Szolnok Megyei Néplap, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-10 / 188. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAF 1983. AUGUSZTUS 10. Egyeztetett puccs Egy guatemalai állam­csíny a legkevésbé sem meglepő híre napjaink világpolitikájának. Hi­szen ebben az ország­ban immár három évti­zede buktatják meg egy­mást különböző katona­tisztek. Pontosabban 1954 óta, amikor Jacobo Ar- benz liberális-haladó kormányzatát amerikai segédlettel eltávolították. A legutóbbi államcsíny tavaly márciusban volt: akkor került hatalomra az a három tiszt, akik közül a szellemi vezért, Efrain Ríos Montt tá­bornokot most elkerget­te az elnöki székből volt hadügyminisztere, Oscar Humberto Mejia Victores tábornok. Mondhatnánk ezek után, hogy mindez nem érdemel különösebb figyelmet, csakhogy ezút­tal az államcsíny körül­ményei, és az a nemzet­közi politikai felállás, amelyben lezajlott, fon­tossá teszi a legújabb tá­bornokcserét. Mejia Victores ugyan­is a győztes puccs előtti napon hosszú megbeszé­lést folytatott Salvador hadügymi niszterével Honduras hadseregének főparancsnokával és ma­gas rangú amerikai tisz­tekkel. A megbeszélés té­mája feltehetően Nicara­gua volt. hiszen Hondu­ras és Salvador mellett Guatemala az a harma­dik közép-amerikai ál­lam, amelynek jobboldal li katonai rendszere ta­lán még Washingtonnál is kevésbé szimpatizál a managuai progresszív vezetéssel. Hozzá kell tennünk, hogy az elmúlt hetekben tovább fokozó­dott a Nicaraguára kifej­tett nyomás. Nemsokára kezdődik például az a nagyszabású hondurasi— amerikai hadgyakorlat, amelyre Washington in­vázióra is alkalmas nagyerejű flottát küldött. És immár állandósult az intervenció, amelyet füg­getleneknek titulált ni- caraguai felkelők ameri­kai fegyverekkel és hon­durasi szervezéssel foly­tatnak a managuai hata­lom ellen. A Nicaragua környeze­tében lévő államok had­seregeinek szorosak a kapcsolatai Washington­nal, s érthető, hogy Me­jia tábornok amerikai tisztekkel is egyeztette a tervbe vett puccsot. Az persze nem világos, hogy az ugyancsak reakciós, sőt durva kezű diktátor, Ríos Montt miért nem felelt már meg a Fehér Ház igényeinek. A leg­valószínűbb feltételezés, hogy Mejia Guatemala aktívabb közreműködé­sét ígérhette a Nicaragua elleni akciókban, ha ál­dást kap a hatalomátvé­telre. Avar Károly Évtartfuló Nagaszakiban Tegnap Nagaszakiban mintegy húszezer ember részvételével tömeggyűlésen emlékeztek meg a város el­leni atomtámadás 38. évfor­dulójáról. A megmozdulás résztvevői 11 óra 2 perckor annakidején ebben az ídő- nontban robbant a bomba — egyperces hallgatással adóz­tak a 74 ezer áldozat emlé­kének. Nagaszaki polgármestere a tömeg előtt elhangzott beszé­dében azt javasolta, hogy in­dítsanak békeküldöttséget a két világhatalom vezetőihez. Olyan nemzetközi orvosköz­pont létrehozását sürgette, amely az atomtámadás túl­élőit részesítené gyógykeze­lésben. Guatemala Esküt tett a tábornok-elnök Tegnap letette a hivatali esküt Guatemala új, puccsal hata­lomra került elnöke. Képünkön: fegyveres katonák ellenőrzik a forgalmat a fővárosban, az elnöki palota környékén Oscar Mejia Victores tá­bornok, aki hétfőn néhány tiszttársával megbuktatta Rios Monttot, Guatemala tá­bornok-elnökét, a sikeres ál­lamcsíny után néhány órával letette a hivatali esküt. Az eskütétel után tett rö­vid sajtónyilatkozatában ki­jelentette, hogy Rios Montt megbuktatása a kormányza­ton belül történt „normális változás” és az új rendszer­ben a tisztségviselők jó része megmaradhat eddigi helyén. Guatemala jövőbeli külpo­litikájáról a tábornok úgy nyilatkozott, hogy „javulni fognak az Egyesült Államok­hoz fűződő kapcsolatok”. Guillermo Toriello egykori guatemalai külügyminiszter Managuában azt a • vélemé­nyét hangoztatta, • hogy a Rios Montt tábornokot elsöp­rő államcsíny a washingtoni Pentagon és külügyminiszté­rium műve. Toriello annak a Jacobo Arbenznak a kormá­nyában volt külügyminiszter, akit 1954-ben a CIA által szervezett puccsal távolítot­tak el a hatalomból. Hozzá­fűzte, hogy Oscar Mejia tá­bornok hatalomra kerülése olyan változás a katonai ve­zetésben, amely semmiképp sem a nép érdekeit szolgálja. Dániel Ortega, a nicara- guai kormányzótanács koor­dinátora szintén annak a vé­leményének adott hangot, hogy a guatemalai állam­csíny mögött az Egyesült Ál­lamok áll. Kijelentette: Wa­shington érdekelt olyan hely­zet kialakításában, amely­nek révén Guatemala szoro­sabban bevonható a Nicara­gua ellen irányuló „közös akcióba”. Egyébként Guatemala ed­dig is tagja volt annak a wa­shingtoni ihletésű „hármas szövetségnek”, amely Salva­dor, Honduras és Guatemala részvételével csapatok beve­tését irányozta elő a felkelő mozgalmak ellen és együttes akciók szervezését Nicara­guával szemben. Larry Speakes, a Fehér Ház helyettes sajtótitkára nem volt hajlandó megjegy­zéseket fűzni a Guatemalá­iban történt változáshoz. Mindössze annyit mondott, hogy Washington figyelme­sen tanulmányozza a beérke­ző jelentéseket. Baeilail visszavonja támadi érdit az iráni ternletehrdl Líbia a Biztonsági Tanács összehívását kérte Az iráni erők tegnap reg­gel két katonai jelentőségű magaslatot foglaltak vissza Mehran város közelében — jelentette be az iráni had­sereg és a gárdisták közös közleménye. Az ÍRNA hiva­talos iráni hírügynökség sze­rint a július 28-án kezdődött iráni hadművelet második támadási hulláma sikerrel zárult. Az ÍRNA közölte azt is, hogy a hétfő éjjel indított támadás során az iráni csa­patok 3 iraki zászlóaljat tet­tek harcképtelenné és több mint kétszáz hadifoglyot ej­tettek. Egy iraki katonai szóvivő szerint az iraki csapatok „el­érték céljukat” Mehran tér­ségében és a „megfelelő pil­lanatban megszüntetik a vá­ros és a környező iráni fal­vak elleni ostromot”. Kato­nai és egyéb megfontolások­ból Bagdad visszavonja tá­madó erőit az iráni terüle­tekről. A INA iraki hivata­los hírügynökség, a katonai szóvivőt idézve azt közölte, hogy az iraki erők célja az „ellenséges csapatok szétzú­zása volt”. • Csúcsértekezlet Helsinkiben Finnország és Svédország úgy véli, hogy egy észak- európai atomfegyverimentes övezet nemcsak az északi or­szágok érdekeit szolgálná, hanem Európa más térségei­ben is hasonló megoldások­ra ösztönözne — mondotta Kalevi Sorsa finn miniszter- elnök. 1 Finnország, Svédország, Norvégja, Dánia és Izland kormányfőinek kétnapos hel­sinki értekezletét sajtóérte­kezlettel fejezték be. Sorsa ezen elmondta, hogy elvileg Norvégiának és Dániának sincs kifogása ilyen övezet ellen, de mindkét skandináv állam szívesebben látna olyan formát, amely szerve­sen illeszkedne a NATO és a Varsói Szerződés tagálla­mai közti átfogóbb megol­dásba! Szaúd-flrábia McFarlane hűvös fogadtatása Fahd szaúd-arábiai király hétf őn késő este fogadta Ro­bert McFarlane-1. az ameri­kai elnök közel-keleti kü- lönmegbízottját, és egyórás megbeszélést folytatott vele. Az amerikai különmegbí­zott Szaúd-Arábiában nem örvendett túlságosan meleg fogadtatásnak. Megérkezése után 24 órát kellett várnia arra, hogy az uralkodó fo­gadja. Ellőtte egyetlen hiva­talos személy sem tárgyalt vele — a szokásostól eltérő­en Szaud al Fej szál külügy­miniszter sem. BUDAPEST Ecuador nemzeti ünnepe alkamából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táv­iratban üdvözölte dr. Osval- do Hurtado Larrea köztársa­sági elnököt. MAPUTO Samora Machel, a Mozam­biki Népi Köztársaság állam­fője nyolc új főtisztet neve­zett ki Zambezia tartomány­ban a lázadók ellen küzdő csapatok élére. Machel el­mondotta: a mozambiki kor­mány fokozni kívánja a har­cot az ország törvényes kor­mányával szemben fellépő lázadók ellen. MASERU A lesothói kormány szóvi­vője azzal vádolta tegnap á Dél-afrikai Köztársaságot, hogy annak ügynökei pró­bálták megölni Leabua Jo­Líbia tegnap az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának sürgős összehívását kérte az orszá­got és a térséget veszélyezte­tő amerikai provokációk mi­att. Líbia ENSZ nagykövete a nap folyamán találkozott Ja­vier Pérez de Cuellarral, az ENSZ főtitkárával. A líbiai diplomata a kéréssel kapcso­latban felhívta a figyelmet arra, hogy Washington ezek­ben a napokban jelentős lét­számú amerikai katonasá­got és haditechnikát küldött több térségbeli országba, ahol amerikai részvétellel hadgyakorlatot rendeznek. Az Egyesült Államok a Az amerikai külügyminisz­térium bejelentette, hogy az Egyesült Államok a jövőben is szeretné fenntartani „az együttműködésen alapuló gyümölcsöz» kapcsolatokat” Felső-Volta új kormányával, amely a múlt héten állam­csíny útján került hatalom­ra a nyugat-afrikai ország­ban. A külügyminisztérium ezenkívül közölte: Washing­ton üdvözli az új felső-voltai vezetésnek azt a szándékát, hogy el nem kötelezett poli­tikát folytat. Az új kormány vezetője, Thomas Sankara százados — aki augusztus 4-én távolítot­ta el a hatalomból Jean­nathan lesothói miniszterel­nököt a múlt hét csütörtö­kén. A Reuter hírügynökség­nek adott nyilatkozatában a kormányszóvivő annak a meggyőződésének adott han­got, hogy a sikertelenül vég­ződött pokolgépes merénylet dél-afrikai ügynökök műve volt. BELGRAD Belgrádban kedden beje­lentették, hogy szeptember közepén a Macedón Köztár­saság területén „Egység—83” fedőnévvel kombinált har­cászati gyakorlatot fognak tartani, amelyben a Jugo­csádi belső konfliktus kap­csán, Gukuni Veddei erőinek felkelését ürügyül felhasznál­va háborút készít elő Líbia ellen — mutatott rá tegnap a JANA Líbia hírügynökség a líbiai külügyminisztérium közleményét idézve. Az im­perialista nagyhatalmak — a hangsúlyozza közleményében a líbiai külügyminisztérium I — Csád belső békéjének és biztonságának kárára akarják megvalósítani agresszív cél­jaikat. A közlemény leszöge­zi egyúttal, hogy Líbia ak­cióba lép az Awacs gépek el- ’°n. ha azok bármilyen mó­don megsértik az ország lég­terét. Baptista Ouédraogo elnököt — kijelentette: laz új kor­mányzó szerv, a Nemzeti Forradalmi Tanács jó kap­csolatokat kíván fenntartani minden országgal, külpoli­tikai téren pedig el nemi kö­telezett irányvonalat követ. Az amerikai külügymi­nisztérium. amely kedvezően ítélte meg Sankara állás- foglalását, nyilatkozatában egyebek között hangsúlyoz­ta: „elutasítunk ugyan min­denfajta erőszakos és alkot­mányellenes kormányválto­zást, bárhol ás történjék az, de az kizárólag Felső-Volta ügye. hogy milyen kormány­zati formát választ”. szláv Néphadsereg egységei mellett területi és polgári védelmi alakulatok is részt vesznek. A hadgyakorlat ré­sze a jugoszláv fegyveres erők és a lakosság rendsze­res védelmi kiképzésének. JOHANNESBURG A dél-afrikai ciskei Ban- tusztánban — a színesbőrűek számára elkülönített egyik területen — két embert, köz­tük egy 16 éves fiút agyon­lőttek a rendőrök, több mint kétszáz személyt pedig őri­zetbe vettek, mert megsértet­ték. a hatóságok által elren­delt kijárási tilalmat Mdant- sane helységben. A kijárási tilalmat azért rendelték el, mert a helyi lakosság boj- kottálta az autóbuszokat a tarifaemelés miatt és véres incidensek törtek ki. Felső-Volta az el nem kötelezettek között Több évtizedes tanulság II. Egy plusz kétszer fél háború ? m wml»» A B—1-es hadászati bombázó = 29,5 milliárd dollár Az amerikai fegyverkezési politikában időről időre ter­mészetesen felbukkantak kü­lönböző stratégiai doktrínák, amelyek heves vitákat vál­tottak ki. Másrészt: hullám­zás volt tapasztalható az amerikai fegyverkezés üte­mében, mégpedig aszerint, hogy a Pentagon vezetőinek szemlélete és a hadiipar ér­deke mit indokolt. Valahány­szor egy igazán nagyszabású új fegyverkezési kurzus kez­dődött, ezt mindig a Szovjet­unió állítólagos „fölényének” hangoztatásával indokolták. Tehát azzal, hogy az egyen­súly megbomlott és Ameri­kának „rá kell lépnie a gáz­pedálra”. Történej mii eg ílegliátvá- nyosabb példája volt ennek az úgynevezett „rakéta-sza­kadék” elmélete, amellyel Kennedy elnök érvelt, ami­kor a hatvanas évek elején választási harcát folytatta. Utóbb maga Kennedy ismer­te be, hogy ez csak választási célra használt manipulációs érv volt. Az eredménye? A Kenne- dy-kormányzat néhány évé­ben lényegesen emelkedtek a fegyverkezési kiadások: a bruttó társadalmi össztermék kilenc százalékát költötték fegyverkezésre. Ez az arány a vietnami háborúban tíz szá­zalékra emelkedett, majd hullámvölgy következett az amerikai fegyverkezési po­litikában. Carter elnökké választása körül az Egyesült Államok a bruttó társadal­mi termék 4,5 százalékát fordította fegyverkezésre. A lélegzetvételnyi szünet nem tartott sokáig. Carter elnökségének második évé­től, 1978-tól kezdve követke­zetesen emelte a fegyverke­zési kiadásokat. A korábbi, elsősorban a rakétákra hi­vatkozó „szakadék-elmélet­tel” szemben Carter minde­nekelőtt a Perzsa-öböl és az olajkutak veszélyeztetettsé­gére hivatkozott, kihasználva az amerikai stratégia iráni vereségét. Ennek megfele­lően a Carter-korszakban nem annyira a nukleáris erők felduzzasztása került napirendre, hanem inkább a modern technikával ellá­tott rohamhadosztályok és általában a hagyományos fegyverek fejlesztése. Az ak­kori stratégiai elképzelés a „másfél háború doktrínája” nevet viselte. Ez azt jelen­tette, hogy az Egyesült Ál­lamoknak elméletben képes­nek kell lennie egyidőben egy nagyszabású szovjetelle­nes katonai konfliktus, vala­mint egy feltételezhetően Ázsiában, illetve a Perzsa­öböl környezetében vívott regionális háború lefolytatá­sára. Mindebből kitűnik: az amerikai fegyverkezési haj­sza legújabb szakasza nem egyszerűen Reagan személyé­hez kötődik, hanem egy sok­kal mélyebb stratégiai dön­tés eredménye. Reagan any- nyiban hozott újat, hogy mintegy második kiadásban megismételte a Kennedy ál­tal egyszer már felhasznált manipulativ érvet a Szovjet­unió állítólagos „fölényéről”. Erre egyszerűen azért volt szükség, hogy a Carter-idő- szakban megadott „kezdőse­bességet” fel lehessen gyor­sítani. Ami az öt év alatt fegy­verkezésre költendő 1600 milliárd (!) dollár mögött meghúzódik, az egy új kato­nai doktrína. A Carter-idő- szak „másfél háborújával” szemben Weinberger az „egy plusz kétszer fél háború” doktrínájának híve. Ennek a lényege, az, hogy az Egyesült Államok egyidőben tudjon lefolytatni egy szovjetellenes háborút, valamint két regio­nális háborút. Az amerikai fegyverkezési politika felsorolt változásai és hullámzásai természetesen összefüggésben vannak a kü­lönböző amerikai érdekcso­portok küzdelmeivel és nem utolsó sorban a négyéven­ként megismétlődő elnökvá­lasztási harc sajátos taktikai követelményeivel. A lénye­gen azonban nem változtat­nak. Nevezetesen azon, hogy 1945 óta a fegyverkezési verseny különbö­ző fordulatai és szakaszai során az amerikai katona- politika mindig a kezdeményező szerepében lépett fel. így mindegyik szakaszban a Pen­tagont terhelte a felelősség a fegy­verkezési verseny kiéleződéséért. Nincs másként most sem. (— ie —) Amerikai tengerészgyalogosok partra­szállási manővere a Perzsa-öbölben

Next

/
Oldalképek
Tartalom