Szolnok Megyei Néplap, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-20 / 170. szám

és Jurij Andropov megbeszélése Megkezdődtek a magyar—szovjet tárgyalások Kádár János és 'Jurij Andropov tanácskozik Moszkvában (Telefotó — KS) Magyar párt- és kormányküldöttség a Szovjetunióban. A képen Havasi Ferenc, Kádár Já­nos és Lázár György koszorút helyez el a jLenin-mauzóleuranál (Telefotó — KS) A Kádár János vezette magyar párt- és kormány- küldöttség, amely hétfőn ér­kezett hivatalos baráti láto­gatásra Moszkvába, tegnap délelőtt megkoszorúzta Le­nin mauzóleumát és az is­meretlen katona sírját. A mauzóleumnál a Kreml őrsége parancsnokának je­lentése után két magyar al­ezredes helyezte el a vörös és fehér szekfűből, rózsából, és ciklámenből fant koszo­rút, amelynek piros-fehér- zöld szalagján „Lenin, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vezére örök em­lékének — a Magyar Nép­köztársaság párt- és kor­mányküldöttsége” felirat állt. Ezután a delegáció az is­meretlen katona Kreml - fa­lánál levő sírjához ment s az öröfcláng díszítette síron „A Szovjetunió szabadságá­ért. a népek felszabadításá­ért, az emberi haladásért életüket áldozó hősöknek — a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsé­ge” feliratú koszorút helye­zett eL Végezetül a magyar kül­döttség megszemlélte az őr­ség díszmenetét. A magyar küldöttséget a koszorúzásra elkísérte Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára, Nyikolaj Talizin. az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa elnökének helyettese és Vlagyimir Bazovszkdj, az SZKP KB tagja, a Szovjet­unió budapesti nagykövete. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára a Szovjetunióban hi­vatalos baráti látogatáson tartózkodó magyar párt- és kormányküldöttség vezetője tegnap Moszkvában, az SZKP Központi Bizottságlá- nak épületében találkozott Jurij Andropovval, az SZKP KB főtitkárával, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnökével. Az elvtársi légkörű meg­beszélés során kölcsönösen tájékoztatták egymást ar­ról. hogyan oldják meg or­szágaikban az MSZMP XII. kongresszusa illetve az SZKP XXVI. kongresszusa által kijelölt feladatokat, milyen gyakorlati lépéseket tesznek a gazdaság intenzív fejlesztésének meggyorsításá­ra, a szocialista demokrácia kiszélesítésére, a nép jólét ja­vára Kádár János és Jurij Andropov megelégedéssel ál­lapította meg, hogy a két testvérpárt és ország kap­csolatai sikeresen fejlődnek. Rámutattak, hogy minden feltétel megvan a Szovjet­unió és a Magyar Népköz­társaság gyümölcsöző együtt­működésének erősítéséhez a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionaliz­mus alapján. Ennek biztosí­téka — hangoztatták a ta­lálkozón — a szovjet és a magyar nép alapvető érde­kednek azonossága, az MSZMP és az SZKP állan­dóan erősödő kapcsolatai, egymás iránti kölcsönös bi­zalma, nézeteinek azonos­sága korunk legfontosabb kérdéseiben. Megállapítot­ták, hogy tovább szélesítik a pártmunka tapasztalatainak cseréjét, minden szinten el­mélyítik a pártközi kapcso­latokat. Aláhúzták annak szüksé­gességét, hogy mind telje­sebb mértékben bontakoz­tassák 'ki a szocializmusban rejlő hatalmas lehetőségeket. használják ki annak törté­nelmi előnyeit a kapitaliz­mussal szemben, tegyék ha- 'tékonyabbá a testvérpártok eszmei-nevelő tevékenységét az új renddel szemben el­lenséges burzsoá ideológiá­val vívott küzdelemben. Mindkét fél kinyilvánítot­ta, hogy szakadatlanul tö­rekszik az együttműködés megszilárdítására minden te- rületanl szoros összefüggés­ben azzal a közös munkával, amelyet a Varsói Szerződés Szervezete és a Kölcsönös Qazdasági Segítség Tanácsa keretei