Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-25 / 149. szám

1983. JÚNIUS 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Határidő előtt, jó minőségben átadták a tiszaföldvári Aj dobozüzem gyártócsarnokát Tágas, világos műhelycsarnokban dolgoznak most már az asszonyok a Lenin Tsz új dobozüzemében Az eredetileg tervezett jú­lius elsejei határidővel szem­ben tegnap adták át Tisza- földváron a Lenin Tsz egyik legjelentősebb VI. ötéves tervi beruházásának, az új dobozüzemnek a két jelentős létesítményét. Az átadási ünnepségen részt vett és fel­szólalt Majoros Károly, az MSZMP Szolnok megyei Bi­zottságának első titkára, je­len volt Mohácsi Ottó, a me­gyei pártbizottság titkára és Bereczki Lajos, a megyei ta­nács általános elnökhelyette­se. Szabó Béla tsz-alnök mon­dott köszönetét a tavaly má­sodik félévben megkezdett, huszonkét millió forintos be­ruházáson dolgozó téeszta- goknak azért, hogy az 1200 négyzetméteres, tágas-világos gyártócsarnokot, és a 800 négyzetméter alapterületű, korszerű szociális épületet határidő előtt és jó minőség­ben elkészítették. Elmondta, hogy az új üzemben az ed­digi kilencven helyett száz­húsz asszonynak és lánynak tudnak munkát biztosítani, a korábbi, évi ötven millió forinttal szemben az idén már 60 millió forint értékű füles, gyűjtő, fedeles és be­vont kartondobozt készíthet­nek majd a cipőipari, édes­ipari és fémipari vállalatok részére. Majoros Károly, a saját erőből, saját tervezésben és kivitelezésben megvalósított új dobozüzemhez gratulálva hangsúlyozta: a tiszaföldvá- riak szép példáját adták a mezőgazdasági és ipari üzem- ágban; dolgozók, a műszaki értelmiségiek közös felelős­séggel végzett csapatmunká­jának. A megyei pártbizott­ság első titkára ezután a MÉM nevében Kiváló mun­káért miniszteri kitüntetést adott át Makó Istvánnak, a téesz festő-mázoló szakmun­kásának. Szabó Béla pedig a kivitelezési munkákban élen­járó munkásoknak Kiváló termelőszövetkezeti dolgozó kitüntetést, a beruházáson tevékenykedő szocialista bri­gádoknak jutalmakat adott át. Az üzemavató után a me­gyei pártbizottság vezetői megtekintették a Lenin Tsz VI. ötéves tervben elkészült és kivitelezés alatt álló lé­tesítményeit, a cukorrépa­öntözési és az árpaaratási munkákat. Kezdeményezők az flgroker vállalatok Alkatrész - egymilliárd forintért A vállalatok, szövetkeze­tek változtattak korábbi magatartásukon: nem nézik külső szemlélőiként a kül­kereskedelem fáradozását a mezőgazdasági importgépek alkatrészeinek biztosítására illetve a hazai gyártóüzemek próbálkozásait a nagy szá­mú cseredarab előállítására, hanem maguk is bekapcso­lódtak a gyártási program­ba. A MÉM adatai szerint az idén hozzávetőleg egy- milliárd forint értékű me­zőgazdasági alkatrészt, cse­redarabot készítenek az arra vállalkozó üzemek, termelő­szövetkezeti és állami gaz­dasági műhelyek. A munka szervezésére jó­részt az Agnotek vállalko­zott; a központi szervezet közvetítette az igényeket a vállalkozókhoz és egyúttal részt vett az alkatrész-gyár­tásnál számításiba jövő sza­bad műszaki lehetőségek felkutatásában is. A megyei mezőgazdasági szolgáltató szervezetek, az Agroker-ek önállóan is kezdeményeztek, a tájegységben legjobban hiányzó felszerelések készí­tésére felkérték a környék­beli ipari üzemeket félé­ket. Több Agroker az or­szágban az idén két-három- száz millió forint értékű készletet gyártat ie a „kül­ső” megbízottakkal, akik az > esetek döntő többségében időben szállítanak is. Üj je­lenség, hogy az Agroker-ek egymás között is élnek a le­hetőséggel; átadják a rak­tárkészletben mutatkozó fe­leslegeket és saját beszerzé­seiknél tekintettel vannak a szomszédos körzetekben mű­ködő testvérvállalatok igé­nyeire is. Ez a rugalmas 'kapcsolatrendszer tette le­hetővé. hogy a tavalyinál csaknem 300 millió forinttal nagyobb értékű alkatrész szolgálja majd az idén a mezőgazdasági géppark fel­újítását, karbantartását. A kányási bányaomlás áldozatai A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete, az Ipari Mi­nisztérium és a Nógrádi Szénbányák megrendüléssel jelenti, hogy a Nógrádi Szén­bányák kányási üzemének 22-es frontján június 22-én történt omlás következtében hivatásuk gyakorlása közben hősi halált haltak Kanizsai László 28 éves csillés és Ott­mar Károly 38 éves vájár. Felejthetetlen munkatársa­ink, egész népünk boldogu­lásáért áldozták életüket a természettel vívott küzde­lemben. A magyar bányász­társadalom mély részvéttel osztozik a hozzátartozók gyászában és kegyelettel megőrzi az elhunytak emlé­két, akiket a Nógrádi Szén­bányák saját halottainak te­kint. Temetésükről később történik intézkedés. Befejeződött az országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) zán annak jelentősége, hogy a párt az intenzív fejlődé­si szakaszra való felkészülés­ként — 1968-ban új irányí­tási rendszer bevezetését ha­tározta el. Enélkül sokkal nehezebben alkalmazkod­nánk az új viszonyokhoz. A kifejtett vélemények nem mindenben fedték egy­mást, egyes jelenségek okai­ról. a lehetséges megoldá­sokról szólva egymástól el­térő nézetek is hangot kap­tak. Ez így természetes. De — és ez a fontos — az alap­vető kérdésekben teljes volt a nézetazonosság. A kormány elnöke felidéz­te: a vita valamennyi rész­vevője helyeselte, hogy mind a belpolitikában, mind a nemzetközi politikában azt az utat járjuk, amit a XII- kongresszus kijelölt. Teljes egyetértés volt abban is, hogy a kormányzati mun­kában is a Központi Bizott­ság áprilisi határozatát te­kintjük irányadónak- Min­den felszólaló egyetértett az­zal. hogy népünk, munkás­osztályunk, szövetkezeti pa­rasztságunk, értelmiségünk többre képes, az anyagi bá­zis nagyobb teljesítményre nyújt lehetőséget, mint amit ténylegesen felmutatunk. Egyben sürgette, hogy él­jünk jobban ezekkel a lehe­tőségekkel, mert ez. elenged­hetetlen feltétele a VI. öt­éves tervben magunk elé tű­zött célok eléréséinek. A vita is aláhúzta a szo­cialista demokrácia kiteljesí­tésének fontosságát, mert ez­zel további alkotó erőket sza­badítunk fel. Ugyanakkor nagyobb, tudatosabb felelős­ségvállalást, a felelősség kö­vetkezetes számonkérését, fe­gyelmezettebb munkát sür­getett. Valamennyi felszóla­ló megerősítette, hogy az ál­lam irányító szerepének fon­tossága elvitathatatlan, de azt is hozzátette, hogy a kor­mányzati irányítás további fejlesztésre szorul. Utalt Lázár György arra, hogy több felszólaló példák­kal illusztrálta: mennyire fontos napjainkban a vezetés javítása, az irányítási eszkö­zök fejlesztése. Ezekkel a véleményekkel egyetértek — mondotta és hozzáfűzte: az ezirányú előkészítő munká­latok közel jutottak ahhoz a fázishoz, amikor a döntés meghozható, s a végrehajtás