Szolnok Megyei Néplap, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-23 / 198. szám

Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxiv. évi. 198. sz. 1983. aug. 23., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA flz alkotmányt ünnepelte az ország Politikai nagygyűlések, színpompás program Az alkotmány ünnepén, szombaton több ezer ember jelenlétében tartották meg Bu­dapesten az Országház előtt a hagyomá­nyos tisztavató ünnepséget a katonai fő­iskolák végzett hallgatói részére. Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi mi­niszter mondott beszédet. Fél tizenkettőkor kezdődött az egyik leglátványosabb augusz­tus 20-i esemény, a vízi és légi parádé. Az országban sokfelé tartottak politikai nagy­gyűléseket az ünnep tiszteletére. Szentgotthárdon Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Sárváron Sar­lós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese mondott beszédet. Az ópusztaszeri nagygyűlés szónoka Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipa­ri miniszter volt. Karcagon Gyenes And­rás, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizott­ságának elnöke szólt a sok ezer résztvevő- höz. Balatonszárszón Pozsgay Imre, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának fő­titkára, Balassagyarmaton Markója Imre igazságügyminiszter. Karosán Hetényi Ist­ván pénzügyminiszter mondott ünnepi be­szédet. Augusztus 20-a programját ország­szerte munkás-paraszt találkozók, vidám, ' szórakoztató ünnepségek színesítették. Vasárnap délelőtt ünnepélyesen — katonai tiszteletadással — levonták az Állami zász­lót Budapesten, a Kossuth Lajos téren. A gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél ugyancsak katonai tiszteletadás közepette vonták le a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zász­laját. Karcag: Gyones András A helytállásban rejlik a hazafiság lényege A karcagi nagygyűlés elnöksége Az erőszak világürbeni alkalmazása ellen Szovjet békejavaslat Alkotmányunk napja tisz­teletére szombaton délelőtt ünnepi nagygyűlést tartottak Karcagon, a múzeum előtti parkban. A résztvevők sok­ezres tömege között ott vol­tak a tiszafüredi és a szol­noki járás, valamint Tünké­vé és Kisújszállás küldöttei is. Részt vett a nagygyűlésen az ünnepi beszédet mondó Gyenes András, a Központi Bizottság tagja, a KNEB el­nöke; Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára; Barta László, a me­gyei tanács elnöke és Sándor László, a HNF megyei bi­zottságának titkára A meg­nyitót és a zárszót Zagyi János, a karcagi városi párt- bizottság első titkára tartot­ta. Az augusztus húszadikát méltató szavai után így foly­tatta Gyenes András: — Nemzeti ünnepeink al­kalmat adnak — a megem­lékezés mellett — a számve­tésre, annak mérlegelésére, hogy mit tettünk, mit kell tennünk a haza felvirágoz­tatásáért itthoni munkánk­ban csakúgy, mint a nemzet­közi küzdőtéren. Szocialista hazánk odaadó szolgálata minden magyar állampolgár­nak szent hazafias köteles­sége. A szocialista hazafisá- got mi úgy tekintjük, hogy az megbonthatatlan egysége a hagyományoknak és a je­lennek, a folytonosságnak és a jövőnek, és elválaszthatat­lanul kapcsolódik a munkás nemzetköziséghez, az emberi haladásért folyó küzdelem­hez. A szocialista hazafiság te­hát cselekvő hazafiság. A tettek mutatják meg és nem a puszta szavak azt, hogy ki szereti igazán a hazáját. Történelmünk során mindig azok a tettek voltak a haza­fiság igaza bizonyítékai, ame­lyek népünk haladását szol­gálták, az ország fejlődését segítették elő. Ady Endre, aki a hazafiságot szembe ál­lította a nacionalizmussal, a kérkedő, a hősködő, a száj- tépő álhazafisággal, azt mondta: „A nacionalizmus nem hazafiság”, majd így folytatta: „Aki ellensége a haladásnak, a jobbra törek­vésnek, az emberi szellem feltétlen szabadságának, ha­zaáruló, még ha örökösen is nem tesz is egyebet, mint a nemzeti himnuszt énekli”. Véle együtt valljuk mi is, hogy a munkában, a közös­ségi aktivitásban, a helytál­lásban rejlik a hazafiság lé­nyege, ereje. A felszabadulás óta eltelt évtizedek áttekintése után így folytatta a szónok; — Ez év .tavaszán vetet­tünk számot azzal, hogy a ’80-as évtized első két és fél évében hogyan alakult ha­zánk helyzete, pártunk XII. kongresszusa óta meddig ju­tottunk el, milyen tenniva­lóink vannak még 1985-ig. E számvetésnél kritikusan és önkritikusan vizsgáltuk a munkát, a