között végeznek. Megállapították, hogy fontos a szocialista gazdasági integ­ráció elmélyítése, figyelem­mel a világon elért tudomá­nyos és technikai vívmányok­ra. Ehhez hozzájárul majd a KGST felsőszintű gazdasági tanácskozása. A nemzetközi kérdések megvitatása során komoly aggodalmuknak adtak han­got amiatt, hogy a nemzet­közi helyzet éleződik, annak következtében, hogy az Egyesült Államok és a NATO militarista körei megkísér­lik a katonai egyensúly meg­bontását Európában és az egész világon. Ezzel kapcso­latban megerősítették: elha­tározott szándékuk, hogy erő­feszítéseiket a Varsói Szer­ződés Politikai Tanácskozó Testületé prágai tanácskozá­sán és a testvérországok párt- és állami vezetői 1983. június 28-án Moszkvában megtartott találkozóján meg­határozott akcióprogramok végrehajtására összpontosít­ják. Ezek a programok a háborús fenyegetés kiküszö­bölésére, a' nemzetközi fe­szültség enyhítésére irányul­nak. Külön hangsúlyozták, hogy a nemzetközi kapcsolatok ja­vításának érdekei megköve­telik a nemzetközi szolidari­tás megszilárdítását, a kom­munista és munkáspártok széles körű együttműködé­sét az imperializmus agresz- szív, népellenes politikája el­len, a fegyverkezési verseny megszüntetéséért és a béke megvédéséért vívott küzde­lemben Kádár János és Jurij And- ropov elvtárs szívélyes^ bará­ti légkörű megbeszélését va­lamennyi megvitatott kér­désben a kölcsönös megértés jellemezte. Lázár ©yörgy, a Miniszter- tanács elnöke, Havasi Ferenc, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak titkára, a Politikai Bi­zottság tagjai és Marjai Jó­zsef, a KB tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese gazdasági kérdésekről folyta­tott megbeszéléseket ©ej dar Alijevvel, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagjával, a Minisztertanács elnökének első helyettesével, Vlagyimir Dolgihhal, az SZKP KB Po­litikai Bizottsága póttagjával és Nyikolaj Rizskovval, az SZKP KB titkáraival, vala­mint Nyikolaj Talizinnal, a KB tagjával, a Miniszterta­nács elnökhelyettesével. Át­tekintették az MSZMP XII. és az SlZKP XXVI. kongresz- szusán hozott határozatok teljesítésének menetét, mél­tatták a két országban folyó gazdasági építőmunka ered­ményeit, és számbavették a napirenden levő legfontosabb feladatokat. Behatóan érté­kelték a kétoldalú gazdasági és műszaki-tudományos kap­csolatokat, kölcsönösen szól­tak azok napirenden lévő, időszerű problémáiról. Kije­lölték az 1986—1990-es évek­re vonatkozó népgazdasági tervek egyeztetésének előké­szítésével összefüggő legfon­tosabb alapelveket, vázolták országaink tervező és ágazati irányító szerveinek, gazdál­kodó szervezeteinek legfon­tosabb teendőit. A tárgyalások során a két fél kiemelte a gazdasági együttműködés szerepét és fontosságát a két népgazda­ság előtt álló feladatok meg­valósításában, a szocialista országok gazdasági kapcsola­tainak erősítésében. A két fél továbbra is törekszik a köl­csönösen előnyös gazdasági együttműködés elmélyítésére, a tervkoordináció korszerűsí­tésére, az áruforgalom élén­kítésére, az árucsere kölcsö­nös bővítésére. A két küldöttség megbe­szélése a testvéri barátság és | a kölcsönös megértés légkö­rében folyt, amely tükrözte pártjaink és kormányaink őszinte törekvését a kétolda­lú gazdasági együttműködés fejlesztésére, a szocialista gazdasági integráció elmélyí­tésére. (Folytatás a 2. oldalon) A szolnoki Mezőgép központi gyárában NDK kooperációban az év elején kezdték meg az E—299-es silókukorica vágó­adapter gyártását. Ez az új típus az E—295-ös továbbfejlesz­tett változata. Növekedett az átbocsátóképesség és nagyobb a vágószélessége. Ebben az évben 4600-at gyártanak Főszezon a növényolajiparban HÁROM MŰSZAKBAN JÁRNAK A GÉPEK Teljes kapacitással, három műszakban járnak a növény­olajipar gyárainak gépei: most a repce feldolgozása a legnagyobb feladat. Jó köze­pes termést takaríthatnak be a partner mezőgazdasági üzemek, amelyek ’ az idén 50 000 hektáron termesztették ezt az ipari növényt A kisaj­tolt repcéből étolaj készül, egy részét a Liga, a Vénusz és a Ráma margarinba dol­gozzák be, s exportra Í6 jut belőle. A repceszezonnal egyidő- ben készülnek a napraforgó feldolgozására. A mezőgazda- sági üzentekből befutó jelzé­sek szerint a napraforgó még tűri a szárazságot; így a 273 ézer hektáron vetett olajnak való, elegendő nyersanyagot biztosíthat a hazai igények kielégítésére és az exportter­vek teljesítésére. Előre látha­tóan más évekhez képest két héttel korábban, augusztus végén indulhatnak az első szállítmányok a martfűi, a kőbányai, a csepeli, a rákos­palotai, a győri és a nyírbá­tori gyárakba. Néhány helyen új gépsorok fogadják, a ter­mést. Rákospalotán, Győr­ben és Nyírbátorban az el­öregedett rostákat korsze­rűbbekkel váltják fel, ily mó­don jobb minőségű olajat préselhetnek. A napraforgóolaj kéthar­madát exportálják. A legfon­tosabb vevők Ausztria, az NSZK, Svédország, Algéria és Egyiptom. Mivel a napra­forgó-termesztés a jól jöve­delmező ágazatok közé tarto­zik, élénk a termelési kedv. A nagy hozamokat adó mag­vakat az ipar saját vetőmag­üzeméből biztosítja, s ez is hozzájárul, hogy a termésát­lagok alapján a magyar nap­raforgó várhatóan az idén is megőrzi Franciaország után második helyét a nemzetkö­zi rangsorban. Egymilliós bevétel a téesznek Szedik a kajszibarackot Csépán Befejezéséhez közeledik a kajszibarack szedése a csé- pai Tiszamenti Termelőszö­vetkezetben. A korán bekö­szöntő száraz, meleg, napos idő a szokottnál hamarabb érlelte meg a kajszibarackot is. A közős gazdaság kerté­szeti ágazatának dolgozói, valamint az építőtábor diák­jai együtt gyűjtik ládákba a 37 hektárnyi gyümölcsös mézédes termését. A Zöldért vállalattal kötött szerződés alapján a szövetkezet teher­gépkocsijai naponta a szolno­ki hűtőháziba, ezen kívül Nagykőrösre, Törteire, vala­mint a kecskeméti Konzerv­gyár tiszakürtj telepére szál­lítják a Gönczi, a C—235-ös és a Rakovszki fajtájú kaj­szibarackot. A termelőszövetkezet a hetvenes években kezdett a kajszi termesztéséhez. Az ér­zékeny gyümölcs nagy gon­doskodást, rendszeres nö­vényvédelmet és sok munkát kíván az ágazat dolgozóitól. A szélsőséges időjárási té­nyezők is erősen 'befolyásol­ják termését A korábbi években még értékesítési ne­hézségek nehezítették az ága­zat helyzetét. Az idén azon­ban kevesebb gondot okozott a barackos a csépaiaknak. A gyümölcs szépen fejlődött, jó zaimatú, ízes 'kajszit szüretel­hetnek. A megnőtt piaci ke­reslet és a szervezett szállí­tás hatáséra a esépai terme­lőszövetkezetnek mintegy egymillió forint árbevételt jelent a kajszibarack termé­Q nagylengyelt olajmezön Másodlagos művelés A kimerülőben lévő nagy- Lengyeli olajmezőn is kipró­bálták, s a jelek szerint a vártnál is jobb eredménnyel tudják alkalmazni az úgyne­vezett másodlagos művelést. Az elsőként a dél-zalai olaj­mezőn alkalmazott módszer lényege az, hogy gázt sajtol­nak a föld mélyébe, s az ilyen módon előidézett nyomás a bennrekedt olajat is felszínre hajtja. A sikeres kísérletek alap­ján máris megkezdték a nagylengyeli olajmező má­sodlagos művelésének előké­szítését. Kádár János Ara: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxiv. évf. nr az. »13. Júliát taerd» A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA. Tegnap a Kremlben

Next

/
Oldalképek
Tartalom