A Szovjetuniónak meg­győződése, hogy Genfben még mindig van lehetőség a megállapodásra. Moszkvai állásfoglalások viszont már többször leszögezték: telje­sen irreális azt várni a Szov­jetuniótól. hogy eltekintsen az egy indításra több mint 600 nukleáris töltetet 4500 kilométer távolságra eljut­tatni képes angol és fran­cia rakétaerők figyelembe­vételétől. A jászberényi Vegyesipari Szolgáltató Vállalat 1962 őszén alakult szociális foglalkoz­tatóként, majd 1964-től mint csökkent munkaképességűeket foglalkoztató vállalat működött nyolc éven keresztül. Jelenleg is a négyszázat meghaladó dolgozói lét­szám majdnem kétharmada csökkent munkaképességű bedolgozó. A vállalat szer­teágazó tevékenysége közül a legjelentősebb a munkavédelmi kesztyűk és eszközök gyártása. A munkavédelmi kesztyűk szabványait a központi üzemben készítik Nem könnyű eladni ma­napság, különösen érvényes ez a tartós fogyasztási cik­kekre, köztük a bútorokra. A kedvezőnek korántsem ne­vezhető gazdasági feltételek között mégis sikeres fél­évet tud maga mögött a Bu­dapesti Bútoripari Vállalat jászberényi gyáregysége. A tervezett százharminc millió forint helyett 132 millió 619 ezer forintos nettó árbevételt ért el, amely 10,3 százalék­kal több az előző esztendő hasonló időszakában elért eredménynél. Annak ellené­re, hogy a három évtizedes múltra visszatekintő (1969- től a Bubiv égisze alatt mű­ködő) üzem termelésének folyamatosságát gyakorta ne­hezítették anyagellátási problémák: különböző sze­relvények, kötőelemek, szö­vetek és habanyagok késve érkeztek. A jelentékeny termelésnö­vekedés mögött háromszáz- hét dolgozó jó munkája rej­lik. Az általuk készített ter­mékek népszerűek a hazai piacon, a cseh és a lengyel fogyasztók körében egy­aránt. Az itt gyártott ele­mes bútorok hazánk vala­mennyi Domus áruházában kaphatóak, például a Hori­zont garnitúrának huszon­hat forgalmazóhelye van. Keresett cikk a gyáregység fő profiljában tartozó Vari- ant és Komfort szekrénygar- niitúra, melyek több válto­zatban készülnek. A jászberényi Bubiv ter­melése széles körű kooperá­ción alapszik: szoros kap­csolatban állnak a törzs­gyárral és a többi gyáregy­séggel, illetve más üzemek­kel. A budapestieket mun­kaerővel is segítik, hatodik esztendeje már, hogy tizen­öt-húsz dolgozójuk ingázik Jászberény és a főváros kö­zött. Együttműködésük, illet­ve az ezen alapuló termelé­sük tehát jól állja a gazda­sági szakítópróbát. A 9-es számú gyáregységben egyedi gépekkel termelnek, szín­vonaluk — egyelőre — meg­felel a ma követélményed­nek. Várható, hogy az idén 261 millió forintos árbevételt tervező jászberényi üzem megrendelései ds vastagodni fognak, ugyanis a közel­múltban új termékeket fej­lesztettek ki. Egy hajlított elemekből összeállított, kár­pitozott garnitúrát rövide­sen bemutatnak Kanadában, valamint a Hifi-tornyokhoz használható gurulós szekré­nyeket az Egyesült Államok, fogyasztói tekinthetik meg. Ha e két ország vásárlóinak tetszését sikerül megnyerni, az jelentős megrendelés re­ményeivel kecsegtethet. A napokban pedig Moszkvá­ban tartanak bemutatót az Artex közvetítésével. Re­mélhetőleg a szovjet vevők is szivesen fogadják a Bu­biv termékeit, ami úgyszin­tén jelentősen megnövelhe­ti a termelést, illetve az ár­bevételt. Ehhez természete­sen számottevő technikai fejlesztést és átszervezést is végre kell hajtani. Bejrúti lángcsóva (Külpolitikai kommentárunk a 2. oldalon.) Észak-amerikai és moszkvai bemutalék Szóles körű kooperáció Állják a „szakítópróbát” Jászberényben

Next

/
Oldalképek
Tartalom