menetére is kialakulóban van az elképzelés. így elő­reláthatólag 1984—85-ben az irányítási rendszerünket to­vább fejlesztő valamennyi lépést megtehetjük. — Nagy jelentősége van annak, hogy a vezetés ja­vítása terén is előbbre jus­sunk — folytatta- Enélkül el­képzelhetetlen a feladatok megoldása, irányítási rendsze­rünk továbbfejlesztése vagy az ennek megvalósítása so­rán elérhető eredmények realizálása. A kongresszuson és azóta sok más fórumon is megfogalmazódott, hogy a fejlődés mostani szakaszá­ban rendkívül nagy az em­beri tényező szerepe. Foko­zottan érvényes ez a veze­tőkre. Ezt tudva és ismerve — ha csak szerényen is — de tettünk lépéseket. Utalok azokra a határozatainkra, amelyekkel új típusú fel­ügyelő bizottságok létreho­zását szorgalmaztuk — saj­nálatos. hogy kicsit lassan halad érmék átültetése a gyakorlatba, vagy az igazga­tótanácsok megerősítését, il­letve feladat- és hatásköré­nek megújítását sürgettük. Erősíteni kívánjuk azt a gyakorlatot, amely a demok­ratikus fórumok — egysze­rűen szólva: a munkások — számára lehetőséget biztosít arra, hogy saját vezetőik munkájának minősítésébe beleszóljanak. Törvényes le­hetőséget teremtettünk arra is, hogy a vállalati vezető­ket is pályázat útján állít­sák munkába, meghatározott időre alkalmazzák. De ezzel egyelőre — talán érthető okokból — az indokoltnál kisebb mértékben élnek­Sokan szóltak az anyagi érdekeltségről a bérezés kérdéseiről, a bérarányok­ról, a differenciálás le­hetőségéről. A tisztesség azt kívánja, hogy megismétel­jem: most nem vagyunk ab­ban a helyzetben, hogy nagy rétegekre kiterjedő, általános bérpolitikai intézkedést helyezzünk kilátásba. Erre nincs lehetőségünk. Arra vi­szont van, hogy ilyen körül­mények között is javítsuk bérezési rendszerünket, gya­korlatunkat, nagyobb mér­tékben éljünk a differenciá­lás eszközével. Az év végéig módosítjuk, korszerűsítjük a bértarifareridszert. Tesszük ezt azért, hogy még több te­ret adjunk az egyéni telje­sítmények különbségeinek anyagi kifejezésére. Nem le­het azonban olyan bér- vagy tarifarendszert kidolgozni, amely felmenti a vezetőt az alól, hogy megmondja: ki dolgozik jól. ki rosszul, ki kapjon ezért több fizetést, s ki kevesebbet. Ilyen bér­rendszer kidolgozását tehát nem ígérhetem, olyanét vi­szont igen, amely a mainál is nagyobb lehetőséget fog adni a megfelelő vezetői magatartás érvényesítésére — mondotta. A lakásproblémákkal és az építőanyagellátási gondokkal kapcsolatos képviselői észre­vételekre válaszolva a mi­niszterelnök ezeket mondta: Nem ígérhetjük a lakás­gondok rövid távú megoldá­sát- Azt viszont igen, hogy nagy következetességgel tö­rekszünk a Központi Bizott­ság itt többször idézett ha­tározatának végrehajtására, amely lehetővé teszi ezek­nek a társadalmi gondok­nak az enyhítését. Az építőanyag-hiány csök­kenéséről szólva most hiá­ba ismertetném a statisz­tikát, amely szerint az el­múlt öt hónapban a legfon­tosabb építőanyagok terme­lése öt, nyolc, tíz százalék­kal emelkedett. Ez — azok számára nem vigasz, akik építőanyagot akarnak vásá­rolni, de nem jutnak hozzá. Azt viszont elmondhatom, hogy az Állami Tervbizott­ság áprilisban foglalkozott a témával. Bérpreferenciát, többletbért biztosított arra, hogy ahol kihasználható épí­tőanyagtermelő kapacitások vannak, ott ezeket ténylege­sen nagyobb mértékben használják ki. Intézkedtünk, hogy a határ menti forga­lomban és más módon is bő­vítsék a választékot, és kül­kereskedelmünk az alapvető építőanyagokból is többet szerezzen be. Lázár György végül — megköszönve a vitában el­hangzott észrevételeket, ja­vaslatokat — ígéretet tett rá, hogy a kormány azokat — az eddigi gyakorlatnak meg­felelően — további munká­jában felhasználja. Kérte, hogy az országgyűlés a be­számolót és a vitában el­hangzottakra adott választ fogadja el. Határozathozatal követke­zett: az országgyűlés a Mi­nisztertanács elnökének a kormány munkájáról adott beszámolóját, az abban is­mertetett elképzeléseket, va­lamint a felszólalásra adott választ jóváhagyólag tudo­másul vette­Hetényi István expozéja 485,8 forintot a ki- mil- a Dr. Hetényi István pénzügyminiszter expozéját tartja Az elfogadott na­pirendnek megfe­lelően ezt követő­en a Magyar Nép­köztársaság 1982. évi költségvetésé­nek végrehajtásá­ról szóló törvény­javaslatot terjesz­tette elő Hetényi István pénzügy- miniszter. Beveze­tőben elmondta: a legfőbb adato­kat tekintve a be­vételek milMárd tettek ki adások 498 liárd forintot, hiány tehát 12,2 milliárd forint volt. és ez vala­mivel kisebb az előirányzottnál. A javulást az mutatja, hogy a népgaz­daság számos területén vég­zett munkánk eredménye itt is értékelhető. A költségvetés bevételei és kiadásai az elmúlt évben egyaránt kereken 3—3 szá­zalékkal emelkedtek. Nem érték el a tervezett szintet, ami azt mutatja, hogy si­került egészében megtakarí­tásokat elérni, s a kiadások növekedési üteme elmarad a nemzeti jövedelem 'belső felhasználásának növekedési ütemétől is. Ez azt jelzi, hogy valamelyest csökkent a költségvetés újraelosztó szerepe és a csökkenésen be­lül nem a szociális, kultu­rális kiadások maradtak el, hanem a felhalmozás terén és a támogatásokban sike­rült megtakarítást elérni, s ez önmagában is kedvező. A vállalatok és szövetke­zetek nyeresége összesen 9,192 milliárd forint, ez körülbelül másfél százalék­kal kisebb, mint 1981-ben. Ez egyfelől a feltételek ne­hezedését mutatja, másfe­lől azt, hogy nem minden vállalat tudta a hatékony­ság növelésével e nehéz fel­tételeket ellensúlyozni, számos vállalatnak csökkent a nyeresége. Vannak nagyon jól működőek: a vállalatok­nak körülbelül 15 százalé­ka igazán kiemelkedő ered­ményt, nyereséget ho­zott létre. Ezek között vannak jelentős exportot le­bonyolító, nagy vállalatok is. Ilyen például az Ikarusz, vagy a Herendi Porcelán- gyár. Körülbelül kétszer annyi a veszteséges vállalat, mint egy évvel ezelőtt. A vállalatok egy része úgy tu­dott 1982-ben megfelelni a sokirányú kötelezettségének, hogy átmeneti hiányaik fe­dezésére korábbi tartalék­alapjukhoz nyúltak. A gond az, hogy több vállalatnál nem átmeneti hiányról van szó, hanem arról, hogy a követelményeiknek nem tud­tak gazdálkodósukkal meg­felelni. A követélmények nem csökkennek, s félő, hogy egyik-másik vállalat tartósan nehéz helyzetbe ke­rül. A miniszter szólt az ülés­szakon elhangzottakra vá­laszolva a kisvállalkozások­ról is. Azok a jövedelmük­ből az állami költségvetés bevételeit is gyarapítják. így tehát ez is fontos szempont munkájuk értékelésekor — mondotta. Közülük egyesek vállalkozói jellege, illetve a kialakult jövedelemará­nyok ki fogásolihatók. Meg­kezdődött az összes ilyen kisvállalkozás adóellenőrzése. Ezt következetesen végre­hajtjuk. Ha ennek nyomán, vagy más tapasztalatok alap­ján úgy látjuk, hogy — ákár ösztönző, akár indo­kolt korlátozó jellegű — változtatás szükséges, nem zárkózhatunk el a módosítá­sok elől sem. Hetényi István kiemelte: eredménynek tekinthetjük, hogy egészségügyi és szo­ciális célokra 8,7 százalék­kal költöttünk többet, mint az előző évben. Ez is vala­mivel magasabb a terve­zettnél és ezen belül min­den alágazatinál van növe­kedés. Az általános iskolák fejlesztésére a tanácsok 1982- ben a tervezettnél 200 mil­lióval többet fordítottak, összesen 3,8 milliárd forint beruházást valósítottak meg. Terven felüli fejlesztés is történt, például a főváros­ban. Borsod. Szabolcs és Pest megyében. Lakásépítés­re a tanácsok 11,7 miilliárd forintot fordítottak — ez megegyezik az előirányzot­tal — s célcsoportos és egyéb állami 'lakásként 19 000 lakást építettek fel. Kórházfejleszitésre 1,7 mil­liárd forint jutott, sajnos, ez kevesebb, mint a terve­zett: több százmillió forint­tal. Nem pénzhiány az el­maradás oka. hanem a kivi­telezésben még mindig ta­pasztalható nehézségek. 1982-ben erősödött a taná­csok szervező tevékenysége, javult kapcsolatuk a lakos­sággal. Ennek jele, hogy minden korábbinál maga­sabb összeget tett ki a tár­sadalmi munka értéke: el­érte a 8,5 milliárd forintot. Ebben kiemelkedő szerepe van a Hazafias Népfront szervező munkájának. A vitában is nagy nyo­matéket kaptak idei gazdál­kodásunk feladatai, azi, hogy a külső és belső egyensúlyt megőrizzük. A miniszter rámutatott: — ezt a célt szolgálja többek között a költségvetés hiányának to­vábbi mérséklése. Ez az idén legfeljebb tízmiiliárd forint lehet. Ahhoz, hogy ezt elérjük, sőt. állami ér­dekünknek megfelelően még lejjebb szorítsuk, az irányí­tásnak rendkívül nagy a fe­lelőssége. A kormánynak idén 'is évközi intézkedése­ket kellett hoznia a terme­lés és felhasználás tervezett aránya betartása érdekében. Ezektől az intézkedésektől a 'belföldi felhasználás — ezen belül alapjában a fél­halmozás — terv szerinti alakulását várjuk. Hetényi István kérte az országgyűlést, fogadja el az 1982. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslatot. Eiefct János (Békés m. 7. Vk.). a TOT főtitkára, a törvényjavaslat bizottsági előadója beszámolt arról, hogy az országgyűlés vala­mennyi állandó bizottsága megvitatta a zárszámadási jelentést. Részletesen felso­rolta azokat az észrevétele­ket, amelyeket a költségve­tés végrehajtásával kapcso­latban a bizottsági üléseken tettek a képviselők. Elmond­ta: talán a legjelentősebb eredmény az hogy kezdünk takarékosabban élni, és meggondol'tabban beruházni. A 'termelő szervezetek érzé­kenyebbek lettek a fajlagos anyag- és energiaköltségek­re, és úgy tűnik, a hatéko­nyabb bérgazdálkodás szem­lélete is utat tör magának. Eleki János az országgyű­lési bizottságok nevében úgy ítélte meg, hogy a ház tag­jai egy. összességében sike­res esztendő gazdálkodásá­ról kaptak tájékoztatást, s a Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslatot elfogadásra ajánlatta. Több hozzászóló nem volt határozathozatal követke­zett. Az országgyűlés a törvényjavaslatot egyhangú­lag elfogadta. Ezzel a parlament nyári ülésszaka, amelyen Apró Antal és Péter János fel­váltva elnökölt — befejező­dött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom