Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-02 / 129. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! interparlamentáris Unió Bizottságokban folytatta munkáját a konferencia Tegnap Budapesten három bizottságban folytatta mun­káját az Interparlamentáris Unió V. európai biztonsági és együttműködési konferenciája. A bizottságok négy benyúj­tott határozattervezetet vitatnak meg, amelyek javaslatokat tartalmaznak a záródokumentum valamennyi részletére. Ha­tározattervezetet készítettek a madridi találkozón részt ve­vő semleges és el nem kötelezett országok, a NATO-tagorszá- gok, valamint a román és a magyar IPU-csoport. A nyugati államok dele­gátusai konkrét lépéseket sürgettek környezetvédel­mi intézkedések összehango­lására és a kelet-nyugati gazdasági információcsere bővítésére. A vita után — a határozattervezet gazdasági részének végső formába ön­téséig — a bizottság elna­polta ülését, legközelebb pénteken reggel találkoznak a képviselők. Az I. számú bizottság, amelynek feladata az euró­pai biztonsággal, mindenek­előtt az enyhüléssel és a leszereléssel összefüggő kér­dések megvitatása, Jacques Baumel francia képviselő el­nökletével tartotta meg első plenáris tanácskozását, amelyen az egyes felszóla­lók javaslatokat tettek a szerkesztő bizottságnak Csehszlovákia küldötte fel­hívta a figyelmet a Varsói Szerződés tagállamai Politi­kai Tanácskozó Testületének prágai nyilatkozatéira, amely az IPU-konferencia napi­rendjének kérdéseire is tar­talmaz építő jellegű javasla­tokat. Hollandia küldötte in­dítványozta, hogy szentelje­nek fontosságuknak megfe­lelő figyelmet a bizalomerő­sítő intézkedéseknek, és a konferencia szögezze le: hasznos lenne a két nagyha­talom vezetőjének csúcsta­lálkozója. A plenáris ülés után a szerkesztő bizottság megkezdte tanácskozását. Az I. bizottság legközelebb pén­teken tart teljes ülést, ame­lyen dönt a szerkesztőbizott­ság által előterjesztendő do­kumentumtervezetről. A konferencia 11. számú bizottsága Richard Mueller svájci képviselő elnökletével a" határozattervezet gazdasági részével foglalkozott. A szo­cialista országok képviselői javasolták, hogy a határo­zatban kapjon jelentős he­lyet a diszkriminációtól, megkülönböztetéstől, politi­kai indítékú szankcióktól mentes kereskedelem és gaz­dasági együttműködés fej­lesztésének ügye. Leszögez­ték, hogy a gazdasági-keres­kedelmi kapcsolatokban is maradéktalanul érvényesíte­ni kell a belügyekbe be­avatkozás megengedhetetlen- ségének elvét. A Szovjet­unió képviselője megerősítet­te: országa mindenkor kész a politikai feltételektől mentes, kölcsönösen előnyös kontak­tusokra. Az európai tőkés országok képviselői felszó­lalásaikban nem foglalkoztak a szocialista országok kül­döttei által említett gondok­kal, bár sommásan támoga­tásukról biztosították a sem­leges és el nem kötelezett országok határozattervezetét, amely tartalmaz előírásokat a kereskedelem és a gazda­sági együttműködés útjában álló akadályok fokozatos fel­számolására. A konferencia III. számú munkabizottsága, amely a határozatnak a humanitá­rius kérdéseikkel foglalkozó részét dolgozza ki, tegnap ugyancsak ' megválasztotta szerkesztőcsoportját. A bi­zottsági ülésen, amelyen Bo- huslav Kucera csehszlovák képviselő elnökölt, néhány nyugati küldött ismét azzal vádolta a szocialista orszá­gok egy részét, hogy nem tel­jesítik a helsinki záróok­mánynak az emberi jogokkal foglalkozó határozatait. Ka­nada küldötte például éles hangon tette szóvá, hogy (Folytatás a 2. oldalon.) Felújították a rágI tanácaházát Könyvtáravatás Jászapátin Kényelmes olvasó, 45 ezer kötet Az ünnepi könyvhét Szol­nok megyei rendezvénysoro­zatának egyik kiemelkedő eseményére került sor teg­nap délután Jászapátin. Az egykori tanácsháza több száz éves klasszicista épületét felújították, átalakították, tegnaptól a nagyközségi könyvtárnak ad otthont. A Nagyközségi Tanács Költ­ségvetési Üzeme tavaly ősz­szel kezdte meg a munkát. Az épületben több belső áta­lakítást hajtottak végre, központi fűtést szereltek be, és korszerűsítették a világí­tást is. A tanácsi üzem mun­kája mellett a könyvtár ki­alakításában igen sok társa­dalmi munkát végzett a Vá­ci Kötöttárugyár helyi üze­me. a Divatruházati Szövet­kezet kollektívája, dolgoztak a település szocialista bri­gádjai, a tanácsi dolgozók, KISZ-es fiatalok. A munká­hoz az Országos Közművelő­dési Tanács 1 millió forin­tos támogatást nyújtott, a megyei tanács mintegy fél­millió forinttal járult hozzá a berendezések megvásárlá­sához. A közművelődési intéz­mény eddig Vágó Pál festő­művész egykori műtermében működött, az új otthon lé­nyegesen jobb, korszerűbb feltételeket biztosít a könyv­tár dolgozóinak munkájához. A háromszázhatvan négyzet- méter alapterületű könyv­tárban tágas kölcsönzőtér várja az olvasókat, az olva­sóterem, a helytörténeti ku­tatószoba kellemes környe­zete nagyszerű lehetőséget ■ kínál a helyben történő ol­vasáshoz, „búvárkodáshoz”. Az intézmény hamarosan zenei részleggel is büszkél­kedhet majd. Jelenleg 45 ezer kötettel, 101 féle folyó­irattal várja a könyvbaráto­kat. A megfiatalodott épületet, a községi könyvtárat teg­nap Rózsavölgyi Pál a helyi általános iskola igazgatója, a tanács általános elnökhe­lyettese avatta fel. Az ün­nepség résztvevői ezt köve­tően irodalmi esten szóra­kozhattak. Dévai Nagy Ka­milla és Mohai Gábor mű­sorát hallgatva. A TRVVV tiszavárkonyi üzemében kooperációban a Mezőgép részére felfüggesztő karokat készítenek. Képűnkön Papp fe- • renc a fúrógépnél dolgozik Az oktatás nemzeti ügy Aczél György látogatása az ELTE-n Az Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetemen töltötte a tegnapi napot Aczél György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A program — amelynek eseményein részt vett Bor­bély Gábor, a budapesti pártbizottság titkára és Szűcs Istvánná, az V. ke­rületi pártbizottság első tit­kára is — délelőtt az állam- és jogtudományi kar Egye­tem téri épületében kezdő­dött. Előbb az egyetem rek­tori tanácsának és az ELTE párt-végrehajtóbizottságá­nak együttes ülésén vett részt Aczél György. A ven­déget Eörsi Gyula rektor és Pusztai Ferenc, a pártbizott­ság titkára tájékoztatta az ország egyik legnagyobb fel­sőoktatási intézményének életéről, az itt folyó oktató és nevelő munkáról, a poli­tikai. mozgalmi tevékeny­ségről. Aczél György reflektált a tájékoztatókban és az azokat követő hozzászólásokban el­hangzottakra, majd egy újabb „kerekasztal” követ­kezett; a Központi Bizottság titkára az ELTE KlSZ-bizott- ságának tagjaival és a hall­gatók képviselőivel folyta­tott kötetlen beszélgetést. A véleménycserét Nagy Imre, a KISZ-bizottság titkára vezet­te be, képet adva az egye­tem ifjúsági szervezetének — mint mondta — megúju- lóban lévő munkájáról. Délután az Egyetemi Szín­pad épületében folytatódott a program. Több száz részt­vevője volt annak az aktíva ülésnek, amelyen Aczél György beszédet mondott. Szólt a Központi Bizottság nemrég tartott „félidős” ülé­séről, összegezte az egyete­mi látogatás során szerzett tapasztalatait, foglalkozott- időszerű külpolitikai kér­désekkel, majd belpolitikai témákat érintett. Ez utóbbi­ak sorában részletesebben szólt az oktatásfejlesztés fel­adatairól. A szocialista ér­tékrend elemei között emlí­tette az általános iskola el­végzésének kötelezettsége mellett a továbbtanulásban biztosítandó esélyegyenlősé­get. Értékteremtő feladat — kötelezettség is nálunk —, hogy országunk jól gazdál­kodjék, sáfárkodjék a tehet­ségekkel, a munkások, a pa­rasztok, az értelmiségiek kví­zül felnövekvőkkel egyaránt — hangsúlyozta. E tekintet­ben — mondta — igencsak van még mit tenni a mun­kahelyeken éppúgy, mint a középiskolákban vagy az egyetemeken. Így fogalma­zott: „Segítsük a legjobb esz­tergályost, a munkás- vagy paraszti sorban felnőtt te­hetséges fiatalt ugyanúgy, mint a társai közül legjobb­nak bizonyuló matemati­kust, hogy érezze, tudja; egy ország támogatását élvezi, hogy tanulási lehetőséghez, olyan munkához juthat, jut. amilyenhez megvan a ké­pessége, az akarata”. Az oktatás nemzeti ügy — mondta Aczél György. Hang­súlyozta: hazánk ma fordu­lóponton van; minden ko­rábbinál nagyobb szüksé­günk lesz — s itt Széchenyit