Szolnok Megyei Néplap, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-13 / 164. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. JÚLIUS ,13. Kádár János fogadta a francia miniszterelnököt Bz SZKP és az FKP küldöttségének tárgyalásai Középpontban a béke és a leszerelés kérdése kiéleződéséhez, és ebből ' származik az a vágyuk is, hogy saját javukra változ­tassák meg a nemzetközi erővis zonyokat. Ismeretes, hogy más poli­tikai erők másként elemzik a helyzetet. Ez azonban —a két párt véleménye szerint — egyetlen esetben sem le­het akadálya, és nem is sza­bad, hogy akadálya legyen a legkülönbözőbb társadalmi és politikai erők közös cse­lekvésének az egyetemes bé­kéért vívott harcban. E szempontból különös je­lentőségű az 1983-as év. Ha végül .is kierőszakolják a NATO új amerikai rakétái­nak európai telepítését, a fegyverkezési verseny új, veszélyes szakaszba lép. A Szovjetunió és Francia- ország népei a II. világhábo­rúban súlyos veszteségeket és károkat szenvedtek. Az S2KP és az FKP küldöttsé­ge kijelenti, hogy Európá­nak nem szabad ismét had­színtérré változnia, még ke­vésbé atomfegyverek had­színterévé. Ezt a lehetősé­get mindenképpen ki kell zárni. Mindkét delegáció aláhúz­ta azoknak a javaslatoknak a fontosságát, amelyeket a szocialista országok, az el nem kötelezett, a semleges államok, Észak-iEurópa or­szágai. valamint különböző politikai szervek tettek a béke érdekében, s amelyek megvalósulásuk esetén hoz­zájárulhatnak az előrelépés­hez a béke útján. A szovjet küldöttség ismét megerősí­tette mindazt, amit a hét európai szocialista ország vezetői moszkvai találkozó­jukon elfogadott dokumen­tumukban a közelmúltban fejtettek ki a leszerelés kér­déseiben, s kinyilvánította: jelentős lépés lenne ebben az irányban, ha minden nukleá­(Folytatás az 1. oldalról) nárts ülést tartottak az Or­szágház delegácdós termében. A rendkívül szívélyes, köz­vetlen hangulatú tanácsko­záson a két tárgyalócsoport .tagjai részletesen beszámol­tak megbeszéléseik és a szakértői konzultációk ered­ményeiről. Lázár György és Pierre Mauroy nyugtázta, hogy ezeket az eszmecseré­ket is az együttműködés bő­vítésére való kölcsönös kész­ség és őszinte szándék jel­lemezte. A gazdasági, ipari, kulturális, oktatási és egyéb kapcsolatok kiszélesítését il­letően számos konkrét témá­ban közös álláspontot rögzí­tettek más kérdésekben a gyakorlati tennivalókról és az együttműködés továbbépí­téséről a jövőben még foly­tatják az egyeztető megbe­széléseket. A két kormány­fő egybehangzóan hasznos­nak, konstruktívnak ítélte a tárgyalásokat, és kifejezte meggyőződését, hogy azok kedvező feltételeket, jó ala­pokat teremtenek a további előrelépéshez, a közös mun­kálkodáshoz, biztatást ad­nak arra. hogy a kapcsola­tok bővülése meggyorsul, és gazdagodnak az együttmű­ködés formái. Ehhez mind­két fél részéről megvan a készség, a szándék és az el­határozottság. Pierre Mauroy meghívta Franciaországba Lázár Gvörgvöt, aki a meghívást elfogadta. Pierre Mauroy, a Francia Köztársaság’ miniszterelnöke, aki Lázár Györgynek a Ma­gvar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének meghívására háromnapos hi­vatalos látogatáson tartóz­kodott hazánkban, tegnap, kora délután elutazott Bu­dapestről. A Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen búcsúztatták a francia kormányfőt és kísé­retét. A magyar és a francia zászlókkal díszített légikikö­tő betonján csapatzászlóval felsorakozott a Magyar Nép­hadsereg díszszázada. A búcsúztatáson megjelent Lázár György. Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Várkon.vi Pé­ter külügyminiszter. Veress Péter külkereskedelmi mi­niszter, Bényj József, hazánk párizsi nagykövete, valamint politikai és gazdasági éle­tünk több más vezető, sze­mélyisége. ülésezett a LEMP KB Politikai Bizottsága A LEMP KB Politikai Bi­zottsága helyesnek tartja a Hazafias Nemzeti Újjászüle- tési Mozgalom (PRON) Or­szágos Tanácsa Végrehajtó Bizottságának a szükségálla­pot megszüntetésére vonat­kozó állásfoglalását, amely megfelel a párt szándéká­nak és álláspontjának. A szükségállapot beveze­tése — 1981. december 13-a — óta eltelt időszak kedve­ző belpolitikai fejleményei nyomán a Politikai Bizottság jogosnak tartja a PRON ve­zetőségének kezdeményezé­sét a szükségállapot meg­szüntetésére. A Politikai Bizottság érté­kelte a két évvel ezelőtt megtartott IX.. rendkívüli pártkongresszus óta megtett utat. Hangsúlyozta, hogy azóta érzékelhetővé váltak a kongresszuson elfogadott program fő elemei: a társa­dalmi-gazdasági válságból való kijutásra, a szocialista megújulásra, a nemzeti meg­egyezésre, a politikai ellen­féllel folytatott harcra és a reformokra való törekvés. A lengyel szejm alkot­mányjogi felelősséget vizsgá­ló bizottsága úgy döntött, hogy az állambíróság elé utalja Piotr Jaroszewicz volt miniszterelnök (1980 ta­vaszáig) és Tadeusz Wrzasz- czyk volt miniszterelnök-he­lyettes ügyét. A díszszázad parancsnoka jelentést tett a francia kor­mányfőnek, majd felcsendült a két ország himnusza. Ez­után a magyar és a francia államférfiak elbúcsúztak egymástól. A repülőgép lép­csőjénél úttörők virágcsok­rot nyújtottak át a francia miniszterelnöknek. Lázár György és Pierre Mauroy Elutazása előtt adott sajtó- nyilatkozatában Pierre Mau­roy a Kádár Jánossal és Lázár Györggyel folytatott megbeszéléseit, a hivatalos tárgyalásokat úgy értékelte, hogy azok az együttműkö­désre törekvés, az. eddigi szándékok megerősítése je­gyében zajlottak le. Emlé­keztetett arra, hogy éppen egy évvel ezelőtt járt Ma­gyarországon Francois Mit­terrand a Francia Köztár­saság elnöke, akinek láto­gatása és tárgyalásai új fe­jezetet nyitottak a magyar- francia kapcsolatiakban. Az együttműködés bővítésére már akkor kinyilvánított kölcsönös szándék azóta erő­sítette a kapcsolatokat. A mostani tárgyalásoknak egy­részt az eredmények, a meg­tett lépések értékelése volt a célja, másrészt annak a feltárása, hogy az eddigi együttes erőfeszítéseket ho­gyan követhetik újabb, na- gypbb lépések. Erre mind magyar, mind francia rész­ről az eddigieknél is erősebb a szándék, a készség. A francia kormányfő első ma­gyarországi látogatásának je­lentőségét abban is látja, hogy a jó együttműködéshez feltétlenül szükség van a személyes ismeretségre . a partnerország vezetőivel, né­pével. A gazdasági kapcsolatokat illetően egyebek között szólt a francia kormánynak arról a törekvéséről, hogy fejlesz­teni kívánja a kereskedelmi Iforgalmat Magyarprszággal, és erre ösztönzik a válla­latokat is. A most. végétért budapesti tárgyalásokon is több olyan döntés született, amellyel mindkét fél szor­galmazza az árucsere, a szé­lesebb együttműködés fej­lesztését különböző területe­ken például a vegyiparban. A francia kormányfő véle­ménye szerint n világgazda­ság jelenlegi válságos hely­zetében nagyon nehéz látvá­A madridi tanácskozás le­zárása mellett foglalt állást hétfőn a Fehér Házban Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­ter. A külügyminiszter Reagan elnökkel folytatott fehér házi megbeszélést követően újságíróknak elmondta: az eszmecsere a kelet—nyugati diplomácia szükségességéről, az eurohadászati tárgyalásók és a madridi konferencia helyzetéről folyt. A madridi értekezletről Genscher kijelentette, hogy az NSZK álláspontja szerint, amelyet Reagannal is ismer­tetett, „eljött az ideje e tár­gyalások befejezésének”. Ar­ra a kérdésre, mi erről az amerikai kormány vélemé­nye, Genscher rámutatott: „bizonyosak vagyunk afelől, hogy az amerikai kormány igen hamar meghozza dönté­sét”. Genscher nyilatkozatát megelőzően az amerikai kül­ügyminisztérium szóvivője már bejelentette, hogy Max Kampelman, az amerikai küldöttség vezetője visszatér Madridba. Hivatalosan Wa­shington nem foglalt állást a madridi záróokmány aláírá­sát akadályozó viták lezárá­sáról. de a Reuter brit hír­ügynökség értesülése szerint Shultz amerikai külügymi­még néhány szíves szót vált­va, kézfogással elköszönt egymástól, majd a különre- pülőgép a levegőbe emelke­dett. « * * Pierre Mauroy miniszter- elnök és kísérete tegnap délután visszaérikezett buda­pesti látogatásáról Párizsba. nyios eredményeket elérni, mindamellett a két ország közti együttműködés fej­lesztésére irányuló politikai akaratnak így is, elsődleges jelentősége van. Arra a kérdésre, milyen meggondolások vezérelték a francia kormányt abban, hogy a madridi találkozón javasolta: az 1985 őszére tervezett európai kulturális fórumot ne Párizsban, ha­nem Budapesten tartsák meg, Pierre Mauroy a követke­zőket mondta: — Nehéz időket élünk, feszült a nem­zetközi helyzet, a fegyverke­zés súlyos terheket ró a né­pekre, a leszereléssel kap­csolatos tárgyalások egy helyben topognak. Az, hogy a madridi találkozás vége táján az európai leszerelési konferenciával kapcsolatos francia javaslat ismételten napirendre került, kis re­ménysugarat hozott a nehéz­ségek közepette. Ennek fé­nyében, a magyar nép iránti gesztusként javasolta a francia kormány a kultu­rális fórum színhelyéül Bu dapestet. Kormányom — hangsúlyozta Pierre Mauroy — e javaslattal a magyarok iránti baráti érzéseit is ki­fejezésre akarta juttatni. Mauroy miniszterelnök magyarországi látogatásáról visszaérkezve újságírók előtt Párizsban kijelentette: bu­dapesti útjának tanulságát abban látja, hogy lehetséges az együttműködés a külön­böző társadalmi rendszerű országok között. „Franciaország és Magyar' ország elhatározta, — mon­dotta a miniszterelnök, — hogy példát mutat a külön­böző társadalmi és védelmi rendszerekhez tartozó orszá­gok együttműködése terén. A fontos az, hogy pontosan ismerik a közöttük levő kü­lönbségeket, s ezek világos leszögezése után meg lehet találni az- együttműködés szabályait”. niszter esetleg már a jövő héten Madridba utazik, hogy az Egyesült Államok részéről aláírja az okmányt. Ez természetesen alkalom lenne egy „soronkívüli” szovjet—amerikai külügy­miniszteri találkozóra is, bár a kelet—nyugati diplomácia és a nukleáris fegyverek kor­látozásával kapcsolatos kér­désekben Genscher hétfői nyilatkozatából ítélve az amerikai és a nyugatnémet álláspont kétértelmű, Gen­scher kijelentette, kormánya azért pártolja a szovjet— amerikai csúcstalálkozót és a külügyminiszterek megbe­szélését, mert Kohl moszk­vai látogatásának tanulságai szerint „azok pozitív hatás­sal vannak a szovjetunió­beli vélemények formálódá­sára”. A washingtoni és a bonni álláspont szerint a csúcsta­lálkozónak „iól elókészített- nek kell lennie és a siker re­ményével kell kecsegtetnie”. Moszkvában Genscher sze­rint ugyanígy vélekednek. „Ebben egyetértünk és úgy véljük, hogy ez az, amit meg kell próbálni”. Reagan elnök „figyelembe fogja ven­ni” a nyugatnémet, felfo­gást a csúcstalálkozó kérdé­séről. de Genscher nem szá­mít azonnali döntésre ebben a tekintetben Moszkvában tegnap tár­gyalásokat folytatott a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak és a Francia Kommu­nista Pártnak a küldöttsége. A szovjet delegációt Jurij Andropov, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke, a francia kül­döttséget Georges Marchais, az FKP főtitkára vezette. A találkozóra a két párt közötti szolidaritási kapcso­latok keretében került sor, amelyek az 1980-ban közö­sen meghatározott alapokon fejlődnek. A találkozó meg­erősítette a nemzetközi hely­zet fejlődési irányaira vo­natkozó akkori értékelése­ket A felek figyelmüket a világ népeinek legfőbb gond­jára, a béke és a leszerelés kérdésére fordították. A tárgyalásokról nyilvá­nosságra hozott közös nyilat­kozat megállapítja: a nem­zetközi helyzet súlyos nyug­talanságot kelt. Az emberi­séget atomháborús veszély fenyegeti. A hatalmas fegy- verkészlettek, különösképpen az atomfegyver készletek fel­halmozása megsemmisüléssel fenyegetik az emberiséget. A fegyverkezés óriási összege­ket emészt fel, ugyanakkor emberek százmilliói, közöttük gyermekek, éhségtől, nyomor­tól, betegségektől és gazda­sági elmaradottságoktól szen­ednek. Meg kell állítani ezt a hajmeresztő, eszkalációt! Meggyőződésük és hitük kü­lönbözősége ellenére is mind több ember fejezi ki ezt a követelést. A világ békéjét fenyegeti a világimperializmus legag- resszívabb köreinek az a tö­rekvése, hogy bármi áron feltartóztassák a népek tár­sadalmi és nemzeti felszaba­dulásának folyamatát. Éppen e törekvésük vezet a fegy­verkezési verseny veszélyes Elutazott a belga pártküldöttség A Belga Flamand Szoci­alista Párt Karéi Van Miért elnök vezette küldöttsége, amely az MSZMP Központi Bizottsága meghívására tar­tózkodik hazánkban, tegnap folytatta megbeszéléseit. A küldöttséggel találkozott és szívélyes légkörű vélemény- cserét folytatott Faluvégi Lajos, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, és Pozs- gay Imre, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára. A belga delegáció tegnap délután elutaztott hazánk­ból. Búcsúztatására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Kótai Géza, a KB külügyi osztályának helyettes veze­tője. Olasz parlament Alakuló ülés Rómában tegnap este tar­totta meg alakuló ülését a június végén újjáválasztott parlament két háza, a sze­nátus és a képviselőház. Ez­zel kezdetét vette az Olasz Köztársaság 9. törvényhozási ciklusa, amelyben a régi gondokon kívül újakkal is szembe kell nézni: minde­nekelőtt azzal, hogy a veze­tő polgári párt, a keresz­ténydemokrácia meggyengült és minden eddiginél jobban rászorul a szocialisták szö­vetségére. Az olasz szenátus elnöké­vé tegnap este Francesco Cossiga kereszténydemokrata politikust, a képviselőház •''nőkévé pedig a kommunis­ta Nilde Jottit választották meg. A genfi leszerelési bizott­ság tegnapi teljes ülésén fel­szólalt dr. Kőmíves Imre nagykövet, a magyar kül­döttség vezetője. Beszédében utalt arra, hogy a nemzet­közi helyzet éleződik. Ennek legfőbb okaként a katonai fölény megszerzésére irá­nyuló imperialista törekvé­seket jelölte meg. A jelen­legi feszült helyzetben nagy jelentőségűnek mondotta azokat a kezdeményezéseket, amelyeket a hét európai szo­cialista ország párt- és álla­mi vezetői terjesztettek elő a közelmúltban Moszkvában megtartott tanácskozásuk eredményeként. Hangot adott „Az utolsó centiméterek” még mindig hiányoznak ahhoz, hogy sikerrel fejeződ­jék be a madridi találkozó. Miközben a tanácskozás tit­kársága megkezdte a tech­nikai előkészületeket a 35 külügyminiszter f ogadására, a tegnapi teljes ülésen sem sikerült kimondani az utol­só szót, továbbra is várat magára a teljes megegyezés. Pedig ahhoz — a helyzet jó ismerői szerint — .,már csak a végső simítások hiányoz­nak”. Az 1980 őszétől számított 71. diplomáciai munkahét tegnapi ülésén a Közös Piac miniszteri tanácsának soros elnöki tisztét betöltő Görög­ország képviselője a tízek nevében kifejtette, hogy a máltai küldött által a közel­ris hatalom egyidejűleg be­fagyasztaná már meglevő nukleáris arzenálját meny- nyiségr és minőségi tekintet­ben. A szovjet küldöttség ez­zel kapcsolatban felhívta a figyelmet a szocialista orszá­gok által a NATO-nak tett legutóbbi javaslatára, amely­nek célja, hogy azonnal kezdjenek közvetlen tárgya­lásokat; ezek eredménye­iképpen megegyezés szület­hetne az 1984. január 1-ét követő fegyverkezési kiadá­sok növelésének elkerülésé­ről, később pedig e kiadá­sok kölcsönös csökkentését rögzítő gyakorlati lépések­ről. Mindkét párt hangsúlyoz­ta, hogy a -tömbök egyidejű feloszlatása, az általános és ellenőrizhető leszerelés ér­dekében kíván tevékenyked­ni. s kész együttműködni bármely kormánnyal, politi­kai, társadalmi, vallási erő­vel és néppel annak érdeké­ben, hogy Genfben megálla­podás szülessen. Ez a célja az FKP javas­latának is, amely azt tartal­mazza. hogy a genfi tárgya­lásokat nyissák meg minden érdekelt kormány, azaz min­den európai kormány szá­mára. így az FKP vélemé­nye szerint olyan lépéseket lehetne tenni, amelyek min­den érdekelt fél számára el­fogadhatók, s amelyek célja a fegyverzetnek a lehető leg­alacsonyabb szintre való csökkentése az erőegyensúly fenntartása mellett, s úgy, hogy ezzel szavatolják min­den inép és minden állam egyenlő biztonságát. A két küldöttség elégedett­ségének adott hangot a két párt barátságon és interna- conalista szolidaritáson ala­puló kapcsolatainak fejlődé­se láttán, s megállapodtak abban, hogy megszilárdítják gyümölcsöző együttműködé­süket nagy. céljaikért vívott harcukban. azon reményének, hogy az érintett államok kormányai behatóan tanulmányozni fog­ják a javaslatokat és érdem­ben válaszolnak rájuk. A magyar küldöttség veze­tője aggodalommal szólt ar­ról, hogy a genfi leszerelési odzottságban egyes küldött­ségek nem hajlandók konk­rét tárgyalásokat folytatni a leszerelés legégetőbb 'kérdé­seiről. Komoly és érdemi tárgyalásokat sürgetett a nukleáris háború megelőzé­sének, a nukleáris fegyver- kísérletek teljes betiltásá­nak, a vegyi fegyverek eltil­tásának és a világűr fegy­vermentesítésének kérdései­ben. múltban előterjesztett módo­sító javaslatokat nem fogad­ják el — a Földközi-tenger térségével kapcsolatos indít­ványoknak tehát nincsen esélyük a konszenzusra. Fel­szólította a máltai küldöt­tet, hogy javasolja kormá­nyának a találkozó mielőbbi befejezését célzó spanyol ja­vaslat teljes egészében való elfogadását. Figyelembe véve. hogy a tanácskozás rendkívül közel került a végső megegyezés­hez, a küldöttek úgy döntöt­tek, hogy — az eddigiektől: eltérő módon — naponta döntenek a következő ülés­ről. Tegnapi döntésük ér­telmében ma teljes üléssel folytatja munkáját a madri­di találkozó. Reagan és Genscher eszmecseréje Pierre Mauroy sajtónyilatkozata Genfi leszerelési bizottság Magyar felszólalás Madridi találkozó Már csak a „végső simítások hiányoznak

Next

/
Oldalképek
Tartalom