Szolnok Megyei Néplap, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-08 / 160. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. JÚLIUS 8. Jubilál a szegedi szabadtéri szinpad Csupa neves számot jegyezhetned fel az idén a Szegedi Szabadtéri Játékok statisztikusai. Az ország legnagyobb nyári színháza rendszeresen 50 esztendeje működik; 1983-ban tartja a fel- szabadulás utáni 25. szezonját. A július 22-én- nyitó előadássorozaton köszöntik a felújítás utáni évadok kétmilliomodik nézőjét. Talán Juhász Gyula, Hont Ferenc sem gondolta, hogy ötletük ilyen sikeresen valósul meg. A költő és a színházi szakember az 1920-as évek végétől a Dél-magyar- ország című lapban egymástól függetlenül szorgalmazták az európai kulturfeszti- válokéhoz hasonló rendezvénysorozatot. Szeged mellett kedvező klímája, földrajzi fekvése, a kor viszonyaihoz képest korszerű infrastruktúrája szólt. Alkalmi és állandó színtársulatok korábban is rendeztek előadásokat szabad ég alatt — az időjárás engedélyével. Az állandó játékok szervezéséért (főként a várható költségek miatt) a város vezetői nem lelkesedtek. Áldásukat az ügyre csak a Fogadalmi templom 1930-as felszentelése után adták. A Dóm terén ugyanis a Nemzeti Színház társulata vendégszerepeit: művészei, vezetői elismeréssel nyilatkoztak tapasztalataikról. A Szegedi Szabadtéri Játékok 1933-ban Madách Az ember tragédiája című drámájával kezdte pályafutását. Az akkori előadás rendezője Hont Ferenc volt, Évát Tőkés Anna, Ádámot Lehotay Árpád, Lucifert Táray Ferenc játszotta. A drámai műveket hamarosan zenés darabok követték. A Parasztbecsület 1935-ös bemutatóját a zeneszerző Mascagni is megtekintette. 1936-ban a János vitézt, 1937-ben a Háry Jánost, 1938-ban az Aidát és a Turandot-ot láthatta a közönség. A játékok sikere, népszerűsége azonban (a nosztalgikus emlékeket cáfolva) elmaradt a maiakétól. Egy 1938-as jelentés szerint például a 15 előadásra és a 2 hangversenyre kibocsátott 170 ezer belépő közül csak 35 ezer kelt el. Az István király népe című drámára mindösz- sze 19 néző váltott jegyet. Ugyanakkor a felújítást követő szezonokban egy-egy előadást átlagosan több mint ötezren tekintettek meg. A szabadtéri játékok két évtizedig csak az egykori nézők emlékezetében élt. A szegediek még a háborút követő romeltakarítás közben is emlegették a feledhetetlen előadásokat. Balázs Béla 1946-ban szívesen felújította volna az ünnepi játékokat, de ez a terv akkoriban csak álom lehetett. Megvalósítására reálisan 1957-től lehetett számítani, A lebontott Kos- suth-híd vasszerkezete a mai nézőtér tartóváza, a Dunán Jugoszláviába, onnan a Tiszán került vissza Szegedre. A városi tanácsnál arról döntöttek, hogy a játékokhoz ezentúl kulturális programok : kiállítások, hangversenyek, tudományos konferenciák kapcsolódnak. A felújított fesztivál 1959. július 25- én Erkel Hunyadi László operájával nyitott. A 24 év alatt mintegy 70 színpadi alkotást mutatott be a szabadtéri színpad, köztük két ősbemutatót: Farkas Vidróczkiját, és Páskándy Kálmán királyát. A művek többsége csak egy-egy nyáron került műsorra. Négy-öt darab (János vitéz, Háry János, Bánk bán, Hunyadi László) viszont rendszeresen ismétlődik. A Dóm téri színpadon 1959 óta 19 külföldi együttes, 82 külföldi szólistát, 122 hazai énekes és 325 színész lépett fel. A magyar színházi életnek talán nincs olyan kiválósága, akT legalább egy nyáron ne szerepelt volna a játékokon. Ennek ellenére a szegedi fesztivál mégsem lett olyan országos és nemzetközi rangú, világszerte ismert, egyedülállóan magas színvonalú, mint amilyennek az 1959-es újrainduláskor elképzelték. Mint kiderült, a tervek megelőzték a realitásokat. A Szegedi Szabadtéri Játékok nem tudott a gombamód szaporodó nyári rendezvények közül elsőbbséget élvezni. A gazdasági, a kulturális érdekek inkább egy sokszínű, pezsgő, nyári színházi kavalkád, mintsem egy kiemelt, reprezentatív intézmény támogatása mellett szóltak. Ettől függetlenül az idén Szegedre érkező érdekes látványosságok közüli válogathat a szabadtérin. A kínálat: Madách: Az ember tragédiája; Kodály: Háry János; Erkel: Hunyadi László; a Lett ing rád i Balett vendégjátéka és a Nemzetközi Szakszervezeti Néptánc Fesztivál gálaestje. A jubileumi évad az elmúlt félévszázad méltó folytatásának ígérkezik. Zenés kabaré a múzeum- udvarban „Kinek pénze van" címmel a Pest-Budai Színkör nyári, zenés kabaréjának bemutatóját láthatta szerdán este a múzeumudvarban a szolnoki közönség. A műsorban többek között Tabi László, Gyárfás Miklós, Kellér Dezső és Vaszary János jeleneteit tolmácsolták a' fellépő művészek: Inke László, Józsa Imre, Torday Teri, Szerencsi Éva, Keres Emil és a szerkesztő-rendező: Mikó István. A jelenetek között a régi kávéházak, kabarék hangulatát idéző kuplékat, dalokat hallhatott a közönség. A műsor mindvégig jó szórakozást nyújtott, kellemes nyáresti kikapcsolódás volt. Felvételeinken Torday Teri és Keres Emil, Inke László, valamint Szerencsi Éva és Józsa Imre a műsor egy-egy jelenetében. Fotó: T. K. L. I a tiszakürti ^Játszótér alkotótáborban festmények születnek Feltérképezik a népművészetet Van aki farag, s van aki rajzol Tiszakürtön nem feltűnő az idegen, az arborétum megannyi látogatót vonz évről évre. A helybeliek már azt sem furcsálják, ha a vendég festőállvánnyal, rajzmappával a kezében érkezik, be-bekopogtat egy-egy házhoz, lesétál a Tisza partjára, vagy az arborétum árnyas fái alatt festi vásznait, készíti rajzait. Megszokták, sőt, nyaranként örömmel várják vissza az alkotótábor lakóit, a képzőművészeket, fafaragókat, néprajzi kutatókat, akik idén július első napján érkeztek és tíz napot töltenek a Tisza-parti községben. A hatalmas park tőszomszédságában. a fiúnevelő otthonban laknak. A fafaragók „műterme” az udvar. Virág János kunszentmártoni fafaragó boszorkányos gyorsasággal dolgozik. — Igyekeznünk kell, kevés az idő — mondja. A fafaragók ugyanis most szó szerint „nagy fába vágták a fejszéjüket”. — Játszótéri játékokat készítünk a gyerekeknek. Ez itt egy inga-hinta lesz — magyarázza. — Szeretnénk az arborétum környezetébe illő játékokat faragni, ugyanakkor a járás bükkszéki úttörőtáborának játszóterét is itt akarjuk elkészíteni. A legavatottabb kritikusok, a gyerekek máris a fafaragók körül nyüzsögnek. A félig kész játékokat próbálgatják. láthatólag nagy örömmel. A kollégium egyik termében ugyanakkor csodálatosan szép batikok készülnek. Aki eddig nem tette, most az is mepróbálkozik a textilfestéssel. — A képzőművészek többsége rajztanár — jegyzi meg Szenti Ernő kisújszállási pedagógus, megyei szakfelügyelő. — A tiszakürti táborozás továbbképzésüket is jól szolgálja. Útmutatást kaphatnak szakmai kérdésekben, a legkülönbözőbb technikai megoldásokkal ismerkedhetnek, dolgozhatnak. A képzőművészek Erdős Péter festőművész vezetésével végzik munkájukat. — A hódmezővásárhelyi művésztelepről mi vonzza évről évre Tiszakürtre? — A szép kis utcák, a kedves emberek, az arborétum, a Tisza, egyszóval ez a csodálatosan szép környezet, no és ugyanaz, ami harmincnegyven társamat is visszacsalogatja nyaranként; az alkotótábor hangulata, a jó társaság, a régi ismerősök. — Netán képei is őrzik már a tiszakürti tájat? — Jelentősebb munkám még nem született itt, vázlatokat, rajzokat készítek többnyire, hisz itt elsősorban az a dolgom, hogy a többiek munkáját segítsem. A néprajzi kutatókat nem egykönnyű megtalálni, reggelente szinte ahányan vannak annyifelé indulnak. Idén a Tiszazug népművészetét gyűjtik. Mészáros Ágnes, a kiskunfélegyházi múzeum munkatársa először vesz részt a már tizenkettedik éve tartó kutatásokban. — Az én témám a lakás- kultúra — mondja. — Kollegáim pedig azokat a szakterületeket dolgozzák fel, amelyeket a készülő Szolnok megye népművészete című kötetben is. Egyszóval az idei kutatások kettős célt is szolgálnak, illeszkednek a Tiszazug szisztematikus néprajzi feltárásának munkálataiba, s egyben a kötet kiadásának előkészületeihez tartoznak. Az alkotótábor programját előadások, filmvetítések is gazdagítják. Az itt készült munkákat július 17-től kiállításon tekintheti meg a nagyközönség. Valószínűleg ott is lemérhető lesz, hogy a tiszakürti alkotótábornak van létjogosultsága, noha megrendezése, fenntartása évről évre nehezebb. Az igény azonban mindig élet- rehívja, akár úgy is, mintáz idén: „önköltséges alapon” és nem túl nagy összegű helyi támogatással. — t. e. — Fotó: — t. k. 1. — A batik-készítéssel csaknem mindenki megpróbálkozik Külföldön tanulnak Tegnap Budapesten az ELTE Budaörsi úti kollégiumában száznyolcvan — a külföldi felsőoktatási intézményekbe felvételt nyert — magyar fiatal tett fogadalmat, hogy a képességeinek megfelelően. szorgalmasan gyarapítja tudását, hazánk állampolgárához méltó, emberi magatartást tanúsít. A külhoni felsőoktatási intézménybe készülő 180 fiatalt á következő napokban tájékoztatják a fogadó országokban rájuk váró körülményekről, s praktikus tudnivalókkal, ismeretekkel látják el őket út- ravalóul. A Szovjetunióba és Bulgáriába július, az NDK- ba augusztus közepén, Csehszlovákiába szeptemberben, Jugoszláviába októberben utaznak az új ösztöndíjasok. Főszereplő: Jiri Menzel A MAFILM Hunnia Stúdiójában befejeződött a Pesti felhőjáték című film forgatása. Maár Gyula rendező Déry Tibor regényét dolgozta fel, s főszerepét a világhírű cseh művész, Jiri Menzel alakítja. Menzelt a magyar közönség elsősorban filmrendezőként tartja számon. — Legutóbb bemutatott filmje a Sörgyári Capriccio volt.