idézte — kiművelt ember­főkre, olyanokra, akikről több mint száz évvel ezelőtt Eötvös és Kossuth is azt ír­ta, hogy nélkülük elképzel­hetetlen hazánk fejlődése. A soron levő feladatok közül a legfontosabb a kép­zés tartalmasabbá, gyakor­latibbá tétele, s hogy még több "embert tudjunk iskoláztatni közép- és felső­fokon. Az oktatás mennyi­ségi mutatóinak növekedésé­vel együtt mindinkább a képzés minőségi javítására (Folytatás a 3. oldalon.) Cellulóz —autóbusz —sajtgyár— hűtőház Szocialista országok közös vállalkozásai Mind sokrétűbbé válik az- szocialista országok gazda­sági együttműködése. Az árucsere-megállapodások és egyszerű kooperációk mellett fokozatosan bővülnek a szo­cialista országok közös vál­lalkozásai is. Bár igen sok még a kihasználatlan lehető­ség, számos területen már fi­gyelemre méltó eredmények születtek. Az együttműködés formái — az eltérő körül­ményeknek megfelelően — változatos ak. Ma már hagyományos az a forma, amikor a különböző szocialista országok egyesítik erőforrásaikat a termelőka­pacitások bővítésére. A Lig- nimpex külkereskedelmi vál­lalat jugoszláv partnerével húsa évre szóló hosszú lejá­ratú együttműködési szer­ződés keretében részt vesz két jugoszláviai cellulózgyár rekonstrukciójában. A beru­házás eredményeként bővülő kapacitások lehetővé teszik az elmúlt húsz év során Ma­gyarországon telepített nyár­fák hasznosítását. A tervek szerint jövőre már mintegy 420 ezer űrméter (egy űrmé­ter 0,74 köbméterrel egyen­lő) papírfát dolgoznak fel Jugoszláviában, s cserébe közel hatvanezer tonna cel­lulózt szállítanak Magyaror­szágra. A cellulóz jelentős része a Szolnoki Papírgyár­ba kerül, ahol a befejezésé­hez közeledő beruházással párhuzamosan fokozatosan bővítik a termelést. A hosszú távú szerződés szerint 1985- től a magyar papírfa feldol­gozásával évente 80 ezer tonna cellulóz érkezik Ma­gyarországra. Az Ikarus gyár három év­vel ezelőtt vállalkozott autó­busz-összeszerelő üzem léte­sítésére Kubában. Suanajay városban már korábban is gyártottak más típusú jár­műveket, így a meglévő üzemcsarnokba telepítették a magyar autóbuszgyár tech­nológiai sorait. Jelenleg a kubai Ikarus-üzem ben napi 4—5 darab 260-as városi buszt szerelnek össze. A gyártás felfutása során egy­re több kisebb alkatrész, részegység előállítására sa­ját maguk is vállalkoznak, például az ülések is Kubá­ban készülnek már. Az Ika­rus gyár 1983-ban 700 millió forint értékben szállít alkat­részeket és buszokat a kubai gyárba. A vállalkozások több eset­ben kiterjednek harmadik piacra is. A Komplex külke­reskedelmi vállalat az idén és jövőre három olyan sajt­gyárat szállít a Szovjetunió­ba, amelybe a gyártó, az Él­gép NDK-beli egyedi tejipa­ri gépeket, rozsdamentes tar­tályokat épít be. Az export értéke meghaladja a hétmil­lió rubelt, a vállalkozásban az NDK partner mintegy há­rommillió rubeles szállítással vesz részt. A Komplex ilyen együttműködés keretében már több éve exportál sike­resen sajtgyárakat a Szov­jetunióba. Űjabban hason­ló komplett létesítmények iránt más szocialista orszá­gokból is érdeklődnek. Hasonló együttműködés alakult ki az elmúlt évek fo­lyamán a hűtőházak gyártá­sában is A szocialista orszá­gokba eddig 140 különböző teljesítményű hűtőházat szállítottunk kulcsraklész vállalkozás keretében. Emel­lett sorra épülnek magyar hűtőházak közép)- és közel- keleti országokban, köztük Marokkóban, Algériában. Ezeket a berendezéseket szé­les körű vállalati kooperá­cióval állítják elő, amelyben az Energiagazdálkodási Inté­zet, a Fémmunkás Vállalat, a 31. Állami Építőipari Vál­lalat, a Fémipari Vállalat, az Alumíniumipari Tröszt, va­lamint a Dunai Vasmű és a tatai Ipari Szövetkezet mel­lett NDK-beli és újabban lengyel partnerek is részt vesznek. A hűtőházak egyik fontos főegységét, a komp­resszorokat szállítják a kulcsrakész berendezésekhez. ma B tudomány világa 4. oldal I munka tiszteletét apámtól örököltem Kubikosélet négy képben 5. oldal Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI xxxiv. évf. 129. sz. 1983. június csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom