Szolnok Megyei Néplap, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-16 / 167. szám
xxxiv. évi., 167. szám 1983. július i6„ szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Félrehallás nélkül Nem mind arany, ami fényük, de azért ami fényük, lelhet arany is. Az ismert szólást aligha árit mostanság — a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítéséről folyó gyakori eszmecserékre gondolva — ilyen dialektusra alakítani, mielőtt bárki félreértene fél- rehailana valamit a körvonalazandó programokban. Leginkább talán a gazdasági intézményrendszer továbbfejlesztése kapcsán kísért a félréhailás veszélye. Pedig nem nehéz belátni, hogy a hivatalok, a közigazgatási. jogi, pénzügyi stb. intézményhálózat nélkül a társadalom totális anarchiába fulladna. Ezt egyetlen reálisan ítélkező ember sem vonhatja kétségbe. Következésképpen az intézményrendszer továbbfejlesztésének programja — nem a hivatalok felszámolását' jelenti. A VI. ötéves tervidőszak első két évében — a XII. kongresszus határozatai szerint — az intézményrendszer átállítása számottevően előrehaladt. Ezt jelzi az ipari tárcák egy minisztériumban való egyesítése, a Munkaügyi Minisztérium megszüntetése, az Országos Anyag- és Árhivatal átszervezése, számos tröszt és országos nagyvállalat felszámolása- Jelzi a folyamat előrehaladását, hogy több eddig központosított funkció, döntési jog lényegében vállalati és pénzintézeti hatáskörbe került: a társulások szervezésének, leányvállalatok alakításának, pénzeszközök (például kötvénykibocsátással való) átcsoportosításának a kezdeményezése. A gazdaságirányítási intézményrendszer továbbfejlesztésével kapcsolatban lényegében két körülményről soha nem szabad elfeledkezni : az egyik, hogy ennek célja nem más, mint a vállalatok, szövetkezetek hatékonyságának, főleg nemzetközi versenyképességük növelése. A gyors, felelősségteli. önálló döntéshez meg kell teremteni a jogi feltételeket. A teljes igazság persze az, hogy az eredményes, rugalmas gazdálkodásban eddig sem úgy fékezte az in- tézménvrendszer a vállalatokat, hogy megkötötte volna a kezüket, az önálló kezdeményezésben. gazdálkodásiban (A Rába. a Medicor. a Taurus a bábolnaiak, vagy a Mafém stb. kezét miért nem kötötte meg? .. .) Inkább úgy — s ebben van igaza a szakembereknek — hogv módot adott a vállalatok egy részének arra, hogy ne döntsön egvedül, hogv megfelezze a felelősséget. S ehhez fűződik a másik körülmény, amelyről az intézményrendszer korszerűsítésekor senki sem feledkezhet el. nevezetesen, hogv a gazdaságirányítás ellenőrző, számonikérő rangja semmivel sem lehet kisebb — sőt, inkább növekedjék — a vállalati gazdálkodásban, hiszen vállalataink végső soron nem a saját vagyonukért felelnék, kezelik, őrzik, gyarapítják az ország vagyonának egy részét —, de az nem a saját tulajdonuk. Ezért önállóságuknak és felelősségűiknek egységben kell lenniük. A gazdaságirányításnak tehát — az önállóságra és a felelősségre egyszerre kell ösztönöznie a gazdálko dóikat. G. F. Egy szovjet—amerikai csúcstalálkozó a világ népeinek közös érdeke 1 nyugatnémet külügyminiszter nemzetközi sajtóértekezlete Széf iában A kelet—nyugati kapcsolatok fontosságáról, a madridi találkozó mielőbbi sikeres befejezésének szükségességéről és a szovjet—amerikai csúcstalálkozó lehetőségéről szólt egyebek között Hans- Dietrich Genscher tegnap Szófiában tartott nemzetközi sajtóértekezletén. Az NSZK allkancelláirja és külügyminisztere kijelentette: moszkvai és washingtoni megbeszélésein meggyőződött arról, hogy mindkét fél érdekelt a jól előkészített csúcstalálkozóban és nagy jelentőséget tulajdonít annak. Jurij And- ropov és Ronald Reagan találkozója — hangsúlyozta Genscher — a Kelet és a Nyugat népeinek egyaránt érdeke, és nagyban hozzájárulhatna a kelet—nyugati kapcsolatok javításához. Az NSZK külügyminisztere kifejtette, hogy a nemzetközi helyzet bonyolultsága miatti indokolt aggodalom ellenére a pozitív elemeket is észre keü venni a kelet— nyugati kapcsolatokban. Ezek közé sorolta egyebek között a madridi találkozó közeli sikeres befejezésének reáüs lehetőségét. Kifejtette hogy a bonni kormány politikájának szerves része a keleteurópai országokkal való párbeszéd folytatása. A Kohl kancellár kíséretében Moszkváiban folytatott és mostani szófiai tárgyalásait fontosaknak és hasznosaiknak nevezte, kiemelve azok őszinteségét és szerepüket a kölcsönös megértés előmozdításálban. Irányadók a piaci lehetőségek Iparvállalati vezetők tanácskoztak Az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi ülésén az a nemzetközi munfcamegosz- ipar helyzetéről és feladatairól hozott határozatot, ismertette tegnap a MOM Szakasits Árpád Művelődési Házában tartott tanácskozáson Méhes Lajos, az MSZMP Politikát Bizottságának tagja, ipari miniszter a vállalatok vezetőivel. Az értekezleten jelen volt több mint 400 igazgató, ágazati és vállalati szakszervezeti vezető, a szövetkezeti ipar, a társminisztériumok, főhatóságok számos képviselője. Méhes Lajos bevezetőben kiemelte az iparnak népgazdaságunkban betöltött szerepét. azt, hogy nemzeti jövedelmünk 45 százalékát termeli meg és teljes kivitelünk háromnegyedét adja. Az ipar legfontosabb feladata a belföldi igényeik kielégítése, termékeinek 80 százaléka itthon kerül piacra. A gépexport négyötöde, a fogyasztási cikkekének fele, s általában az exportált ipari termékeknek mintegy fele a szocialista országokban talál gazdára, míg a másik fele a konvertibilis elszámolású piacokon. Az ipar tehát meghatározó szerepet tölt be az ország gazdaságában, s most különösen az egyensúlyi helyzet javításában. Éppen ezért nagy jelentőségű, hogy a párt vezető testületé első íziben átfogó elemzést: adott a magyar ipar helyzetéről, és hosszabb távra is kijelölte a legfontosabb iparpolitikai feladatokat — hangoztatta a miniszter. A következő időszak teendőiről szólva elmondta, hogy azok meghatározásakor mindig a piaci lehetőségekből kell kiindulni. A világpiacon egyelőre nem várható nagyobb változási, nincs más lehetőségünk, mint alkalmazkodni a körülményekhez. Célul tűzitük ki, hogy természeti kincseinket minél gazdaságosabban hasznosítjuk, átalakítjuk az energiaszierke- zetet, például a villamosén orgia-termelés ben csökkenni fog az olaj és a földgázfelhasználása, s előtérbe kerül a szén, illetve az atomenergia hasznosítása. Rendkívül fontos a feldolgozóipar versenyképességének növelése. Ez utóbbiban nagy szerepet játszik a mikroelektronikai fejlesztés és a biotechnológia alkalmazása. Az iparban azok az ágazatok, amelyek eddig is állták a versenyt a világpiacon, — mint például a járművek, részegységek, vízgépek, ener- gietikali berendezéseik, vá- kuiumteohnikai eszközök, orvosi műszerek és egyes ruházati cikkek gyártása, — továbbra is a legdinamikusabban fejlődő ágazatok közé tartoznak majd. Jobban ki kell használni — részben tásba való bekapcsolódással — a mezőgazdasági és az élelmiszeripari gépgyártást az élelmiszertermelés növelésére. Javítaná kell a szerszám- és készülékellátást is. A jövőben jobban ki kell használnunk a komplett rendszerexportban rejlő lehetőségeket, főleg a villamosener- giaiparban, az egészségügyben, az oiktatás terén és az élelmiszergazdaságban. Mindennek érdekében egyenletes színvonalú, minőségi termelésre van szükség, ami a dolgozók alkotókészségének) kiteljesedését igényli. Méhes Lajos röviden szólt az ipar 1983 első félévi munkájáról, elmondta, hogy az ágazat termelése a Tavalyi félévhez képest 99,6 százalék volt. Mivel az idei terv 1,7. százalékos növekedést ír elő, az elmaradás nem jelentéktelen. Az utóbbi hetekben azonban sok vállalat intézkedéseket tett az elmaradások behozására. A következő félévre megfelelő a rendelésállomány, tehát az dpanvállalatak és a szövetkezetek előtt kedvezőbbek a feltételek a terv teljesítésére. Az igazgatói értekezlet után az Ipari Minisztérium vezetői élükön a miniszterrel, az államtitkárokkal és a miniszterhelyettesekkel sajtótájékoztatót tartattak. .»ól halad a szennyvíztisztító építése a Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalat szászberki üzemében. A komplett tisztítóberendezés mintegy 25 millió forintba kerül A TARTALOMBÓL Ha nagyobb az öntvény Másodhegedűsök? Három torta egy-egy gyertyával Gyapiágyorsmérleg Befejeződött a felvásárlás A tavalyinál jnbb a minőség — Hosszú távú GYTV-szerződések Az utóbbi években több jelentős negatív hatás érte a hazad juhtenyésztést, többek között a gyapjú világpiaci árának átmeneti csökkenése, a hús exportárának zuhanása. Az üzemi próbálkozások, és a fejlesztések egyértelműen bizonyítják: csak a töblbhasznú juhászat lehet gazdaságos, vagyis az ha a gazdaságok juhászati ágazata nem csupán, gyapjút ad a népgazdaság asztalára, hanem húst, prémet, a juhászaitok melléktermékeit tejtermékeket, belsőségeket is szálüt a kereskedőknek, hogy a keletkező szerves- trágya hasznosításáról ne is beszéljünk. A hazái fogyasztók és a külpiac egyre több terméket vár az ágazattól, amelynek termelési célkitűzései csak akkor valósulnak meg, ha e termékek meny- nyisége, s minősége egyaránt kielégíti a hazai feldolgozó- ipar és az exportpiac igényeit. A juhok forgalmazásával és értékesítésével a Gyapjú - és Textdlanyagforgalmi Vállalat valamint az ÁHV foglalkozik. Az előbbi Szolnok megyei kirendeltsége is, az év folyamán a hazai értékesítés mellett úgynevezett tejes- és kis súlyú bárányt szállít a Közös Piac országaiba. valamint nagyobb súlyú kosokat értékesít a távol-keleti piacon. A vállalat második fő profilja a zsíros gyapjú felvásárlása, amely minden évben áprilistól június végéig tart. tehát szezonális jellegű munkát biztosít a kirendeltség dolgozóinak is. A mezőgazdasági nagyüzem mek ebben az esztendőben a korábbi évektől eltérően hamarabb kezdtek a juhok nyírásához, a gyapjú átadásához. A kedvező enyhe tél, a jó .takarmány minőségi bundát nevelt a juhokon és így a gyapjú nagyobb mértékű úgynevezétt fésűs szintet ért el mint tavaly. A három hónap alatt a negyvenöt termelőszövetkezettől 660, öt állami gazdaságtól 90, néhány szakcsoporttól, valamint a megye egyéni juhtartóitól 170 tonna zsíros gyapjút vásároltak fel a szolnoki kirendeltség dolgozói. A GYTV ezen kívül ebben az évben még 60—80 tonna gyapjút vár, annak függvényében, hogy a külföldi szállítások előtt mennyit nyírnak le a kiszállítandó állatokról. A mezőgazdasági üzemektől a GYTV hosszú távú szerződés alapján vásárolja fel a gyapjút, a megállapodás a juhállomány alakulásának megfelelően rugalmasan módosítható. A gazdaságból a gyapjú átvétele után, azt vasúton és tehergépkocsival a vállalat raktáraiba szállították, ami a válogató üzembe kerül, ahonnan folyamatosan látják el a könnyűipart a kitisztított gyapjúval. A vállalat Szolnok megyei kirendeltsége a 920 tonna nyers gyapjú felvásárlásával eleget tett a féléves tervben előirányzott kötelezettségei-t nek.
