Szolnok Megyei Néplap, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-02 / 207. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. SZEPTEMBER 2. Szeptemberi felhívás Balesetmentes otthont! A kétéves kislány felmászott az ablak alatti heverőre, majd onnan felkapaszkodott a párkányra. Az anya éppen akkor lépett be a szobába, amikor a gyerek felegyenesedett, s a nyitott ablak keretében állva a ház előtti játszóteret nézte. A hetedik emeletről! Az asszony a rémülettől szerencsére szólni sem tudott, de nem vesztette el lélekjelenlétét, a kislány mögött termett, s mielőtt az észrevette volna, átkarolva a heverőre húzta. Tragikusan is végződhetett volna ez az eset, mint annyi más gyermekbaleset, melyekről sajnos elég sűrűn hallunk: lezuhant a nyolcadik emeletről, a falból kilazult elektromos kapcsoló drótját megérintve áramütés érte, nyitva felejtett gázcsap miatti mérgezés ... Folytathatnám a felsorolást a meggondolatlan felnőttekkel is: a tüzet okozó ágyban cigaret- tázástól a fürdés közben hajszárítót használók végzetes könnyelműségéig. Az idős korosztályt fenyegető veszélyek sem kevesek a lakásban: függönyleszedés köbben sokan esnek le á székről vagy helytelenül kezelik a háztartási gépeket. És hányszor olvasunk arról télen, fűtési idényben, hogy a széngáz fúlladásos halált okozott, jobb esetben a mérgezetteket még életben találják, s a mentők kórházba szállítják a súlyos betegeket. Nem tudunk vigyázni magunkra és egymásra. Tavaly a megyék összesített adatai szerint több mint 300 ezren jelentették be az Állami Biztosítónak szabadidős balesetüket, amely otthonukban vagy a lakóház környékén érte őket. Míg az üzemi balesetek száma — nálunk és világviszonylatban is — csökken, a munkahelyeken kívüli sérülések száma szaporodik. A statisztika szerint a balesetek 73 százaléka nem üzemi körülmények között következik; be. Mindez azzal magyarázható, hogy ma már a munkavédelemmel, munka- egészségüggyel szervezetten foglalkoznak szakmánként is: az iparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben a balesetek megelőzésére oktatják a dolgozókat, még mielőtt munkába állnának. A technika fejlődésével azonban nemcsak a gyárak, üzemek, vállalatok munkahelyi környezete változott meg, hanem otthoni körülményeink!, életmódunk is, s ez más magatartást, életvitelt, szokásokat követel. Egyre több háztartásban használnak vezetékes vagy pb- palackos gázt, tisztában kell lenni a főzésben, tüzelésben nagy kényelmet adó, de veszélyes energiahordozó szakszerű kezelésével. Ha a csővezeték csatlakozásánál a tűzhelyben, konvektorban vagy boylerben esetleg magából a készülékből gázszivárgást észlelnek, azonnal kell jelenteni. Jó lenne, ha a szolgáltató gyakrabban tartana ellenőrzést. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy csak az üzemben, a közlekedésben kell vigyázni épségünkre, s ha becsukjuk magunk mögött a lakás ajtaját, védve vagyunk, kirekesztettük a veszélyeket. Fogalmuk sincs arról, hogyan kell egy sebet bekötözni, az égést szenvedettel bánni, mesterségeslégzést adni stb. Igaz, a Vöröskereszt szervez elsősegélynyújtó tanfolyamokat az általános és középiskolákban, üzemekben, lakókörzetekben, de honnan is tudhatnák a lakók, hogy ki az, akihez segítségért fordulhatnak. Jó lenne, ha lakógyűléseken vagy akár a lépcsőházak hirdetőtábláján nyilvánosságra hoznák a nevüket. Dicséretére válna a házfelügyelőknek is, ha minél többen, önkéntesen elvégeznék a tanfolyamot, hisz őket tudják legkönnyebben elérni a bajbajutottak. Egyes házakban a telefontulajdonosok eltitkolják, hogy van távbeszélőkészülékük hogy ne csengessenek be hozzájuk minden csip-csup üggyel telefonálni a szomszédok. Valóban tapintatlanság valakit azért zavarni, hogy félórát csevegjünk a barátnőnkkel vagy jelentkezzünk a fodrászhoz. De veszélyben, ha orvost vagy mentőt kell hívni, annyi emberséggel tartozunk egymásnak, hogy beengedjük a lakásunkba telefonálni lakótársainkat. Az otthon biztonságáért a Hazafias Népfront Országos Tanácsa balesetvédelmi társadalmi munkabizottsága most szeptemberben egyhónapos országos propaganda- kampányt hirdet, jelszava: „Balesetmentes otthont!”. — Célja az otthoni balesetek megelőzése, az okok kutatása, feltárása. Társadalmi méretű felvilágosításra, mozgósításra vállalkozik az érdek- védelmi szervezet egészségünkért. Széles körű összefogásra szólítja fel mindazokat a tömegszervezeteket, intézményeket, amelyek sokat tehetnek a humánus program sikeréért. Azért, hogy ritkábban vijjogjon fel a piros- zászlós, száguldó mentőautó szirénája, azért, hogy korszerű otthonainkban tanuljunk meg kényelmesen, biztonságban élni. A tervek szerint ezentúl minden év szeptemberében megrendezik az otthonok balesetvédelmi hónapját figyelmeztetve bennünket arra, hogy csak egy életünk van. Jobban kellene vigyázni rá; a magunkéra és a másokéra egyaránt. H. A. Ma este a televízióban Az első szolnoki leg-bajnok, avagy a menő létrán menő Gebei János nem gyűri a fülét a szájába, nem növeszti a haját a bokájáig, még csak a húsz centiméterre állított limbóléc alatt sem tud átbújni. Semmi ilyen szuper dolgot nem csinál. Csupán fogja, pontosabban rááll a munkaeszközére és elindul: létrával fut időre. — öt- és nyolcfokú létrával indultam, és mindkét kategóriában győztem — mondja az immár kétszeres magyar bajnok. A Leg- leg-leg című műsor valóban ma lesz a tévében, de a verseny és a felvétel már korábban megvolt a Budapest Sport- csarnokban. A döntőben a százméteres távot Jíet- tő perc 'huszonkét másodperc alatt futottam végig. Egy kisfiú szaladt mellettem: „Bácsi, ne tessék sietni, mert már úgysem érik utol.” Jól jött a biztatás. A fővárost is megjárt létlétrafutó leg-bajnok, Gebei munka közben János rát mustrálgatjuk a bajnokkal. Egy kicsit rozogának látom. — Az a jó — veszi át a szót János, a szolnoki ÉpítőJavító-Szolgáltató Vállalat harminckét éves szobafestője. Én ugyanis nem oldalazva, hanem a cél irányába nézve, előremenetben haladtam. Versenyre az a jó létra, amelyik nyiklik-nyaklik. En bizony csak segédlettel mernék ráállni az első fokára is... — Ezzel már voltam Sza- jolban is. Ha minden összejön, akkor rövidesen Budapestre is felruccanok vele. Na, nem egyhuzamban, hanem napi 15—20 kilométeres adagokban. Aki úgy gondolja, velem tarthat. — Akkor sem lesz ezzel a teljesítménnyel világbajnok — heccelem bátortalanul. — Igen, tudom. Van egy sporttárs. aki Bécsből jött át a mi fővárosunkba kettes létrával. Én ennél nagyobb utat is tervezek, de erről még korai lenne beszélni. Gebei János — aki a vállalat kiváló ifjúsági brigádjának a vezetője — a mai napig jól titkolta leg-legbeli sikereit. Most már a munkahelyén is mindenki tudja, és várja a ma esti tévéadást. A sok-sok szolnoki barát, ismerős mellett ott ül majd a készülék előtt kislánya Hajnalka és felesége, Katalin is. Viszontlátásra este nyolc órakor az egyes csatornán. B. I. Fotó: Korányi Éva A vagonfosztogatók éjjel érkeztek Avagy vagyonvédelem kérdőjelekkel 1982. június 30. A csütörtökről péntekre virradó nap után fátyolfelhős éjszaka borult a szolnoki MÁV pályaudvarra. Az egyik, úgynevezett várakozó, külső vágányon árukkal megrakott teherszerelvény rostokolt. A gyér világításban néhány settenkedő kúszott a kocsisor felé. Halk kattanás, és az ajtónyílás sértetlenségét bizonyító plomba máris leszakadt. A csendet semmi sem zavarta, így a hívatlan jövevények eltolták az ajtót, majd egymás után emelték ki a gyermekruhákat, ingeket. Alaposan megrakodva, hangtalanul tűntek el a sérült vagon környékéről. 1983. július 3., vasárnap Éjszaka a külső vágányok egyikén mozdulatlanul várakozott a Szigetvárról érkező, Karcagra tartó szerelvény. A teherkocsikban konzervek, befőttek garmada. Itt is kattant a zár, óvatos mozdulatokkal eltolták a vagonajtót, és máris kézről kézre adták az ötliteres borsókonzerve- ket, a befőttes üvegek tucatjait. 