Szolnok Megyei Néplap, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-14 / 165. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. JÚLIUS 14, Biztonságos bekötések IA tudomány világa ) Gazdálkodás a levegökinccsel Sok évtizeden át világszerte a nyersanyaghiány volt az ipar fejlődésének fő korlátozója. Néhány évtized óta viszont a vízhiány kezdi akadályozni sok országban aiz ipar terjeszkedését. Legújabban pedig ezek mellett a levegőhiány válik egyre komolyabb gonddá. Az ipari üzemek terjeszkedésével és fejlődésével egyidejűleg növekvő légszennyezés akozhat roppant károkat — ha bizonyos mértéket meghalad — az emberek egészségében, valamint az állat- és a növényvilágban. Ezért minden ország kénytelen környezetvédelmi intézkedéseket tenni, vagyis gondoskodni arról, hogy az ipari üzemek ne termeljenek és ne bocsássanak ki több szennyező anyagot, mint amennyit az illető ország légtere be tud fogadni. A levegő azonban szerencsére nemcsak hogy befogadja a belé juttatott szennyeződéseiket, hanem felhígítja, és idővel ártalmatlanná is teszi azokat. Az egyes országok levegőjének a szennybefogadó és szennyezés eltávolító képessége rendkívül értékes természeti adottság a környezeti ártalom leküzdése szempontjából. Mindebből következik, hogy egy államnak a természeti kincseit nemcsak a szén. a kőolaj, a földgáz és egyéb ásványi készletek, valamint a termőföld jelenti, hanem természetesen rendkívül értékes természeti kincsnek számít az illető országnak a vízkészlete és a levegőállamánya is. Egy négyzetkilométeres földterület felett kereken 10 millió tonna tömegű levegő foglal helyet. Hazánk 93 000 négyzetkilométeres felszíne felett tehát kereken 1 billió tonna levegő található. Ez a földi légkör összes tömegének 0,005-öd része. Ennyi levegő áll tehát a hazai ipar rendelkezésére, légszennyező anyagainak befogadására és ártalmatlanná tételére. Felületesen szemléivé azt gondolhatnánk, hogy a befo- gadókópes levegővel való ellátás szempontjából nincsenek az egyes országok között különbségek, hiszen a nagyabb országnak több levegő áll rendelkezésére, de a fejlett országban egyúttal több a szennyező ipari üzemek száma is. Ez az okoskodás azonban téves, mert figyelmen kívül hagy egy fontos éghajlati tényezőt a széljárást. A szél magával sodorja a légkörbe jutó szennyezéseket, s minél élénikebb a szél- járás valamely ipari szennye- zőforrás színhelyén, annál Megőrzik a titkot Gyorslevelek mesterséges holdon át Washingtonban bemutattak egy új elektronikus levélpos- ta-közvetítő rendszert. A lepecsételt levelet egy készülék automatikusan felbontotta, az írásjeleket elektronikusan leolvasta, és URH-n Chicagóba közvetítette. Ott egy másik készülék vette a jeleket, ismét betűkké változtatta, és a levelet újra írta, borítékolta, lepecsételte és megcímezte. A levéltitok tehát sértetlen maradt. A Washingtonban feladott villámlevelet a postás már 12 perccel később átvehette kézbesítés végett. Az USA-ban máris világot átfogó gyorslevélrendszer fejlesztésének a gondolatával foglalkoznak. Az elektronikusan elolvasott szöveg rádió útján egy mesterséges hírközlő holdra kerül. A hold tárolja, s amikor a vevőkészülék közelében halad el, rádió útján visszaközvetíti a Földre. Így egyidejűleg 800 levelet lehet 6000 kilométer távolságra küldeni. A levelezésnek ez a módja azonban egyelőre túl drága. gyorsabban távozik el a szennyezett levegő. Ezen kívül az erősebb szelek a mi éghajlatunk alatt mindig kavaró jellegűek, turbulensek, és ezért különösen nagy a szennyezéseket befogadó képességük. Európában vannak olyan országok, mint például Hollandia és Dánia, ahol a széljárás egész esztendőn át rendkívül élénk, sőt igen gya..áriak a nagy szélviharok is. Nem véletlen, hogy Hollandiáiban évszázadokon át dolgoztak a szélmalmok, Dániában építik fel a villamos energia előállítására szolgáló legnagyobb szélerőműveket. Ezen országok számára a szél a nemzeti vagyon különlegesen értékes részét alkotja Iparuk merészen fejleszthető, mert az ilyen szempontból előnyös éghajlati! viszonyok gondoskodnak a megnövekedett lég- szennyezés eltávolításáról és ártalmatlanná tételéről. A szél a szennyezéseket nemcsak elviszi, de magával is hozza őket Európa földünk nyugati szél-övezetében fekszik, ennek következtében a légszennyezések nálunk nyugatról kelet felé vándorolnak. Minél keletebbre fekszik egy ország, annál több közbeeső területnek a szennyezése jut az odaérkező levegővel. Hollandiának és Dániának ilyen szempontból is szerencséje van, mivel a nyugati szelek olyan légtömegeket szállítanak oda a tenger felől, amelyek nagyiából tisztáknak tekinthetők. Európa keleti félében már sokkal kedvezőtlenebb a helyzet. Még akkor is. ha itt semmi légszennyező ioari üzem nem dolgozna, elkerülhetetlen volna, hogy meg ne kania az a terület a tőle nyugatabbra fekvő ipari államokból eredő szennyezésnek azt a részét, amelv útközben még nem hígult fel és nem vált ártalmatlanná. Hazánk számára nagy szerencse, hogy tőlünk nyugatra az Alpok hatalmas hegy- tömege foglal helyet, és az Alpok előhegységeit dús erdőségek borítják. Ezt az előnyt azonban bizonyos fokig lerontja az, hogy az alpi országok völgyeibe nagy mennyiségű szennyezést termelő ipari üzemek települtek Az utóbbi évtizedekben a hidraulikus meghajtás és a vezérléstechnika hatalmas fejlődésen ment át. A gyors fejlődés a hidrosztatikus hajtóművek előnyeivel és alkalmazási lehetőségeik sokrétűségével magyarázható. Nagy tömegerők mozgatására, nagy nyomatékok átvitelére alkalmasak, s meglepően egyszerű elemek segítségével szabályozható ezeknek az erőknek a nagysága és iránya. A szabályozási feladatok fokozatM Inder, országot tehát két; féle (légszennyezés fenyeget. Az egyik a helyi, amelyet az illető ország saját ipari üzemed termelnek, a másik a regionális vagy nagytérségi légszennyezés, amely a széllel érkezik oda nagy távolságból, gyakran az ország határain messze túl fekvő területekről. Ezért az egyes országok levegőjének saját szennybefogadó képességéből le kell vonnunk a .készen” odaérkező regionális szennyezésnek megfelelő mennyiséget. A levonás után fennmaradó rész az, amely az ország saját termelésű lég- szennyezésének befogadására még felhasználható. S minél inkább szennyezett az odaérkező levegő, annál csekélyebbek az illető országnak a megengedhető iparfejlesztési lehetőségei. Éppen emiatt az iparnak gondosan ügyelni kell arra. hogy az elkerülhetetlenül szükségesnél több szennyezést ne bocsásson ki a levegőbe. A korszerű technológiai eljárások lehetővé teszik a képződő szennyezés mennyiségének mérséklését, például megfelelő szűrők felszerelésével, a felhasznált tüzelőanyagok kéntelenítésé- veL A nyugati széljárás nem egyenletes, hol viharossá fokozódik, hol pedig egészen eláll, és bizonyos rövidebb időszakokon más szélirány kerülhet uralomra. A nyugati széljárásnak ez az ingadozó természete azt hozza magával, 'hogy a rendelkezésre álló levegőmenyiségünk is hol. megduzzari, hol elapad. Tehát a légkör terhelhetősége is időbeli ingadozásoknak van alávetve. Szélvihar idején olyan mértékű szennykibocsátás is megengedhető, amilyenre szélcsendes vagy déli szél idején gondolni sem szabad. A levegőkészlet-gazdálko- dás tehát nem olyan feladat, amely egyszer s mindenkorra érvényes szabályok kimondásával elintézhető lenne. Olyan tevékenység, amely az időjárás alakulásához igazodva szakadatlanul folyik, és a természeti adottságok mindenkori legelőnyösebb ■kihasználására törekszik. M. I. mentesen, akár menet közben is elvégezhetők. A tápegységtől a munkát végző elemek tetszőleges távolságban helyezhetők el. Nemcsak egyenesvonalú mozgás végezhető hidraulikus úton. Ha forgómozgást nagy forgatónyomatékkai kívánunk hidraulikus úton előállítani, akkor hidromotorokat kell alkalmazni Ezeknél ugyancsak tetszőlegesen változtatható a forgás iránya, a nyomaték nagysága és a sebesség. A korszerű elektronikus berendezésekben megdöbbentően nagy számú huzalbekötést kell készíteni. Sokáig általában lágy- és keményforrasztott kötéseket alkalmaztak, mígnem egy jobb megoldást ki nem dolgoztak erre a célra: a tekercselt kötést. Kiderült ugyanis, hogy a különJégtörő —légfúvókával A világ hajóépítőd már sokféle módon működő jégtörő hajót építettek. A legelterjedtebb közülük az úgynevezett döngölős típus, amely hossz- és keresztirányú tengelye körül mozogva szinte „felkúszik” a jégre, és saját súlyával összetöri. Helsinkiben újrendszerű 4200 tonna vízfciszorítású te- henhajót építenek, amely egyben jégtörésre is alkalmas lesz. A hajótest első részén a gerinc közelében nyílások vannal$, és ezeken keresztül préslevegőt fúvatnak ki. A levegő elősegíti a hajó mozgását azzal, hogy nyomásával a hajótest környezetében erős örvényszerű vízmozgást idéz elő. Bizonyos mértékig kormányozni is lehet a hajót, a különféle irányba térített levegősugárral. Alacsony fordulatszámmal igen nagy nyomatékok átvitelére alkalmas a radiáldu- gattyús hidromotor. Sok esetben az igen drága mechanikus hajtóművek is helyettesíthetők vele. Míg mechanikus hajtásnál a fokozatmentes szabályozás megoldása igen nehéz feladat, hidromo- toros hajtásnál csupán a szivattyú szállította folyadékmennyiséget kell szabályozni. Ha a fordulatszámot kis intervallumon belül kívánjuk változtatni, elegendő csupán egy fojtószelep, amely változó terhelésnél is közel azonos mennyiséget enged át. Amennyiben ez a szabályzás- tartomány nagy. e szelepek alkalmazása nem eazdaságos. Ilyen esetben változtatható nyelőtérfogatú szivattyúkat kell alkalmazni. Képünkön egy ilyen — NDK gyártmányú — radiál- dugattyús szivattyút láthatunk. Ennek a szivattyúnak a szabályozási lehetősége igen sokoldalú. A legegyszerűbb szabályozás kézi kerekes állítóegységgel történik, de lehetőség van automatikus és távszabályozásra. féle forrasztott kötéséknek nem csupán az a hitoáj uk van hogy például az ón kikristályosodik és rideggé válik, miáltal mechanikai szilárdságát jórészt elveszti (ónpestis), hanem mindenfajta forrasztott kötés esetében fellép bizonyos fokú korrózióveszély is, ugyanis a forrasz anyaga és A világon összesen 61 millió lovat tartanak számon, ebből hazánkban mintegy 110 ezer él. Mi ez a második világháború előtti közel 1 millióhoz, vagy a háború utáni 328 ezerhez képest? Az állománycsökkenés persze érthető, hiszen ma már lovak helyett traktorokat, kombájnokat, bonyolult erő- és munkagépeket foglalkoztatnak a földeken. A hazai lóállomány fele a háztáji és kisgazdaságokban található, ahol még szükség van az élő vonóerőre S az utóbbi időben mintha a tenyésztési kedv megélénkült volna; egyre inkább igénylik a hidegvérű mének utódait, az úgynevezett „erőlovakat”. Vágóállatként — az egyre növekvő külföldi keresletet követve — évente 6000 lovat adunk el mintegy 4 millió dollár értékben, s több mint félezer munkalovat exportálunk. A vágólovak némi hizlalásnak alávetett kiselejtezett, kiöregedett munkalovak. A jó mia bekötőhuzal, valamint az órintikezőcsap elektrokémiai elemet alkot, és ez valamelyik alkatrész fokozatos elpusztulásához vezet. Ennek kiküszöbölésére a tekercselt, kötések az érimtkezőcsap köré egy villamos kéziszerszámmal rátekercselt huzalspirálisból állnak. A bekötőhuzal aránylag kemény, ezüsttel bevont rézhuzal szokott lenni, amelynek a végét: először egy különleges fűtött szerszámmal megtisztítjuk a szigetelő műanyagbevonattól, azután a tekercselő kéziszerszámba helyezik, amely az érintkezőcsapon kialakítja a kötést. A viszonylag kemény rézhuzalt a szerszám olyan, szorosan tekercseli az érintkezőcsap köré, hogy arról csak egy másik különleges szerszámmal lehet eltávolítani, lete- kercselrü. A tekercselt kötések rendkívül megbízhatók és igen tartósak. Szilárdságuk majdnem a hegesztett kötésekével azonos, amiben nyilván az is közrejátszik, hogy a tekercselés közben beálló rendkívül kis mértékű képlékeny alakítás egyszersmind az érintkezés szilárdságát is megnöveli kissé. Képünkön: egy ilyen tekercselt kötést készítő célszerszámot láthatunk munka közben az egyik lengyel elektronikai üzemben. nősógű, fiatal csikóhús iránt még fokozottabb lenne az igény. A sport- és versenylovak külön kategóriába tartoznak. Ezek hazai törzstenyészeted változatlanul a világelsők közé tartoznak. A versenylótenyésztés nyereséges, még akkor is, ha a sport- és versenylovak az állami tulajdonban lévő lóállománynak mindössze 5 százalékát teszik tó. A fiatal, betanítatlan álladók persze kevésbé értékesek, mint a lovas hagyományokkal rendelkező tájkörzetek által felnevelt és „kioktatott” lovak. Az utóbbi évtizedek során bebizonyosodott, hogy a lótenyésztés legjövedelmezőbb ága a versenylovak tenyésztése. A lósport ma már persze csak telivér- tenyészetekiből származó állatokra tart igényt. Egy ilyen szép példányt láthatunk a képünkön, a gyakorlatozás fáradalmai után kissé megpihenve. Hidraulikus erőátvitel Lovak leltára
