Szolnok Megyei Néplap, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-07 / 186. szám
1983. AUGUSZTUS 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Néhány sor a sörről "Kőbányai naponta százhetvenezer üveggel Fejlő a város szélén — Ahol a palack és az ital találkozik Van, aki szereti, van, aki nem. Többen a nyári hőségben, uszodában, zsúfolt, fülledt éttermekben, szállításkor a boltokban szinte ölre mennek érte — mondhatjuk azt is, varázsa van ennek az italnak, S hogy mennyit kapunk belőle; a Belkereskedelmi Minisztérium állítja össze az „irányszámokat”, s küldi a megyei tanácsoknak. A mennyiséget pedig boltonként határozzák meg, osztják ei a vállalatok és a forgalmazóik. Az irányszámok negyedévenként változnak'' — Nálunk sajnos az első negyedév nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna, kissé lemaradtunk — mondta Farády Kálmán, a Kőbányai Sörgyár szolnoki kirendeltségének vezetője. — Szerencsére a lemaradást behoztuk és túl is teljesítettük: hála a júliusi kánikulának, abban a hónapban kétezer hektoliterrel többet forgalmaztunk, mint ameny- nyi a tervünk volt. Egy érdekességről is beszélt a forgalmazó: ki sérle- telk folynak a dobozos Jubileumi sör előállítására, talán, jövőre meg is jelenik majd ... Egyelőre beszéljünk a zöld és barna palackokról, amelyek ezrével vándorolnak végig a hatalmas, új gépsoron, amíg színig telnek ínycsiklandóan habos sörrel. és rekeszekbe állítva a boltokba kerülnek. A Héki Állami Gazdaság sörpalackozó üzeme naponta több, mint százhetvenezer üveg Kőbányai világost fejt le és száílít az üzletekbe. Március végén állították be új gépüket, s azóta tizen- hárommilliónál több palack italt fejtettek le. ötvenegy ember dolgozik itt a néha fullasztóan meleg teremben, Ütra kel a „folyékony kenyér” három műszakra elosztva, naponta húsz órát zakatoló gépek mellett, sűrű sörszagban, ami már gyakran nem kellemes ... Nagyrészt betanított munka az övék, de szakmunkás! is van közöttük. A sört Budapestről szállítják, nagy, kétszáznegyven heiktós tartálykocsikban, ezekből fejtik le az ismerős félliteres palackokba. Főleg Szolnok környékén értékesítik, de megyén kívülre is szállítanak belőle. Több, mint ötszáz boltot, éttermet, cukrászdát, bisztrót, ételbárt, és szerződéses üzemeltetésű vendéglátóegységet látnak el a többség kedvenc italával... Most pedig ismerkedjünk meg a sör kanyargós útjá- val, amíg a szánkhoz emelhetjük az üveget! Útikalauzunk dr. Gyuricza Béla, a gazdaság igazgatóhelyettese. Először hatalmas tartályok között járunk, ezekben víz van, a hosszúkás tartálykocsikban pedig a sör. No nem a sört vizezik, hanem a még piszkos palackokat mossák és fertőtlenítik. A korszerű Az utolsó kanyar mosógép több fázisban végzi a műveletet, tizenhatezer üveget tisztít meg egy óra alatt. Közben a sört levegő segítségével továbbítják a fejtőbe, hűtőrendszeren keresztül, ebben ügyelni kell az állandó négy-ötfokos hőmérsékletre: így palackozható a sör a legoptimálisabban. Kilépünk a hűtőház kellemes hűvöséből az állandóan zúgó géppor mellé, a fejtőterem párás melegébe. Szögletes mozdulatokkal, az üvegek szinte magúktól haladnak egyik géptől a másikig. i — A már tiszta üvegekről a címkét is leszedi a gép. A következő „állomásinál” a palackok tisztaságát ellenőrzi a kolléganő, erős villannyal átvilágítva azokat. Amelyik nem| felelt meg a „vizsgán”, visszakerül a mosóba. A legfontosabb a töltés, itt végire találkozik egymással a sör és az üveg. A fejtőgép harminchat palackot tölt meg egyszerre a habzó sörrel: teljesítménye átlagosan kilencezer palack egy óra alatt. A teli üvegekre most már felkerülhet a koronazár egy pillanat alatt, s az ismerős címke is a következő gépnél. Végül az automata kiszedőnek van már csak dolga, amely negyven üveget emel a helyére egyszerre, tehát két műanyag rekeszt tölt meg. A rekeszek máris felkerülnek a teherautóra és mehetnek a boltokba, onnan a fogyasztó Asztalára... Talán ebben a melegben jobban is esik a kellemesen hideg habos sör ha tudjuk; hogyan, milyen kacskaringós úton kerül hozzánk. Körmendi Judit Fotó: T. Katona László Vendégkönyv fl közösség és a városfejlesztés Az urbanisztikai hét csütörtöki programjában Barna Gábor, a Magyar Urbanisztikai Társaság főtitkára „A közösség szerepe a városfejlesztésiben” — címmel tartott előadást Szolnokon. Akkor adott választ az ebbe a témakörbe tartozó kérdéseinkre, melyek közül az első így hangzott: — Miért tartja szükségesnek a lakosság fokozottabb részvételét a városfejlesztésben? — Szerintem az országos településpolitikához igazodó, de a helyi sajátosságokat is érvényesítő gyakorlat az eredményesebb településfejlesztés kulcsa. Ennek a ki- teljesedése viszont nagy mértékben függ nemcsak a helyi vezetéstől, hanem a lakosság aktivitásától is. Nem új dolgokról van szó, hanem csak arról, hogy a meglévő formák között jobban érvényesüljön a lakosság kezdeményezőkészsége, ismertebb legyen a véleménye. Ez a törekvés egyébként egybeesik a szocialista demokrácia mind teljesebb kibontakozását szorgalmazó pártkongresszusi állásfoglalással, azzal a törekvéssel, hogy biztosított legyen a tömegek növekvő részvétele a hatalom gyakorlásában. A lakosságnak alapvető állampolgári joga, hogy részt vehessen a településfejlesztésben. kifejthesse véleményét arról. — Ebben egyetértünk, de figyelembe kell vennünk azt is. hogy a lakosság egy része elszokott a vélemény nyilvánítástól, és -néhol főleg attól, hogy figyelembe is vegyék a véleményét. Ör szerint milyen módon növelhető a visszahúzódók aktivitása? — Sokan vitatják a lakosság szerepét a helyi fejlesztési kérdésekben, pedig annak haszna sok mindenben mérhető. Mindenekelőtt abban, hogy elősegíti egy olyan helyi politika} irányvonal kialakítását, amely tartalmazza a reális igényeket és szándékokat, lehetőséget biztosít arra, -hogy az egyéni és csoportérdekek a magasabb rendű közösségi érdekeket kiegészítve, azokat segítve érvényesüljenek. Korábban is kifejtettem már, -hogy a településpoliti- kában megnyilvánuló érdek- és érdekrend sem lehet más, mint a település lakossága -részérdekeinek, egyéni és csoportérdekeinek összessége. Az ilyen politika segíti elő az aktivitást, a jobbító szándékot. — A településfejlesztés szakmai hozzáértést is feltételez. .. — Természetesen. Ezért nem sok haszna van annak, ha a -rendeletét betartva egy-egy helyen kifüggesztik az általános rendezési tervet hiszen a lakosság többsége -nem tud eligazodni rajta. Ha viszont közérthetővé teszik azt, kifejtik, hogy milyen kérdésekre várnak véleményt a lakosságtól, bizonyára többen nyilatkoznak. Természetesen vannak olyan témák — például Szolnok és környékének együttműködési lehetőségei — amelyek túlnőnek az átlag állampolgár „belátási körén”, ezért ezekben a témakörökben nem sok teteje van a vélemény kérésnek. Számtalan olyan feladat van viszont — igy például a tömbbelsők kialakítása — amelyben a helyi lakosok véleménye az elsődleges. Gondolnunk kell arra is, -hogy a beleszólási jog biztosítása csak az első lépés, — ha úgy tetszik, buzdítás annak érdekében, hogy a lakosság tegyen valamit a környezetéért. — Az előbbiekből nyilvánvaló, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a lakosság tájékoztatásának. — Településfejlesztési témákban a lakosság tájékoztatása az elsődleges. Nem a kész és jóváhagyott tervet kell ismertetni, mert abból a lakosság csak azt tudja meg hogy mit döntöttek nélküle, miben nem kérték ki a véleményét A választópolgárokkal való eszmecserére már a tervkészítés időszakában sort kell keríteni. — Mindez felveti a lakosság, a tanácsi szervek, és a szakemberek szerepét, egymáshoz való viszonyát is... — A döntő szót természetesen a vezető testületeknek, a megválasztott, megbízott vezetőknek kell kimondaniuk, de úgy, hogy abban tükröződjék a lakosság véleménye, igazodjon a magasabb rendű érdekekhez és a szakemberek által kidolgozott alternatívákból a legmegfelelőbbnek tűnőt érvényesítse. — Elérendő cél ez. vagy annak példaképül állítható városok? — Inkább úgy fogalmaz- mék, hogy ennek a jó gyakorlatnak a csírái sok városban fellelhetők- már. hol erősebben hol kevésbé, de kiforrott, jó példáról még nem beszélhetünk. S. B. Növényvédelem — Lépések a sötétben Megbánta a szőlő—a Bánomszőlőben Abádszalókon, a Bánomszőlőben gazdálkodik Sáfár Sándor, jó néhány idős, és sokkal kevesebb fiatal társával. A párszáz négyszögöles parcellák többségében sokévtizedes szőlőtőkék foglalják a helyet, de a tulajdonosok szigorúan vették a „háztáji” szót: mindent megtermelnek, ami ezen a földön megterem. S a növényeket évente többféle csapás is fenyegeti: aszály, nagy esőzés, jég, kártevők és bármilyen hihetetlen, a modern mező- gazdaság „eredményei” is. — Ilyen mutatja Sáfár Sándor a leperzselt, összezsugorodott szőlőlevelet. — Már most biztos, hogy nem lesz Jé ellátás Rába mezőgazdasági eszközök Lényegesen javult és az év első felében jó és folyamatos volt az ellátás a Rába mező- gazdasági eszközökből és alkatrészekből — állapítja meg a most elkészült gyári felmérés. Ismeretes, hogy a Győri Rába Gyár Győrött raktárt és üzletet rendezett be, ahol közvetlenül beszerezhetők az alkatrészek. A győri alkatrész-központ közvetlen kapcsolatban áll a különböző termelési rendszerekkel is, amelyek a legtöbb Rába erő- és munkagépet foglalkoztatják. Az első félévben a győri alkatrész-üzletet 2 ezren keresték fel, a forgalom a tervezett 40 helyett elérte a 60 milliót, és várhatóan az év végéig meghaladja a 100 milliót. A termelési rendszerekhez kihelyezett raktárakéval együtt a készlet 400 millió forint értékű, s azt az igényeknek megfelelően folyamatosan feltöltik. Az őszi szezont tele raktárakkal várják. Hazánk földrajzi középpontjában, Pusztavacson kétnapos népünnepéllyel egybekötött békedemonstráció kezdődött tegnap, a hirosimal atomtámadás évfordulóján. A Képes Újság és az Országos Béketanács rendezvénye már a reggeli órákban is csaknem 200 ezer vendéget vonzott. Változatos programból választhattak, s választhatnak ma kedvükre valót a találkozó résztvevői. Műsorok, bemutatók, ügyességi vetélkedők, látványos attrakciók váltogatják egymást. Bővebb tudósításunk az augusztus 9-i, keddi lapszámunkban jó termés. Teljesen visszaesett. De ilyen volt a bab is, csak azt már nem tudom megmutatni. És ilyen mindannyiunké. Amikor itt jártak a téesztől meg a biztosítótól, azt mondták, három hónapon belül visszajönnek, megnézik még egyszer a termést. Most meg már minden leérik és senki se jön. A panaszos és szomszédai nem tudják pontosan, mikor perzselte le a növényvédő repülő a szőlőt. így csak „sötétben tapogatózunk” Sáfár Gyulával, a tanács mezőgazdasági előadójával. — Több probléma is van. Két hete vettem át ezt a munkát. Az előzőekről szinte semmit nem tudok — mondja, miközben végiglapozza a Lenin Tsz bejelentő lapjait. — Sajnos ez hiányos, nincs itt mind. De ha itt lenne se tudnék sokat kezdeni vele, mert se a vegyszer neve, se a permetezett parcella száma nem mond nekem semmit. De ez csak ideiglenes munkám, nem sokáig csinálom. Ezek után természetesnek tűnik, hogy az ügyben a legilletékesebb a termelőszövetkezet. Bajnai Péter, a növényvédelem egyik szakembere már korántsem olyan biztos a dologban: — Én csak azt tudom mondani, hogy erről nem szabad írni. Lehettünk mi is, akik lepermetezték a zártkertet, de lehetett az állami gazdaság is — mutat a falitérképre; amelyen világosan!, látszik: a Bánomszőlőtől né- hányszáz méterre a föld már nem a szövetkezeté. — De mi azért elvállaltuk — mondja Réti József, repülőgép-irányító —, mert olyan ez, mint az apaság. Az anya biztos, hiszen a szőlőskerttel történt a dolog. És ha az apára vonatkozóan nincs kizáró ok, akkor azt már bizonyítottnak is lehet tekinteni. Márpedig mi is szoktunk permetezni, van hozzá repülőgépünk is. Emiatt fölösleges lenne hosszas vitába bocsátkozni a gazdasággal, csak a szőlőgazdák bánnák meg. Sajnos, amikor a bejelentések hozzánk érkeztek, már nagyon nehéz lett volna vizsgálódni. Meg aztán egy komoly vizsgálat hatalmas összegbe kerül. Azon a területen április hatodikán repültünk utoljára, de csak két hónap múlva látszott meg a növényeken. Nem csoda, hisz akkor még a szőlő is, a bab is nyugodt állapotban volt, a bab talán még ki se kelt. Aztán később minden kiderült, és mi kimentünk a biztosító szakembereivel a helyszínre. Akkor nem lehetett igazán megállapítani a kár mértékét, úgy döntöttünk, hogy betakarításkor újra kimegyünk. Nem felejtettük el, dehogy! — Hány panaszos van ösz- szesen? — Nem lehet tudni, hogy ezek közül kinek jár végül majd kártérítés — lengeti- lobogtatja a soklapos listát. — Az a helyzet ugyanis, hogy most még a gombabetegségeket, de talán még a krumplibogarat is a mi kontónkra akarják néhányan írni. Először volt hat bejelentő, aztán egyik pillanatról a másikra tucatjával érkeztek a panaszok. A túlzásokat tehát ki kell szűrni, hiszen az Állami Biztosító csak a valós károkat akarja megtéríteni. Sokáig nem értettem: miért vállalja a szövetkezet olyan kár megtérítését, amit — bevallásuk szerint — nemigen ők okoztak? Réti József magyarázta el. Itt most az a legfontosabb, hogy annak a „gyereknek” ennie kell valamit. S hogy a növényvédelem hasznossága mellett kárt is okoz, arról legkevésbé tehet a kis föld gazdája, Sáfár Sándor, vagy a többiek. Szabó Imre