megtett utat, an­nak sikereit, gyengeségeit és kudarcait. A mérleg úgy vonható meg: hogy az el­múlt két és fél-három évben, bár nehezebb körülmények között kellett dolgoznunk, mégis sikerült a XII. kong­resszus által kijelölt irányba haladni. Alapjában helyesen, eredményesen oldottuk meg feladatainkat. Ügy is fogal­mazhatom, hogy a könnyű­nek egyáltalán nem mondha­tó feladatainkkal, nagy erő­feszítések árán, de jórészt megbirkóztunk, ez nem lebe­csülendő. Nádunk az emberek több­sége nyitott szemmel jár, jól tudják, látják, hogy az utóbbi időben — bár többet beszélünk a bajokról, gon­dokról, mint korábban — nemcsak ezek jellemzik az életünket, hanem épült, gya­rapodott is országunk. Ez olyan tény, amin az sem vál­toztat, ha egyesek másként vélekednék, kétségbe vonják, vagy kisebbíteni szeretnék erőfeszítéseink eredményét. Néjüink a vártnál kedve­zőtlenebb helyzetben is be­csülettel teljesítette köteles­ségét. Megértette, hogy csak a XII. pártkongresszus által meghatározott követelmé­nyek teljesítése útján lehe­tünk képesek megőrizni, •megszilárdítaná elért eredmé­nyeinket. A jövőben sem le­het más záloga céljaink el­érésének, mint a dolgozó magyar nép helytállása, a párt helyes politikája, a párt és a nép kölcsönös bi­zalma, összefogása. Gyenes András a továb­biakban azt hangsúlyozta, hogy további sorsunk és I boldogulásunk — csakúgy mint eddig — társadalmi méretekben is a becsületes, lelkiismeretes munkától függ. Gazdasági helyzetünk és fel­adataink elemzése után részletesen foglalkozott a nemzetközi helyzettel. Töb­bek között a következőket mondta: — A nemzetközi helyzet éleződése, a nukleáris fegy­verkezésből származó ve­szélyek szerte a világon erő­teljes fellépésre ösztönzik a békéért aggódó embereket. A kapitalista és a szocialista országokban egyaránt soha nem látott méretű megmoz­dulásoknak lehetünk tanúi. Egyes akciók keretébein az emberek tíz és százezrei tesznek hitet a béke meg­őrzése mellett és lépnek fel az atomfegyverkezés további fokozása és különösen az új amerikai rakéták európai elhelyezése ellem Erősödtök azok a törek­vések is, amelyek a békéért küzdő erők nemzetközi ösz- szefogását, a közös cselek­vést célozzák Ezek sorában különösein fontos esemény volt a júniusban Prágában tartott világtalálkozó, amely „A békéért, az életért, az atomháború elkerüléséért” jelszóval került megrendezés­re, Ezen a találkozón is ki­emelt figyelmet szenteltek a NATO európai rakétatelepí­tési tervének, s ezért szere­pelt megkülönböztetett he­lyen az európai biztonság ügye. A küldöttek egyetértet­tek abban, hogy a háború az egész világot fenyegeti, de a legnagyobb veszélyt a mi kontinensünk számára je­lenti. A békemozgalmak, a szo­cialista országokban a béke­politikát folytató kormány­zatok tömegbázisát jelentik, így van ez nálunk is, erről tanúskodott a velencei ifjú­sági békefesztivál, és a Pusz- tavacson, „az ország köze­ién” megtartott nagyszabá­sú béketalálkozó egyaránt. A kapitalista államokban a békét akaró tömegek gyak­ran szembekényszerülnek az ország kormányzatának hi­vatalos irányvonalával. Ugyanakkor érzékelhető, hogy a nyugati országok po­litikai tényezői közül is so­kan megértik a tömegek ag­godalmát, s a szélsőséges erők törekvéseivel szemben ésszerűbb megoldások mel­lett foglalnak állást, A béke védelmének, az esztelen háborúk megakadá­lyozásának meghatározó ere­je napjainkban a szocialista országok 'katonai védelme felkészültsége, a békére és az értelmes együttműködésre törekvő nemzetközi magatar­tása. Békéért küzdenek a világ haladó erői, a béke­mozgalmakban részt vevő emberek tömegei. Szükség van minden felelősséget vi­selő és vállaló ember hoz­zájárulására, hogy az embe­riség elkerülhesse a legrosz- szabbat: a nukleáris ka­tasztrófát. Gyenes András beszéde befejezéseként a Központi Bizottság nevében eredmé­nyes. munkát, boldog és örömteli életet kívánt a Kunság lakosságának. Az ünnepi beszéd befeje­zése után Zagyi János a nagygyűlés résztvevői nevé­ben új búzából sült kenye­ret nyújtott át Gyenes And­rásnak. Karcagon az alkotmány ünnepének gazdagítását szol­gálta a nagygyűlésen is köz­reműködő MHSZ—Olajbá­nyász zenekar, az őcsényi hagyományőrző együttes, a váraljai hagyományőrző együttes és a Sárköz népmű­vészetét bemutató kiállítás. A TASZSZ hírügynökség részletesen ismerteti a Szov­jetuniónak azt a javaslatát, hogy a világszervezet köz­gyűlésének 38. ülésszakán tűzzék napirendre egy olyan megállapodás kérdését, amely betiltaná az erő al­kalmazását a világűrben és a kozmikus térségből a Föld ellen. Andrej Gromiko, a Szovjetunió Minisztertaná­csának első elnökhelyettese, külügyminiszter levélben tá­jékoztatta erről az indít­ványról Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárt. A megállapodás célja tud­valevőleg az, hogy megelőz­zék a fegyverkezési hajszá­nak a világűrbe történő ki- terjesztését. csökkentsék a nukleáris háború veszélyét, és segítsék elő a kozmikus térség — beleértve a Holdat és a többi égitestet — kizá­rólag békés célú kutatását és hasznosítását. A megállapodásban részt­vevő államok kötelezik ma­gukat a következőkre: Szélsőséges időjárás jel­lemzi az idei esztendőt, aszály, csapadékhiány káro­sította a gabonát, a kapáso­kat. Az ország hat megyé­jében, a nagyüzemek ter­mésátlagai alacsonyabbak a vártnál. Az aszály által okozott kár — a termelési hozamkiesés — érzékenyen érinti megyénk gazdaságait is. egyharmadát meglehető­sen súlyosan. Ennek követ­kezményeként születtek azok az intézkedések, amelyekkel a mezőgazdasági üzemek minden lehetőséget kiak­náznak a károk mérséklésé­re. Javítanák gazdálkodásuk feltételein, ésszerűen taka­rékoskodnak az eszközök­kel, anyagokkal. Az öntöző­kapacitások még jobb hasz­nosításával a szálas- és tö- megtakarmányhiány mellék­termékekkel történő pótlásá­val igyekeznek gondoskodni a kistermelők és háztáji gazdaságok takarmányellá- tásáród is, mivel a húsprog­ram megvalósítása nagyüze­mek és az általuk integrált kistermelők közös munkáján múlik. A kialakult helyzetben minden termelőszövetkezet, állami gazdaság és az érin­tett vállalatok, köztük a Szolnok megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Vál­lalat is, a kiesések pótlására törekszik. A vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettesétől, Búzás Sándortól megtudtuk, hogy az állami készletek átcso­portosításával a GMV is 1. Nem próbálnak ki és nem állítanak rendszerbe semmiféle földi, légi és koz­mikus térségben elhelyezett célpont ellen felhasználható, kozmikus telepítésű fegy­vert, sem úgy, hogy azt föld­körüli pályára bocsátják, sem pedig úgy, hogy elhe­lyezik valamely égitesten, sem másképpen. 2. A földkörüli pályán ke­ringő, az égitesteken levő, vagy a kozmikus térségben bármely más módon elhe­lyezett űrobjektumot nem használják fel földi, légi vagy a világűrben levő cél­pontok ellen. 3. Nem semmisítik meg és nem rongálják meg más államok űrobjektumait, nem zavarják meg azok normális működését, nem változtatják meg azok röppályáját. 4. Nem próbálnak ki és nem létesítenek újabb mű­holdromboló rendszereket és zökkenőmentes takarmány­ellátást biztosít a nagyüze­mek a háztáji és kisegítő gazdaságok állatállománya számára. A vállalat összesen mintegy 340 ezer tonna ta­karmánnyal kívánja az igé­nyeket kielégíteni. A szokásosnál kevesebb szemes abrak pótlására a vállalat képes a növekvő kereslet arányában a tápok termelését növelni, a mező- gazdasági üzemek és a kis­termelők igényeit kielégíte­ni. A gazdaságokat közvet­lenül a gyáirtóüzemből, a háztájiban gazdálkodókat pedig a megye háromszáz­tizenhat takarmány boltjából látják el. A táp, koncén trátum és az egységes abrak előállítá­sához szükséges szemes ter­mény, növényi és állati fe­hérje, valamint az ipari alapanyagok már a GMV rendelkezésére állnak, ez pedig azt jelenti, hogy a «negye mezőgazdasági nagy­üzemedben, a háztáji és ki­segítő gazdaságokban tartott állatok abrakellátásában sem lesz hiány. Az úgyneve­zett natúr szemestermény — takarmánybúza, kukorica, árpa, rozs, zab — iránti keresletet a GMV a megyén kívülről érkező szállítmány mennyiségétől, ütemezésétől függően csak a meghatáro­zott keretek között képes ki­elégíteni. E termények át­meneti hiányára az állattar­tók számíthatnak, a tápok­ból és koncentrátumokból azonban zavartalan lesz az ellátás. * Üj termék, a bat mérőhelyes extraháló berendezés gyár­tását kezdték meg a Műszeripari Szövetkezet kisújszállá­si üzemében. A labortechnikai készülékből egyelőre száz darabot készítenek a Lombik- és Üvegipari Szövetkezet megrendelésére (Folytatás a 2. oldalon.) Az aszály ellenére A gabonaipar elegendő takarmányt biztosit Zökkenőmentes lesz a gazdaságok és a kistermelők ellátása tápokkal és koncentrátumokkal (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom