Szolnok Megyei Néplap, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-06 / 185. szám

xxxiv. évf. iss. sz. 1983. augusztus 6., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Magyar orvosok világtalálkozója Nincs előrehaladás a genfi tárgyalásokon Jurij Andropov megbeszélése Alvaro Cunhallal Jurij Andropov, az SZKP KB fótitikára* a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke tegnap Moszkvában találkozott Al­varo Cunhaltail, a Portugál Kommunista Párt főtitká­rával, aki az SZKP KB meg­hívására tartózkodik a Szov­jetunióban. A szívélyes, baráti légkö­rű megbeszélésen időszerű nemzetközi kérdésekről, va­lamint a két) párt kapcso­latáról volt szó. Az európai közép-hatótá­volságú nukleáris fegyverzet csökkentéséről Genf ben fo­lyó szovjet—amerikai tár­gyalásokról Jurij Andropov megállapította: a tárgyaláso­kon gyakorlatilag semmifé­le előrehaladást sem sikerült elérni. Ennek oka az. hogy az Egyesült Államok saját javára kívánja megbontani az európai egyensúlyt, s nem tanúsít konstruktív magatartást. Európa népei számára nagyon veszélyes helyzet alakulhat ki, amely fenyegetheti békés jelenüket és jövőjüket. Az SZKP KB főtitkára tájékoztatta Al­varo Cunhalt azokról az erőfeszítésekről is, amiket a Szovjetunió fejt tki a szovjet és az amerikai fél számára egyformán elfogadható meg­állapodás elérése érdekében. Kijelentette: az SZKP min­dent megtesz azért, hogy megakadályozza az esemé­nyek kedvezőtlen alakulását, nagy jelentőséget tulajdonít e téren a szocialista kö­zösség országai aktív együtt­működésének, annak, (hogy együttműködjék minden más ország békeszerető erőivel. A Portugál Kommunista Párt főtitkára tájékoztatta szovjet tárgyalópartnerét a portugál kommunisták tevé­kenységéről, az 1974-es for­radalom nyomán kivívott demokratikus eredmények és a dolgozók érdekeinek védelmében vívott harcáról. Nagyra értékelte • a Szovjet­unió és szövetségeseinek a nemzetközi légkör egészsé­gesebbé tétele érdekében tett konkrét javaslatait. Jurij Andropov és Alva­ro Cumhail megelégedéssel szólt az SZKP és( a PKP kö­zötti testvéri kapcsolatokról, s hangsúlyozta: a jövőben is fejleszteni kívánják a két párt egységét és bővíteni a gyümölcsöző együttműködést a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján. A magyar orvosok buda­pesti világtalálkozójámák kedden kezdődött szakmai eseménysorozata tegnap a zárónapjához érkezett. A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében dél­előtt megtartották azt a ju­bileumi ülést, amelyet a magyarországi szervezett or- vostoválbbképzés 100. év­fordulója tiszteletére vettek programba. Az ülés elnök­ségében ott volt Sarlós Ist­ván, a Minisztertanács el­nökhelyettese is. Endrőczj Elemér, az Or­vostovábbképző Intézet rektora köszöntötte az ün­nepség résztvevőit, köztük a világtalálkozóra hazaláto­gatott orvoskollégákat, to­vábbá a hazai és számos külföldi orvostovábbképző intézet, orvostudományi egyetem vezetőit, akik a Szovjetunióból, az NDK-ból, Lengyelországból. Csehszlo­vákiából, Vietnamból, Olasz­országból és Finnországé ól hozták el az ottani orvostár­sadalom üdvözletét. Az MTA nevében Szentágotihai Já­nos elnök szólt a jubileum jelentőségéről, majd Schul- theisz Emil egészségügyi mi­niszter méltatta az orvosok szervezett továbbképzésének fontosságát a hazai egész­ségügyi ellátás fejlesztésé­ben. Színvonalas egyUttmOködléa Hat hét alatt üzem épült Hulladékból melléktermék 0 TARTALOMBÓL: Jól járnak a beruházással a vállalkozók Tehetségek nyomában Miről álmodik a lány? Táppénzes kórkép Szeged, a játékok városa Törekvések az aszálykár pótlására Takarékossági intézkedések, másodvetés, több hús és tej A Törökszentmiklósi Ba­romfifeldolgozó Vállalatnál éveken át sok gondot okozott a vágási hulladékok tárolá­sa, elszállítása. Napi 90—100 tonna élő baromfi — csirke, hízott és pecsenyekacsa, li­ba — feldolgozása után mint­egy 15—18 tonna gyűlt ösz- sze a különböző üzemrészek garatjaiban. Az Állati Fe­hérjetakarmányokat Előál­lító Vállalat nemegyszer el­felejtette elszállítani a hét utolsó munkanapjain össze­gyűlt, gyorsan romló hulla­dékot, ami szombat—vasár­nap ott bűzlött a tárolóbun­kerben. A környékbeli lakók részéről sok kritika érte ezért a feldolgozó üzemet, amely­nek szakemberei végül is megtalálták a módját nem­csak a hulladékok helyben történő feldolgozásának, ha­nem értékesítésének is. Január közepén került sor arra a megbeszélésre a vál­lalat és a Törökszentmiklósi Állami gazdaság vezetői kö­zött, amelyen elhatározták, hogy a mezőgazdasági nagy­üzem jószágainak takarmá­nyozásához hasznosítható anyag előállítására alkalmas üzemet építenek, a feldolgo­zó területén. A gyors elha­tározást gyors megvalósítás követte: a gazdaság és a vál­lalat kivitelező brigádjai március közepén láttak hoz­zá a munkához, és május másodikán már üzembe he­lyezték a pépesített takar­mányhúst előállító üzemet. Nyolcmillió 800 ezer forint­ba került a beruházás, ebből hétmillió forintot a Világ­bank hitelezett meg a válla­latnak. A húspépüziem elké­szültével a vágási hulladék melléktermékké „lépett elő”, amelyre termékértékesítési szerződés alapján hosszú tá­von vevő a helyi és a Pan- kotai Állami Gazdaság. Az élelmiszeripari és a me­zőgazdasági nagyüzemnek egyaránt előnyös együttmű­ködéshez, ugyanis a Panko- tai Állami Gazdaság gesztor­ságával működő gazdasági társaság biztosít szervezeti keretet. A pankotaiak szaba­dalma a technológia is, amellyel a vállalat új csem- pézett, és a nyersen történő feldolgozás révén bűzmentes üzemében naponta mintegy húsz tonna takarmányhúst állítanak elő. Megszűntek a korábbi tárolási gondok, hi­szen az élő baromfi feldolgo­zásától számítva huszonnégy órát sem tölt a vállalat te­rületén a 72 órára tartósított melléktermék. Két napon­ként, három fordulóban, négy-négy vagonnal szállít el belőle a helyi nagyüzem, a többi mennyiségért rend­szeresen küldi tartálykocsi­jait a Pankotai Állami Gaz­daság. Az ÁTEV-nak korábban térítés nélkül átadott hulla­dékból, kilogramonként 70 filléres önköltséggel előállí­tott takarmányhúst kilónként 50 filléres haszonnal értéke­síti a vállalat. Négy-ötezer tonna melléktermék eladásá­val számolva az új tevékeny­ség évente mintegy kétmillió forint jövedelmet hoz majd a feldolgozó üzemnek. Ked­vezőbb helyzetbe került az együttműködés kapcsán az állami gazdaság is, mert a helyi húspépüzem elkészül­te előtt a mostani 1200 forint helyett, tonnánként 1650 fo­rintért szállította a takar­mányadalékot az ÁTEV szolnoki üzeméből. Évente félmillió forintnál többet megtakaríthatnak így a ser­téságazatban, ahol hízók, te- nyészkocák és tenyészsüldők etetésénél a ccm-be, azaz a nedvesen tárolt kukorica- szem-cső zúzalékából készí­tett takarmányba keverve hasznosítják a húspépet. T. F. Ezután négy tudományos előadást hallgattak meg a résztvevők. A jubileumi megemléke­zést követően — délután plenáris záróüléssel befeje­ződött a magyar orvosok világtalálkozójának négyna­pos eseménysorozata. Bognár Józsefnek, a ma­gyarok világszövetsége el­nökének zárszavával ért vé­get a orvostalálkozó. Mit tehet ilyenkor a sú­lyos aszályos időjárás kö­vetkeztében elemi csapást szenvedett termelőszövetke­zet, vagy állami gazdaság? Keresi a módját hogy a be­vételi kieséseket valamilyen módon pótolja, és ennek érdekében igyekszik a leg­gyorsabban cselekedni, va­lamennyi tartalékot feltár­ni. Jó példa erre a tiszaörsi Petőfi Tsz, amely a jó gaz­da gondosságával igyekszik úrrá lenni a természet ál­tal előidézett nehéz helyze­ten. Körültekintő munkával idejében intézkedési tervet dolgozott ki, amelynek el­sődleges célja más jövedel­mi források feltárása, a be­vételi kiesés pótlására. A számítások szerint a nö- vénytertermesztési ágazat bevételi kiesése 12 millió forint körül lesz. Ezt a kárt lucerna magfogással, siló kukorica magra történő meghagyásával, az állatte­nyésztés hozamainak növe­lésével, és a melléküzem- ágak fokozottabb tevékeny­ségével kívánják pótolni. A magfogásra szánt 700 hektár lucerna, és a 150 hektár másodvetésű silókukorica 3—4 millió forint terven felüli bevételt jelent a gaz­daságnak. Az állattenyész­tésben a juh tej termelést, a pecsenyekacsa tenyésztést és a hizómarha értékesítést emelik a tervezett fölé, ami 6 millió forint többletbevé­telt hoz a házhoz. Okosan kihasználják a háztáji gaz­daságokban lévő tartaléko­kat is: több takarmányt jut­tatnak a portákra és ezzel lehetőséget teremtenek több állat felnevelésére, értéke­sítésére. Az előzetes számí­tások szerint ez 3,5 millió forint terven felüli értéke­sítést jelent. Mindezeket az intézkedé­seket a tiszaörsiek tetézik a termelés minden területén alkalmazott fokozottabb ta­karékossággal. A hulladékok égetésével például ez év fo­lyamán már egymillió fo­rint értékkel kevesebb tüze­lőolajat használtak fel. to­vábbi másfél milliót jelent az üzemanyagnormák rend­szeres ellenőrzése. A ter­melőszövetkezet vezetősége következetesen ellenőrzi a hozott intézkedések végre­hajtását, hiszen ellenkező esetben veszélybe kerülhet a gazdaság fizetőképessége. Gondjuk azért jelenleg is van: egyes felvásárló válla­latok késlekednek a fizetés­sel, és ezzel a tsz pénzügyi fegyelmét veszélyeztetik. A jászladányi Egyetértés Tsz-ben megközelítően 4,5 millió forint értékkel ter­mett kevesebb ősziárpa a tervezettnél. Ezt az össze­get tetézi még a gabonapré­mium elmaradásából adódó kétmillió forint árbevételi kiesés. A július végi határ­szemle tanulsága szerint, sajnos az őszi érésű növé­nyek — a szója, a napra­forgó és a kukorica — ter­méshozama is elmarad a várttól, tovább növeli az ágazat kieséseit. A veszte­ségek pótlására egyik in­tézkedésként ' 200 hektáron másodvetésű kölest tettek a földbe. Ügy tűnik azonban, hogy a rendkívüli száraz­ság és a magas hőmérsék­let miatt a másodvetés az öntözés ellenére sem hozza meg a kívánt eredményt. Éjjel-nappal öntözik a lu- cernatermő-területet, és jö­vedékéből a szárító üzemben bővítik az értékes takar­mány előállítását. A jelen­legi helyzetben szigorú in­tézkedéseket tettek az éssze­rű és szükségszerű takaré­kosságra. A terv az, hogy az előirányzathoz képest az anyag, az alkatrész és az energiafelhasználást leg­alább 2,5 millió forinttal csökkentsék. Mint a szövet­kezet illetékesei elmondták: a növénytermesztés jelen­tős kieséseinek pótlásához az állattenyésztés kevésbé tud hozzájárulni, mivel a tenyésztojás és a liba érté­kesítése körül jelentős ne­hézségek adódtak. A liba­ágazat bevételi hiányát is az állattenyésztés más te­rületeinek kell pótolni, így a növénytermesztés kiesésé­nek a pótlására már nem marad lehetőség. A kétség­telenül meglévő feszítő gon­dok ellenére a tsz igyekszik a fizetőképességet fenntar­tani, ezért szorgalmazza a kintiévé pénzeszközök mi­előbbi toeinkasszálását. E. S. A baromfifeldolgozóéhoz hasonló higiéniai körülmé­nyek között készül a takarmányhús az új üzemben

Next

/
Oldalképek
Tartalom