Szolnok Megyei Néplap, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-23 / 198. szám
1983. AUGUSZTUS 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szentgotthárdi Németh Károly Reálisan értékeljük az eredményeket Ópusztaszer: Méhes Lajos Helytállás a nehezedő feltételek között Alkotmányunk napján kapott városi rangot a fennállásának 800. évfordulóját ünneplő Szentgotthárd. A településen szombaton ünnepi alakuló tanácsülést tartottak, ahol megválasztották a városi tanács vezetőit, tisztségviselőit, bizottságait. Ugyancsak ünnepi eseménnyel — alapkőletétellel — folytatódott az augusztus 20-i program: a Rába Vagon- és Képgyár Szentgotthárdon épít új üzemet. Az- alapkövet Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Horváth Ede, a Rába vezér- igazgatója helyezte el. Ezután a város szabadtéri színpadánál tartottak alkotmánynapi nagygyűlést. Szabó Lászlónak, az új városi tanács elnökének megnyitója után Németh Károly mondott beszédet. « Elöljáróban kifejezte a Központi Bizottság és a kormány elismerését mindazoknak a dolgozóknak, a helyi és a megyei szervek vezetőinek, munkatársainak, akik szorgos munkájukkal megSárvár tizenhatezer lakosa nemcsak alkotmányunk születésnapját, hanem a város- sáavatás 15. évfordulóját is ünnepelte szombaton. A várparkban politikai nagygyűlést rendeztek; Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Elsőként Sárvár ország- gyűlési képviselőjeként a tizenöt esztendeje várossá nyilvánított történelmi település fejlődéséről, ott szerzett tapasztalatairól szólt, köszöntve a jubiláló sárváriakat, majd augusztus 20-a jelentőségét méltatta. Ezután rövid áttekintést adott a nemzetközi helyzet alakulásáról. — Napjaink meglehetősen bonyolult, nehezen áttekinthető nemzetközi összképéből három, az átlagosnál nagyobb jelntőségű vonulat emelkedik ki — mondta. — Az egyik a fegyverkezési hajsza, amely mögött azok az imperialista törekvések húzódnak meg, amelyeknek közvetlen érdekük a katonai erőfölény elérése, olyan töteremtették a várossá alakulás feltételeit. Németh Károly országunk helyzetéről, feladatainkról szólva hangsúlyozta: — Pártunk Központi Bizottsága áprilisi ülésén kritikusan és önkritikusan vizsgálta a XII. kongresszus óta elvégzett munkát, benne saját tevékenységét, s jó határozatokat hozott, reális, megfelelő választ adott a közvéleményt foglalkoztató alapvető kérdésekre. Mindez a széles tömegek egyetértésével és támogatásával találkozott. Népünk, figyelve a nagyvilág zajló eseményeire, a nemzetközi élet feszültségeire, a hazánk számára immár tartósnak bizonyuló nehéz külső gazdasági körülményekre, kellően értékelni tudja, hogy a Magyar Népköztársaság belső helyzete kiegyensúlyozott. Országunk stabilitása, amely pártunknak és népünknek közös nagy vívmánya, szilárd pilléreken nyugszik. Megőrzése és erősítése nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy megbirkózzunk az előttünk álló feladatokkal. rekvések tehát, amelyek a legszögesebb ellentétben állnak a népek legalapvetőbb érdekeivel. A másik ilyen vonulat a háborús tűzfészkeké, a Közel-Kelettől Afrikán át Közép-Amerikáig, amelyhez az országok közötti, kívülről szított fegyveres összeütközés éppúgy hozzátartozik, mint a független államok elleni nyílt vagy burkolt beavatkozás, súlyosan megsértve ezzel a népek politikai és gazdasági függetlenségét, az országok nemzeti önállóságát. Harmadik vonulatként a — sajnos — eredménytelen tárgyalásokat említem. Genfben vagy Bécs- ben — a Szovjetunió és a szocialista országok legőszintébb törekvései ellenére — alig észlelhető némi haladás, ha egyáltalán észlelhető. A szónok a továbbiakban a Szovjetunió és a szocialista országok erőfeszítéseit méltatta, amelyekkel a nemzetközi feszültség csökkentését, az atomháború veszélyének elhárítását, a békés egymás mellett élés elvének gyakorlati érvényesülését szorgalmazzák. Hangsúlyozta, hogy párAz alkotmányos feltételek biztosítottak a közügyeket érintő és a vitát is magában foglaló, felelős vélemény- nyilvánításhoz, a közös gondolkodást igénylő, alkotó szellemű munkához. — Reálisan értékeljük az eredményeket, nem félünk gyengeségeink feltárásától sem. Feladatainkat a tényekkel szembesítjük, és azokat elemezve ellenőrizzük önmagunkat. Nem élünk gondtalanul. Számon tartjuk a kielégítésre váró jogos igényeket. Tudjuk, hogy vannak még nehéz körülmények között élő családok, emberek. Azt azonban jó érzéssel mondhatjuk, hogy a mi országunkban az egyes ember gondja a párt, a kormány, a társadalom gondja is. — Politikánk együttes alakítása és megvilágítása, az ország előtt álló nem könnyű feladatok megoldása mindenkire személy szerint külön- külön is kötelezettségeket ró. Ezt követően Németh Károly átadta a városalapító díszoklevelet Szabó László tanácselnöknek. elkerülésére tunk és kormányunk alapvetően azonosul ezekkel az erőfeszítésekkel, majd így folytatta : történelmi tapasztalat, hogy aki támadni akar, aki magára meri vállalni a támadó fél szerepét, az a siker reményében teszi ezt, mert számít a megtámadott fél felkészületlenségére, a meglepetésszerű támadás okozta zűrzavarra. A mi esetünkben azonban erről szó sem lehet. A Varsói Szerződés tagországai — élükön a Szovjetunióval — saját védelmi szintjüket olyan fokon tartják, hogy semmifajta támadás ne veszélyeztethesse a szocialista közösség népeinek békés építőmunkáját, a létező szocializmus eddig elért világtörténelmi jelentőségű eredményeit. Sarlós István a továbbiakban beszélt művelődéspolitikánk lényeges összetevőiről is, egyebek közt az általános iskolák oktató- és nevelőmunkájának a jelentőségéről szólt. A nagygyűlést követően a város különböző pontjain egész napos szórakoztató programok várták a sárváriakat. Sárvár: Sarlós István Erőfeszítések az atomháború Balatonszárszó: Pozsgay Imre Megvalósítottuk a széles nemzeti egységet Balatonszárszón, a negyven évvel ezelőtt lezajlott munkás—paraszt—értelmiségi találkozó színhelyén — a haladó erők antifasiszta összefogásának fontos eseményére is emlékezve — rendeztek szombaton ^Ikotmánynapi nagygyűlést. A nagygyűlés kezdete előtt megkoszorúzták a szárszói csárda falán, az 1943-as tanácskozás emlékét hirdető táblát. A Himnusz elhangzása után Smelka Ferenc, a nagyközség népfront bizottságának elnöke köszöntötte a résztvevőket, ezután Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mondott ünnepi beszédet. Augusztus 20. a népfrontpolitikán alapuló nemzeti egység jeles napja. Kifejeződik benne a szövetséges dolgozó osztályok, rétegek, társadalmi csoportok, a különböző származású, világnézetű emberek, különböző érdekű közösségek együttműködése — hangsúlyozta bevezetőben. —- A legfontosabb éppen az alkotmányhoz kapcsolódik. Az utóbbi negyedszázadban soha nem hirdettük,, hogy politikai intézményeink elérték végső, tökéletes formájukat. Amit mondtunk az az, hogy egy humanista szellemű politika következetes alkalmazásával, a mai kor legprogresszívebb társadalmi szerkezetének alapjain megvalósítottuk történelmünk legszélesebb körű nemzeti egységét, amelyben az általános közmegegyezés a haladás hajtóereje. De nem mondtuk, ma még kevésbé mondhatjuk, hogy itt van már a Kánaán, hogy amiben élünk, az idilli állapot volna. Ez a szemlélet vezérelt bennünket a hetvenes években, amikor — az alapeive- ket változatlanul hagyva — módosítottuk az alkotmányt. Ma pedig ilyen megfontolásból készülünk a választási rendszer továbbfejlesztésére. — Ehelyt, az 1983-as alkot- mánynapon felidézzük újkori történelmünk egyik fontos eseményét is. Az 1943-as szárszói konferencia 40. évfordulójára emlékezünk. Szárszó nem előzmény nélkül való. Egyik kiemelkedő állomás abban a harcban, amelyet az ország haladó erői és emberséges gondolkodói már a 30-as években elkezdtek egy népellenes rendszer ellen, a béke megvédéséért, majd 1941 után a háborúból való kilépésért. Szárszó a kiútkeresés nemzeti egységének kifejezője voit, de mégis olyan fórum, amelynek résztvevői közül az előrelátók a felszabadulás utáni demokrácia és a szociális haladás programját is felvázolták. Tisztelettel emlékezünk e találkozóra azért, mert — a résztvevők közötti nagy ideológiai, politikai nézetkülönbségek ellenére tartalma és iránya antifasiszta volt és az országot ki akarta vezetni az akkor már láthatóan vesztes háborúból. — A dolgozó osztályok, rétegek szövetsége, együttműködése az elmúlt évtizedekben beépült rendszerünk alapjaiba — mondotta a továbbiakban —. Ezt a szövetséget őrizni kell és a naponta változó helyzetben újra meg újra megteremteni a felnövekvő generációk bekapcsolásával. — A szövetség a párt vezetésével azonban csak úgy képzelhető el, ha a pártirányítás elismerésén túl a résztvevők egyenjogú partnerként. egyenlő esélyekkel társulnak a nemzeti haladást szolgáló célok megvalósítására. A dolgozó osztályok rétegek szövetségének társadalmi alapjai, a szocialista viszonyok szilárdak, politikai alapjai az utóbbi években is tovább erősödtek. Erre a jól megalapozott politikai szövetségre lehet építeni az elkövetkezendő évek társadalmi és gazdasági egyensúlyt javító terveit — hangoztatta Pozsgay Imre. vénybe iktatásának korszakos jelentőségével — mondotta elöljáróban. Méhes Lajos egyebek között szólt az időszerű gazdag sági feladatokról, az ipar szerepéről, az ipar és mező- gazdaság kapcsolatairól: — Napjainkban a magunk elé állított gazdaságpolitikai célok, a nélkülözhetetlen alkalmazkodás a körülményekhez azt igényli, hogy módosítsunk gazdaságunk működésén. Ha helyt akarunk állni a_nehezedő világgazdasági feltételek közepette, ha meg akarjuk őrizni gazdaságunk teljesítőképességét és elért életszínvonalunkat, akkor gazdasági tevékenységünk homlokterébe a versenyképességet kell állítanunk. Nem mindegy, hogy mit, mikor, hogyan, milyen minő- jgben, mennyiért gyártunk, gy mennyire figyelünk a piacra, a nemzetközi munka- megosztásra. — A munkásosztály, a dolgozó nép elsősorban abban érdekelt, hogy felgyorsuljanak gazdaságunk átalakulási folyamatai, hogy a magyar népgazdaság, a magyar ipar és a mezőgazdaság megedződve, a jövő versenyére is felkészülten kerüljön ki a jelenlegi, nehéz fejlődési szakaszból. Munkás-paraszt találkozók A Csongrád megyei dolgozók központi alkotmánynapi ünnepségét szombaton az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban tartották meg. Az Árpád emlékmű melletti téren rendezett nagygyűlést a Himnusz elhangzása után Nagy István, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának elnöke nyitotta meg. Ezután Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter tartott ünnepi beszédet. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, és a kormány nevében köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit. — Az ország e napon a mezőgazdaság erőfeszítése és áldozatvállalása előtt tiszteleg, s a munkás-paraszt összefogást is köszönti, amely ma már jóval több a természetes egymásrautaltságnál, s régóta más, mint egyszerű cserekapcsolat. Ez a szövet-: ség meghatározó alapja a magyarság nemzeti létének, s egyben szilárd fundamentuma államiságunknak is. Így fonódik harmonikus egységbe augusztus 20. szimbólumában a munka tisztelete és a történelem, az új kenyér megbecsülése, az országalapító István király emlékével és az ország legelső tényleges Alkotmánya törA magyar államalapítás, az alkotmány és az új kenyér „évnapját” a megye községeiben, városaiban közösségi keretek között ünnepelték. Rákóczifalván augusztus 20-án a délelőtti órákban, a sportpálya politikai nagygyűlés színhelye volt, amelyen Simon József, a szolnoki városi pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Jászárokszál- láson Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese. Ünnepi hangulatú munkásparaszt találkozókat rendeztek a megye számos telepük lésén — Kisújszálláson a helyi Tisza II. Tsz tagjai a Mezőgép Vállalat dolgozóival, Jászberényben a Kossuth Tsz és az állami gazdaság tagjai, dolgozói a város ipari üzemeinek munkásaival találkoztak; a Jászapáti Velerni Endre Tsz tagjai pedig Nógrád megyei kohászokkal ünnepeltek közösen. Az eseményeket sport- és horgászversenyek, kiállítások és kulturális rendezvények sora tette teljessé. „SZÍNES PILLANATOK” Jászberényben augusztus 20-án az ünnepi megemlékezés után — melyet Sipos Károly a megyei ta nács elnökhelyettese tartott — kulturális műsorral szórakoztatták a jelenlevőket. Képünkön a Tisza Táncegyüttes Augusztus 20-án sok érdekes program és látnivaló kínálkozott a rákóczi- falvai lakosoknak is. Délelőtt a Volán 7. számú vállalat üzem- egységeinek sportvetélkedőjén szurkolhattak az érdeklődők a kívülállóként induló helyi Rákóczi Tsz csapatának. Az MHSZ modellezői miniatűr repülőgépeket engedtek a magasba. Délután a salakmotorpályán rendeztek motocross- és salakmotor bemutatót. motoros ügyességi versenyt, melyet aratófelvonulás zárt. Az egésznapos program aratóbállal fejeződött be. übádszalók — Ezrek a vízparton Az Abádszalóki nyár ’83 elnevezésű rendezvénysorozat augusztus 19-én, pénteken délután kezdődött. Nem csalódott, aki részt vett a kulturális programokon. A könnyűzene kedvelőinek az új hullámot képviselő WU— 2 zenekar játszott a szabadtéri színpadon, majd Nagy Bandó András humorista ég Nagy Tábor dalos szórakoztatta a nagyérdeműt. Kegyes volt az időjárás a programokhoz. A (hajnalig tartó diszkót nem zavarta meg a hűvös szél, s az ünnepi rendezvény is kék ég alatt zajlott. Augusztus 20-án több ezren látogattak a vízpartra, ahol Tóth Lajos, a járási pártbizottság első titkára mondott beszédet. Ezután játékos vízi versenyekre került sor-. Az ifjúsági találkozó résztvevői és még sok száz vendég a kellemesen hűs vízben töltötte a napot. A vasárnap a sporté volt. A vitorlásversenyen csak a Vízügy SE abádszalóki versenyzői indultak, de a szörfösök között voltak országos hírű sportolók és külföldi turisták is. Ennek ellenére ezt a versenyszámot az abádszalóki Pócs Sándor nyerte, aki a tározón tanulta a vitorlás deszka szelídítését. Néhány száz méterrel odébb a „császáré” volt a terep. A sportpályán rendezték meg az.Alkotmány Kupa döntőit. Abádszalók, Ti- szaderzs, Tiszaiszőlős és Kisköre .csapatai között. A nézők helyenként szép játéknak és hazai sikernek tapsolhattak. A program utolsó eseménye volt a karatebemutató, melynek kedvéért a fürdőzők jó része is otthagyta a vizet. Azok a vendégek, akik a vizet a tó közepéről akarták látni, útnak indulhattak a sétahajóval, mély az ünnepen félóránként indult. Ezen a hét végén 10—15 ezer ember találta meg szórakozásét, felüdülését Abádszaló- kon. — szabó — I
