Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-19 / 144. szám

1983. JÚNIUS 19 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nem avattak - bontónak az Idy Endre úton Válaszolnak az illetékesek Június 4-i számunkban Avatás helyett bontás? címmel megjelent glosz- szájában munkatársunk szóvátette, hogy Szolno­kon, az Ady Endre út egy szakaszán az új aszfalt- szőnyeget elkészülte után pár nappal felbontották. Ez természetesen mind a környéken lakók, mind az arrajárók felháborodását kiváltotta, mert a munka szervezetlenségére gyana­kodtak. A glosszára válaszolt Feny­vesi József, Szolnok város Tanácsának elnökei, a témá­ban közvetlenül érintetteket pedig mi kerestük meg a kérdéssel: mi történt az Ady Endre úton? Ütemterv szerint Nagy András, az Aszfaltút- építö Vállalat főépítésvezetö- je: — Véleményem szerint egyértelműen a Tigázt terhe­li a felelősség az új aszfalt felbontása miatt, mert egy koordinációs értekezleten le­tették a gázosok a szent es­küt, hogy május 16-án lete­ríthetjük az aszfaltszőnyeget. Mi ennek megfelelően elvé­geztük a munkát, hiszen meghatározott ütemterv sze­rint dolgozunk, minden nap késlekedés számít. Közben kiderült, hogy az aszfaltozás előtt megtartott nyomáspró­ba gázszivárgást mutatott ki, amelyet a gázosok rosszul javítottak meg, ezért fel kel­lett bontaniuk az új aszfal­tot, ugyanis a szivárgás nem szűnt meg. Vállaltuk, hogy az új raaszf altozást elvégezzük oly módon, hogy az új réteg nem üt el a már meglévőtől. A Tigáz azonban nem min­ket bízott meg a munkával. Nincs szükségünk arra a harmincezer forintra, egysze­rűen azért vállaltuk a más hibájából származó többlet- munkát, mert szeretnénk, ha az egész Ady Endre út, me­lyet vállalatunk készít hét­millió forintért, esztétikus lenne. Tudniillik ha nem kellő tömörségű aszfaltot te­rítenek le, az előbb-utóbb megsüllyed és csúnya lesz. Nem tartom felelősnek az ügyben az Aszfaltútépítő Vállalatot, ezért is lepett meg egy, az ügyészségről érkezett levél, amire most fogok vá­laszolni. Részletek Fenyvesi József városi tanácselnök leveléből: A város érdeke „Az Ady Endre útpálya korszerűsítését 1982-ben ter­vezték. A munkálatok 1982 negyedik negyedévében meg­kezdődtek, a befejezési határ­idő 1983. június 30. A Tigáz 1983-ban tervezte a Szolno­kot ellátó gázhálózat átállítá­sát magasabb nyomásúra. Az átállításhoz szükséges nyo­máspróbák csak a fűtési idény befejezése után kez­dődhettek meg. Az Ady Endre úti tömbfűtőmű kar­bantartási munkáival össz­hangba kellett hozni az út alatt haladó gázvezeték nyo­máspróbáját, ezért az Ingat­lankezelő Vállalat a karban­tartási tervét átdolgozta, elő­re hozta a jelzett tömbfűtő­mű felújítását. A május 16- ra tervezett nyomáspróba május 23-án kezdődött el, mi­közben az Ady Endre út kor­szerűsítési munkálatai terv­szerűen folytak. Az aszfalt- szőnyegezés a Szövetség ABC felőli oldalon kezdődött, mi­vel a gázvezeték az útbur­kolat másik oldala alatt hú­zódik. A május 26-i sikerte­len nyomáspróba után az út­építés műszaki ellenőre nap­lóbejegyzéssel hívta fed a ki­vitelező figyelmét, hogy a gázvezeték fölötti útpálya a sikeres nyomáspróbáig nem aszfaltozható. A bejegyzés el­lenére az aszfaltozást a kivi­telező elvégezte, vállalva azt is, hogy esetleg az utat fel kell bontani. Az ezt követő nyomáspróbák során a veze­tékszakaszon a Tigáz több helyen lyukadást észlelt, ezért az aszfaltozott részen a bontást el kellett végezni. A mintegy 150 négyzetméter útburkolatbontás helyreállí­tási költsége 25—30 ezer fo­rint többletköltséget ered­ményez. Az azóta elszállított aszfaltozási gépsor ismételt felvonulási költségének ez csupán 30—40 százalékát te­szi ki. A gázvezeték építésé­vel kapcsolatos útfelbontási és helyreállítási költséget a Tigáz fedezi, amely az útkor­szerűsítés nélkül is felmerült vodma. Az Ady Endre út korszerű­sítési munkái halaszthatatla­nok voltak, de a gázvezeték üzemi nyomásának fokozása is alapvető követelménye a város gázellátásának. Ezzel mind a városi közlekedés, mind a biztonságos gázellá­tás problémáit megoldottuk. Az Ady Endre út 18. és az autóbusz-pályaudvar közötti szakasz javítása, illetve a nyomáspróba jelenleg még tart, és várhatóan további út­felbontással jár. A fűtési idény kezdetéig a város más területein is elvégzik a nyo­máspróbát, A gázvezeték ál­lapotától függően az útbur­kolat bontásával és helyreál­lításával járó kellemetlensé­gekért előre is a lakosság megértését és türelmét kér­jük — olvashatjuk a levél­ben. A Tigáz fizet Bagi Béla, a Tigáz üzem- igazgatója: — A megyeszékhely gáz­ellátásának javítása érdeké­ben a hálózatot magasabb nyomásra állítjuk át, egy bárról három bárra. Az át­állításnak része az Ady Endre úti szakasz is, amely­nek nyomáspróbáját május 23-án megtartottuk, és kide­rült, hogy a vezetéken szi­várgás van. A nyomáspróba előtt az út burkolását végző Aszfaltútépítő Vállalat — a műszaki ellenőr naplóbejegy­zése ellenére, miszerint a nyomáspróbát megelőzően nem lehet az aszfaltszőnye­get leteríteni — mégis elvé­gezte az aszfaltozást. így a próba során kiderült szivár­gás elhárítása érdekében egy rövid szakaszon fel kellett bontani az aszfaltot. A bön- tás harmincezer forintos többletkiadást jelent. Az ösz- szeg ahhoz képest, hogy a hiba életmentés, nem nagy. A helyreállítási költséget a Tigáz vállalja. * * * Ügy gondoljuk, minden érintett elmondhatta a véle­ményét az Ady Endre úti aszfaltfelbontásról és ha itt- ott eltérnek az álláspontok, a helyzeten már nem változ­tatnak. Végül is nem célunk nagyobb ügyet csinálni az „avatás helyett bontás” té­mából, mint amekkora való­jában, annyit talán mégsem érdektelen megjegyezni: minden munka, amelyet több vállalat végez, csak akkor mehet zökkenők nélkül, ha összehangolják. Burgonyahűtő exportra Terv a kiskörei tározótá vizének védelmére A kiskörei víztározó víz­minőségének védelmére ter­vet dolgozott ki a Középti- szavidéki Vízügyi Igazgató­ság alkotókollektívája: Vég­vári Péter, Récsey Gyuláné és Győri Zsolt. Az alkotó if­júság pályázatra beadott, és országos második díjat nyert munka megállapítja, hogy a tározó vizének egy részét a betorkolló Eger és Laskó pa­tak szennyezi. A szerzők részletesen megvizsgálták a két patak vízgyűjtőjét, fel­tárták a szennyező forráso­kat, a kibocsájtott szennyező anyagok jellegét és minősé­gét. A szennyező hatások fi­gyelembe vételével vizsgál­ták a fizikai, kémiai, bioló­giai jellegzetességeket a víz­folyások teljes hosszában. Részletesen feltárták a vízfo­lyások hatását a kiskörei tá­rozó vizére. A tanulmányban ismerte­tett vizsgálatok aktualitását az adja. hogy a kiskörei tá­rozótó feltöltése nem az ere­deti tervek szerint történik, vízállása alacsonyabb lesz. ezért az Eger és a Laskó pa­tak betorkollásánál lévő kis vízmélység miatt lokálisan igen kedvezőtlen vízminő­ség alakul ki, a két patak tehát a tározó legveszélye­sebb szennyező forrása. Statisztikusok tanácskozása Napirenden a tanyarendszer átalakulása [Kétnapos tanácskozást rendezett Szolnokon az új­ságíró klubban a Magyar Közgazdasági Társaság terü­leti statisztikai szekciójának alföldi munkacsoportja. Há­rom megye — Csongrád, Békés és Szolnok — küldöt­tei előadást hallgattak meg Szeged város belső tagozó­dása, különös tekintettel a lakótelepek helyzetére cím­mel, amelynek előadója dr. Fekete Istvánná, a KSH Csongrád megyei Igazgatósá­gának tájékoztatási osztály­vezető-helyettese volt. Élénk érdeklődés kísérte dr. Lukács Pál, a KSH Szol­nok megyei Igazgatósága ve­zetőjének „A tanyarendszer átalakulásának a főbb jel­lemzőiről Szolnok megyében” című előadását. Harmadik témaként Gaborjákné, Vyda- reny Klára, a KSH Bács- Kiskun megyei Igazgatósága közgazdász csoportvezetője azokat a módszereket ismer­tette, amelyekkel a kereske­delmi vonzáskörzetek elha­tárolhatók Munkásmozgalmi hagyományaink és a hazafias nevelés Jegyzetek egy népfrontbizottsági ülés apropóján Annak idején rövid tudó­sításban számolt be lapunk az eseményről: a Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottsága ülésen vitatta meg a „Munkásmozgalmi hagyományok felhasználásá­nak helyzete, hasznosításá­nak lehetőségei a hazafias nevelésben” című témát. Hogy e témára — néhány tollvonásni jegyzet erejéig — érdemes visszatérnünk, ennek nem pusztán a testü­leti ülésen megfogalmazott tények kínálják az alkalmat, hanem — mindennapjaink A megye történelme, mun­kásmozgalma az emlékek gazdag tárháza. A kiemel­kedő személyek munkássá­gának méltó emléket állíta­ni erkölcsi és hazafias kö­telességünk. Örvendetes, hogy utcák, terek, intézmé­nyek viselik e személyek neveit sírjaik, emléktábláik, szobraik nem maradnak vi­rág nélkül. Mégis — immár a hétköznapok felől nézve — tolakszik a kérdés: vajon mit — és honnan — tudhat­nak ezekről az emberekről a legifjabbak, az általános és a középiskolások? A szol­noki Széchenyi lakótelepi „zöld” iskolában tanító fia­tal pedagógus ismerősöm így fogalmazott: „Szép és mél­tó dolognak tartom, hogy ennek az új városrésznek az utcáit kiemelkedő szolnoki személyiségekről nevezték el. Csakhogy, amikor jön a ha­todik osztályos gyerek, aki az Orosz György úton lakik és a K. Bozsó Károly úti is­kolába jár és fölteszi a kér­dést, hogy kikről nevezték el ezeket az utcákat, nem tudok nekik megfelelő érde­kes választ adni. mert sehol egy föllapozható segédanyag a közelemben.” A pedagógus „hétköznapi” gondjáról a Népfront-ülésen is szó esett: szükség volna egy igen egyszerű, de nagy példányszámú „utcák, terek, intézmények névlexikonjá­ra”. Mindehhez hozzátenni csak annyit lehet: bizony szükség volna, mint ahogy arra is. hogy — talán nem is „gigantomániás” igény ez — a személyekről elnevezett utcák egy-egy pontján két- háromsoros szövegű táblács­ka tájékoztatna arról, ki is volt az, aki megérdemelte, hogy utcát nevezzenek el ró­la. Minden bizonnyal a munkásmozaglmi hagyomá­nyok nevelésbe építése is sokat nyerne ezáltal. Még mindig az oktatásnál- nevelésnél maradva. Méltán fogalmazódott meg az ülé­sen. hogy a történelemokta­tásban, az úttörő és a KISZ- mozgalmi tevékenységben a korábbinál erőteljesebben le­hetne építeni a helyi mun­kásmozgalmi hagyományok­ra. Ehhez kapcsolódva szük­séges megjegyezni, hogy mindez korántsem „negatí­vumként” hangzott el — in­kább a lehetőségekre való figyelmeztetés gyanánt. Mindamellett valóságos igé­nyeket tükröz az a megál­lapítás is, hogy a tanítás­hoz. a mozgalmi munkához — kevés az ilyen jellegű se­gédlet. Illetve, — hogy egé­szen pontosak legyünk — a meglevő múzeumi, levéltári, könyvtári kiadványok gyak­ran nem jutnak el oda, aho­vá kellene. S ezzel kapcso­latban egy megjegyzést: a könyvtárak, a múzeumok, az iskolák a klubok között ta­lán nem volna lehetetlen megszervezni e kiadványok állandó cseréjét, esetleg „al­kalmi” börzéjét, a friss le­lőhelyjegyzék kiadásáról pe­dig mindenképpen gondos­kodni kellene. Közismert tény, hogy egyik-másik hely- történeti — munkásmozgal­mi kiadvány már-már köny­vészeti ritkaságnak számít, hogy egyebet ne említsünk, mint a Szolnoki Munkás ha­sonmás kiadását, vagy a Damjanich múzeum mun­kásmozgalmi személyeket bemutató sorozatának füze­teit. Az érdeklődés — szinte tapintható. Mindez egy ter­mészetes. napjainkban vég­bemenő folyamattal, a törté­nelmi önismeret igényének megnövekedésével függ ösz- sze. Épp ezért e témában a „hétköznapi” dolgok is messze túlmutatnak önma- gükon. Vágner János A héten született B barátság ás testvériség újabb dokumentuma Szolnok megye és Észtor­szág testvérkapcsolata ismét tovább bővült: csütörtökön a Hűtőgépgyár és a tallinni Volta gyár két évre szóló együttműködési megállapo­dást kötött. A gazdasági kapcsolat már több éves a két cég között. A Volta gyár villanymotorokat szállít je­lentős mennyiségben a jász­sági nagyüzemnek, amelyek az ipari hőcserélők ventillá­torait hajtják. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság hűtőgépgyári tag­csoportja kezdeményezte a közvetlen politikai kapcsolat felvételét, és az észt gyár kollektívájában jó partner­re talált. A megállapodás megkötésére háromtagú de­legáció érkezett Jászberény­be Oleg Gurjevics Korolov igazgató vezetésével. Négy­napos ittlétük alatt megis­merkedtek a Hűtőgépgyár életével. Részt vettek az észt vendégek az igazgatói tanács ülésén tanulmányoz­ták a hűtőszekrények és az ipari hőcserélők gyártását, ismerkedtek a politikai munka gyakorlatával. Üze­mi kollektívákkal, szocialis­ta brigádvezetőkkel is talál­koztak a sokszínű program során. A barátság elmélyítését szolgáló dokumentum hat fejezetben foglalja össze a két év tennivalóit, amely­ben — többek között — a tapasztalatcserék és a köl­csönös látogatások fórumait, időpontjait is rögzítették. Az orosházi Kazángyártó és Építő Iparú Szövetkezet­ben elkészítették annak a kétezer négyzetméter alapte­rületű burgonyahűtőnek és -tárolónak a vasszerkezetét, amelyet a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaságban építenek fel. Az Energiagaz­dálkodási Intézettel közös vállalkozásban kivitelezendő burgonyahűtő szerkezeti ele­meit a hónap végén szál­lítják a helyszínre, ezt kö­vetően az orosházi szakem­berek nyolc hónap alatt fel­építik a hűtőházat. Az év első felében belföldi megrendelésre gyermekszandálokat készít a Jászsági Ci­pőipari Szövetkezet jászárokszállási részlege. Versennyel aratták lei Halastó a kenderáztatóbál A horgászok ezer óra tár­sadalmi munkát végeztek Jászjákóhalmán, a gazdasá­gi és társadalmi szervek 30 napot segítettek gépekkel és egyéb módon, hogy a volt kenderáztatóból a horgász­sport kedvelőinek ideális ha­lastavat alakítsanak ki. Az értéke több mint egymillió forint, ebből mindössze 80 ezer forintnyi készpénz volt e célra, a többit a társadal­mi összefogás pótolta. A tó halállománya főként pontyból, amurból, kárász­ból és süllőből tevődik ösz- sze. A horgásztársaságnak — három kategóriában — je­lenleg egy híján 130 tagja van. s közülük nyolcvanhár­mán álltak rajthoz az első, az avatóversenyen, és együt­tesen 120 kiló halat fogtak. A gyerekek közül 965 gram­mal Sós Gabi lett az első, az ifjúsági versenyzők közül 4375 grammal ifj. Szabó Jó­zsef, míg a felnőtt mezőny­ben 6845 grammal Trencsé- nyi Sándor győzött. Igen szoros volt a verseny, mi sem bizonyítja jobban, mint­hogy az ötödik helyezett fo­gása is meghaladta az öt ki­lót. Megkezdődött a nyári táborozás Tegnap megkezdődött a nyári táborozás Zán- kán, a balatoni út­törővárosban. Az első cso­portban mintegy 3000 gye­rek foglalta el a 220 hektá­ros tábort és jól felszerelt .épületeit. A kitüntetésnek is számító elsőséget az Éneklő Ifjúság mozgalomban nyúj­tott kiemelkedő > teljesítmé­nyükkel a filmpályázatokon díjat nyert díjaikkal érde­melték ki. Az első turnusban táboroz­nak a legjobb sportfelelősök és a környezetvédők is. Az úttöröváros megnyitása óta első alkalommal hallássérült gyerekek is érkeztek Zánká-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom