Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-11 / 137. szám
1983. JÚNIUS 11. 10 Kulturális kilátó Egy ember és egy város a teremtés káoszában A Ház arca a (épei ásatás során lelőkerült csatról nézett .,így” Unokáink történelemkönyvében biztosan ,,lecke” lesz az a varázsütés, amely Sárospatakot felébresztette csipkerózsika álmából. Az 50-es, 60-as években egy új trafik építése is szenzációt jelentett itt az észak-keleti végeken. Aztán a héttel kezdődő évszámok hozták a szerencsét, pénzt, a velejáró építési kedvet — és hoztak egy olyan tervezőt, amilyet minden városnak csak kívánni lehet. Makovecz Imréről van szó, aki Patak arcával ébred és fekszik. Első építményei közül a Bodrog áruház csak borzongató eretnekségnek számított az őslakosok körében, akik számára Árpád kori, reneszánsz, barokk, klasszicista. népi építészet diktálta a „divatot”. A perényiek, rákóczi- ak, hagytak itt szellemi üzenetet az épületek által. Eb ben a környezetben a Borostyán Szálló belső terét, majd mindinkább a főutca arcát formálta Makovecz eszmei képmására. Aztán megszületett a Művelődés Háza. Nem művelődési központ, nem kul- túrház — Művelődés Háza. ámbár ha Makovecz lenne a névadó, akkor a Ház nevet nyerné az épület a ke- resztségben. És az utóbbi évek során az ítéletükben megedzett patakiak is szem- káiprázva nézik a csodát, s mert a csoda nem mindennapos látvány, sokan ta nácstalanul várják a csalhatatlan megbizonyosodást; amit látnak, bátran tetszhet, hiszen valódi szép, igazi érték. Szerencsére vannak a„Ma- kovecz-bibliának” magyarázói. Dr. Kardoss Béla művészettörténész — volt pataki diák — előadásai során segít értelmezni a művészi kompozíciót. Makovecz Imre princípiuma a szimmetriája Lechner Jenő tervezte Co- menius Tanítóképző Főiskola tükörben nézi magát és a Művelődés Házát látja. A két kar egymás felé nyúl. szimbolizálva a művelődés egyetemességét. A képzőben elkezdődött szellemi épülés a Házban folytatódik, így a két U-alakú épület szinte magáihoz öleli a város gondolkodó társadalmát. De megvan a szimmetria tengelye vertikálisan is a Háznak. Kár szépíteni, nem ilyen művelődési házat képzelt el a város. Gyanakvó figyelem kísérte az építkezést: vakondtúrásnak, jurtának ismerték fel a földből kinövő elemeket az aggódó patakiak. Aztán elkészült és ma már azok, akik annak idején téglajegyek vásárlásával segítettek ..húzni a földből” a Házat, mindinkább magukénak érzik. Hogy ötven millióra volt tervezve és talán 120 millióból kijön, ez azzal is magyarázható, hogy az alapkő letételétől az átadásig hét év telt el. Az építők mentségére szóljon, hogy szinte bicskával kellett kifaragni a szerkezeti elemeket, így hát a hét év itt mást jelent, mint egy pa- nelh áznál. A Ház cethal-gyomrában 450 személyes színházterem kamaraterem, próbaterem, mozi, kávéház, kiállítóterem, könyvtár jelenti a praktiku mot. Színes képmagnó, belső tévélánc — mely elméletileg a tanítóképző tévérendszerével is összekapcsolható — az idegpályája a Háznak. Az agy pedig az ember: a 35 alkalmazott közül kilenc népművelő működteti az amatőr filmklubot, a táncházat. a gyermekdiszkót, aZ autós- és víziklubot. Napjainkban az Ybl-díjas Makovecz Imre továbbformálja a város arcát. Üj tetőt kapnak a Ház közelében levő, lapos [fedéllel épült házak, utcák nyílnak, nyílegyenesek, lakótelepeket kapcsolnak a városhoz olyan szálakkal, melyeknek kiépítése közben évszázados építményeket söpörnek el az útból. Távolságok zsugorodnak így össze — miközben pedig terjeszkedik, pulzál a város. A Tér és az Idő egymást meghatározó kapcsolata látszatra meglazult. És ebben a teremtés előtti állapotban a Rendet Makovecz Imre rajztolla jelenti. Palágyi Béla Szemben fe Comenius Tanítóképző Főiskola Lechner Jenő által épített neoklasszicista épülete Ha a fal a *a törzse, akkor benn a boltív a gallyak aga-boga A ház minden „porcikája" egy-egy tervezői ötlet Fotó: Oede Géza Kinetikus szobrászat Este életre kel a torony Kalocsa ú] nevezetessége lett A kinetikus, mozgó szobor fogalmával egy Amerikába elszármazott hazánkfia. Mo holy-Nagy László ismertette meg a világot. Ezen belül a fénydinamikus szobrászat elméletét ugyancsak egy magyar származású ember, Schöffer Miklós dolgozta ki. és tette közzé Párizsban 1948-ban. Nicolas Schöffer 1912-ben Kalocsán született, és 1937 óta Párizsban él. Egyike korunk új utakon járó, új kifejezési formákat kereső művészeinek. A 71 éves művész a modern festészet, szobrászat, építészet egyik legnagyobb egyénisége. A világhírű ember szülővárosát a Chronos—8 nevű fénytoronnyal ajándékozta meg, amely felállítása óta nevezetessége lett a városinak (nagyobb társait nyugati városokban — San Franciscóban, Münchenben, Párizsban. Bonnban, Liégeben — állították fel, egyik elődje [a Chronoö—5] pedig a kalocsai Schöffer Emlékházban található). A csaknem 30 méter magas, szürke fémépítmény nappal „pihen”, alig keltvén különösebb feltűnést. Amint azonban sötétedni kezd, ki- gyúl, életre kel. A tornyon ötven színes lámpa világítja meg a forgó-lengő. tükröző lapocskákat, s az építmény csúcsán négy reflektor küldi magasba sugarait. A szerkezet elektronikája csak sötétedéskor lép működésbe, s azt kővetően a fények fel- gyulladását és kialvósát a mindenkori forgalom lüktetése szabja meg. A járművek mozgásáról tájékoztatást adó érzékelők jelei működtetik a fényjátékot, be- és kikapcsolva a fényforrásokat és mozgató motorokat. A torony „fényruhája” soha sem mutat két teljesen azonos képet, megunhatatlan változatosságban idézi a tűz lobogását, a lángok villódzását. és kelt sohasem látott, különlegesen mozgó fényhatásokat. Képünkön nappali formájában láthatjuk a Kalocsa buszpályaudvara előtti téren felállított nevezetességet A világot fölforgató találmány Séta a kaposvári Mozi múzeum bán A Mozimúzeum részlete „Ez az a találmány, mely egykor a világot fogja fölforgatni!” — Jókai Mór írt ilyen lelkes hangon 1893 bam egy budapesti kinema- tográf-bemutatóról. A találmányról, amelyet később mozinak neveztek, s amely, ha a világot nem is forgatta fel, megváltoztatta a világról alkotott képünket, és romantikájával, titokzatosságával máig rabul ejt fiatalt, öreget. Ennek az izgalmas művészetnek és iparnak a megszületésébe, ős- és hőskorába enged bepillantást a kaposvári Mozimúzeum — az első és egyetlen az országban. Kaposvár egyik legszebb részén, a Szabadság- parkban áll a múzeum: régi egyházi épületből alakította át a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat és a kaposvári városi tanács. — Huszonöt éve dolgozom a mozihálózatban, láttam, milyen hatalmas változáson megy át a filmművészet, a mozihálózat és a nézők érdeklődése — mondja Torma Károly, a Somogy megyei Mozi üzem i Vállalat igazgatóhelyettese, amikor bemutatja a múzeumot. — A korszerűsödő géppark, az új technikai megoldások feleslegessé tettek a régi gépeket. Már irégen eszembe jutott: meg kellene menteni ezeket. Gyűjteni kezdtem, eleinte csak a vállalat raktára számára. A legelső gépeket egy Óbudán lakó kéményseprőtől vettem meg: Weiser Nándornak hívták. Élete végén eleladogatott gyűjteményéből — valamennyi gép működőképes még ma is. Próbálok megvenni újabb tárgyakat, emlékeket, de általában nehezen válnak meg tőlük tulajdonosaik. Ugyanakkor sokan — főleg a moziszakmából — küldenek ajándékba gépeket, dokumentumokat. Amikor elhatároztuk a múzeum létesítését, a Budapesti Műszaki Múzeum jelentős részt átadott saját gyűjteményéből. Ma az anyagunk védett, a működtetésben a megyei múzeumok igazgatósága is közreműködik. A látogató az emeleten találja a mozitörténet relikviáit. Régi. megbámult fotográfiák technikájával készült a tablósor, amely összefoglalja a mozgókép, a mozgófénykép történetét a kínai ámyjátékoktól a laterna magicán át szinte napjainkig. A teremben gépek sorakoznak: stroboscop a 19. századból, felvevő, vetítő gépek a századból, félvevő, vetítő gépek a századfordulóról. a harmincas, negyvenes évekből. A filmtörténet és a mozitechnika nagy neveit olvashatjuk a gépek alatt: Lumiére-féle 35 mm-es vetítő 1896-ból, Edison rendszerű kézivetítő 1898-lból, a Gau- momt cég vetítője 1905-ből, Optica házimozj 1925-ből, 8 mm-es Eumig-gép 1935-ből, diavetítő 1902-ből, 16 mm-es amatőr kamera a 30-as évek elejéről. Egy 40 cm átmérőjű hanglemez Bus tér Keaton hangjával; a Western Electric Company egy időben olyan vetítőt gyártott, amely szinkronban mozgott a film hangját szolgáltató gramofonnal. A falakról Pala Negri, Gloria, Swanson. Ásta Nielsen, Lil Dagover arcképe néz ránk. A Somogy cirnű lap tudósítása 1899-ből is olvasható az első kinerma- tográf (bemutatóról, ahol, „nemcsak élvezett a látó- ' gató közönség, de evett, ivott, sőt pezsgőzött is”. Az egyik első hazaj mozis szakkönyv kiadása Kaposvár városához fűződik: F. Paul Liesegang A kinematográfia fejlődése, lényege, jelentősége című könyvét 1911-ben itt adta ki Kozma Sándor, az Apollo (ma Szabad Ifjúság) mozi igazgatója. A múzeum földszintjén van a százszemélyes vetítő terem. Ez a kis mozi rendszeresen tart klubtagok számára vetítéseket, iskolák intézmények kérésére pedig külön megrendel filmeket, összeállít sorozatokat. Az ország más részéből szervezetten érkező túristák számára nemcsak tárlatvezetést tartanak, hanem — előzetes egyetértés után — filmtörténeti bemutatást, vetítést is. így például látható A film születése című francia produkció és az ötven éves a magyar film című összeállítás. A múzeum adattára a filmtörténetben búvárkodók- nak nyújt segítséget: négyezer mű adatait őrzik itt. Az 1981 áprilisában megnyílt múzeum rövidesen két újabb helyiséggel bővül, s ezzel a jelen, sőt a jövő is belép a falak közé: még az idén megnyitják az ország első olyan klubját, ahol nyilvános videovetíté- seket tartanak. Gárdonyi Tamás