1983. július 14., csütörtök A sötétben a szolnoki állomás úgynevezett keleti ötödik vágányán teherszerelvény várakozott. Tele értékes árukkal, Joker-típusú farmernadrágokkal, amelyek hatos csomagokban hevertek a konténerekben. Akár egy rémmesében: árnyak igyekeztek a vagonok felé: halk kattanás, rövid, tompa csikorgás, majd szusszanásnyi csend. Néhány percnyi nesze- zés, és suhogva emelkedtek légi útra a keresett, divatos ruhafélék: egy... kettő... húsz ... negyven ... ötven ... A kocsisor másnap indult, és a Szajol előtti váltók őre felfigyelt arra, hogy nyitva az egyik kocsi ajtaja, a kon • ténerfcől papírdobozok estek ki, sőt, egyiket másikat a szél is lobogtatta. Telefonon jelentette az állomásnak, és a szerelvényt Törökszentmikló- son állították meg. Itt ezt a vagont lekapcsolták, vasutas nyelven szólva kisorolták, és a leltár után kiderült: ötvenöt farmer hiányzik. A kár több tízezer forint. Az ember tragédiája első színpadi bemutatójának 100. évfordulója alkalmából kétnapos ünnepségsorozatot tartanak a fővárosban — jelentették be tegnap a Fészek Művészklubban rendezett sajtótájékoztatón a Művelődési Minisztérium, a Madách Emlékbizottság, a Magyar Színházművészeti Szövetség és a Nemzeti Színház képviselői. Malonyai Dezső, a Nemzeti Színház igazgatója elmondotta: a centenáriumi rendezvénysorozat szeptember 21-én 13 órakor kezdődik a Margitszigeten, ahol megkoszorúzzák Madách Imre szobrát, a nemrég elhunyt Vilt Tibor alkotását. Délután a Mező Imre úti temetőben megkoszorúzzák Paulav Ede sírját, a Tragédia első rendezőjének alakját Cenner Mihály színháztörténész idézi fel. Délután 4 órától a Magyar Posta alkalmi hivatalt nyit á Nemzeti Színház előcsarnokában, ahol estig bélyegzéssel látják el az évfordulóra kiadott emlékbélyegeket. A Nemzeti Színház első emeleti társalgójában Ma- dách-emlékkiállítás nyílik, a tárlaton eredeti dokumentu1983. július 18. A MÁV illetékesei a nagy értékű lopás után ismeretlen elkövetők ellen feljelentést tettek a Szolnok városi-járási Rendőrkapitányságon, miután megállapították, hogy a rablás, a vagonok felfeszítése minden valószínűség szerint a szolnoki állomáson történhetett. Több, feltételezett gyanúsított akadt: mivel a bűncselekmény helye, módja, a környéken élő, hasonló cselekedeteket már elkövetők ellenőrzése, elszámoltatása egyre szűkítette a lehetséges tolvajok számát. Időközben a bizományi áruházba is jutott a ferde úton szerzett áruból, ami jelentősen segítette a bűnüldözőket abban, hogy az elkövetők minél hamarabb rendőrkézre kerüljenek. 1983. július 28. Így jutottak el a nyomozók a szolnoki Raffael Józsefig, Zsákai Ferencnéig és a 16 éves, fiatalkorú R. Gy.-ig, aki „mellesleg” más ügyben is sáros lett. Ugyanis afféle plusz feladatként elhajtott az egyik városkörnyéki tanyáról egy 7 ezer forintos anyadisznót, amikor a tulajdonos nem tartózkodott otthon. Igaz, a művelethez társa is akadt. Szerencsére a megtermett jószág hangosan visított a kényszer ellen, ezt többen hallották, sőt, az akciót látták is, így lehetett eljutni a tettesig. Ráadásul az elszámoltatásnál ez a 16 éves fiú egy olyan farmernadrágot viselt, amelyhez hasonlókat a kérdéses vagonból emeltek el az enyveskezű ismeretlenek. A kihallgatás során ők hárman olyan ellentmondásba keveredtek, amelyek után alaposan gyanúsítható volt, hogy nem teljesen makulátlanok a kocsifeltörésekben. Mindez igazolódott, miután hamarosan beismerő vallomást tettek. Ezért még ugyanezen a napon a többszörösen büntetett előéletű 26 éves szolnoki Raffael Józsefet és a fiatalkorú R. Gy.-t előzetes letartóztatásba helyezték. Zsákai Ferencné őrizetbe vételét betegsége miatt megszüntették, ő szabadlábon várja a bírósági tárgyalást. Ahogy a hasonló esetekben lenni szokott, az ügy vádemelési jamokat, fotókópiákat is láthatnak az érdeklődők. Az ember tragédiájának díszelőadása este 7 órakor kezdődik a Nemzeti Színházban; mielőtt felgördül a függöny, Köpeczi Béla művelődési miniszter mond ünnepi beszédet. A bemutatóra, — amelyet Vámos László rendez — meghívják azokat a hazai és külföldi rendezőket és színészeket, akik az egykori tragédia-előadásoknak részesei voltak. Az ünnepségsorozat második napján szakmai tanácskozást tartanak a Fészek Művészklubban. A konferencián egyebek közt Madách remekének hazai és külföldi előadásairól cserélik ki tapasztalataikat azok a rendezők, akik a Tragédiát az utóbbi években színpadra állították. A tanácskozásra irodalomtörténészeket, drámaírókat, Madách-kutatókat, kritikusokat, valamint külföldi színházi szakembereket is meghívnak. Délután a Várszínház Galériájában az Országos Széchényi Könyvtár, a Nemzeti Színház és a Magyar Színházi Intézet dokumentumaiból nyílik tárlat. vaslattal rövidesen a Szolnok városi-járási ügyészségre kerül. 1983. augusztus 18. Ezen a napon a szolnoki MÁV-pályaudvaron — ami egyúttal körzeti üzemfőnökség — elmondták, ebben az évben már 130 vagonfeltörést rögzítettek. Ez sportnyelven szólva „csúcs”, hiszen tavaly egész évben 150 volt és még négy hónap hátra van. Az is kiderült, a kocsizár sokszor jelképes, elvégre az úgynevezett épséget bizonyító plombákat nem nehéz eltávolítani. Igaz, a védelem valamennyi vasúti dolgozó feladata és akadnak vagyonőrök, vasúti rendészet is, de az eredmény felemás. Az is tény, a megye- székhelyre naponta két és fél ezer, háromezer tehervagon érkezik, és ezt a hatalmas mennyiséget az ott tevékenykedők többször is mozgatják. Így annak a pár, őrzésre hivatott embernek lehetetlen figyelni minden egyes darabot, főleg éjszaka, így a MÁV mint szállító megtéríti a károkat, ami országos szinten nem kevés nagyságrenddel, számmal jegyezhető. Mi lehetne a megoldás? Az egyik az, hogy a rendőrséggel közösen erősíteni az ellenőrzést, a vagyonvédelmet, hiszen egy fegyveres rendőr jelentősebb erő, mint egy törékeny, beteges vagyonőr, aki ha akarna se tudna szembeszállni három-négy betörővel. A másik: nem ártana növelni a rendészek számát sem. A harmadik: szigorítani a vonatátvételt, hiszen az is igaz, hogy eddig az idén Szolnokon felvett 130 dézsmajegyzőkönyv között talán ennek a tizede sem ezen az állomáson történt. Ha nem itt, valahol máshol azért sor került rá. Jelezve, hogy ma is időszerű az alkalom szüli a tolvajt szólásmondás igaza, és végre kellene valamilyen hatékony intézkedést tenni a MÁV ezzel foglalkozó illetékeseinek. Akár ágazati, országos szinten. ha már ezek a problémák esetenként visszaköszönnek máshol is. Elvégre a kár nemcsak a vasút, hanem valamennyi becsületes ember zsebére is megy. D. Szabó Miklós Tanévnyitó a Killiánon (Tudósítónktól.) Tegnap délelőtt a Killián György Repülő-Műszaki Főiskolán ünnepélyes keretek között került sor a következő tanulmányi időszak megnyitására. Zsemberi István mérnök ezredes, főiskola-parancsnok, az új elsőéves hallgatóknak bemutatta a főiskola vezetőállományát, majd az elmúlt év eredményeit ismertette. Később a hallgatók előtt álló 'feladatokról!, !a tanulmányi és a szorgalmi munkáról beszélt. Ezek után, a honvédelmi miniszterhelyettes parancsából ismertették a Magyar Népköztársaság tanulmányi ösztöndíjasait, akik k|özött a Killián főiskoláról Pataki Árpád törzszászlós hallgató szerepel. Az ünnepség a kiváló és az élenjáró hallgatói címek adományozásával ért véget. Kiss Lajos Vándorgyűlés Tegnap megkezdődött Egerben a Magyar Mentésügyi Tudományos Társaság második vándorgyűlése. A tanácskozás központi témája a sürgősségi ellátás helyzete, tapasztalatai, meglévő hibái kiküszöbölésének lehetőségei. Díszelőadás, koszorúzás, szakmai tanácskozás Ünnepségsorozat a Tragédia centenáriumán •n
