Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-30 / 153. szám
1983. JÚNIUS 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 MegyeI közlekedési helyzet ’83 Hétvégén a legtöbb, szerdán a legkevesebb a baleset így most is nekivágok az előzésnek" felfogás bosszulja meg magát. Emberi tragédiák, súlyosabb. könnyebb zúzódások, törések húzódnak ezek mögött az adatok mögött. Az olvasóban önkéntelenül is felmerül a kérdés: ini módon lehetne visszaszorítani a közúti balesetekből eredő sérülések emelkedő számát? Mert az igaz, hogy a megyében kevesebb a halálos baleset, de a száz balesetre jutó, és halállal végződő sérülés még mindig lényegesen magasabb, mint az országos átlag. A közlekedés rendjét a megyében a rendőrökön és önkéntes segítőiken kívül a különböző közlekedésbiztonsági tanácsokban 691-en vigyáznak. Vannak közöttük pedagógusok, tanácsi dolgozók, rendőrök, úttörővezetők, a párt- és a tömegszervezetek küldöttei, gazdasági vezetők, nyugdíjasok. Ezeknek a bizottságoknak különböző szakbizottságai tevékenykednek: oktatási-nevelési. forgalomszerve- ző, versenyszervező, anyagi és pénzügyi szakbizottság. Tevékenységük szerteágazó, áthatja a közlekedés minden területét, legyen szó a Kresz-parkról, az úttörőrendőr mozgalomról. Figyelemmel kísérik az utak, az útburkolatok állapotát, a jelzőtáblák hiányát, esetleges rossz elhelyezését stb. 640 előadás Ezek a bizottságok tavaly 640, közlekedéssel kapcsolatos, előadást szerveztek a megyében, amelyeken csaknem negyvenezren vettek részt. Jó. jó, mondhatja az olvasó, ebből nem derül ki egyértelműen, hogy sok ez vagy kevés. Ha abból indulunk ki hogy a Közlekedés- biztonsági Tanácsban túlnyomórészt olyan emberek szorgoskodnak, akik ezt a feladatot társadalmi tevékenységiként. munkaidőn kívül végzik, bizony nem egyszerű ennyi ankétet, fórumot szervezni. Ha viszont a balesetek emelkedését is figyelemmel kísérjük, elmondható, akad még tennivaló mindenhol. ahol a közlekedéssel foglalkoznak. Annak ellenére, hogy ezek a tanácsok sok ügyes ötlettel igyekeznek segíteni a biztonságos jármű- forgalmat. Többek között az ő javaslatuk alapján rendezték meg először a megyében a Vezess baleset nélkül versenymozgalmat, A megyei KBT a közelmúltban számolt be az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács előtt útjaink közlekedési helyzetéről. Ott jó eredményként. értékelték a testület sokirányú munkáját, azt a versenyrendszert, amely családokat, iskolákat, úttörőket, munkahelyi kollektívákat mozgat meg — vetélkedő formájában — a biztonságosabb közlekedés érdekében. Feladatként szabták az eddigieknél is fokozottabb közúti ellenőrzést, a balesetek — köztük a halállal végződőek — számának csökkentését. Vezetni felelősség Vitathatatlan, az ott elhangzott ajánlások sok megszívlelendő észrevételt, tanácsot. javaslatot tartalmaznak. Valamiről azonban nem szólnak. Nevezetesen arról, hogy végső soron minden társadalmi, pedagógusi és rendőri segítség közlekedés- biztonsági tevékenység a volán mögött ülők viselkedésén áll vagy bukik. Elvégre egyetlen hibás mozdulat egy elfogyasztott üveg sör pohár bor emberéletet, emberéleteket követelhet, súlyos anyagi veszteséget okozhat. D. Szabó Miklós Szolgáltatóház, munkásszállás és 9 lakás épül Szolnokon a Dózsa György út és az Arany János út sarkán. Kivitelező az Épszer Vállalat. Csekkel fizetnek Ili utak a takarékosságban Szolnokon a Csanádi körúti OTP-fiók kezeli az egész megye lakóinak átutalási betétjeit. Ez a szolgáltatási forma igen elterjedt, az igények egyre nőnek iránta. Tavaly még „csak” 11 600 embernek volt* az idén már 13 200-nak van átutalási betétje a megyében, s a kamat sem megvetendő: évente négy százalék. Két éve vezették be a munkabérből való levonással történő befizetés lehetőségét, s ezzel is csökkent a sorbán- állás az OTP-fiók pénztárablakainál. A takarékcsekk megjelenésével ismét egy biztonságosabb úton járunk: ötszáztól ötezer forintig lehet csekkel fizetni, és ma már a kereskedelemben és a vendéglátásban is egyre több helyen elfogadják (szállodában, boltban, áruházban, étteremben). Ez év január elsejétől létezik egy új takarékossági forma: az úgynevezett lakástakarékossági betét. Ennél a formánál a betét elhelyezőjének vállalnia kell, hogy három éven át, bármilyen százzal osztható összeget, de évente legalább hatezer forintot (havi ötszáz) havonta azonos részletekben vagy évente előre, egy összegben betétként elhelyez. A betét évi öt százalékkal kamatozik. Lakásépítéshez, -vásárláshoz legalább három éven át folytatott takarékosság esetén a legmagasabb állami és bankkölcsönre is jogosult a betét elhelyezője a betét felhasználása mellett — ezen felül még külön kölcsön felvételére is van lehetőség. Tíz nap alatt a világ körül Múlt —Jelen — Jövő csodái a táborban Nagyvisnyóra romantikus szirtek; ősi erdők között visz a kacskaringós út. Az utazás — talán a gépkocsivezetőt kivéve — mindenkinek nagy élmény. A tiszafüredi járási úttörőtábor is csak az utolsó pillanatban bukkan fel, úgy elbújt a hatalmas fák között. Most azonban előkerülnek az itt lakó kisdiákok, akik tíz napig egy különleges „utazáson” vesznek részt. Járnak a múltban és a jövőben is. Nagy Ti bor né, a tábor vezetője is erről beszél: — A táborunk alapgondolata: utunk a múltból jelenünkön át az elképzelt jövőbe vezet. Ennek szellemében építettük föl a programot. No meg figyelembe vettük azt, hogy itt most — mint hét éve mindig. — csupa hátrányos helyzetű gyermek van, akik közül bizony soknak az is új, hogy reggel fogat kell mosni vagy mosakodni kell. Az osztályfőnökök, akikre rábíztuk a válogatást, jól választottak. Itt nincs fegyelmezés, mert nincs rá szükség. Azt is sikerült elérni, hogy a foglalkozásokon ne csak figyeljenek a gyerekek, hanem aktívan vegyék ki a részüket a közös munkából, összevont és kiscsoportos öglalkozásokat tartunk, s a jrogramban múlt nap, jelen lap és jövő nap szerepel. Ez ízt jelenti, hogy két-három lapig különböző módokon oglalkozupk egy-egy fogaimmal. Előzőleg azonban az smerkedés elősegítésére be ellett iktatni egy „én” na- jot, amikor irodalmi művek segítségével mindenki beszélhet magáról, s megismerheti pajtásait is. A foglalkozások egy részét mi magunk tartjuk, de hívtunk meg művészeket, szakembereket is. Jelentős központi támogatással dolgozunk, az idén pályázni kellett a munkatervvel. Mivel töltik az idejüket a gyerekek? Otthon talán csavargással, esetleg semmittevéssel. — Igen, jól érzem magam — mondja Dobi Éva, aki Ti- szaderzsről érkezett — Volt tábortűz, agyagoztunk is, mint az ősember, és le is rajzoltuk, hogy éltek rég az emberek. Sokat játszunk, mindig akad valami érdekes. Volt már játékos verseny, második lett a csoportom. Éva már indul, húzza őt barátnője, talán itt ismerték meg egymást, s a csoportvezető tanítónő szól még néhány szót. — Most indulunk a dédesi várhoz, ez remek gyalogtúra lesz. Aztán filmet vetítünk, „mozizunk”. Holnap lesz diszkó is. Holnap mentünk volna Egerbe, de inkább felülünk a kisvasúira. Jön velünk egy partizán, aki itt volt a háború alatt. Biztos sokat mesél majd. Mondaná még, de a csoport elindul. A dédesi várat látogatják meg, a múlt egy darabját, a jelen értékét, S tíz nap alatt képzeletben bejárják a történelmet (segít ebben a tábori könyvtár is), a világot, megértő, lelkes útikalauzokkal... Szabó Imre Méhészmúzeum Gödöllőn Méhészlakások, kasok, lépés viaszprések, a méhészet megannyi múltbeli emléke, eszköze látható majd a leendő Méhészeti Múzeumban, amelyet az ősszel nyitnak meg Gödöllőn. A Budapestmelléki városban csaknem száz esztendeje működik méhészeti állami telep, a negyvenes évektől méhbioló- giai állomás. A második világháborúban teljesen elpusztult az a gazdag méhészeti gyűjtemény, melynek örökébe lép a múzeum. Az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Központ ad helyet az új gyűjteménynek. A múzeumot társadalmi összefogással hozták létre, költségei mintegy 2 millió forintot tesznek ki, amelyből eddig több mint egymillió százezer forintot az ország különböző vidékein élő méhészek gyűjtöttek össze. A szervezők — s közülük is az intézmény létrehozásában igen nagy munkát vállaló Nikovitz Antal — csaknem háromezer levelet írtak, amelyben a méhészek támogatását kérték. Az épület kétszintes, alaprajza a méhsejthez hasonló, tetőzete a kas kiképzését utánozza. A terveket We- ress Kálmánná építészmérnök készítette, kivitelezője az ÁTK építőbrigádja. A múzeumban számos történeti emlék lesz látható, végigkísérhetik az érdeklődők a kaptár kialakulását és fejlődését. A vendégek az egykori mézpörgetők, kasok, viaszprések mellett megtekinthetik a mai méhészkedés modern eszközeit is. Az elmúlt öt évben a megyénkén áthaladó gépjárműáradat háromszorosára emelkedett. Ennek az elsődleges oka a tranzitforgalom, amely főleg a Szovjetunió és Románia felé irányúi, de nem kevés a Csehszlovákiába és Jugoszláviába igyekvő jármű sem. Az esetenkénti zsúfoltság másik előidézője minden bizonnyal az, hogy számottevően nőtt a különböző járművek és a járművezetőd engedéllyel rendelkezők száma. Míg 1977-ben 85 ezer 726 megyénkbelinek volt ilyen okmánya, tavaly már 118 ezren vezethettek kismotort, motort, traktort, személygépkocsit, teherautót, autóbuszt stb. azaz minden negyedik ember. Hogy az emelkedés nemcsak pozitív tényként értékelhető, arra példa a különböző, súlyos közúti szabálytalanságokért visszavont engedélyek számának alakulása. Erre hat éve 586 esetben került sor, tavaly már 900 alkalommal. Ügy tűnik, az alkalmassági vizsgán orvosi, egészség- ügyi szempontból megfelelő az elbírálás. ugyanakkor nem mondható el mindez egyértelműen a személyiség- jegyek vizsgálatáról. Egy adat a leírtak igazolására: 591 esetben ittas vezetés, 219 alkatommal pedig baleset miatt kellett visszavonni a vezetői engedélyt. Agresszivitás, kíméletlenség És itt, az elkövetőket vizsgálva, feltűnően sok volt közöttük az agresszív viselkedésű. kíméletlen ember. Vajon az a gépjárművezető, aki a munkahelyén hasonló, negatív személyiségjegyeket hordoz, miért viselkedne másképpen egy soklóerős gépkocsiban? Furcsa módon mindez nagyon sokszor csak akkor tűnik fel, ha a baleset emberéletet követel, vagy súlyos és maradandó sérüléseket, jelentős anyagi kárt okoz. Á halálos balesetek száma az 1977. esztendei hatvannégyről tavalyelőtt hatvanra, tavaly pedig öt- venhétre csökkent. Az ösz- szes baleset ugyanakkor emelkedett, az öt évvel korábbi négyszázhetvenről hat- száztizenötre nőtt a megyében. A legtöbb balesetet — kétszáztizenhármat — a személygépkocsik okozzák, de szembetűnően sokat — száznégyet — kerékpáros idézett elő. őket a motorosok követik hetvennyolc balesettel, de a gyalogosok is ötvenöt ízben voltak baleset okozói. A tapasztalatok szerint a gyalogosok között is feltűnt egy kis réteg, akiket méltán illet meg az agreszszív jelző. Ők azok. akik fittyet hányva a veszélyre, a forgalomra, szabadon cikáznak, kelnek át az úttesten akár van. akár nincs kijelölt átkelőhely. Pedig a kirótt bírság nem csekély. Csak a megyében tavaly 5 millió 344 ezer 180 forintot tett ki a feljelentésekből és a helyszíni bírságokból befolyt összeg. A 40 ezer 205 bírságolt között 2 ezer 653 gyalogos akadt. Közöttük nem egy olyan, aki felöntve a garatra egy forgalmas és veszélyes útszakaszt járdának nézve, cikcakkban kereste a hazafelé vezető utat. Óvatosan a négyesen! A hétvégi túrázók, országjárók figyelmét nem árt felhívni arra, hogy a legtöbb személyi sérüléssel járó baleset pénteken, szombaton, és hétfőn történik. Esztendők óta megfigyelt tény, hogy e téren a szerda a legszerencsésebb nap. Ami a napszakokat illeti, itt a délutáni csúcsforgalom, a 14—19 óra közötti időszak a legveszélyesebb. Ütjaink közül ebben a szomorú statisztikában — már csak az időszakonkénti zsúfoltsága. forgalma miatt is — a 4-es számú fő közlekedési útvonal „vezet”. De sok a baleset a 442-es és a 32-es számú úton is. Bármilyen meghökkentő, a balesetek zöme egyenes útszakaszon következik be, -lletve az elsőbbségadás súlyos megsértéseképpen útkereszteződésekben. Azt gondolná az ember, hogy a csúszós utakon több a sérülés, holott ez nem így van, mert valószínű, ekkor a vezetők elővigyázatosabbak. Jellemző, a jó útviszonyok közepette majdnem négyszer annyi a karambol. mint a havas, a jeges. a ködülte utakon. Szerencsére tavaly nem történt halálos végű gyermekbaleset megyénkben. Ami a sérültek életkorát illeti, a legtöbbén a 18—25 évesek közül kerülnek ki. Őket követik a 40—50 év körüliek, igazolva, hogy abban az életkorban a figyelem többéJkevésbé már csökken. És ugyancsak sok az idős férfit, nőt ért baleset. A köztudatban az él, hogy a közúti balesetet a „zöldfülűek”. a friss vezetői engedéllyel rendelkezők okozzák. Holott ez nem így van. A statisztikák szerint a legtöbb baj azokkal van. akik már 5—10 éve vezetnek. Talán a túlzott magabiztosság, az .,én már mindent tudok a volánnál” szemlélet, az „eddig még mindig sikerült, A Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat szolnoki órásmühelye februárban nyílt az Ady Endre utcán. Garanciális és fizető munkákat vállalnak egyaránt. Képünkön Tajti Béla ór?j munka közben
