Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-18 / 143. szám

1983. JÚNIUS 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 15 Jászberényben lovasversenyt rendeztek, melyen a szolnoki lovasok arattak figyelemre méltó győzelmeket. Ecseki István (1-es kép) és a második helyezett Menyhárt Brigitta (2-es kép) Irán, illetve Havas nyergében Fotó: NZs Tisza Kupa férfi kosárlabdatorna A dráma első felvonása Osztályozó mérkőzések Kaposváron és Miskolcon Autóbuszok indulnak Szolnokról, gépkocsikaraván Mezőtúrról Baran lövése a félpálya közeléből (!) veszélyezteti az ellenfél kapuját Nyolcadik alkalommal rendezik meg a szolnoki ti- szaligeti Sportcsarnokban a Tisza Kupa nemzetek kö­zötti kosárlabdatornát. A hagyományos verseny ebben az évben a férficsapatok részvételével folytatódik jú­nius 24., 25—26-án, s ez egyúttal a férfi válogatott csapatok I. Európai FIBA- tornája is. A résztvevő csapaltok: Ausztria, Bulgária, Magyar- ország. Törökország. A tor­na fődíja a Tisza Kupa örö­kös vándordíj. A magyar csapat már 20-tól Szolnokon tartózkodik. A kosárlabda­sport népszerűsítése érdeké­ben a rendezők úgy döntöt­tek, hogy az általános isko­Hírek — Egy sportdicsőségekben gazdag korszakra emlékez­nek szombaton az Űjszászi Nagyközségi Tanács művelő­dési házában azok. akik ré­szesei voltak a sikereknek. A 14 órakor kezdődő baráii találkozó egyik jeles szemé­lyisége lesz a 72 éves Mihá­lyi István, akinek nagy érde­mei vannak abban, hogy az tújszászi ’labdarúgócsapat 1945-től 1963-ig megszakítás nélkül tagja volt a KÖLASZ I-nek, illetve a megyei első osztályú bajnokságnak. — Kezdők számára indít tanfolyamokat a Szolnoki MÁV MTE. Teniszezők illet­ve úszni tanuló nők részére kezdődik oktatás, melynek időpontjáról az egyesületnél lehet érdeklődni. lás korú gyerekek a mérkő­zéseket ingyenesen látogat­hatják. A bérleték már megvásárolhatók a Kossuth téri Totózóban, a Centrum Áruházban és az Expessz megyei kirendeltségén. Az ellenfelek szemben áll­nak; jobb kar jukkái átkul­csolják egymás fejét, az uj­jak a fülcimpát fogják, majd vezényszóra húzni kezdik, aki a fájdalmat már nem bírja és feladja, vesztett. E fülhúzás mégsem egy­fajta kegyetlen kínzási módszer, hanem egy sajátos sportág a sok közül az észa­ki játékokon, amelyeket 1970 óta évről évre megrendez­nek Kanada legészakibb vi­dékén, az eszkimók, hazájá­ban. Az eszkimók és az északi indiánok tíz éve hagyomá­nyos sportok, illetve játé­kok keretében mérik magu­kat őseikhez. Az északi já­tékok nélkül a hagyományok teljesen feledésbe merültek volna. A fehérek, illetve a színes bőrűek sportjával el­lentétben — ahol a rekord- vadászat áll az előtérben — az eszkimó játékok olyan időket idéznek fel, amikor az erőre és ügyességre első­sorban a mindennapos va­dászatok során volt szükség, másrészt pedig a különböző ünnepségek során a szóra­kozást szolgálták. A külvi­lág azonban lassan a hó bi­rodalmában is éreztette ha­tását, a haladás oda is be­tette lábát s az eszkimó gyermekek kezdték elfelej­Hétvégi sportműsor Szombat TENISZ OB III. Szolnoki MÁV MTE—Szarvasi Főis­kola Spartacus. Szolnok, Ti- szaliget, 14.00. VÍZILABDA: Országos if­júsági bajnokság: Vízügy SE —Újpesti Dózsa. Szolnok. Damjanich uszoda, 11.15. Or­szágos serdülőbajnokság: Vízügy SE—Újpesti Dózsa Szolnok, 10. IDEGENBEN SZEREPEL NEK: A Szolnoki MÁV MTE ökölvivói Salgótarjánban serdülő minősítő versenyen. A MÁV MTE atlétái a fővá­rosban MTK VM elsősosztá­lyú versenyén. A női tőrví­vók Agárdon, a Velence-tavi Kupa junior válogatón. A szakosztály többi tagja Ba­lassagyarmaton a Balassi Kupán, valamint Szombat­helyen, a Savaria Kupa nemzetközi úttörőversenyen. Az OB I-es vízilabdacsapat a fővárosban a Bp. Spartacus ellen a Kőéi utcában 18 órakor. Vasárnap ATLÉTIKA: Meghívásos verseny, Jászapáti 10. TENISZ: ÍOB III. férfi: Szolnoki MÁV MTE—Bp. Mélyépterv Szolnok, Tisza- liget 8.30. LABDARÚGÁS: Megyei első osztály: Szajol—Jászal- sószentgyörgy. Szajol 17.30, Terenyei. Tiszafüred—Túrke- ve, Tiszafüred, 17.30. Ko­vács. Vegyiművek—Kun- szentmárton, Szolnok, 17.30, Bohár. Tiszaföldvár—Karcag Tiszaföldvár 17.30, Abonyi. Kunhegyes—Szászberek, Kunhegyes. 17.30, Balázs. Kenderes—ÍSz. Cukorgyár, Kenderes, 17.30, dr. Botka. Jb. Vasas—Jászárokszállás, Jászberény, 17.30, Pálinkás. Jászjákóhalma—Tisza Cipő, Jászjákóhalma. 17.30, Tom- bor. Abádszalók—Török- szentmiklós, Abádszalók, 17.30, Varga. Az ifjúsági mérkőzések 15.30-kor kez­dődnek. IDEGENBEN SZEREPEL­NEK: A Szolnoki MÁV MTE labdarúgói. NB Il-es selej­tező mérkőzésen Kaposvá­ron. A Mezőtúri Honvéd labdarúgó-csapata NB Il-es selejtező mérkőzésen Mis­kolcon. A Szolnoki Vízügy SE OB I-es vízilabdacsapa­ta Budapesten, a Volán ellen az ifjúsági és serdülőegyüttes a fővárosban a Tungsram el len száll vízbe. teni a túlélés művészetére alapozott korábbi sportága­kat. Az északi játékok ily módon most valamelyest visszaadnák számukra az ősi identitásukból. Igazi sportvetélkedő — mint például a fülcimpahú­zás — az eszkimók között nem volt sok. íme néhány: nagy népszerűségnek örven­dett az úgynevezett szájszög- lethúzás. Ez körülbelül úgy nézett ki, hogy a vetélkedők szembeálltak, ujjúkat a má­sik szájának szögletébe akasztották, azután vezény­szóra következett a feladat: ki tudja elhúzni a másikat, öregek szerint — bár már ők is csak hallomásból „em­lékeznek” — olykor az ujjak szakadjak le. Azután ott volt az úgynevezett tartóve­télkedő. Egy-egy bőrszíj a másik feje köré, s uccu ne­ki, húzni... Az erőpróba egyik formája volt az is, amikor a vetélkedők a há­tukkal próbálták elnyomni egymást. Közkedveltnek számított az úgynevezett magaslépés. A sportolónak egyik lábá­val felfüggesztett fadarabra, illetve fókabőrre kellptt lép-' nie. s onnan ugyanazzal a lábbal landolnia. Olykor a- versenyzök két és fél mé­ter magasra is szökelltek. Mint ismeretes, a labdarú­gó NB II-ből három csapat búcsúzott: a Dorog, a Bau­xitbányász és Nagybátony. Helyükre hat területi bajnok pályázik : a Bakony Vegyész, a Kaposvár, a Dunaújváros, a Mezőtúri Honvéd, a Szol­noki MÁV MTE és a Honvéd Papp J. SE. Az „aspiránsok” három párba sorsolva két vasárnapon döntik el a felju­tás kérdését. Mivel a Tisza csoportban egy héttel koráb­ban befejeződött a bajnok­ság, a szolnokiaknak tíz na­pon keresztül kellett izga­lommal várni az ellenfél ki­létét. Június 15-én délelőtt 11 órakor az MLSZ székhá­zában nyilvánosan és szabá­lyos körülmények között egy serlegből a következő sor­rendben húzták ki a csapatok neveit: elsőként á Bakony Vegyészt, aztán a két kato­nacsapat következett, végül Kaposvár, s a Szolnoki MÁV MTE céduláját már ki sem kellett emelni, egyértelmű volt, hogy a szolnokiak So­mogy legjobbjaival kerülnek szembe vasárnap. Dr. Stiegler Károly, a MÁV MTe labdarúgó-szakosztá­lyának elnöke az ellenfél is­meretében sem mondott mást, mint azt, hogy tovább­ra is az NB II-be jutás a cél! Képmagnó segítségével rög­zítették a Pécsi VSK—Ka­posvár mérkőzést, és azt gondosan elemezték. El­mondta még hogy a szolno­ki közvéleményt élénken foglalkoztatta dr. Szeghalmi Zoltán szereplésével kapcso­latban jónéhány kósza hír. A középcsatár igazolása rend­ben van, az MLSZ illetékes bizottsága az osztályozó mérkőzésiekre Üs játékenge­délyt adott számára. Egy másik sportág volt a könyökugrás. A résztvevők fekvőtámaszt csináltak, eközben könyökre támasz­kodtak s aki a legtovább kitartott, az lett a győztes. Az egyébként is agyon­gyötört fület az eszkimók nagy előszeretettel kínozták. Például egy darab kötél se­gítségével terheket függesz­tettek fel rá, s aki ezeket a legmesszebbre szállította, győztesként ünnepelték. Rendkívül szerették az eszkimók az úgynevezett nalukatuk játékot. Ez tulaj­doniképpen a trambulinugrás elődje. Kifeszitett börpok- rócról dobtak fel egy-egy személyt, s aki magasabbra rugózott, az végzett az első helyen. Az eszkimók, illetve az északi indiánok — ki hitte volna — még a focit is ját­szották, legalábbis a mai futballhoz hasonló játékot, amit nanuknak neveztek. A csapatok tizenkét főből áll­tak. s a jávorszarvasbőrből készült, általában állati bőr­rel kitömött labdát kellett lábbal a másik csapat kapu­jába juttatni. Szabályok nemigen voltak, csak egy olyan kikötés, hogy a „gól­nál” egyedül a lábat lehe­tett használni. A játékidő — hét óra volt. Természetesen vannak olyan versenyek is, ame­lyek úgy istenigazából az A Kaposvár ellen készülő piros-kékek szorgalmára az edzéseken nem lehet panasz. A játékosok a sorsolást sze­rencsésnek tartják, elsősor­ban azért, mert idegenben kell játszaniuk, s a döntésre a hazai pályán kerülhet sor. Ügy vélik, ha játékban nem is, de erőnlétben és gyorsa­ságban felülmúlják ellenfe­leiket. A hét közben Rákó- czifalván játszottak edző­mérkőzést, s itt az edző örömmel állapította meg, hogy Szabó sérülése rendbe­jött, s mivel dr. Szeghalmi játékengedélye is rendben van, a legjobb összeállítás­ban léphetnek pályára. Kolláth Béla technikai ve­zető megfigyelőként járt a kaposváriak mérkőzésén, s véleménye szerint a volt NB I-es gárda kifejezetten tech­nikás játékot produkált, de akarásban, gyorsaságban és állóképességben a MÁV MTE javára billen a mérleg eszkimókra jellemzőek. Ilyen például a kenu avagy a szi­gonyvetés vagy éppen a do­bok melletti ,tánc. Hagyomá­nyosan öltözött férfiak s nők. öregek és fiatalok e sa­játos diszkó résztvevői. S egyáltalán, az eszkimó já­tékok nem az atlétiikus if­júság sajátját jelentik — mint a világ többi részén — hanem: a sport, a tánc, a szórakozás valamennyi gene­ráció fesztiválja lett. A nőknek külön versenye van az északi „olimpiai já­tékokon”, mégpedig a „jó nő” címért vetélkednek. Nem európai értelemben, tehátt nem szépségversenye­ken, hús-vér teljességben, hanem a szó igazi értelmé­ben. Ki az, aki a leggyor­sabban elejt egy fókát vagy egy pézsmapockot, leghama­rabb megszárít egy halat vagy megfőz egy teát, s ehhez még a tüzet is ő gyújitja meg. Az a legjobb asszony, aki a családban, a közösségben a leginkább megállja a helyét. S még valami: egy dolog­ban a mostani eszkimók már nem utánozzák a ha­gyományokat. Hajdanában a versenytársak a vetélkedés után elfelejtették azok iga­zi hevét, megfeledkeztek a fájdalomról, a haragról. Olyannyira, hogy a kibékü­lés, a bará/tság jegyében olykor még asszonyt is. cse­réltek. nyelve. Sugár Tibor, aki a Székesfehérvári MÁV Előre, majd a Dunaújváros játéko­saként lett jó ismerője a Du­nántúl labdarúgásának, el­mondta, hogy reális alapja van annak a bizakodásnak, amellyel a szolnokiak a két­fordulós osztályozónak neki­vágnak. A szolnoki együttes 16 játékossal ma utazik Ka­posvárra, a szurkolók pedig vasárnap 9 óra 30-kor a Peli­kán Szálló elől különbuszok- kal indulhatnak a mérkőzés színhelyére. A részvétel díj 150 forint. — verbók — A Mezőtúri Honvéd egy egész bajnoki esztendőben lelkiismeretes, odaadó felké­szüléssel, tudósa legjavát nyújtotta, s lám mégis, két mérkőzés során kell kivívnia azt, amit a szurkolók véle­ménye szerint joggal megér­demelt. A Honvéd tavaszi diadalmenete egészen pél­dátlan; utoljára 1982. októ­ber 17-én szenvedett veresé­get a csapat Slyulától, azóta döntetlennél rosszabb ered­ményt nem ért el. Pedig bő­ven volt rangadó is a mér­kőzések sorában, ám idegen­ben is sikerült kétvállra fek­tetni Szarvast, így az elsőség teljesen megérdemeltnek tű­nik. Az MLSZ vezetőit is foglalkoztatja az osztályozok megszüntetésének lehetősége, és elképzelhető, hogy az 1984—85-ös idény végeztével mór reálisabb körülmények döntenek abban, ki lesz a szereplője az NB Il-es baj­nokságnak. Szerdán szurkológyűlést tartott a Mezőtúri Honvéd, ahol a sportbarátok erősen fogadkoztak, hogy gépkocsik­kal követik Miskolcra a ked­venceket. de úgy, hogy egyet­len üres hely sem lesz a jár­müvekben. Egyébként ami a két honvédcsapat mérlegét illeti, meglehetősen változa­tos. Miskolcon általában a Papp J. SE diadalmaskodott —- mindössze egy alkalom­mal sikerült döntetlent elér­nie a mezőtúriaknak —, sőt Mezőtúron is nyertek egy íz­ben a Papp J. SE labdarúgói. A legutóbbi mérkőzésüket 1982. február 27-én vívták Miskolcon az MTE-pályán, amikoris 0:0 volt az ered­mény. Ám sokkal szíveseb­ben emlékeznek a Szabó La­jos SE háza táján egy koráb­bi összecsapásra, amikoris a mezőtúri sporttelepen — á szurkolók szerint NB I-es színvonalú összecsapáson — a hazaiak nyertek 6:3-ra. — sindel — A Mezőtúri Honvéd bajnokságot nyert labdarúgócsapata. Álló sor, balról jobbra: F. Kiss Mihály pályaedző, Dzurják, Pályi, Csanálosi, Marosvölgyi, Szabó, Boda, Tabár, Nagy, Szir- ják, Witmann, Horváth. Ülő sor: Fehér, Raffael, Kernya, Gazdag, Dávid, Czanka, Durucs- kó, Szilágyi, Demjén, Polyvás, Knotz Eszkimók olimpiája

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom