Szolnok Megyei Néplap, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-15 / 166. szám
1983. JÚLIUS 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A »Jásztej” jászapáti üzemében naponta 50 ezer liter tejet vásárolnak fel. Ebből naponta 35 ezer liter zacskóstej, illetve 12 ezer pohár tejlföl készül flz ebéd útjai kiszámíthatatlanok (?) Hétszáz TVM-dolgozó panaszának nyomában Kezdetben volt a népszerűség. A betonelemgyár tízegynéhány esztendővel ezelőtt építtette az éttermet: háromezer adagos konyha, korszerű felszerelés 876 négyzetméteren. Megfelelt a követelményeknek. Nerncsu- pán a „betonosok” étkezését biztosította, a Tiszamenti Vegyiművek dolgozói is fogyaszthatták a két menüből összeállított ebédet. Később a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat átvette az étkezdét. Azután, ahogy mondani szokás, telt-múlt az idő, s mind több gondot okoztak az úgynevezett objektív körülmények: az épület (fittyet hányva különböző szempontoknak) állagát tekintve egyre csak romlott. Csatornarendszere tönkrement, teteje beázott, villanyvezetékei életveszélyessé váltak. (Magam is szemügyre vettem a hajdan népszerűnek mondható éttermet; ■mi tagadás, meglehetősen rossz állapotban várja sorsának jobbra fordulását. Megviselt falak, eldobált kaca- tok, tányércserepek . .. Mindent átjárt az elhagyatott- ság.) A vendéglátó vállalat négy év alatt négymillió forintot veszített az étkezdén a gőz szolgáltatta energia drágasága miatt. Megvitatták az illetékesek: mit lehetne tenni? Végül az a döntés született, hogy teljes felújítás szükségeltetik az épület „betegségeit” kigyógyítandó. Sőt gőz helyett gáz szolgáltatja majd az energiát. Ehhez viszont fogadóállomást kell építeni, de egy külön szennyvíztisztító létesítése sem maradhat el. A rekonstrukció terveit az Agrober szakemberei elkészítették, a kivitelezés a Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat feladata lesz. A vendéglátónak a gáz bekötéséhez nem volt elegendő pénze, viszont támadt egy mentő ötlete: kalkulálják be a gázvezetékhez szükséges összeget a közelben megépítendő cukrászüzem költségeibe. Két legyet egycsapás- ra! A beruházást előkészítő munkálatok azonban igen lassan haladtak (s haladnak). A remények szerint csak jövő év közepére várható, hogy az étkezde visszanyeri egykori formáját. S addig md legyen a dolgozókkal? — vetődött fel rögtön, A kényszerhelyzetbe került vendéglátó vállalatnak nem volt könnyű választ adni. Áthidaló megoldással vélte orvosolni a problémát: a konyhát előbb a Centrumba, majd (mivel máshová nem volt mód elhelyezni) a tisza- ligeti Napfény vendéglőbe költöztette. Igen ám, de így jócskán megnőtt a távolság: tíz-tizenkét kilométerről (a városon keresztül) kell szállítani az ebédet a TVM-be. Forgalmi akadályok és egyéb okok miatt gyakorta későn érnek ki a gyárba. Az étel elhűl, ráadásul 12 óra és fél egy között 650—680 dolgozónak kellene elköltenie ebédjét. Ehelyett várakozni kényszerülnek, már ameddig lehet, hiszen a gyár munkaideje kötött. Akik pedig legutoljára, munkájuk befejeztével mennek étkezni (mint például a lakatosműhely munkásai), azoknak már csak második fogás (ami némelykor legföljebb * szaftos köret) vagy semmi sem jut. Pedig a TVM háromszázezer forintot ígért a kiszolgálás támogatására. A vendéglátó vállalat jóllehet sokat költött a Napfényben elhelyezett konyha korszerűsítésére, hogy zavartalan legyen az előfizetésesek ellátása. Mégis: az étel elkészítését időnként a Tisza- ligetben vízhiány, a gázzsámolyok meghibásodása is akadályozza. Megesik, hogy a Füszért. még inkább a Zöldért későn szállítja az árut. Az áremelkedések, a forintban alacsonyan megállapított nyersanyagnorma (amit egyébként a jelenlegi körülmények között nem tudnak növelni), a nyári csúcsforgalom úgyszintén nehezíti az- előfizetéses ebéd készítőinek helyzetét. Ugyanakkor a minőségi követelmények egyre nőnek — ismertük meg a TVM-beli panaszok hátterét a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalattól. Ördögi kör ez. Miért? A TVM-ben jósze- rint mindenki elégedetlen az üzemi koszttal. A minőséget kifogásoló vélemények és hivatalos levelek sorjáznak. Mert abba még csak belenyugodtak, hogy egy ideig nélkülözniük kell a két menüt, de az valóban megengedhetetlen, hogy az alapvető ellátás, az étkezési kultúra minimuma sincs biztosítva! Mert tény: gyakorta változik a menü, nincs kifüggesztve a fogyasztók könyve (régebbi nevén: panaszkönyv), továbbá szegényes a választék, hiányzik a főzelék, a gyümölcs; kicsik az adagok, íztelen a leves; meggymagot kanalaznak ki a húslevesből, S a higiénia is hagy kívánnivalót maga után. Mit mondanak erre a vendéglátónál ? Egyetlen alkalommal sem hívták ki őket. hogy rögvest utánanézhessenek a reklamációknak. Pedig így a_ felelősség megállapítása is sokkal könnyebb, ha személyi mulasztás történt. A minőségi kifogásokat elismervén, megjegyezték, némelykor eltúlozzák a fogyasztók a hiányosságokat. Túlzás vagy nem — egyre megy Senki sem engedheti meg magának, hogy efféle „apróságok” rontsák a hírnevet (visszaszerezni nehezebb!). Étvágy gerjesztésre ■kell törekedni, nem kedvsze- gésre. Végtére is majd ’hét- száz emberről van szó! Kétségtelen: számos „objektív” körülmény közrejátszott a dolgok ilyetén alakulásában. Ezeken persze, a szubjektív tényezők (szebben szólva: maguk az emberek sokat változtathatnának. A két vállalat közötti hosszú évek óta rendezett, gyümölcsöző kapcsolatot kár lenne megrontani. Az együttműködés jobbá tétele közös érdek. (Lapzártakor érkezett a hír: néhány nap múlva a vendéglátó vállalat a 605-ös szakmunkásképzőből szállítja az ebédet a TVM-be. felére rövidítvén ezzel az utat. Biztosítja a két menüt, és orvosolja a minőségi kifogásokat — a szerk.). Sz. Tamás Tibor Csehszlovákia bemutatkozik Kiállítás Jászberényben Csehszlovákia bemutatkozik címmel tíznapos rendezvénysorozat kezdődött tegnap Jászberényben a Hűtőgépgyár munkás és ifjúsági házában. Elsőként a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ kiállítását nyitották meg, amelyen több mint félszáz színes fotó ad ízelítőt a testvéri szocialista ország gazdasági és kulturális életéből. Emellett naponta több alkalommal ismeret- terjesztő filmeket vetítenék északi szomszédaink nevezetes városairól, idegenforgalmi központjairól. A kiállítás idején Csehszlovákiában készült magyar nyelvű könyveket, játékokat, népművészeti és ajándéktárgyakat is vásárolhatnak az érdeklődök. Szombaton az Egyesült Jászsági Áfész vegyeskarának meghívására hazánkban tartózkodó Gömör vegyeskar ad koncertet a munkás és ifjúsági házban. A Csehszlovák napok alkalmából rendezett kiállítást naponta 10—18 óráig tekinthetik meg a látogatók. az eseménysíorozat július 24 én zárul. Törik a dohányt Hevesben Megkezdték a dohány törését Heves megyében. Az idén a száraz idő hatására az átlagosnál mintegy két héttel korábban láttak hozzá ehhez a munkához. A betakarítást a Virginia 'agy közismertebb nevén a ..hevesi dohány” törésével kezdték. A kezdeti tapasztalatok szerint az idei dohánytermés mennyiségileg több lesz a tavalyinál, s ugyanakkor a minősége is kifogástalan. A testület és tagjai Hallgatom a felszólaló szavait a pártbizottság ülésén, Hallgatom, s közben azon töprengek: ki is beszél most voltaképpen? A jelentékeny középüzem főmérnöke-e, vagy pedig a pártbizottság tagja? A dolog eldöntését nehezíti, hogy egyazon személyről van szó; a főmérnökről, akit annak idején beválasztottak a pártbizottságba. Akkor hát mire való ez a töprengés, miért akarok egyazon személyiséget gondolatPedig itt most nem vezetői megbeszélésen vagyunk, nem is műszaki konferencián: a gazdaságpolitika megvalósításának helyi tapasztalatairól és feladatairól — tehát aláhúzva az összetett főnév második elemét: politikai témáról — tanácskozik egy felelős politikai elhatározásokra hivatott testület. S ez — hadd ismételjem e szót — politikai megközelítést igényelne e döntésben észrevételeivel közreműködő testületi tagjaitól is. Miért van hát, hogy ez a megközelítési mód nemcsak az említett, de számos más esetben is elmarad? Miért tapasztalható nemegyszer a testületi tagoknál —, hogy a divatos kifejezéssel éljek — identitászavar, az azonossági, azonosulási tudat zavara? Mert ilyen zavar kétségtelenül fennáll: a .párt, a társadalmi szervezetek és mozgalmak irányító szerveibe .beválasztottak egy része olykor mintha nem tudná pontosan, milyen minőségben szerepeljen ozmte száz százalékos bizonyossággal kimondható, hogy erre minden testületi tag képes is lenne, hiszen jelölésüknél, megválasztásuknál az ilyenfajta politikai alkalmasság elsődleges szempont. Nem a személyes képesség, tapasztaltság, felkészültség hiányzik hozzá. Sokkal inkább munkastílusunk, bán mindenáron kettéválasztani? Miért zavar felszólalásának hangvétele nemcsak engem, de az arckifejezésekből ítélve láthatólag másokat is? Pedig valóságos eleven problémákat említ: az üzemben folyó műszaki fejlesztés eredményeiről, gondjairól szól. De úgy sorolja ezeket, mintha valamilyen minisztériumi értekezleten, szakmai tanácskozáson mondaná: a gazdasági-műszaki vezető beszél itt, nem a politikai döntésre hivatott párttestület tagja. e testületek tanácskozásain, működjék közre azok munkájában. S ezért megmarad annál a megközelítésnél, ami első látásra valóban a leginkább kézenfekvő: a mindennapi munkája, munkaköre által meghatározottnál. Dehát miért lenne baj ez? — kérdezhetnénk ismét, felidézve, hogy a testületek tagjainak megválasztása előtt éppen azért szokták a javas- lattevők gondosan mérlegelni a szociális összetételt, az egyes területek, rétegek, korosztályok képviselőinek arányát is, hogy a különféle nézőpontok (s az azokat meghatározó érdekek) megfelelő módon hangot, teret kapjanak. Csakhogy a különféle nézőpontok csupán akkor kapnak helyet és ötvöződnek egységbe a születendő döntésekben, csak akkor tudják Valóságosan befolyásolni az elhatározásokat, ha érdemi módon jutnak kifejezésre. Vagyis, ha az egyes területek, korosztályok, rétegek nézőpontjai politikai tartalmú következtetésekben és javaslatokban is testet öltenek. munkamódszereink hordoznak magukban bizonyos akadályozó, hátráltató gyengeségeket. Kezdhetnénk azzal, hogy gyakorta nem is igényelik a testületi tagoktól a politikai tartalmú következtetéseket. És aligha elegendő az ilyen igény deklaratív kinyilvánítása. A testületi munka egész légkörének, stílusának minden külön kinyilvánítás nélkül is erre kellene ösztönöznie. S itt a legfontosabb éppen az, hogy miben várnak köreim űkö- dést. mihez várnak hozzászólást, véleménynyilvánítást a testületi tagoktól. Olyan-e a napirend, az előterjesztés, a határozati javaslat, hogy érdemi állásfoglalást igényel a résztvevőktől, vagy pedig nem ad fogódzót máshoz, mint a szerzett tapasztalatok egyszerű felsorolásához? A témának a szó igazi értelmében vett megvitatására készteti-e a tagokat vagy pedig csupán bizonyos tények tetszés szerint bővíthető-szűkíthető terjedelmű, „kiegészítő” jellegű felsorakoztatására? A gyakorlati tevékenységet ténylegesen meghatározó döntés születik-e az adott tanácskozáson. avagy pedig megelégszenek általános, megfoghatatlan igazságok ismételgetésével? Alap legyen, ne korlát... Nem azért hasznos mindez, mintha a vitákból ki kellene lúgozni az egyes testületi tagok közvetlen helyzete által sugallt véleményeket. A pártbizottságba választott főmérnök nézze nyugodtan a dolgokat a főmérnök szemével, hiszen hiába is próbálná, úgysem tudná másként nézni. De kapjon lehetőséget, hogy tapasztalatai és ismeretei a közvetlen környezetben szerezhetőknél szélesebb kört fogjanak át, s fogalmazódjon ez meg igényként is, amikor a testület kollektív munkájában való részvételről van szó. Magyarán: a munkamegosztásban elfoglalt hely alapja legyen e részvételnek és ne korlátja. Ha így tudjuk megszervezni a kollektív munkát, az mindenkinek csak hasznára válhat. A kollektíva egészének, minden egyes tagjának — és nem utolsósorban maguknak az ügyeknek, amelyek megvitatására, megoldására, előbbrevitélére az adott testület hivatott. Gy. L. Milyen minőségben Nem elég deklarálni Olcsóbb lesz a sóder Uszályokon érkezik a tiszai kavics Megérkezett Szolnokra az első tiszai folyamkavics-szál- lítmány uszályokon a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat folyami rakó dójára. A vállalat déli ipartelepétől négy (kilométerre levő — a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalattal (FOKA) közösen kialakított — rakodóhely megteremtése beruházást nem igényelt. A parttól a kiépített közútig vezető kétkilométeres földút seáraz időben jól használható, hiszen építési törmelékkel feltöltötték. A tervek szerint 1983. második felében 15 ezer köbméter tiszai kavics érkezik a „kikötőbe” a fogadott mennyiség — a felhasználási tapasztalatoktól függően — később növelhető. A SZÁÉV szakemberei a folyami anyagszállítás megszervezésével párhuzamosan kidolgozták a tiszai kavics építőipari hasznosításra alkalmas eljárását is- A folyami rakodóra érkező alapanyagból megfelelő méretű osztályozott bányakaviccsal keverve első osztályú sóder készíthető. A „keverék” kitűnő tulajdonságait laboratóriumi vizsgálatok i gazol - ják. A folyami szállítás megszervezése, a tiszai kavics építőipari hasznosítása révén a kavicsfeihasználás költségei köbméterenként 60—70 forinttal csökkenthetők. A FOKA első uszályait rakják az Építőipari Vállalat tiszai rakodóján
