Szolnok Megyei Néplap, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-16 / 167. szám
10 Kulturális kilátó 1983. JÚLIUS 16. Egy hasznos könyv-Veszprémből Egry József-bibliográfia Sok egyebek mellett a bibliográfiák korát is éljük. Az írásosság burjánzó gazdagsága szinte követeli a rendcsinálást, egy-egy téma, életmű adatszerű összefoglalását. Könyvtárak, múzeumok iratkoznak a kiadók listájára, segítséget kínálva a további kutatásoknak, az összefoglaló tudományosságnak. Túl a szakmai érdekességen lehet-e izgalmas olvasmány az adatok árjával teli bibliográfia? — Tárgya, forgatója válogatja. A veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár gondozta reprezentatív Egry-kiadványt — any- nyi bizonyos! — nehéz félben hagyni, letenni. A kézhez simuló, a mester festményeivel díszített borítóba öltöztetett. finom papírra nyomott, reprodukcióval gazdagított kötet méltó a centenárium fényéhez Dicséri a kiadót (megyei művelődési osztály), a nyomdát (Pannon Nyomda), s elsőül összeállítóját, Kertészné Bárány Délibábot. Három esztendei szorgos kutatómunka eredménye a rendbeszedett 1684 • tétel, csaknem a teljesség a festő pályáját, művészetének utóéletét szegélyező írott- kinyomtatott anyagot illetően. Az első cikket — „Az in- gyenétkezőkről” — Lyka Károly jegyezte 1904-ben. Az első terjedelmesebb Egry-ta- nulmányt Oltványi-Artimger Imre írta 1932-ben, az utolsó felvett cím Tamás István írását rejti 1980-ból. Az eltelt évtizedekben szerzők százai ragadtak tollat, csatlakoztak az írott szó erejével hadakozók táborához S micsoda vonulata szellemi életünknek! Hihetetlen, hányán írtak önálló cikket, tanulmányt Egryről, vagy hivatkoztak legalább említés mértékéig művészetére, munkáira, emberi sorsvállalására, tartására. Néhány kiragadott név művészetírásunk jelesei közül, önmagában is sokatmondó: Bolöni György, Hevesy Iván, Kassák Lajos, Kállai Ernő, a monográfus Láncz Sándor és Szíj Béla szorgos- kodása döntő értékű cselekedet volt egy-egy periódusban. A legtöbb tételszámú mégis Dévényi Iván, Keresz- túry Dezső és Németh Lajos neve mögött sorakozik. Hasonló széles horizontú a megjelenési helyek listája. Talán egyetlen hazai lap sem hiányzik a források közül, de foglalkozott festőnk művészetével az olasz La Sicília, a bécsi Panoráma, a lengyel Trybuna Ludu, meg a tekintélyes The Stúdió is Londonban. Az évek rendjébe szedett, három egységbe — Pályakezdés; új téma: a Balaton; utóélete; — csoportosított adattömeg, — „a szellemi örökkévalóság bizonyítéka” — kielégíti a puszta kíváncsiskodót, összegzi az eddig tudottakat, s elősegíti a további kutatásokat. Példás apparátus (életrajz, különféle mutatók) szolgálja az eligazodást Tíz esztendeje a Brevirári- um kiadásával keltett figyelmet Veszprém megye, meg az Egry Baráti Kör. Most születésének százéves évfordulóján a művész választott „hazája” újra méltó könyvecskével tisztelgett a „Balaton világát.” képeire varázsló festő emléke előtt. Salamon Nándor Gyulai Várszínház Az álomfejtő álmai Hubay Mikiás: Különös nyár éjszaka A gyulai várszínpadon a színlap szerint tegnaptól játsszák Hubay Miklós Különös nyár éjszaka című drámáját A mű alapgondolata, a háborúk keletkezésének előzménye, „oka” régen kísért a drámaíró munkásságában. Húsz évvel ezelőtt jelenítette meg először Hubay Ferenc József és Freud fiktív találkozását, s vizsgálta e révén az első világháború emberi tényezőit. Bizar, ám célravezető gondolat: az egyik oldalon a kardcsörtető, akarnék, rögeszmés császári fenség, vele szemben pedig a kor egyik legnagyobb gondolkodója, Freud, a pszichológus. A darab első változatát Í971-ben mutatta be a Madách Kamara Színháza, s a közönség, a kritika igen nagy elismeréssel fogadta a játékot, elsősorban a Ferenc Józsefet alakító Balázs Samu brillírozott, s a császári szerető Schratt Katalin szerepében Tolnay Klári. Freud alakja haloványabb volt, — a szerző a dráma gyenge pontját egyik nyilatkozatában el is ismerte. A háború tovább kísértő réme tovább sarkallta az írót, tovább szélesedett a vita a dráma két főhőse között, jócskán bonyolódott is, ahogy az első világháború egyértelműségei a második katasztrófa idejére már túl egyszerűnek tűntek. A Császárkeringő már általánosit- hatóbb igazságokat mondott ki. De ez még mindig szalondráma volt, legalábbis to- pográfiailag. Ha nem csalódunk a téma eddigi elő- és melléktanulmányai a Különös nyár éjszakáiban csúcsosodnak szintézissé. Hubay Miklós nagyon stílszerűen Freud álmában játszódtatja a drámát. Mit álmodott vajon az öreg álomfejtő a háborúkról, az embertelenségről, a civilizációról és a rombolásról? A rendező Sík Ferenc, a főbb szerepekben,: Öze Lajos, Jobba Gabi, Lukács Margit, Fülöp Zsigmond. A Különös nyár éjszaka utoljára július 26-án kedden kerül színre, július 20-án és 21-én nincs előadás. Újabb portrék a tv-Müteremben Három újabb portréval gyarapodott a televízió Műteremben című sorozata. D. Fehér Zsuzsa szerkesztőműsorvezető és Soós Árpád rendező műsorában bemutatkozik a nézőknek Kádár János Miklós festőművész, aki a hagyományokhoz kötődően, elbeszélő és kolorista stílusban készíti alkotásait. A film egyéni életútján túl művészi hitvallásával is megismertet. Itthon és külföldön egyaránt népszerűek Morvay Zsuzsa keramikus változatos ornamentikái és figurális munkái. Kerámiából tervezett teljes együtteseit fantá-' ziadús alakokkal népesíti be. A műsor ízelítőt ad alkotásaiból is. A kortársművészet egyik kiemelkedő mestere Bartha László festőművész. Évtizedeket töltött a Balaton partján, ez határozta meg témavilágát. Az utóbbi években Kőszegen él, munkásságáról — amelyben jelentősek grafikái és könyvillusztrációi — otthonában beszélget vele a műsorvezető. A portrékat a közeljövőben mutatja be a televízió. Megnyilt a győri müvészlelep Nemrégiben megnyitotta kapuit a győri művésztelep; öthetes programja tíz szobrásznak, illetve iparművésznek nyújt lehetőséget az alkotó munkára, az idén Győr finnországi testvérvárosából, Kuopioból is érkezett vendégszobrász a nyári alkotó- műhelyre. A művészek győri vállalatoknál: a Rába gyárban, a Mezőgép gyárban, a Kisalföldi gyárban és a házgyárban dolgoznak majd. Művészi elképzeléseik megvalósításához a vállalatok adnak anyagot és munkaeszközt. Fából, fémből és egyéb matériákból kisplasztikát készítenek, s a vendéglátás viszonzásaként egy-egy alkotásukat a Rába-parti városnak adományozzák. A művésztelen megnyitását kiállítással kötötték ösz- sze, amelyen a tavalyi művésztelep termését: kisplasztikákat.- dekoratív textíliákat. festményeket és bőr falburkolatokat mutatnak be a győri városi könyvtár galériájában. Ez alkalommal adták át Topor András festőművésznek a Gvőr városi tanács alkotói díját tavalv kifejtett művészi munkája elismeréseként. Wagnerről >i Mária: Wotan és népe Képes cikkgyűjtemény Richard Wagner halálának a 100. évfordulójára jelent meg Erdősi Mária könyve. Szerzője szórakoztató kalandozásra hívja az olvasót, a romantikus zene géniuszának, életműve tükrében . próbálja bizonyítani, hogy nem is olyan göröngyös az az út, amely a nehéznek tartott komoly zene világába vezet... Tanúi között idézi Tho- • más Marmt, akii azt mondta Wagner zenéjéről: „Senkinek sem kellett tudni valamit ahhoz, hogy megértse, — mert Wagner — még a botfülűeket is rábeszélte a zenére!” Hegedűs Géza szerint a zenét nem érteni, hanem élvezni kell. A kiadvány kiegészíti a Magyar Televízió filmsorozatait, Visconti II. Lajos királyról készült ötrészes filmjét, az angol—magyar koprodukcióban készült 10 részes világfilmet — Wagner életéről — továbbá a Magyar Rádió, a sajtó Wagner emlék programját. Nemzetközi képanyag — először jelent meg magyar kiadásban — a XIX. és XX. század híres művészeit mutatja be. Sokan megszenvedtek a képen látható deresen Hollá kiállítás — I magyar büntetőjog emlékei — Petőfi Kiskunsága Fotós tárlatnézés a kiskunfélegyházi múzeumban Az egykori Kiskun Kerületi Kapitányság copf stílusban épült igazságszolgáltató székházában kapott állandó otthont 1940-ben a kiskunfélegyházi múzeum. Az intézményben négy állandó kiállítás, valamint az időszaki rendezvények — a kortárs képző- és iparművészet alkotói mutatkoznak be — várják az érdeklődőket., A Kiskun Múzeum egyik termében Félegyháza szülötte, a Kossuth-díjas festőművész Holló László munkái láthatók. Ugyancsak az állandó anyag része a Petőfi Kiskunsága című kiállítás is, amely a kunok múltját, életmódját idézik. Az országban egyedül álló gyűjtemény á magyar büntetőjog 1514— 1919 közötti emlékeit magába foglaló anyag. A bemutatón különböző kínzó, vallató, kivégző eszközök sorakoznak, de a tárgyak mesélnek a betyár világról, az érdeklődők megnézhetik hogyan rendezték be a foglárok lakásukat. A múzeum udvarán szélmalom áll, jelképezvén, hogy az elmúlt század közepén, végén sokan éltek Félegyháza környékén, kiknek a molnár mesterség biztosította a megélhetést. Ott j árttunkkor az intézmény időszaki kiállítását a Szolnoki Művésztelepen egykor dolgozó híres alkotók munkáiból válogatták össze. Az augusztus végéig nyitva- tartó tárlaton — többek között — Mednyánszky László', Fényes Adolf, Aba-Novák Vilmos, Pólya Tibor képei szerepelnek. Az időszaki kiállítás látogat ói Pólya Tibor és Aba-Novák Vilmos festménye előtt A kunok életmódját idézi a Petőfi Kiskunsága című állandó bemutató Fotó: Hargitai L.
