Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-10 / 136. szám

1983. JÚNIUS 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Csupán egy főszereplő marad Martfűn fővállalkozásban épül az iskola Néhány napja kezdődött el Martfűn a község új általá­nos iskolájának készítése. A település életében kétségte­lenül jelentős esemény ön­magában mégsem érdemelne nagyobb nyilvánosságot: ha nem is naponta, szerencsére elég gyakran hallhatunk hírt megyénk oktatási hálózatá­nak gyarapodásáról. A mart­fűi építkezésben a beruhá­zás megvalósításának formá­ja az újszerű — a megyé­ben az első olyan építkezés lesz, amelyet egy kivitelező vállalat fővállalkozásban ké­szít el. A 44 millió forintba ke­rülő nyolctantermes iskola- épület és a hozzátartozó tor­naterem felépülésén nem so­kan bábáskodnak, hiszen a község tanácsa és az Épszer vállalat között megkötött szerződés értelmében a ter­vezés kivételével a kivitele­zőre hárul minden, a beru­házáshoz kapcsolódó feladat megoldása. A megrendelőnek 1984 augusztusában egy tel­jesen felszerelt, tanításra minden tekintetben alkal­mas iskola kulcsait kell meg­kapni (A tornaterem csak egy évvel később készül el.) A kivitelezésen kívül a ta­nácsi építőkre hárulnak a munkálatok lebonyolításához kapcsolódó teendők, a mű­szaki ellenőrzés és a beüze­melés feladatai. Még a jö­vendő tanulók padjait és az iskolatáblákat is az Épszer szerzi be. Az építő vállalatnak új­szerű munkákat kell elvé­geznie, azt is mondhatnánk, újabb terheket vett a nya­kába. Miért tette? Az Ép­szernél nem tagadják, a mart­fűi építkezést kísérletnek tartják, a fővállalkozásra le­hetőséget teremtő tavalyi rendelet kínálta előnyök ki­próbálásának. Persze a szer­ződéskötés előtt már szá­moltak, és a mérlegelésnél nem keveset nyomott a lat­ba a fővállalkozásért elszá­molható többlet nyereség. Az anyagi érdekeltség mel­lett azonban más is tevé­kenységi körének bővítésére indította az Épszert. A vál­lalat — bár még a jövő esz­tendőre is elegendő megren­delése van — igyekszik ver­senyképességét javítva fel­hívni magára a megrendelők figyelmét. Fővállalkozásban elkészíttetni egy létesítményt ugyanis a beruházónak is megéri. Nemcsak azért, mert ebben a formában olcsóbb az épít­kezés (az Épszer Martfűn 2,5 millió forintos árenged­ményt volt képes adni), és a munkálatok zökkenőmen­tessége érdekében nem kell számtalan szervezettel kap­csolatot tartani- A vállalko­zó felelőssége egyértelmű: egy-egy határidőcsúszás, a munkák megdrágulásának okait kutatva nem hivatkoz­hat a lebonyolító késésére, a „hirtelen” megszigorodó hatósági előírásokra. Ez pe­dig a vevőnek, aki pénzéért minél előbb birtokolni sze­retné az új épületet, óriási előny. Ügy tűnik a martfűi ta­nács és az Épszer is helye­sen döntött, amikor a fővál­lalkozásra szavazott. Az egyik fél haszna a kényelmesebb és olcsóbban megvalósuló be­ruházás. a másiké például az a pénz, amit az építkezés kezdetén rögtön megkap a beruházótól, és maga gaz­dálkodik vele. Sajnos a fő- vállalkozásról szóló rendelet teremtette előnyöket ma még kevesen veszik észre. Nem­csak a mi megyénkben. Egy Szegeden nemrégiben meg­tartott szeminárium tapasz­talatai szerint az országban a legtöbb helyen idegenked­nek a megrendelők beruhá­zásaikat fővállalkozásban megvalósíttatni. Érthetetlen módon ragaszkodnak a nekik is több gondot adó. sok fő­szereplős változathoz. y. sz. j. Naponta több mint ezer pár sportcipő felső része készül el a cibakház! Vörös Csillag Tsz melléküzemében. A lábbeli „alkatrészeit” a martfűi Tisza Cipőgyárnak szállítják Kisiparosok Karcagon Karcagon jelenleg 276 kisiparos tevékenykedik. Számuk az egy évvel koráb­bi helyzethez viszonyítva ti­zenkettővel emelkedett. Az időközben iparengedélyt ka­pottak közül kilencen a kü­lönböző vasas szakmákban, hárman pedig az építőipar­ban végeznek különböző la- kpssági szolgáltatásokat. Jó dolog, hogy a városban van imjaí) műanyag itenmékelőál- Hító, és karosszéria-lakatos is. A szolgáltatók közül százharmincnyolcan fő-, nyolcvanegyen mellékfog­lalkozásként dolgoznak, a többiek pedig nyugdíjas­ként. A javító-szolgáltató ágazatban kétszázöten van­nak közülük. A legtöbben az építőiparban találhatók: a magánerős lakásépítkezé­sek több mint hetven szá­zalékánál működnek közre. Sokan folytatnak még fu­var- és személyszállítást, gépjárműjavítást, ruházati szakipari tevékenységet. Munkájuk fontosságát bizo­nyítja, hogy a városban a lakossági szolgáltatások ösz- szes árbevételének 52,2 szá­zaléka az ő tevékenységük­höz fűződik. A lakosság véleménye szerint, a karca­gi kisiparosok megbízható, és jó színvonalon teljesítik vállalásaikat. Egy év alatt a több száz megrendelőtől mindössze három bejelentés illetve panasz érkezett, de ezekben is a felek meg­egyeztek, így egyből sem lett bírósági, peres ügy. A várospolitikai tennivalókba is egyre többen kapcsolód­nak be közülük, tavaly pél­dául a társadalmi munkáért elismerés különböző fokoza­tát heten is átvehették. A pozitív összkép ellenére néhány kedvezőtlen jelen­ségre is érdemes odafigyelni. Több olyan szakma van, amelyeket a természetes ki­öregedés velejárójaként — ha nem lesz megfelelő je­lentkező a fiatalok között —, félő, hamarosan hiányszak­maként tartanak számon. (Férfiszabó. cipőkészítő stb.) Érdekes jelenség, hogy egyes szakmáknál, mint a gázszerelés, sajátos módon újratermelődik a hiány. Sajnos, a szakmai utánpót­lás területein sok vonatko­zásban nincsen javulás Kar­cagon sem. Vonatkozik ez elsősorban a kisiparosok ta­nulóképzésére. ők ugyanis a jelenlegi tanulóképzés terheit olyannyira súlyos­nak, a kapott kedvezménye­ket annyira aránytalannak tartják, hogy például ebben a tanévben a városban mindössze három(!) szak­munkástanuló került a kis­iparosokhoz gyakorlati kép­zésre. Hasonlóan kevés a mester- vizsgával rendelkező kisipa­rosok száma. Ezzel a nagy szakmai jártasságot, ismere­tet igazoló oklevéllel mind­össze 18,5 százalékuk ren­delkezik, amj nagyon sze­rény szám. Az ideális, elfo­gadható helyzet 32 százalék lenne, mivel még a kötele­zett szakmákban sincs min­den kisiparosnak mester- vizsgája. Igaz. a legutóbbi mestervizsgára előkészítő tanfolyamra huszonketten jelentkeztek, bár közülük csak kettő volt kisiparos. Holott a színvonalasabb szolgáltatás érdekében fel­tétlenül indokolt a „mester­vizsgások” számának eme­lése. Ugyancsak a megoldandó feladatok közé tartozik az is, hogy javítani kell a kis­iparosok együttműködését a különböző szolgáltatásokat végző városi vállalatokkal, szövetkezetekkel. Igaz, a he­lyi áfésszel már létrejött a Főleg az építőiparban Kevés tanuló Hiányzó mester- vizsgák — Jobb propaganda kellene megállapodás, amelynek értelmében bizonyos hiány­cikkeket a helyi kisiparosok gyártanak a szövetkezetnek. Ilyen tevékenységet jelen­leg hét kisiparos folytat. Ugyanakkor nincs felmérve megfelelő alapossággal az sem, hogy a kisiparosok kö­zül ki ajánlkozna még va­lamilyen ritkán kapható áruféleség, termék előállí­tására. Szintén a feladatok­hoz tartozik annak megol­dása, hogy a helybeliek kel­lő tájékoztatást kapjanak arról: milyen szolgáltatások­ra vállalkoznának ezek a szakemberek. Jó lenne a vá­ros forgalmas helyein olyan hirdetőtáblákat elhelyezni, amelyeken a címekkel, ne­vekkel, szakmai tevékenysé­gekkel ellátott kiírások se­gítenék a gyorsabb, jobb el­igazodást. A kisiparosoknak a lakos­sági szolgáltatásokban betöl­tött szerepével, helyzetével a közelmúltban a városi Népi Ellenőrzési Bizottság is foglalkozott. A jelentés megállapítja, hogy ez a tevé­kenység jól egészíti ki az állami és a szövetkezeti ipart. A Kiosz alapszerveze­te érdekvédelmi, szervező­irányító munkájával ehhez sokirányú segítséget nyújt. A munka eredményesebbé tétele érdekében azonban mindazon ajánlásokat is szorgalmazza, amelyekről a vizsgálódások során meg­győződtek, és amelyekkel a cikkben is foglalkoztunk. D. Szabó Miklós A kollekciók jövőre már kaphatók Országos bőrdíszműipari modellkiállitás A Bőr-, Cipő- és Bőrfel­dolgozóipari Tudományos Egyesület rendezésében teg­nap, a gépipari szövetkeze­tek lövölde téri bemutató- termében megnyílt a 27. Országos bőrdíszműipari modellkiállitás. A bemutatón négy alap- anyaggyártó és 11 feldolgo­zó vállalat és szövetkezet vesz részt, 525 új termékkel; műbőrökkel, bőrökkel és kü­lönféle — főként iparművé' Szék tervezte — utazó-i'és ak­tatáskákkal, sport- és szabad­idő cikkekkel. A vitrinekben láthatók kerékpárra és mo­torkerékpárra szerelhető táskák, túrázáshoz össze­csukható hátizsákok, vala­mint labdajátékokhoz szük­séges kellékek tárolására al­kalmas táskák. Az iskola­táskák a közeljövőben meg­jelenő szabvány szerint, a gyermekegészségügyi köve­telményeknek megfelelően készültek. A kiállítás megnyitását megelőzően művészeti, ke­reskedelmi és ipari szakem­berekből álló zsűri bírálta el a bemutatott termékeket, s tíz fődíjat, húsz modelldí- jat adtak át a legjobbnak ítélt cikkek előállítóinak. A tíz napig nyitvatartó ki­állításon a bel- és külkeres­kedelmi szakembereket vár­ják. Az üzletkötések ered­ményeként a vásárlók még az idén, illetve a jövő év tavaszán az üzletekben lát­hatják viszont a kiállításon bemutatott újdonságokat. Állatok szállításához Fizikai munkát könnyítő újitás A nehéz fizikai munkát helyettesíti az örményesi Üj Élet Termelőszövetkezetben nemrég elfogadott és beveze­tett újítás. A gépműhely szakemberei a kiselejtezett rendfelszedő pótkocsi alvá­zát felhasználva ötletes ál­latszállító eszközt alkottak- Az újítás lényege, hogy az állatok kocsira hajtását a pótkocsi hátsó falánál levő — lenyitható — feljáróval oldották meg, így nincs szükség fizikai munkára. Az új speciális eszközt a gépműhely területén találha­tó anyagok felhasználásával, mintegy 50 ezer forintból ál­lították elő. A szövetkezet — ha megrendelik tőle —el­készíti más mezőgazdasági üzem részére is. Megtárgyalta a Minisztertanács Jogszabályelőkészítés társadalmi párbeszéddel A szocialista demokrácia érvényesülésének egyik fon­tos tényezőjeként értékelte a Minisztertanács a jogszabá­lyok előkészítésével kapcso­latos társadalmi vitákat. A közéleti fórumok szervezésé­nek, lebonyolításának — s immár jogszabályilag előírt rendjének — 1975 óta fel­gyülemlett tapasztalatai sze­rint: a törvények és más fon­tos rendelkezések kimunká­lásba a maguk véleményé­vel, javaslataival bekapcso­lódó állampolgárok mindin­kább részeseivé válhatnak- válnak a paragrafusokkal is szabályozott életviszonyok alakításának. A politikai gya­korlattá vált viták ugyanak­kor fejlesztik az állampolgá­rok jogtudatát, gyarapítják jogi ismereteiket, s így a jogi normák önkéntes köve­tésére is nevelnek. Ilyen pozitív tapasztalatok­kal jártak például az utób­bi években a közművelődés­ről, a közérdekű bejelenté­sekről, az állami vállala­tokról, a belkereskedelemről, az államigazgatási eljárásról szóló törvények, nemkülön­ben a Polgári Törvénykönyv módosításának és az új Bün­tető Törvénykönyv megal­kotásának előkészületi idő­szakában szervezett társadal­mi véleménycserék. S az is az eredmények közé sorol­ható!, hogy már érződik a társadalmi véleménynyilvá­nítás hatása az előkészüle­tekben levő választójogi tör­vényen, illetőleg a közúti közlekedés szabályainak ter­vezett módosításán. Az igazságügyminiszter je­lentése és a mostani kor­mányülés. vitája ugyanakkor rávilágított a jogszabály-elő­készítő társadalmi párbeszé­dek olyan fogyatékosságaira is, amelyeket az eddiginél jobb szervezéssel, az esemé­nyek, rendezvények időbeni megtartásával ki lehet kü­szöbölni. Így például a Mi­nisztertanács felhívta a jog­szabályok előkészítéséért fe­lelős minisztereket, hogy a társadalmát szerveket kellő időben „kérdezzék meg” a jól megalapozott testületi, szakmai, törvényszerkesztői vélemény kialakítása érdeké­ben- Azt is indokoltnak tart­ja a kormány, hogy legyen az eddiginél tervszerűbb a társadalmi viták szervezése. A közvéleménnyel is találko­zik az a törekvés, hogy bo­csássák társadalmi vitára a törvénynél alacsonyabb szin­tű, de az állampolgárok szé­les körét érintő jogszabály- tervezeteket, például egy szü­lető jogszabály tervezett pa­ragrafusaival együtt a végre­hajtási rendelkezéseket is. Szélesebb vállalati jogkör a munkavédelemben Jóllehet az üzemi balese­tek száma az utóbbi évek­ben csökkent, tavaly még így is 124 ezren sérültek meg. Ez arra figyelmeztet, hogy a gazdasági vezetőknek és a szakszervezeteknek az ed­digieknél is többet kell ten­niük a dolgozók testi épsé­gének és egészségének vé­delméért — állapította meg a SZOT elnöksége, amely­nek jelentését tegnapi ülé­sén a Minisztertanács is megtárgyalta. A munkavé­delmi helyzet javításáért ma a vállalatok felelőssége sokkal nagyobb, mint né­hány esztendővel ezelőtt, de a minisztériumoktól és az érintett főhatóságoktól is többet követelnek a jogsza­bályok, mint azelőtt. 1979 végén ugyanis megszűnt az általános balesetelhárító és egészségvédő óvórendsza­bály, amely a munkavédel­met érintő valamennyi fon­tosabb teendőt előírta, he­lyette a mindenkori helyzet­nek megfelelő hatósági in­tézkedésekre a kormány a minisztereket hatalmazta fel, a munkavédelmi mű­szaki előírásokat a techni­ka fejlődésével lépést tart­va most már szabványok ír­ják elő. a helyi adottságok­nak megfelelő munkavédel­mi szabályozás pedig a vál­lalati vezetők joga és köte­lessége. A Minisztertanács mostani ülésén éppen azt vizsgálta, hogy ezek a mó­dosítások hogyan váltak be, s mely területeken milyen feladatokat kell még meg­oldani. A Minisztertanács megál­lapította, hogy az új köve­telményeknek megfelelő minisztériumi rendelkezé­sek megjelentek, felgyorsult a munkavédelemmel kap­csolatos szabványosítási munka, s elkészültek a vál­lalatok munkavédelmi sza­bályzatai is. A munkahe­lyeken most már a szociális tervhez kapcsolódó munka- védelmi terveket is készíte­nek, amelyek jól beváltak, s jónéhány üzemben — ahol erre az adottságok megfele­lők — műszeres méréseken alapuló munkavédelmi ter­veket készítenek a legkor­szerűbb. tudományos meg­alapozottsággal. E tervek végrehajtásának egyik leg­jelentősebb eredménye, hogy az elmúlt két esztendőben az ártalmas termelési té­nyezők hatásának kitett fél­millió dolgozó közül mint­egy 200 ezernek javultak a munkakörülményei- Keve­sebb helyen veszélyezteti a dolgozók egészségét a zaj, a vibráció, a kisgépesítés a néhéz fizikai munkát is szűkebb körre szorította vissza. Még ma is sok azon­ban a zajos munkahely, sok műhely levegője szennye­zett, széles körben tovább kell javítani a munkahelyek megvilágítását és újabb erő­feszítések szükségesek a ne­héz fizikai munka további csökkentésére. A SZOT kezdeményezései nyomán előrelépés tapasz­talható az egyéni védőfel­szerelések gyártásában, be­szerzésében és alkalmazásá­ban. bár a helyzet még így sem kielégítő. Ez év elején megkezdődött azoknak a védőruháknak a gyártása, amelyek a korábbiaknál mérettartóbbak, és erősebb igénybevételre is alkalma­sak. A SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Inté­zete számos új eljárást és berendezést dolgozott ki a dolgozók biztonságának nö­velésére. Ide sorolható az új típusú tűzjelző központ, az ionizációs füstérzékelő, többféle korszerű porlevá­lasztó berendezés, zaj- és rezgéscsökkentő berendezés. Ezek az új eredmények a biztonságosabb munkakö­rülmények- megteremtésén kívül importtermékek he­lyettesítését és egyes cik­kek konvertibilis exportját is lehetővé teszik. A Minisztertanács — a szakszervezetek álláspont­jának megfelelően — fon­tosnak tartja hogy a mi­niszterek, országos hatás­körű szervek, s a vállalatok vezetői egyaránt gondoskod­janak a munkavédelmi jog­szabályokban és szabályza­tokban foglaltak érvényesí­téséről. A miniszterek szá­moltassák be a vállalati vezetőket munkavédelmi te­vékenységükről, értékeljék komplex módon a felügyele­ti ellenőrzések során szer­zett tapasztalatokat. A Mi­nisztertanács rámutat, hogy minden területen fokozott figyelmet kell fordítani az üzemi balesetek és foglalko­zási megbetegedések, ezen belül is a halálosi, a súlyos és tömeges balesetek állan­dó mérséklésére, a munka- körülmények tervszerű fej­lesztésére. s meg kell köve­telni mindenütt az alapve­tő munkabiztonsági feltéte­lek megteremtését. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom