Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-25 / 149. szám
1983. JÚNIUS 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Határidő előtt, jó minőségben átadták a tiszaföldvári Aj dobozüzem gyártócsarnokát Tágas, világos műhelycsarnokban dolgoznak most már az asszonyok a Lenin Tsz új dobozüzemében Az eredetileg tervezett július elsejei határidővel szemben tegnap adták át Tisza- földváron a Lenin Tsz egyik legjelentősebb VI. ötéves tervi beruházásának, az új dobozüzemnek a két jelentős létesítményét. Az átadási ünnepségen részt vett és felszólalt Majoros Károly, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára, jelen volt Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkára és Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese. Szabó Béla tsz-alnök mondott köszönetét a tavaly második félévben megkezdett, huszonkét millió forintos beruházáson dolgozó téeszta- goknak azért, hogy az 1200 négyzetméteres, tágas-világos gyártócsarnokot, és a 800 négyzetméter alapterületű, korszerű szociális épületet határidő előtt és jó minőségben elkészítették. Elmondta, hogy az új üzemben az eddigi kilencven helyett százhúsz asszonynak és lánynak tudnak munkát biztosítani, a korábbi, évi ötven millió forinttal szemben az idén már 60 millió forint értékű füles, gyűjtő, fedeles és bevont kartondobozt készíthetnek majd a cipőipari, édesipari és fémipari vállalatok részére. Majoros Károly, a saját erőből, saját tervezésben és kivitelezésben megvalósított új dobozüzemhez gratulálva hangsúlyozta: a tiszaföldvá- riak szép példáját adták a mezőgazdasági és ipari üzem- ágban; dolgozók, a műszaki értelmiségiek közös felelősséggel végzett csapatmunkájának. A megyei pártbizottság első titkára ezután a MÉM nevében Kiváló munkáért miniszteri kitüntetést adott át Makó Istvánnak, a téesz festő-mázoló szakmunkásának. Szabó Béla pedig a kivitelezési munkákban élenjáró munkásoknak Kiváló termelőszövetkezeti dolgozó kitüntetést, a beruházáson tevékenykedő szocialista brigádoknak jutalmakat adott át. Az üzemavató után a megyei pártbizottság vezetői megtekintették a Lenin Tsz VI. ötéves tervben elkészült és kivitelezés alatt álló létesítményeit, a cukorrépaöntözési és az árpaaratási munkákat. Kezdeményezők az flgroker vállalatok Alkatrész - egymilliárd forintért A vállalatok, szövetkezetek változtattak korábbi magatartásukon: nem nézik külső szemlélőiként a külkereskedelem fáradozását a mezőgazdasági importgépek alkatrészeinek biztosítására illetve a hazai gyártóüzemek próbálkozásait a nagy számú cseredarab előállítására, hanem maguk is bekapcsolódtak a gyártási programba. A MÉM adatai szerint az idén hozzávetőleg egy- milliárd forint értékű mezőgazdasági alkatrészt, cseredarabot készítenek az arra vállalkozó üzemek, termelőszövetkezeti és állami gazdasági műhelyek. A munka szervezésére jórészt az Agnotek vállalkozott; a központi szervezet közvetítette az igényeket a vállalkozókhoz és egyúttal részt vett az alkatrész-gyártásnál számításiba jövő szabad műszaki lehetőségek felkutatásában is. A megyei mezőgazdasági szolgáltató szervezetek, az Agroker-ek önállóan is kezdeményeztek, a tájegységben legjobban hiányzó felszerelések készítésére felkérték a környékbeli ipari üzemeket féléket. Több Agroker az országban az idén két-három- száz millió forint értékű készletet gyártat ie a „külső” megbízottakkal, akik az > esetek döntő többségében időben szállítanak is. Üj jelenség, hogy az Agroker-ek egymás között is élnek a lehetőséggel; átadják a raktárkészletben mutatkozó feleslegeket és saját beszerzéseiknél tekintettel vannak a szomszédos körzetekben működő testvérvállalatok igényeire is. Ez a rugalmas 'kapcsolatrendszer tette lehetővé. hogy a tavalyinál csaknem 300 millió forinttal nagyobb értékű alkatrész szolgálja majd az idén a mezőgazdasági géppark felújítását, karbantartását. A kányási bányaomlás áldozatai A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete, az Ipari Minisztérium és a Nógrádi Szénbányák megrendüléssel jelenti, hogy a Nógrádi Szénbányák kányási üzemének 22-es frontján június 22-én történt omlás következtében hivatásuk gyakorlása közben hősi halált haltak Kanizsai László 28 éves csillés és Ottmar Károly 38 éves vájár. Felejthetetlen munkatársaink, egész népünk boldogulásáért áldozták életüket a természettel vívott küzdelemben. A magyar bányásztársadalom mély részvéttel osztozik a hozzátartozók gyászában és kegyelettel megőrzi az elhunytak emlékét, akiket a Nógrádi Szénbányák saját halottainak tekint. Temetésükről később történik intézkedés. Befejeződött az országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) zán annak jelentősége, hogy a párt az intenzív fejlődési szakaszra való felkészülésként — 1968-ban új irányítási rendszer bevezetését határozta el. Enélkül sokkal nehezebben alkalmazkodnánk az új viszonyokhoz. A kifejtett vélemények nem mindenben fedték egymást, egyes jelenségek okairól. a lehetséges megoldásokról szólva egymástól eltérő nézetek is hangot kaptak. Ez így természetes. De — és ez a fontos — az alapvető kérdésekben teljes volt a nézetazonosság. A kormány elnöke felidézte: a vita valamennyi részvevője helyeselte, hogy mind a belpolitikában, mind a nemzetközi politikában azt az utat járjuk, amit a XII- kongresszus kijelölt. Teljes egyetértés volt abban is, hogy a kormányzati munkában is a Központi Bizottság áprilisi határozatát tekintjük irányadónak- Minden felszólaló egyetértett azzal. hogy népünk, munkásosztályunk, szövetkezeti parasztságunk, értelmiségünk többre képes, az anyagi bázis nagyobb teljesítményre nyújt lehetőséget, mint amit ténylegesen felmutatunk. Egyben sürgette, hogy éljünk jobban ezekkel a lehetőségekkel, mert ez. elengedhetetlen feltétele a VI. ötéves tervben magunk elé tűzött célok eléréséinek. A vita is aláhúzta a szocialista demokrácia kiteljesítésének fontosságát, mert ezzel további alkotó erőket szabadítunk fel. Ugyanakkor nagyobb, tudatosabb felelősségvállalást, a felelősség következetes számonkérését, fegyelmezettebb munkát sürgetett. Valamennyi felszólaló megerősítette, hogy az állam irányító szerepének fontossága elvitathatatlan, de azt is hozzátette, hogy a kormányzati irányítás további fejlesztésre szorul. Utalt Lázár György arra, hogy több felszólaló példákkal illusztrálta: mennyire fontos napjainkban a vezetés javítása, az irányítási eszközök fejlesztése. Ezekkel a véleményekkel egyetértek — mondotta és hozzáfűzte: az ezirányú előkészítő munkálatok közel jutottak ahhoz a fázishoz, amikor a döntés meghozható, s a végrehajtás menetére is kialakulóban van az elképzelés. így előreláthatólag 1984—85-ben az irányítási rendszerünket tovább fejlesztő valamennyi lépést megtehetjük. — Nagy jelentősége van annak, hogy a vezetés javítása terén is előbbre jussunk — folytatta- Enélkül elképzelhetetlen a feladatok megoldása, irányítási rendszerünk továbbfejlesztése vagy az ennek megvalósítása során elérhető eredmények realizálása. A kongresszuson és azóta sok más fórumon is megfogalmazódott, hogy a fejlődés mostani szakaszában rendkívül nagy az emberi tényező szerepe. Fokozottan érvényes ez a vezetőkre. Ezt tudva és ismerve — ha csak szerényen is — de tettünk lépéseket. Utalok azokra a határozatainkra, amelyekkel új típusú felügyelő bizottságok létrehozását szorgalmaztuk — sajnálatos. hogy kicsit lassan halad érmék átültetése a gyakorlatba, vagy az igazgatótanácsok megerősítését, illetve feladat- és hatáskörének megújítását sürgettük. Erősíteni kívánjuk azt a gyakorlatot, amely a demokratikus fórumok — egyszerűen szólva: a munkások — számára lehetőséget biztosít arra, hogy saját vezetőik munkájának minősítésébe beleszóljanak. Törvényes lehetőséget teremtettünk arra is, hogy a vállalati vezetőket is pályázat útján állítsák munkába, meghatározott időre alkalmazzák. De ezzel egyelőre — talán érthető okokból — az indokoltnál kisebb mértékben élnekSokan szóltak az anyagi érdekeltségről a bérezés kérdéseiről, a bérarányokról, a differenciálás lehetőségéről. A tisztesség azt kívánja, hogy megismételjem: most nem vagyunk abban a helyzetben, hogy nagy rétegekre kiterjedő, általános bérpolitikai intézkedést helyezzünk kilátásba. Erre nincs lehetőségünk. Arra viszont van, hogy ilyen körülmények között is javítsuk bérezési rendszerünket, gyakorlatunkat, nagyobb mértékben éljünk a differenciálás eszközével. Az év végéig módosítjuk, korszerűsítjük a bértarifareridszert. Tesszük ezt azért, hogy még több teret adjunk az egyéni teljesítmények különbségeinek anyagi kifejezésére. Nem lehet azonban olyan bér- vagy tarifarendszert kidolgozni, amely felmenti a vezetőt az alól, hogy megmondja: ki dolgozik jól. ki rosszul, ki kapjon ezért több fizetést, s ki kevesebbet. Ilyen bérrendszer kidolgozását tehát nem ígérhetem, olyanét viszont igen, amely a mainál is nagyobb lehetőséget fog adni a megfelelő vezetői magatartás érvényesítésére — mondotta. A lakásproblémákkal és az építőanyagellátási gondokkal kapcsolatos képviselői észrevételekre válaszolva a miniszterelnök ezeket mondta: Nem ígérhetjük a lakásgondok rövid távú megoldását- Azt viszont igen, hogy nagy következetességgel törekszünk a Központi Bizottság itt többször idézett határozatának végrehajtására, amely lehetővé teszi ezeknek a társadalmi gondoknak az enyhítését. Az építőanyag-hiány csökkenéséről szólva most hiába ismertetném a statisztikát, amely szerint az elmúlt öt hónapban a legfontosabb építőanyagok termelése öt, nyolc, tíz százalékkal emelkedett. Ez — azok számára nem vigasz, akik építőanyagot akarnak vásárolni, de nem jutnak hozzá. Azt viszont elmondhatom, hogy az Állami Tervbizottság áprilisban foglalkozott a témával. Bérpreferenciát, többletbért biztosított arra, hogy ahol kihasználható építőanyagtermelő kapacitások vannak, ott ezeket ténylegesen nagyobb mértékben használják ki. Intézkedtünk, hogy a határ menti forgalomban és más módon is bővítsék a választékot, és külkereskedelmünk az alapvető építőanyagokból is többet szerezzen be. Lázár György végül — megköszönve a vitában elhangzott észrevételeket, javaslatokat — ígéretet tett rá, hogy a kormány azokat — az eddigi gyakorlatnak megfelelően — további munkájában felhasználja. Kérte, hogy az országgyűlés a beszámolót és a vitában elhangzottakra adott választ fogadja el. Határozathozatal következett: az országgyűlés a Minisztertanács elnökének a kormány munkájáról adott beszámolóját, az abban ismertetett elképzeléseket, valamint a felszólalásra adott választ jóváhagyólag tudomásul vetteHetényi István expozéja 485,8 forintot a ki- mil- a Dr. Hetényi István pénzügyminiszter expozéját tartja Az elfogadott napirendnek megfelelően ezt követően a Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot terjesztette elő Hetényi István pénzügy- miniszter. Bevezetőben elmondta: a legfőbb adatokat tekintve a bevételek milMárd tettek ki adások 498 liárd forintot, hiány tehát 12,2 milliárd forint volt. és ez valamivel kisebb az előirányzottnál. A javulást az mutatja, hogy a népgazdaság számos területén végzett munkánk eredménye itt is értékelhető. A költségvetés bevételei és kiadásai az elmúlt évben egyaránt kereken 3—3 százalékkal emelkedtek. Nem érték el a tervezett szintet, ami azt mutatja, hogy sikerült egészében megtakarításokat elérni, s a kiadások növekedési üteme elmarad a nemzeti jövedelem 'belső felhasználásának növekedési ütemétől is. Ez azt jelzi, hogy valamelyest csökkent a költségvetés újraelosztó szerepe és a csökkenésen belül nem a szociális, kulturális kiadások maradtak el, hanem a felhalmozás terén és a támogatásokban sikerült megtakarítást elérni, s ez önmagában is kedvező. A vállalatok és szövetkezetek nyeresége összesen 9,192 milliárd forint, ez körülbelül másfél százalékkal kisebb, mint 1981-ben. Ez egyfelől a feltételek nehezedését mutatja, másfelől azt, hogy nem minden vállalat tudta a hatékonyság növelésével e nehéz feltételeket ellensúlyozni, számos vállalatnak csökkent a nyeresége. Vannak nagyon jól működőek: a vállalatoknak körülbelül 15 százaléka igazán kiemelkedő eredményt, nyereséget hozott létre. Ezek között vannak jelentős exportot lebonyolító, nagy vállalatok is. Ilyen például az Ikarusz, vagy a Herendi Porcelán- gyár. Körülbelül kétszer annyi a veszteséges vállalat, mint egy évvel ezelőtt. A vállalatok egy része úgy tudott 1982-ben megfelelni a sokirányú kötelezettségének, hogy átmeneti hiányaik fedezésére korábbi tartalékalapjukhoz nyúltak. A gond az, hogy több vállalatnál nem átmeneti hiányról van szó, hanem arról, hogy a követelményeiknek nem tudtak gazdálkodósukkal megfelelni. A követélmények nem csökkennek, s félő, hogy egyik-másik vállalat tartósan nehéz helyzetbe kerül. A miniszter szólt az ülésszakon elhangzottakra válaszolva a kisvállalkozásokról is. Azok a jövedelmükből az állami költségvetés bevételeit is gyarapítják. így tehát ez is fontos szempont munkájuk értékelésekor — mondotta. Közülük egyesek vállalkozói jellege, illetve a kialakult jövedelemarányok ki fogásolihatók. Megkezdődött az összes ilyen kisvállalkozás adóellenőrzése. Ezt következetesen végrehajtjuk. Ha ennek nyomán, vagy más tapasztalatok alapján úgy látjuk, hogy — ákár ösztönző, akár indokolt korlátozó jellegű — változtatás szükséges, nem zárkózhatunk el a módosítások elől sem. Hetényi István kiemelte: eredménynek tekinthetjük, hogy egészségügyi és szociális célokra 8,7 százalékkal költöttünk többet, mint az előző évben. Ez is valamivel magasabb a tervezettnél és ezen belül minden alágazatinál van növekedés. Az általános iskolák fejlesztésére a tanácsok 1982- ben a tervezettnél 200 millióval többet fordítottak, összesen 3,8 milliárd forint beruházást valósítottak meg. Terven felüli fejlesztés is történt, például a fővárosban. Borsod. Szabolcs és Pest megyében. Lakásépítésre a tanácsok 11,7 miilliárd forintot fordítottak — ez megegyezik az előirányzottal — s célcsoportos és egyéb állami 'lakásként 19 000 lakást építettek fel. Kórházfejleszitésre 1,7 milliárd forint jutott, sajnos, ez kevesebb, mint a tervezett: több százmillió forinttal. Nem pénzhiány az elmaradás oka. hanem a kivitelezésben még mindig tapasztalható nehézségek. 1982-ben erősödött a tanácsok szervező tevékenysége, javult kapcsolatuk a lakossággal. Ennek jele, hogy minden korábbinál magasabb összeget tett ki a társadalmi munka értéke: elérte a 8,5 milliárd forintot. Ebben kiemelkedő szerepe van a Hazafias Népfront szervező munkájának. A vitában is nagy nyomatéket kaptak idei gazdálkodásunk feladatai, azi, hogy a külső és belső egyensúlyt megőrizzük. A miniszter rámutatott: — ezt a célt szolgálja többek között a költségvetés hiányának további mérséklése. Ez az idén legfeljebb tízmiiliárd forint lehet. Ahhoz, hogy ezt elérjük, sőt. állami érdekünknek megfelelően még lejjebb szorítsuk, az irányításnak rendkívül nagy a felelőssége. A kormánynak idén 'is évközi intézkedéseket kellett hoznia a termelés és felhasználás tervezett aránya betartása érdekében. Ezektől az intézkedésektől a 'belföldi felhasználás — ezen belül alapjában a félhalmozás — terv szerinti alakulását várjuk. Hetényi István kérte az országgyűlést, fogadja el az 1982. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Eiefct János (Békés m. 7. Vk.). a TOT főtitkára, a törvényjavaslat bizottsági előadója beszámolt arról, hogy az országgyűlés valamennyi állandó bizottsága megvitatta a zárszámadási jelentést. Részletesen felsorolta azokat az észrevételeket, amelyeket a költségvetés végrehajtásával kapcsolatban a bizottsági üléseken tettek a képviselők. Elmondta: talán a legjelentősebb eredmény az hogy kezdünk takarékosabban élni, és meggondol'tabban beruházni. A 'termelő szervezetek érzékenyebbek lettek a fajlagos anyag- és energiaköltségekre, és úgy tűnik, a hatékonyabb bérgazdálkodás szemlélete is utat tör magának. Eleki János az országgyűlési bizottságok nevében úgy ítélte meg, hogy a ház tagjai egy. összességében sikeres esztendő gazdálkodásáról kaptak tájékoztatást, s a Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot elfogadásra ajánlatta. Több hozzászóló nem volt határozathozatal következett. Az országgyűlés a törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezzel a parlament nyári ülésszaka, amelyen Apró Antal és Péter János felváltva elnökölt — befejeződött.
