Szolnok Megyei Néplap, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-19 / 169. szám

xxxiv. érf. 169. M. 1983. július 19., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kádár János vezetésével magyar párt­ós kormányküldöttség érkezett Moszkvába Ünnepélyes fogadtatás a Vnukovói repülőtéren Jurij Andropov fogadta a delegációt A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és Mi­nisztertanácsa meghívására tegnap magyar párt- és kormányküldöttség utazott hivatalos, baráti látogatásra a Szovjetunióba. A küldöttséget Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első tit­kára vezeti, tagjai: Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Havasi Fe­renc, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Szűrös Mátyás, a Központi Bizott­ság titkára, Marjai József, a Minisz­! tertanács elnökhelyettese, Várkonyi Péter külügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai és Rajnai Sándor, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, a Központi Bizottság tag­ja, aki a szovjet fővárosban csatlako­zik a küldöttséghez. A küldöttséget elkísérte Roska Ist­ván külügyminiszter-helyettes, Kótai Géza, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője, Kar- valics László, a Központi Bizottság agitációs és propaganda osztályának helyettes vezetője, Ambrus János kül­kereskedelmi miniszterhelyettes, Tóth József, a Külügyminisztérium főosz­tályvezetője és Benkő József, a Nem­zetközi Gazdasági Kapcsolatok titkár­ságának főosztályvezetője. A párt- és kormányküldöttség bú­csúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, a Központi Bizottság titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Korom Mihály, a Köz­ponti Bizottság titkára, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, a Politi­kai Bizottság tagjai, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Pullai Árpád közlekedési miniszter, a Központi Bizottság tagjai, Horn Gyu­la, a Központi Bizottság külügyi osz­tályának vezetője, Kamara János bel­ügyminisztériumi államtitkár, a Köz­ponti Bizottság tagja, és Nagy János külügyi államtitkár. Jelen volt Valerij Muszatov követ- tanáisos, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügy­vivője. Tegnap hivatalos, baráti látogatásra Moszkva ba érkezett a magyar párt- és kormánykül­döttség. Képünkön: Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a delegáció vezetője, a Vnu­kovói repülőtéren (Telefotó — KS) Tegnap délután megérke­zett Moszkvába Kádár Já­nosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével a magyar párt­ós kormányküldöttség. A ven­dégek fogadására a repülőté­ren megjelent Andrej Gro- miko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács első elnökhe­lyettese. külügyminiszter, Gejdar Alijev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács első el­nökhelyettese, Mihail Gorba­csov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Konsztantyin Huszakov, az SZKP Központi Bizottságá­nak titkára, Nyikolaj Talizin, az SZKP KB tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Vlagyimir Bazovszkij, az SZKP KB tagja, a Szovjet­unió budapesti nagykövete. Ott volt az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége és a kor­mány számos tagja, a szov­jet politikai és társadalmi élet sok vezető személyisége. Jelen voltak a moszkvai ma­gyar nagykövetség felelős diplomáciai munkatársai és a moszkvai magyar kolónia küldöttei. A magyar és szovjet zász­lókkal, üdvözlő feliratokkal díszített Vnukovói repülőté­ren a magyar párt- és kor­mányküldöttség tiszteletére felsorakozott a szovjet fegy­veres erők három haderőne­mének díszalakulata, csapat- zászlókkal. A küldöttség különrepü- lőgépe 14.30-kor állt meg a repülőtér várócsarnoka előtt. Kádár Jánost, valamint a küldöttség tagjait; Lázár Györgyöt, az MSZMP Politi­kai bizottságának tagját, ha­zánk miniszterelnökét, Ha­vasi Ferencet, a PB tagját, a Központi Bizottság titká­rát. Szűrös Mátyást, a KB titkárát, Marjai Józsefei, a KB tagját, a Miniszterta­nács elnökhelyettesét, Vár­konyi Pétert, a KB tagját, külügyminisztert és Rajnai Sándort, a KB tagját, ha­zánk moszkvai nagyköve­tét. aki a szovjet fővárosban csatlakozott a párt- és kor­mányküldöttséghez, elsőnek a szovjet fogadóbizottság tagjai köszöntötték. Úttörők virágcsokrokat nyújtottak át a magyar vendégeknek. A díszalakulai parancsno­ka jelentést lett Kádár- Já­nosnak. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Kádár- János Andrej Gromíko kíséretében elle­pett a felsorakozott alaku­lat előtt, majd köszöntötte a magyar párt- és kormány- küldöttség fogadtatására megjelenteket. A moszkvai dolgozók küldöttei lelkes tapssal, éljenzéssel, magyar és szovjet zászlókat lenget­ve üdvözölték a szovjet fő­városban Kádár Jánost és a magyar delegáció tagjait. Az ünnepélyes fogadtatást a díszalakulat menete zárta be. Ezt követően a küldött­ség tagjai a szovjet fogadó­bizottság tagjaival együtt gépkocsikkal a Kremlbe in­dultak, „ rend őrm otorosok d í s zkísér etébe n. A szovjet főváros dol­gozói nagy szeretettel kö­szöntötték a kedves vendé­geket, akiknek fogadására már napok óta készültek. A repülőtérről a város köz­pontjába. a KremLhez, il­letve a küldöttség szálláshe­lyére - vezető útvonalakat tegnap reggelre magyar és szovjet zászlókkal, üdvözlő feliratokkal díszítették fel- A feliratok éltették a két or­szág, a két nép barátságát, köszöntötték az MSZMP és az SZKP együttműködését, üdvözölték a magyar ven­dégeket. A moszkvaiak el­küldték képviselőiket a Vnukovói repülőtérre is, hogy méltó módon köszönt­sék a magyar küldöttséget, és sokan várakoztak a Kremlhez vezelő hosszú út mentén, főként a belváros­ban. A magyar párt- és kor­mányküldöttség látogatása jelentős esemény a szovjet fővárosban, s ezen túlme­nően a két párt, a két or­szág, a két nép barátságá­nak. együttműködésének legújabb történetében. A párt- és kormányküldöttsé­gek kölcsönös látogatása, amely a szocialista orszá­gok egymás közötti politikai és diplomáciai kapcsolatai­nak; legmagasabb szintű ese­ménye, s éppen ezért ki­magasló fontosságú, mó­dot ad a kapcsolatok egé­szének áttekintésére, az együttműködés új feladatai­nak meghatározására. Ala­pos előkészítő munka után a küldöttségek vezetői és tag­jai személyesen végzik el ezt a nagy fontosságú munkát. Magyar párt- és kormány- küldöttség Kádár János ve­zetésével utoljára 1974-ben járt a Szovjetunióban. Ezt viszonozta 1979-ben a Leo- nyid Brezsnyev vezette szov­jet küldöttség magyarországi útja. Természetesen a két ország párt- és állami veze­tői azóta is rendszeresen ta­lálkoztak. részint kétoldalú megbeszéléseken, részint többoldalú tanácskozásokon. Kádár János az elmúlt évek­ben is több alkalommal járt a Szovjetunióban, így ő ve­zette az SZKP XXVI. kong­resszusán részt vett magyar pártküldöttsógeb, s azt a de­legációt, amely tavaly de­cemberben részt vett a Szov­jetunió megalakulásának 60. évfordulója ünnepségein. A szovjet sajtó, a rádió, á televízió az elmúlt napokban, a küldöttség látogatása kü­szöbén megkülönböztetett fi­gyelmet fordított arra, hogy bemutassa az ország társa­dalmának a Magyar Népköz- társaságot, a magyar nép éle­tét, alkotó munkájának ered­ményeit és gondjait, a ma­gyar—szovjet együttműködés különböző oldalait. A Pravda tegnap, a küldöttség érkezé­sének napján első oldalon közölte Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának életrajzát és fényképét, s a szovjet kommunisták, a szov­jet emberek nevében annak a reménynek adott kifejezést, (Folytatás a 2. oldalon) Az első félévben 54 millió forint volt az árbevétele a kisúj­szállási Kunszövnek. Ebből jelentős részt vállalt a bőrdísz­műves részlege, ahol jelenleg iskolatáskákat gyártanak Madridi találkozó Nem döntöttek a záróülés időpontjáról A madridi találkozó hétfői teljes ülésén a máltai kül­dött országa ismert vélemé­nyét fejtette ki, s így a 35 ország között továbbra sincs maradéktalan egyetértés a zá ródokument um-tervezetet illetően. Egyelőre nem jött létre megállapodás a kül­ügyminiszteri szintű záró­ülés időpontjára vonatko­zóan sem. A péntek éjszakától teg­nap délutánig tartó hét végi szünetet a madridi találko­zón résztvevő delegátusok intenzív megbeszélésekre használták ki. Miután pén­teken Málta kivételével a delegátusok előzetes jelleg­gel megállapodásra jutottak a záródokumentum-tervezet szövegében, a kongresszusi palotában nagy érdeklődés­sel várta mindenki,' hogy Málta változtat-e álláspont­ján. Ugyancsak nagy vára­kozás előzte meg a külügy­miniszteri találkozók idő­pontjához kapcsolódó meg­nyilatkozásokat­1980 novembere óta a teg­napi plenáris ülés sorrend­ben már a 157. volt. Ezen Gilles Curien francia főde­legátus elnökölt. Elsőként a máltai küldött ismertette hazája változatlan állás­pontját, majd Max Kampel- man amerikai küldött kifej­tette hogy Washington elé­gedett a záródokumentum­tervezettel. Ugyanakkor fel­szólalásában bírálta a Szovjetuniót, a szocialista országokat, amelyek szerinte megsértik az emberi jogokat és nem tartják be kellőkép­pen a helsinki záródoku­mentumban foglaltakat. Ezt követően a Szovjet­unió, az NDK. Csehszlová­kia és Lengyelország képvi­selője visszautasította és a találkozó jelenlegi szakaszá­ban negatívnak minősítette az amerikai küldött vádas­kodásait. A madridi talál­kozó ma délelőtt ismét tel­jes ülést tart. Jászapáti és Vidéke Álész A lakosság kedveli szolgáltatásukat Gyors, pontos munka Néhány évvel ezelőtt, sem az állami vállalatok, sem a szövetkezetek nem kényeztet­ték el ipari, kereskedelmi és személyi szolgáltatásokkal a lakosságot. Ezért határozatok születtek a szolgáltatások szervezeti formáinak korsze­rűsítéséről, a lehetőségek bŐT vítéséről, a színvonalat eme­lendő. Ennek jegyében ténykedik a Jászapáti és Vidéke Aíész is: minél többet igyekszik befogni vitorlájába a vállal­kozások kedvező széljárásá­ból. A tíz és félezer tagot számláló szövetkezet ugyan elismerésre méltó eredmé­nyeket tudhat magáénak, hi­szen első negyedévi nyeresé­ge is háromszorosa a múlt esztendő hasonló időszaká­nak, mégsem elégszenek meg az úgynevezett babérjaikkal. Keresik-kutatják: hogyan tehetik még teljesebbé a fo­gyasztók ellátását, mire fut­ja még erejükből? Ipari szolgáltatásra — is­merték föl, s a lakossági (sőt közületi) igények, illetve az aíész lehetőségeinek az eddi­gieknél még jobb összehan­golása érdekében, '1982. ja­nuár elsején új szervezetet hívtak életre. Hogyan jött létre a Javiszol ? Az igények alapján. Tudniillik, maga a szakember nézett utána, hogy lakóhelyén kamatoztat- hatja-é szaktudását a szol gáltatás terén? Ha úgy ítélte meg, hogy szükség van javí­tó-szerelő tevékenységre, be­lépett a jászapáti áfész be­dolgozói hálózatába, akár fő-, akár mellékállásban. A szö­vetkezet minél több szakmá­ra kiterjesztené a bedolgozói rendszert, hiszen a Szoliváll napjainkban már jószerint csak építőipari feladatokat lát el. Néhány forintos, fillé­res javításokat pedig aligha vállal közületi részleg, de még kisiparos sem. Ezt a rést hivatott a jászapáti Javiszol betölteni. Az eltelt év folya­mán szerte a megyében mintegy ötven-hatvan bedol­gozót foglalkoztatott, szol­gáltatása, a mérleg-, az autó­motor és más járműjavítás­tól, a hőszigetelésen át a háztartási gépek szereléséig terjed. Szolgáltatására nagy szük­ség van, hiszen ma már a legkisebb faluban tévé, rádió és háztartási gépek egész so­ra működik, s ezt a rohamos fejlődést a szolgáltatóipar nem tudta követni. A hálózat visszaszorította a kontárko­dást. Érdekeltségi rendszere a bedolgozó iparosokat mi­nél több, gyorsabb és ponto­sabb munkára ösztönzi; árai kedvezőbbek, min! a kisipa­ré. A javításokat hivatalos számla alapján végzik dolgo­zói, s természetesen garanci­át is vállalnak az elvégzett munkáért. 1983. eddig eltelt időszakában mintegy kétmil­lió forint árbevételt ért el a Javiszol, melynek bedolgozói hálózatát ez idő szerint is bővítik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom