Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-03 / 130. szám
1983. JÚNIUS 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ülést tartott az országgyűlés hoovédelmi bizottsága Az országgyűlés honvé délimi bizottsága kihelyezett ülést tartott a Magyar Nép hadsereg egyik alföldi alá“ kulatánált A bizottságot Oláh István vezérezredes, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke, honvédelmi miniszterhelyettes tájékoztatta a Magyar Néphadsereg éves tervének megfelelően behívott tartalékos hadkötelesek gyakorlatra történő felkészüléséről. Az ülésen felszólalt: Úszta Gyula, Simon Ernőné, Linczényi János, dr. Postás Sándor, Miskó István, dr. Boza József Mérten Lajos, Szal'ai Séza, Biszku Béla és Mórocz Lajos. Az ülés után a bizottság találkozott a tartalékos katonákkal és megismerkedett kiképzésükkel. A képviselők elismeréssel szóltak tapasztalataikról. Hazai megrendelésre mintegy i millió forint értékben állítanak elő perzsa- és torontáli szőnyegeket a jászárokszállási Háziipari Szövetkezetben. Termékeiket a Skála- Coop és a budapesti Népművészeti Háziipari Szövetkezet forgalmazza. Bármilyeo fűtőanyaggal működik Újdonság a konténerkazán Könnyen áthelyezhető, úgynevezett/ klonténerkazánt fejlesztett ki a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola szakembereinek javaslatai alapján a barcsi Unitech Ipari Szövetkezet. Főként ipari és mezőgazdasági üzemek ^használhatják, telőnyö- sen csarnokok és állattartó telepek fűtésére. Az épületek mellé állítható kazán bármely fűtőanyaggal .— szénnel, iával, Saaprítékkal — jó hatásfokkal működik. A százezertől félmillió kalória kapacitásig több változatban készülő konténerkazán iránt nagy az érdeklődés. Magyar vállalatok a párizsi EMO-n Az előzetes tájékoztatás szerint a jövő héten nyíló párizsi szerszámgép világkiállításon, az EMO-n a robottechnika áll majd a bemutató középpontjában. A kiállításon a Technoimpex szervezésében részt vesznek a Magyar Szerszámgépipari Társasághoz tartozó vállalatok, így a csepeliek, a SZIM, a DIGÉP,, vjalamint a szerszámgépekhez szükséges kiegészítő egységeket gyártó Danuvia. az EMG és a VI- LATI. Ez utóbbiak számító- gépies vezérléseket, hidraulikus elemeket visznek Párizsiba. Bodogh Imre, a Technoim- pex közgazdasági igazgatója csütörtökön sajtótájékoztatón ismertette a magyar szerszámgépi pár párizsi lehetőségeit. Elmondta, hogy 1981-ben olyan elismerést vívtak ki a magyar berendezések. hogy a rákövetkező évben a világpiaci recesszió ellenére a külkereskedelmi vállalat több mint 20 százalékkal tudta növelni konvertibilis elszámolású kivitelét. A magyar szerszámgépek azóta keresettek az NSZK- ban, Olaszországban, Ausztriában. Franciaországban, sőt Indiában is. A sajtótájékoztatón azt is elmondták, hogy ha a hazai iparág a következő években is meg akarja őrizni versenyképességét a világpiacon, előbbre kell lépnie a robottechnika fejlesztésében és gyártásában. Ma már a legnagyobb szerszámgépgyártók olyan megmunkáló központokat készítenek, amelyek kiszolgálásához szinte egyetlen ember sem kell, sőt magát a gépvezérlést is számítógépiek vezérlik, irányítják. megjelenik Zúgás a kaptár körül Mezőgazdászok kontra méhészek A mezőgazdaság évről évre nagyobb hatásfokkal dolgozik. A kártevők ellen is egyre több a hatékony vegyszer. Ez azonban nemcsak örömöt, de bosszúságot, kárt is okoz: a vegyszerek jórésze a méhekre is veszélyes. Farkas Imre, pusztataskonyi méhész így beszél erről: — Nekünk együtt kell dolgozni a téesszel, szükségünk van egymásra. A tisza- burai Lenin Tsz-nek hatalmas gyümölcsösei vannak, nekünk méheink. Kézenfekvő, hogy egymásra kell támaszkodni. Mégis megromlott a kapcsolat. Az történt hogy április 12-re és 13-ra a téesz szakembere bejelentette a tanácsnak, hogy megpermetezik a repcét. Ekkor azonban rossz idő volt, s csak 16-án jött a repülőgép. bejelentés nélk'.il. Igaz, hogy a íeice még nem virágzott, de az aljnövénv, a kakastaréj és az árvacsalán, igen. Rámentek a méhek, s el is pusztultak. — Volt-e hasonló eset idáig? Sor került-e bírósági ügyre a vegyszerezés miatt? — 1979-ben volt nagyobb elhullás, akkor a téesz azonnal fölajánlott tízezer forintot, amit el is fogadtam, nem vittük bíróságra az ügyet. De hát nem is akarok pereskedni, én csak azt szeretném, ha megférnénk egymással. Van olyan szövetkezet, ahol fizetnek a méhészeknek. ha odamennek. Nem csak a méz, a méhek munkája is fontos az országnak, Én évente 15—16 mázsa mézet termelek, ez valóságos gyógyszer — mondja Farkas Imre. s visszatér esetére: — Most se tettem feljelentést, de felkerestem az agro- nómust, s kértem, úgy csinálják már legközelebb, hogy mindenki jól járjon. Az elnök azonban azt mondta, ilyen aprósággal nem érdemes foglalkozni . . . Tiszaburán a Lenin Tsz romos irodaháza mellett épül az új, modem székház. A dolgozók bíznak benne, hogy még az idén átköltözhetnek. Nagy István elnök azonban még régi szobájában fogad. Elmondom, miért jöttem. Nem bánja, hogy beszélni kell róla: — Tengeri kígyó ez az ügy, nagyon nehéz benne eligazodni — kezdi, s ő is elmondja a szövetkezet álláspontját: — Először is, nekünk a méhészeket nem kell értesíteni, csak a tanácsot, ha permetezünk. Ettől függetlenül az a gyakorlat, hogy mi is szólunk annak, akikről tudunk. És itt kezdődnek a bajok. Van egy csomó vándorméhész, aki nem jelentkezik be, ha a területre érkezik. Az ilyeneket nem tudjuk értesíteni. Volt eset, amikor a karámok mellé rakták le a kaptárokat. A tehenek megvadultak, kitörtek, tízet napiokig kerestünk. Ennek ellenére nincs nagy vita, fizettünk már bíróság nélkül is kártérítést ha mi voltunk a hibásak. — Farkas Imre esetében nem volt ilyen probléma. Be volt jelentve, évek óta ugyanazon a helyen tartja a méheit. — A rossz idő miatt ha lasztották el a permetezést. Ilyen gyakran előfordul, a gép szélben nem tud felszállni, esőben meg nincs értelme a vegyszerezésnek. Egyébként elhullást nem jeleztek. Elhiszem, hogy elpusztult néhány méh, de komolyabb baj tudomásom szerint nincs. Sajnos általános dolog, hogy ha megjelenik a repülő, a méhészek már segítségért kiáltanak. Márpedig a repülő gyakran megjelenik, mindig van mit vegyszerezni, s nem várhatja el senki, hogy erről lemondjunk. A méhészek és a mezőgazdasági nagyüzem szomszédok, mint Arany János köl teményéfaen Péter és Pál. Együtt kell tehát élniük, dolgozniuk. Ügyes-bajos dolgaikat is össze kell hangolniuk, hogy ne kerülhessen sor Péter és Pál véget nem érő -örlekedésére. Szabó Imre Tovább fejleszti juhászatát a tiszaburai Lenin Tsz. Jelenlegi törzsállományát az év végére 4 ezerre kívánja növelni. Az idén a szaporulatból 3 ezer juhot értékesítenek időn át megHosszú szoktuk, hogy életszínvonalunk folyamatosan emelkedik, és most tudomásul kell vennünk, hogy ez nem holmi automatizmus; az idén a bérek csak mérsékeltebben növekedhetnek mint az árak. Ezért azután minden korábbinál jobban figyeljük az árcédulákat. Érdemes is a kirakatokat alapiosan végignézni, hiszen az is megesik, hogy pontosan ugyanazt a termékeit az egyik bolt olcsóbban, a másik drágábban kínálja. Ilyenkor még sokan hajlamosak holmi csalásra gyanakodni, pedig már megtanultuk, hogy az iparcikkek túlnyomó többsége szabad áras. Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy fogyasztói árukat a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek — bizonyos korlátokon belül — saját belátásuk szerint alakítják. Ilyen időszakos árváltoztatás például a szezonvégi ruházati kiárusítás februárban. illetve augusztusiban, amikor a kereskedelem, hogy ne kelljen az árut a következő szezonig raktároznia, engedménnyel kínál egy sor terméket. A vállalatokra a szövetkezetekre, sőt, az egyes áruházakra bízzák, hogy melyik terméket vonják be a vásárba. Megesik azonban az is, hogy készleteiktől függetlenül alkalmaznak eltérő árakat a boltok. Az árak kialakításánál ugyanis számos szempontot kell figyelembe venniük; saját:, tervezett árszínvonalukat, a rendelkezésükre álló kockázati ala-pöt, az adott termék ipari kínálatát. a termékhez hasonló egyéb áruk árát. és így tovább. A végeredmény — a fogyasztói ár — tehát számos ok miatt eltérhet anélkül, hogy bármiféle szabálytalanság történnék. Egyes árak olykor elké- piesztően magasak Láttunk már négyszámjegyű árjelzést cipőn, csizmán, fel-felbuk- ■kan az üzletekben márkás desodor. kozmetikum döbbenetesen drágán. A kiugróan magas árak nem okvetlenül járnák együtt kiemelkedően ió minőséggel érdemes tehát vigyázni a vásárlással. Am ezúttal sem kell holmi visszaélést gyanítani: a szo- atlanul magas árak manapság inkább arra utalnak, hogy az illető termék tőkés mportból származik. Köztudott, hogy Magyar- ország kénytelen takarékoskodni a tőkés devizákkal, ezért a dollár elszámolású országokból kevesebb árut importálnak. Hogy ez a visszafogott import mégse keltsen hiányérzetet a fogyasztókban, ezek hazai fogyasztói árát gyakran magasan állapítják meg. Ez a kereskedelempolitika azt a célt szolgálja, hogy aki teheti, és aki ragaszkodik mondjuk a francia parfőm- höz vagy az amerikai cigarettához, az megvehesse, de a kereslet a magas árak miatt mégse legyen túlságosan nagy. Persze az emberek többségének nem a parfőm, a külföldi cigaretta magas ára okoz gondot, hiszen a forgalomba kerülő fogyasztási cikkek mintegy 85 százaléka a magyar ipar terméke. Végül is hogyan alakul ezeknek a termékeknek az ára ? Miért éppen annyiba kerülnek, amennyibe? A fogyasztási cikkeknek mintegy a fele szabad áras, ami az elnevezéssel ellentétben távolról sem jelent teljes szabadságot sem a termelő. sem a forgalmazó számára. Az árhatóság állapítja meg az irányhaszon - kulcsot, azaz a beszerzési és eladási ár közötti különbséget, és ettől az irányhaszon- kulcstól a kereskedelem csak indokolt esetben tér el. Viszont eltérhet nemcsak felfelé, hanem lefelé is, mint láttuk például a ruházati vásárok esetében. Majd bolondok lesznek lefelé! — gondolhatja az ember, feltételezve, hogy a vállalat számára a magasabb haszonkulcs, az így képződő nagyobb árbevétel — tiszta haszon. Csakhogy — nem tiszta haszon. Az irreálisan magas fogyasztói ár káros lehet a vállalatnak, mert ha a kínálat abból a termékből elegendő, ha a vásárlónak módjában áll választani, akkor az olcsóbbat fogja megvenni, és a drágán kínált áruból eladhatatlan készlet lesz. És ha nincs elégendő? Ha a drága is gazdára talál? Akkor sem tiszta haszon, amire a vállalat ily módon szert tesz. Nézzük csak, mit mond ezzel kapcsolatban a Belkereskedelmi Minisztérium irányelve! „A kereskedelmi vállalatnál éves szinten (a megtartható árrés felett) többletárrés nem keletkezhet. Amennyiben az eladási árak jogszabályszerű kialakítása mellett képződik a vállalatot meg nem illető árrés, azt a fogyasztóknak tovább kell adni.” Vagyis lehet egy árat a jogszabályoknak megfelelően képezni, és ebben az esetben is képződhet a vállalatot meg nem illető bevétel, amit a fogyasztóknak — más termékek árának leszállításával — vissza kell juttatni. Ami újfent jelzi, hogy mennyire szabad az úgynevezett szabad ár. Nem szóltunk még a termékek másik feléről, azokról, amelyek árát hatóságilag állapítják meg, vagy hatóságilag korlátozzák. Pedig ezek is gyakran okoznak meglepetéseket. Köztudott, hogy általában az alapvető fogyasztási cikkek ára fix, azaz hatóságilag előírt, és ha valami, hát a kenyér igazán alapvető fogyasztási cikknek számít. És mégis azt tapasztaljuk, hogy helyenként árusítanak kenyeret a hatósági árnál drágábban is. Hogy lehet ez? Természetesen úgy, hogy többfajta kenyér létezik: fehér, félfehér, krumplis, sajtos, kukoricás, és így tovább. Ha egy maszek pék süt újfajta kenyeret, akkor köteles árvetést is készíteni. Kenyere lehet drágább az államinál, de csak akikor, ha más — értékesebb — az összetétele. Ezt pedig az árvetés igazolja, amelyből kitűnik hogy milyen lisztet, milyen adalékanyagot használ fel. S ha olyanokat, amelyek indokolják a magasabb árat, akkor a kilónként 13 forintos kenyér sem sérti az árképzési előírásokat. Ezeket az eltérő és változékony árakat tulajdonképpen már volt időnk megszokni, hiszen a vásárcsarnokokban, a piacokon évtizedek óta uralkodtak; a termelők mindig annyiért kínálták a répát, a barackot, a cseresznyét, a zöldpaprikát, amennyiért el tudták adni. A piacon, ha drágábban is, de általában többféle terméket kapunk, mint az állami kereskedelemben. . . hogy az iparMnaRi cikkek terén is megengedték a szabadabb árképzést, hasonló a célja: az hogy az anyagi érdekeltség rákényszerítse a termelőket és a forgalmazókat, hogy a lakosság álltai keresett cikkeket állítsák elő és forgalmazzák. A mai viszonylag gazdag áruválaszték nagyrészt a szabadabb árképzésnek köszönhető. De, mint láttuk, az árképzés szabadsága is korlátozott. Az állaim a korlátozásokkal gondoskodóik arról, hogy éves szinten a fogyasztói árszínvonal ne emelkedjen nagyobb mértékben, mint amennyit a népgazdasági terv előirányoz. G. Zs.
