Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-22 / 146. szám
1983. JÚNIUS 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A HAGE gyárában Ugrásszerű fejlődés két év alatt Segit a számítógép Bővülő kapcsolatok A korábban megkezdett takarmánygazdálkodási programot szélesítette a karcagi Premix- és Tápszergyár, amelyet 1981-ben a Phylaxia Oltóanyag és Tápszertermelő Vállalatitól vett át a Hajdúsági Agráripari Egyesülés. A karcagi gyár különféle premixeket, azaz takarmány elpkeverékeket, tápszereket, és malomipari termékeket készít szinte minden gazdasági állatfaj számára. A 16 hektár területen lévő gyáregységben három üzem folytatta a jogelőd által megkezdett munkát. A „házasság” évében (1981-ben) a termékek minősége és mennyisége erősen kifogásolható volt. Ezt követően az ott dolgozó szakembereknek az alapanyag beszerzésének nehézségeivel, a felvásárló piac megtartásával is meg kellett küzdeniük. Tavalyelőtt augusztusban léptek előre termékeik fejlesztésében. Átfogó intézkedések születtek a gyártmányok minőségére vonatkozóan, a három üzem e nehézségek ellenére az indulás évében 855 millió árbevételt és 69 millió forintos nyereséget ért el. Az elmúlt esztendőben tovább javult a termékek minősége, és ezzel párhuzamosan csökkent a reklamációk száma is. A gyár termékeinek forgalmazására és fel- használására a NASE gazdaA minőségellenőrzési laboratóriumban Szatmáriné Gál Márta a baromfipremixek rézvizsgálatát végzi Varian típusú atom- abszorbciós spektro-fotométeren sági társaságot hozott létre, amely a gyár nyereségéből a forgalom arányában részesül. A karcagi gyárhoz szervesen kapcsolódva a kereskedelmi, gyártmányfejlesztési és szak- tanácsadói szolgálatot építették ki, amely segíti a készítmények forgalmazását és felhasználásának módját. Az elmúlt évben új tápszerekkel, takarmánykiegészítőkkel, gyógyszeres termékekkel bővült az áruválaszték. A sertéstakarmányozás megújulására szerződést kötöttek a Purina külföldi vállalattal, az együttműködés a végtermék termelési költségeinek csökkentését valamint a versenyképesség növelését segíti. Tavaly a gyár termékeinek érték© 1,3 milliárd forintot tett ki. Mintegy 12,5 százalékos termelékenységnövekedést értek el, amelyet ebben az évben is szeretnének tartani. A beérkezett szerződések alapján az idén a karcagi gyár 367 dolgozója 22 ezer tonna pre- mixet, 24 ezer tonna tápszert és 22 ezer tonna malomipari készterméket állít elő. Az árbevételi tervük várhatóan 1 milliárd 475 millió forint lesz. Az .elkövetkezendőkben fejlesztik a szaktanácsadó tes- tületüket, további együttműködési lehetőségeket létesítenek, hiszen á gyors adaptáción múlik a vállalat eredményes tevékenysége. Ez annál is lényegesebb, mivel a HAGE ezzel a gyárával kilépett a hajdúsági tájkörzetből. A hagyományos és új termékek gyártása mellett az elavult berendezések felújításán is dolgoznak^ bővítik raktározó kapacitásukat. Ezzel párhuzamosan építenek egy ezek- négyzetméter nagyságú csarnokot, amely a negyedik negyedévre készül el, ahol gyógyszeres termékeket gyártanak majd. Előrelépést jelent, hogy számítógépet is alkalmaznak adatbank létrehozásához. így ésszerűbbé vált a nyersanyagok és a késztermékek nyilvántartása. A második félév folyamán a gyártásprogramozás, illetve a szervezés területén is felhasználják a számítógép „tudását”. A korszerűsítés útját járó gyár minőségellenőrzési osztályt hozott létre, ezen kívül mikrobiológiai laboratórium is készül. A meósok fejlett technikai eszközökkel és műszerekkel vizsgálják a fehérjéket, a vitaminokat és a nyomelemeket. A következő év elejétől szolgáltatásként a környező gazdaságoknak is végezhetnek elemzéseket. F. T. Védik, gyarapítják legfontosabb termelőeszközüket Kisújszálláson „Gazdálkodásunk eddig elért színvonalának megőrzése, lehetőség szerinti javítása megnöveli felelősségünket az általunk előállított és a használatunkra bízott termelőeszközök megfelelő kihasználásában. Felelősek vagyunk tehát a kisúji határban a hazai föld hatvan négyzetkilométerének lehető leggazdaságosabb hasznosításáért”. — így összegezte teendőiket a legutóbbi küldöttgyűlésen a kisújszállási Nagykun Tsz elnöke. Az általuk művelt, valamivel több, mint hatezer hektárnyi terület hasznosításának komplex racionalizálása érdekében négy fontos célt tűztek maguk elé a té- eszbeliek: védeni, javítani a föld minőségét, gyarapítani a mezőgazdaságilag művelhető területeket, gazdaságosan fokozni a táblák termő- képességét, és megtalálni a termelésbővítést legjobban szolgáló földhasznosítási módokat. Gyorsan megtérül Ami az első, a növénytermesztés eredményességét alapvetően meghatározó célt illeti, nem bánnak mostohán a földdel a kisújszállási té- eszben. Nem csak a mező- gazdasági rendeltetésű földek védelmére, 1977-ben kiadott minisztertanácsi rendelet betartása miatt képezik az évi termelési tervük szerves részét a termőterület folyamatos felújításával kapcsolatos feladatok. A leggyorsabban megtérülő, már az akkori zárszámadáskor milliókban realizálódó beruházásnak bizonyul a kémiai talajjavításokra, a belvízrendezésre, az üzemi úthálózat karbantartására fordított munka és pénz. Minderre az utóbbi ötéves terv eddig eltelt időszakában évente két- két és fél millió forintot költöttek a Nagykun Tsz-ben. A mezőgazdaságiŰntöznak a táborlakók Szereléssel, telepítéssel gyorsan telik az idő Itt a nyár, befejeződött a tanítási év. megteltek a strandok, sátrakat bontottak a kempingekben. Tanár s diák egyaránt pihen kj így, ki úgy... jó nóhányan építőtáborozással gazdagítják szünidei programjukat. A tiszaföldvári gimnázium kollégiuma immár negyedik alkalommal ad otthont a Tiszai öntözőgazdaságok Együttműködése által szervezett öntözőtábomak. Hetvenhat kék TÖGE feliratos, fehér vászonsapkát osztottak ki az elmúlt hét vasárnapján. A 76 középiskolás fiú Hajdú-Bihar megyéből érkezett, hogy két héten keresztül a környező gazdaságok öntözési munkáiban segédkezzen. A diákok naponta hat órát dolgoznak két műszakban. A Mezőhéki Táncsics, a tiszaföldvári Lenin és a cibakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezeteiben váltják egymást a berendezéseknél. Akik éppen a táborban várják a munkakezdést. azok sem unatkoznak. Pattog a pingpong- labda három asztalnál is, távolabb sakktáblák fölé hajolva mérik össze tudásukat a délutáni műszak fiataljai. — A suliban hirdették ki, hogy Szolnok megyében öntözőtáborba várják a közép- iskolásokat nyári munkára, úgy döntöttünk osztálytársaimmal, megpróbáljuk, — monja Kozák Róbert, a debreceni Tóth Árpád Gimnázium volt másodikos tanulója. Nem ő az egyetlen aki életében most lát először öntözőberendezést közelről. A tábor vezetője Kusai Tibor harmadik nyáron irányítja az öntözőtábort. A debreceni Mechwart András Szakközépiskola műszaki oktatója sorolja a diákok szabadidős programjait: — Filmvetítések. szellemi sport vetélkedők, gyár- és múzeumlátogatás lesz. illetve városnézést szervezünk Szolnokon a táborlakóknak. A sportpályákon már az első napon megkezdődött a küzdelem. A két hét elteltével sok élménnyel és tapasztalatokkal térhetnek haza a középiskolások Tisza- földvárról. Fizetést is kapnak munkájukért. Minden tanuló hat órás munkaidőben 260 forintba kerül a gazdaságnak, mégis megéri, hiszen a diákok mintegy fél millió forint értékű munkát végeznek turnusonként. Az idén három alkalommal érkeznek középiskolások a táborba. A jövő héten „indul” a kunszentmártoni öntöző- tábor is. A Lenin Tsz cukorrépa- tábláján egy önjáró öntöző- berendezésnél két fiú közös erővel bíbelődik a hidráns tolózárjával, a harmadik gimnazista éppen a szórófej rugóját igazítja. Már a második napon röpködnek a szakkifejezések. Munkásruhában, néhány számmal nagyobb gumicsizmában, nehézkesen járnak az ázott talajon. Bak Károly és két társa — Hajdúszoboszlóról érkezett. Négy táblát öntöz egy-egy tíz tanulóból álló brigád. Bajusz Géza és Ispán László a telepítés előtt a tolózárral birkózik Forgács Tibor — Még csak most voltunk elsős gimnazisták, eljöttünk dolgozni a szünidőben, ezt is ki kell próbálni, nem beszélve arról, hogy a négy év alatt egyszer illik építőtáborba is elmenni — mondja Bak Károly. — Az első napok jól telnek, csak az a furcsa, hogy mindig éhesek vagyunk. Biztosan a friss levegőtől van. A hat óra gyorsan elmegy, ha nem nézzük az időt akkor is. A munkát a szarvasi főiskolások és a tsz dolgozói irányítják, mindig megmondják. mit kell csinálnunk. Még ilyen közelről nem láttunk cukorrépatáblát, öntöző berendezést. Sokat gyalogolunk, de jót tesz az izmainknak — mondja nevetve a szőke, szemüveges, vékony gimnazista, aki matematikusnak készül. — Csak Tiszaföldvár lehetne egy kicsit mozgalmasabb hely. Habár kárpótol bennünket a szabadidőben a sok program, nem unatkozunk. Reggel hatkor kijövünk a táblára telepítjük a berendezést, nyitjuk-zárjuk a csapokat, szerelünk gyorsan megy az idő. Tényleg, hány óra van most? lag művelhető terület nagysága az utóbbi két évben hatvan hektárral nőtt a közös gazdaságban. A szántó arányának Hétszázalékos növekedése bizonyítja legjobban a termőföldkészlet megőrzését szolgáló törekvések sikerét. Olyan esztendőt is jegyez az üzemi statisztika — és természetesen a hatósági földnyilvántartás is — amikor csupán az elhagyott tanyahelyek, a feleslegessé vált utak és csatornák felszámolásával csaknem 13 hektárt állítottak újra művelésbe a téesz tagjai. Száműzték a belvizet Kezdeményező a szövetkezet vezetősége a közös művelésű táblák közé ékelődő „idegen” földek táblásításá- ban. Évente összehívják az egyéni gazdákat, és ajánlatot tesznek a tulajdonukban lévő szántó megvásárlására, vagy elcserélésére, városközeli területekért. Ez az akció nem csak a termőhely folyamatos gyarapítása szempontjából fontos a gazdaságnak, hanem azért is, mert a táblaméretek növelésével javultak a nagyüzemi növény- védelem és az öntözés feltételei, a nagy teljesítményű munka- és erőgépek kihasználtsága, alkalmasabbá váltak a területek az új, korszerű talajművelési technológiák meghonosítására. Az utóbbiak közül az úgynevezett réteglazításos talajművelés bizonyult legjobbnak a Nagykun Tsz szikese- désre hajlamos, nehezen kezelhető földjein. Évente 350 —400 hektáron végzik el a forgatás nélküli, harmincnegyven centiméter mélységű lazításból és csak sekély, tárcsás felületi megmunkálásból álló talajművelést, ami lényegesen kevesebb energiafelhasználást igényel, mint a hagyományos technológiák. Három évenként tudnak sort keríteni a rossz vízgazdálkodású táblák réteglazítására, aminek az eredménye máris megmutatkozott: az új módszerrel művelt területeken, az utóbbi évben már nem fordultak elő, a korábban jelentős terméskieséssel járó belvizek. A földterületek termőképességének fokozásában a gazdaságosságot is szem előtt tartják, amikor szakszerű talajvizsgálatok alapján végzik a tápanyagvisszapótlást és a mesterséges csapadékellátást. A talaj tápanyagszintjének és a tervezett termésátlagnak a függvényében történik a műtrágya felhasználása, ami vegyes hatóanyagban megközelíti a hektáronkénti 350 tonnát. A téesz állattenyésztési telepeiről kikerülő szervestrágyát — évente mintegy húszezer tonnát — teljes egészében kijuttatják a földekre. Jól hasznosítják a sertéstelepi hígtrágyát is, amivel hatvan hektárnyi, barázdás öntözésre berendezett területen javítják a talaj tápanyagellátását. Kisebb területről több rizs A nagyobb, tápanyaggal és vízzel jobban ellátott termő- terület önmagában aligha szolgálhatná eredményesen a Nagykun Tsz-ben — vagy bármely más üzemben — a dinamikus termelésfejlesztést, ha a földvédelmi, felújítási törekvések nem párosulnának a nagyüzemi táblák célszerű hasznosításával. A helyi talaj- és éghajlati adottságoknak legmegfelelőbb vetésszerkezet kialakítására törekedve a kisúji határt művelők az utóbbi években folyamatosan csökkentették a gyep és a lucerna területét, és a korábbinál kisebb arányban vetettek borsót, napraforgót. Ugyanakkor tizenöt százalékkal növelték az olyan népgazdaságilag fontos növények vetésterületét. mint például a búza és a kukorica. Jelenleg a téesz szántóterületének 68 százalékán termesztenek gabonaféléket. A gyep és a lucerna területének csökkentése látszólag ellentmond annak, hogy a termelőszövetkezetnek évről évre nagyobb állatállomány tömegtakarmány-szükségletét kell biztosítani. A nagyüzem azonban a kisebb területről is biztonsággal megtermeli a megnövekedett közös és háztáji állatállomány táplálékát, mert intenzív gyepgazdálkodással — megfelelő tápanyagvisszapótlással és öntözéssel — a korábbinál hektáronként 30 százalékkal több zöldtakarmán . és szénának valót takarítanak be. A kisebb területről nagyobb termést! Ez a kívánalom a Nagykun Tsz-ben, a rizs ágazatban is. A néhány évvel ezelőtti ezer hektár helyett már csak 700 hektáron termelik a „vízigabonát”, mert így kívánja az a vetésforgó, amellyel 300 hektárt folyamatosan felújítanak, gabona- és takarmánynövény termesztésével ,„pihentetnek”. A rendszeresen karbantartott, hároméves forgóban üzemeltetett 700 hektárnyi rizsföldekről nagyobb termést takarítanak be, mint korábban az ezer hektár elhanyagolt, monokultúrában hasznosított területről. A kisújszállásihoz hasonló, a legésszerűbb és leggazdaságosabb földhasznosításért érzett felelősség tudatában megvalósításra kerülő intézkedések népgazdasági fontosságát egyértelműen aláhúzza egy megyei adat is: a Kunságban, a Tiszazugban és a Jászságban gazdálkodó ötvenöt termelőszövetkezet növénytermesztői, 362 ezer hektárnyi mezőgazdaságilag művelt területükön, évente több mint öt és fél milliárd forint értéket termelnek. Temesközy Ferenc W Építési szisztéma válaszfalak nélkül Hajdúváz. Univáz, Peva... ki ne ismerné ezeket az építési rendszereket, amelyek sokkal gyorsabbá, ésszerűbbé és gazdaságosabbá teszik az építkezést. A több száz típust számláló família nemrégiben újabb családtaggal bővült. Neve: Étiszerk. Gazdája a kiskunlacházi Építési és Gépipari Szövetkezeti Közös Vállalat, — kezdeményezésére az Építészettudományi Intézet munkatársai dolgozták ki az új rendszert. Az Étiszerk betonalapon állítható föl, váza acélszer- kezetekből tevődik össze, amelyek csavarozással illeszthetők egymáshoz. Födémé előregyártott vasbetonból készült. Tetőszerkezete, nyílászárói tetszés szerint alakíthatók ki. Az új rendszer variálhatósága miatt sokféle létesítmény funkcióját elláthatja: kereskedelmi, vendéglátóipari, igazgatási és szociális épületnek éppúgy megfelel, mint szolgáltatóháznak vagy szerviznek. A beton- és könnyűvázas- szerkezetek előnyeit egyesítő új rendszert Bács-Kis- kun megyében alkalmazták először — sikerrel. Tegnap délután Szolnokon az Agro- ber irodaházában ismertették a szakembereknek lényegét. Föld és felelősség
