Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-09 / 135. szám

Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! xxxiv. évi. 135. bz. 1983. június 9., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Felújultak a SÁL ART-tárgyalások Genf ben Új hangnemű amerikai álláspont Nem változott a kiindulási alap A hadászati fegyverzet kor­látozására vonatkozó ameri­kai álláspontról, a genfi tár­gyaló küldöttségnek adott utasításokról nyilatkozott Reagan elnök tegnap a Fe­hér Házban. Kijelentette: „Az előreha­ladás érdekében” nem ra­gaszkodik korábbi javaslatai­hoz, hogy „bizonyíthassa ru­galmasságát”. Reagan — mint közölte — utasította Edward Rownyt, az amerikai küldöttség veze­tőjét, hogy ajánlja fel a Szov­jetuniónak a szárazföldi, il­letve a tengeralattjáróra te­lepített rakéták számának korlátozására korábban ame­rikai részről javasolt 850-es „plafon” felemelését. Mint ismeretes, ennek a számnak az elfogadása a szovjet ra­kétaerők gerincét képező szárazföldi telepítésű inter­kontinentális rakéták számá­nak nagyarányú, egyoldalú csökkentését vonta volna maga után — s mint ilyen, csak visszautasításra találha­tott. Egy amerikai tisztségv'se- lő szerint az új felső határi valahol 850 és 1450 között rögzítenék. A fegyverzetcsök­kentés viszonyítási alapja ezután a rakéták száma he­lyett a robbanótöltetek szá­ma lenne, amelyet 5000-ben maximálnának. Hírügynökségek megjegy­zik, hogy az elnök nyilatko­zata az eddigiekhez képest nem a számok terén tükröz nagyobb változásokat, ha­nem inkább hangnemét te­kintve. A nyilatkozat válto­zatlan kiindulási alap mel­lett — eddig kevéssé tapasz­talt — amerikai „rugalmas­ságot” emleget, hangoztat­ván, hogy az Egyesült Álla­mok „mindenről kész tár­gyalni”. • • • Tegnap Genfben a két kül­döttség vezetőjének találko­zójával felújultak a hadásza­ti fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről folyó szov­jet—amerikai tárgyalások. Az európai közép-hatótá­volságú fegyverek korláto­zásáról folyó amerikai— szovjet tárgyalások kilátá­sait illetően „nagyon bo­rúlátó” vagyok, jóllehet ha mindkét fél komolyan akar­ja, még van lehetőség a megegyezésre — jelentette ki Willy Brandt, az ellenzé­ki Német Szociáldemokrata Párt elnöke a Hamburger Rundschau című hetilapnak adott interjújában. Ha az SPD novemberi, rendívüli kongresszusáig a két nagyhatalom megállapo­dásra jut, akikor támogatni fogjuk azt. Ellenkező eset­ben viszont azt fogom java­solni kongresszusi határo­zatnak, hogy a telepítés megkezdése helyett az Egyesült Államok és a Szovjetunió folytassák a genfi tárgyalásokat —mond­ta Brandt. A művelődési miniszter látogatása Szolnokon Köpeczi Béla megbeszélést folytatott a megye vezetőivel C2S Újítani muszáj! Törökszentmiklósi ötletgazdák 3. oldal R tudomány világa 4. oldal Szomszédolók Jászapáti táncosok jugoszláviai vendégszereplésen 5. oldal Kádár János fogadta Romes Csandrát Kádár János, az MSZMP KB elad titkára hivatalában fogadta Romes Csandrát, a Béke-világtanács elnökét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára tegnap a KB szék­házában fogadta Romes Csandrát. a Béke Világta­nács elnökét. A szívélyes, baráti légkörű találkozón véleményt cseréltek a nem­zetközi helyzet és a béke- világmozgalom időszerű kér­déseiről. A találkozón jelen volt Sebestyén Nándorné az Or­szágos Béketanács elnöke és Sarkad! Nagy Barna, az OBT főtitkára. A Béke Világtanács elnö­kével tárgyalásokat foly­tatott Várkonyá Péter, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Pozsgay Im­re, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitká­ra, valamint az Országos Béketanács több vezetője. Romes Csandra találkozott a magyar egyházak és a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség képviselőivel. A tárgyalások során át­tekintették a magyar béke- mozgalom és a Béke Világ­tanács együttműködése fej­lesztésének lehetőségeit, va­lamint a június 21—26. kö­zött Prágáiban megrende­zendő Béke Világtalálkozó előkészületeit. Megfelelő fajtákkal növelhető az átlagtermés Búzatermesztési bemutató a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben szólt lapunk munkatársá­nak a kísérletről. Mint mon­dotta, az érdeklődés hom­lokterébe került a búza 1983-han. Ezt mutatja az is, hogy saép számmal, négy megyéből mintegy 150-en érkeztek a KITE egyik leg­nagyobb bemutató gazdasá­gába. Ezt követően a TOT elnö­ke arról szólt, hogy az idén 14 megyében 390 ezer hektár búza és 20 ezer hek­tár őszi árpa tartozik: a nád­udvari rendszerhez. A rend­kívüli meleg és a kevés csa­padék sok kárt tett a kalá­szosokban, rekordra már nem számíthatunk, — mon­dotta — viszont a tiszaföld- vári tsz kísérleti parcelláin gyönyörű a búza. A nagy aszály sem tett akkora kárt a kultúrában, hogy ne tud­nánk szemügyre venni, me­lyek azok a fajtáik, amelyek Ígéretesek az ilyen időjárá­si visizonyok között A bú­zatáblákat járva, látható, hogy a 2300 hektárból meg­öntözött 100 hektáron szépen alakul a termés. Szolnok megyében igazán jó búza termesztő gazdasá­gok vannak említette meg Szabó István, a KITE sze­retné továbbra is kiszolgál­ni őket. Példaként hozta fel a mezőhéki. a kisújszállási, a mezőtúri, túrkevei és karcagi nagyüzemeket. Megbeszélés a megyei tanács székházában Tegnap Szolnokra látoga­tott Köpeczi Béla művelődé­si miniszter és munkamegbe­szélést folytatott a megye ve­zetőivel. A minisztert a me­gyei tanács székházában Ma­joros Károly, a megyei párt- bizottság első titkára és Bar- ta László, a megyei tanács elnöke fogadta, majd meg­kezdődtek a megbeszélések. Sipos Károly, a megyei ta­nács elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést a megye művelődésügyéről készített tájékoztatóhoz. Ezt követően Köpeczi Béla a kultúrpoliti­ka főbb irányairól, időszerű művészetpolitikai kérdésekről szólott Már e témakörökben élénk eszmecsere alakult ki, amely tovább fokozódott a tárgy aMs alapjául szolgáló kérdések megvitatásakor. A miniszter behatóan érdeklő­dött a megye iskolaügyének eredményei és gondjai iránt, különös tekintettel a közép­iskolákban várhatóan 1987— 88-ban jelentkező demográ­fiai hullám okozta létszám- növekedésre, de — hangsú­lyozta a megyei vezetőkkel egyetértésben — az általános iskolai fejlesztést sem sza­bad abbahagyni. A megye közművelődési helyzetéről folytatott beszél­getések során Majoros Ká­roly elmondotta, hogy az ér­telmiségiek számára még gyenge a megye vonzása és megtartóereje, ez érződik a szakképzett népművelők fluktuációján is. Felvetette a megyei pártbizottság első tit­kára, hogy a jászberényi Ta­nítóképző Főiskolán lehető­ségét látná a népművelők képzésének is akikből nagy hiány van a megyében. A miniszter ígéretet tett a ja­vaslat megvalósításának vizs­gálatára, s elmondotta, hogy a főiskola 250 személyes kol­légiumának építése szabad utat kapott, és az előzetes tervek szerint 1986-ra elké­szül a felsősokú oktatási in­tézmény rég óhajtott kollé­giuma. A kistelepülések műsorel­látási gondjaival összefüg­gésben a miniszter hangsú­lyozta, nagyon kell differen­ciálni, hogy a művelődési in­tézményhálózat mire költi á pénzét. E tárgyban külön­ben a közeljövőben országos elemzésre is sor kerül. A to­vábbiakban más, helyi kul­túrpolitikai kérdések megvi­tatása következett. A külön­böző megyei művelődési in­tézményeknek, művészeti ágazatoknak karakteriszti­kusabb profilt érdemes ki­alakítaniuk^ a hagyományok­ra támaszkodva kell új sa­játosságaikat megteremteni­ük, hangsúlyozta á mi­niszter. Elismerően szólott a megyében folyó néprajzi, ré­gészeti kutatásokról, általá­ban a múzeumi szervezet munkájáról. A kora délutáni órákban különböző kulturális intéz­ményeket látogatott meg Köpeczi Béla. Elkísérte őt Barta László, a megye tanács elnöke, Fábián Péter, a me­gyei pártbizottság titkára és más vendéglátói. A Verseghy Könyvtárban Szurmay Ernő igazgató adott tájékoztatást a (Folytatás a 3. oldalon) Fajtabemutatóval egybekötött búzatermesztési tanács­kozást tartottak tegnap a tiszaföldvári Lenin Termelőszö­vetkezetben. A szakmai eseményen részt vett Szabó István, az MSZMP KB tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Ta­nácsának elnöke is. Szabó Béla, a Lenin Tsz elnöke meg­nyitójában általános ismertetőt adott a mintegy 8 ezer 400 hektáron gazdálkodó közös gazdaságról, majd Szabó Mik­lós., a Növénytermesztési és Minősítő Intézet osztályvezető­je tartott előadást. Hazánkban 18 búzafajta szerepel közteirmesztésben — mondotta —, ebből mind­össze négy a külföldi. Egy- egy mezőgazdasági üzemben célszerű 5—6 fajtát termesz­teni az ökológiai igények­nek megfelelően. A hazai nemesítés szakemberei a tervidőszak végéig már biztosították a vetőmagot a mezőgazdaságnak. Az elmúlt 15 esztendő búza termésnö­vekedésének folyamatát is­mertetve Szabó Miklós ki­emelte, thogy a termésátlag emelkedésének mértéke a másfél évtized alatt 130 kilogramm volt országosan. Azonban a megfelelő búza­fajták alkalmazásának mu­tatója nem haladja meg a 70 százalékot. Az úgyneve­zett genetikai kihasznált­ság 5 százalékos növekedése 3—4 mázsával többet jelent­hetne átlagosan. A telje­sítmények — hangsúlyozta — akkor lennének optimá­lisak, ha az üzennek a saját termesztési körülményeiket figyelembe véve alkalmaz­nák a búzafajtákat. Mind­ezek megfelelő kihasználá­sával az eredmény azonban bizonyos mértékig korláto­zott, a továbblépés lehető­ségét a biológiai alapok, a termelési rendszerek mun­kája és a kellő szakértelem biztosítja. A KITE és más termelési rendszerék technológiái ez­zel kapcsolatosan hasznos útbaigazítást jelentenek az üzenni szakemberek részére. A jelenleg köztermesztésben lévő búzafajták korai és középérésűek; keresni kell a lehetőségét annak hogy az újabb fajták között ha­marabb ibe takarítható faj­ták is legyenek. Ausztriából érkezett a bemutatóra Josef Adam ne­mesítő. Néhány hazánkban is termeszthető osztrák őszi árpa fajtákról tartott ismer­tetőt. ' A továbbiakban a szak­emberek 10 őszi árpa és 38 búzafajta-kísénletet tekin­tettek meg. Szabó István a TOT elnöke elismeréssel Tiz Őszi árpa és 38 búza fajtakísérletét tekintették meg a szakemberek Tisza­földváron

Next

/
Oldalképek
Tartalom