Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-17 / 142. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. JÚNIUS 17. Társulati ülés a Szigligeti Színházban Tabló-gondolatok Sikeres évad után Évadzáró társulati ülést tartottak tegnap délelőtt a szolnoki Szigligeti Színház­ban. Az ülésen részt vett Fá­bián Péter, a megyei pártbi­zottság titkára és Sipos Ká­roly, a megyei tanács elnök- helyettese. Az 1982—83-as évadot Len­gyel Boldizsár a színház igazgatója értékelte. Megál­lapította, hogy a társulat egyenletes művészi színvona­lon, eredményesen dolgozott. A jó előadások sorában né­hány kiemelkedő is akadt, ez utóbbiak közé tartozik a Ványa bácsi, az Ármány és szerelem, a Vonó Ignác, il­letve a Szobaszínházban a Kazetta és a Meier. A mű­sortervet sikerült úgy meg­valósítani, hogy a szakmai követelményeknek megfelel­jenek az előadások, de a kö­zönség is elégedett legyen. Sikeres fogadtatásra találtak a zenés darabok is. A színház vezetője el­mondta, hogy bár keveseb­ben váltottak az évadban bérletet az előző évekhez viszonyítva, de a látogatott­ság növekedett. Minden ed­diginél több előadást tartot­tak, az iskolaszínház bemuta­tóival együtt több, mint 400 alkalommal szerepelt a tár­sulat. Ügy vélte, hogy az eredmények mögött a jól összekovácsolódott társulat, a fáradhatatlanul tevékeny­kedő műszakiak, a kialaku­lóban lévő állandó rendezői gárda megfeszített, folyama­tos munkája rejlik. A jövő feladatairól szólva elmondta, hogy továbbra is Mostanában sokat foglal­kozunk az aprófalvakkal, va­lamint a településhálózattal, -fejlesztéssel. Nincs ebben semmi rendhagyó, hiszen egyfajta hiánygazdálkodás van szellemi életünkben is. Amikor körmünkre égnek a dolgok, rázni kezdjük a lár­mafát. Falvaink sorsára vá­rosaink helyzete hívta fel a figyelmet. Kimerülőben van az energiatartalék, amely el­addig ellátta a városokat munkaerővel (olcsóval...), termék- és energiafeleslegé­vel. Most, hogy mindenben hiány jelentkezik, rájöttünk, hogy gazdálkodni kell, még mielőtt ezek a források ki­apadnának. Varga Dávid választott módszere igen egyeszerű. „Kiment” egy határmenti faluba, a peremre: Kőrös- nagyharsányba, hogy meg­vizsgálja azt. Szellemi mu­nícióként a magyar szociog­ráfia eddigi tapasztalatait és eredményeit vitte magával. Erdei Ferencen „nevelked­ve” — Kőrösnagyharsányban tapasztaltak egyáltalán nem lepték meg. Erdei koncepció­ját ismerve először azt vizs­gálja meg, — történelmi összefüggéseiben —, hogy Kő* rösnagyharsány melyik nagy-! városunk vonzáskörében vált hajdan virágzó faluvá. Ez Bihar hajdani székhelye, Nagyvárad volt. A piacozó, szekerező, kisárutermelő kál­vinista hajdúivadékok szí­vósságukkal, kemény szor­galmukkal, munkaszerete­tükkel lakták meg a Körös partját, tették virágzóvá fa­lujukat. Ma már nincs tanácsa, té- eszét összevonták a szomszéd faluéval (Biharugráéval). Előbb lassú, később fájdal­masan gyorsuló folyamat in­dult meg a településen. Varga Dávidnak sikerült az egyedi — egyszeriben is tet­ten érni valami egyetemest és törvényszerűt. Beszélge­tett a kőrösnagyharsányiak- kal. akik a maguk partiku­láris szemléletével, nem látva túl a fau határán, csak az itt és most konkrét pana­szait mondják. A sógorság, komaság, a rátermettség-el­hivatottság hiánya, illetve a kontraszelekcióban a demok­rácia és a közélet fogyató­keményen meg kell dolgozni az újabb sikerekért, majd megköszönte a munkát, kel­lemes pihenést kívánt. Paál István, a színház fő­rendezője hozzászólásában hangsúlyozta, hogy vélemé­nye szerint a társulat most ért el egy olyan művészi szintre, ahonnan igazán el lehet kezdeni a munkát. Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára gratu­lált a színház kollektívájá­nak az elmúlt évadban vég­zett sikeres munkához. Elé­gedetten állapította meg, hogy a társulat jó légkörben dolgozott, az elképzeléseket valóra váltotta. Hasonló, eredményekben gazdag, mun­kát kívánt a következő idő­szakra, a nyári szünet idejé­re pedig jó pihenést. kosságaiban látják a legfőbb bajt. Okkal és méltán, de a szerző rámutat, hogy ez a tünet is több ok eredője. Egy példát emel ki. s ez a téesz és a háztáji ellentéte. A közös gazdaság gyengén fizet, ezért a tagok mobilabb része a háztájiban keresi a boldogulásét. Emiatt a közös gazdaság amolyan Csáki szalmájává válik, s ez hosz- szú távon veszélybe sodor­ja a háztájit is, hiszen annak a nagyüzem az egyik biztosí­téka. így áll elő az a para­doxon, hogy miközben a té­esz szegény, maguk a tagok — látszólag gyarapodnak. Csak egy ideig, — s ezt hangsúlyozni kell —. mert miután a falu egésze egyre hátrányosabb helyzetbe csú­szik. munkaképes lakosság menekül onnan, tovább ront­va ezzel az esélyt a folya­mat megfordítására. Ez minden energiahiányos te­rületre, gazdaságra jellemző. Mi hozhatna változást? Az. ha a falu visszakaphatna valamit azokból az erőforrá­sokból, amit eddig elvontak tőle. Konkrétan: az út, a víz, a vezetés, a kereskedelem, a művelődés lehetőségeinek, a közélet fórumainak a megte­remtése, illetve lényeges megjavítása hozhatna fordu­latot. Erre azonban a falu — önerejéből képtelen. Apa- tikus, belefáradt, feladta a harcot. A nagy kérdés most az, hogy feladható-e a falu mint közösség, mint terme­lési egység? Minthogy a falu elöregedőben van a lakók jelentős hányada ott sem tudja hagyni (még ha akarná se). Így aztán a falu vegetál — jövőkép, jövőtudat nélkül. Ez pedig méltánytalan hely­zet, sérti az alapvető állam polgári jogokat, ugyanakkor — hosszú és rövid távon is — ésszerűtlen! Mindenkép­pen be kell tehát avatkozni, még áldozatok árán is. Varga Dávid diagnózisa pontos és józan. Az övéhez hasonló dolgozatoknak hála talán a kőrösnagyharsányok- ból nem lesz Syűrüfű. (Magvető Könyvkiadó Gyor­suló idő sorozat) — Horpácsi — Az ülésen ismertté vált, hogy kik távoznak a színház­tól, illetve szeptembertől kik lesznek új tagjai a szolnoki társulatnak. A távozók kö­zül Ántal Anetta a Népszín- házhoz, Bán János a buda­pesti Katona József Színház­hoz, Leisen Antal pedig a Gyermekszínházhoz szerző­dött. A következő évadtól Szolnokon játszik Árva Lász­ló (veszprémi Petőfi Szín­háztól), Holl István és Peté­nyi Ilona (nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond Színháztól), Leviczki Klára (győri Kisfa­ludy Színháztól), valamint Téli Márta végzős főiskolai hallgató. A dramaturgiát Ba­lassa Péter és Mocsányi Gé­za erősíti. — f. s — Semmelweis­Michaelis kongresszus Semmelweis—Michaelis ju­bileumi kongresszus kezdő­dött tegnap a Duna Inter­continental Szállóban. A Magyar Nőgyógyász Társa­ság és az Északnyugatnémet Nőorvos Társaság közös ren­dezvényén a hazaiak mellett a világ számos országából érkezett mintegy 400 nőgyó­gyász tudományos tanácsko­záson emlékezik Semmelweis Ignácra, a gyermekágyi láz kóroktanának megalapítójá­ra és Gustav Adolf Michaelis szülészprofesszorra, a kiéli női klinika egykori vezetőjé­re. Semmel v/eis tanításainak követőjére. Az alkalom: Semmelweis Ignác tanításai magyar nyelvű kiadásának 125 évfordulója. A megnyitó ülésen dr. Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter köszöntötte a kongresszus résztvevőit. Walter Kuhn, az Északnyu­gatnémet Nőorvos Társaság elnöke, Kurt Semm profesz- szor a Kiéli Női Klinika igazgatója, a Nemzetközi Fertilitási Társaság főtitkára, — aki néhány évvel ezelőtt Budapesten, nemzetközi and- rológus szimpózion alkalmá­val javasolta ennek a kong­resszusnak a megrendezéséi, valamint intézménye és a Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetem Női Klinikájá­nak együttműködését — el­mondták: Michaelis elsőként értette meg Semmelweis ta­nításának jelentőségét, a medencetan propagálásával is beírta nevét a szülészet történetébe, és méltatták a két orvos munkásságát. A két' napig tartó kong­resszuson főleg Semmelweis tanításai szellemében foly­tatott szülészeti profilaxis­ról, aszepszisről és antiszep- szisről tartanak előadásokat. A nagyar szakorvosok főleg a kolposzkópos vizsgálatok és a koraszülések megelőzé­sének eredményeiről, tapasz­talatairól számolnak be. Külön szekcióban mutat­ják be a legkorszerűbb mű­téti technikai eljárások, va­lamint a szülészeti műtétek, az I. Női Klinika történetét szemléltető filmeket. Magyar— kubai tv-koprodukciók Júliusban, Hemingway ha­lálának évfordulóján vetíti a televízió „A kubaiak mind a barátaim” című, magyar— kubai koprodukcióban ké­szült dokumentumfjlmet. A világhírű író életének egy korszakát megelevenítő al­kotásban azok az emberek szólalnak meg, akikkel He­mingway kubai tartózkodá­sakor találkozott: hajójának kapitánya, kedvenc éttermé­nek pincére és halásztársai idézik fel az író alakját. A filmet a napokban nagy sikerrel mutatták be Havan­nában a Kubai Televízió, valamint a Magyar Népköz- társaság havannai nagykö­vetségének vezetői jelenlété­ben. Ugyancsak levetítették előttük a Varadero ’82 fesz­tiválon forgatott zenés szó­rakoztató programot, amely­ben a magyar tévések az évente megrendezett négy­napos zenei rendezvény leg­sikeresebb előadásait örökí­tették meg. Mindkét produkciót Cse.i- terics Ágnes rendezte. Egervári esték ősbemutatóval Magyarországi ősbemuta­tóval, Fabio Storelli „A szent strici” című komédiá­jának premierjével kezdődik hétfőn az Egervári esték ’83 rendezvénysorozatának szín­házi programja. Az igazi nyári szórakozást ígérő da­rabot a zalaegerszegi állan­dó színház társulata adja elő a zalai megyeszékhelytől tíz kilométerre fekvő Egervár ódon várkastélyának udva­rán levő színpadon. Rende­ző: Merő Béla. A főbb sze­repekben Nemcsák Károlyt, Deák Évát, Gyürki Istvánt és Egervári Klárát láthatja a közönség. Az előadás kez­dési időpontja: 20 óra 30 perc. Az egervári esték másik színházi produkcióját, Tóth Ede ,.A falu rossza” című népszínművét július 8-án, szintén este fél 9-kor mutat­ják be. Átjátszó Marcaliban A Petőfi rádió vételi vi­szonyainak javítására új erősítő állomás építését kezdte meg a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat Marcaliban. A munkával 1985. év végére készülnek el. Az állomás üzembe helyezé­sével a Dél-Balaton térségé ben is Sízámottevően javul­nak a vételi lehetőségek. Az idei tablókat fürkészve kétféle törekvés, — ha sza­bad így mondani — irányzat érzékelhető. Az egyik a mo­dern, amelyik szakítva a ré­gi ábrázolási módokkal igyekszik valami újat, meg­hökkentőt nyújtani ismerős­nek, ismeretlennek, a másik a hagyományokat követő. Nem vitás, az előbbi törek­vésben a fővárosi iskolák állnak az élen. Az egyik elektromossággal, árammal foglalkozó szakközépiskola végzősei például az osztály mindahány tagját — taná­rostul, igazgatóstul, hivatal- segédestül együtt —, felül­tették a tablót keresztül-ka- sul átszelő magasfeszültségű vezetékre:. Még szerencse, hogy a kapcsolókar — mert az is van a képen — csuk­va maradt. Divatos a mindenkit ked­venc időtöltésével ábrázoló rajztabló. Itt a legmeg’nök- kentőbbet az egyik kisváros­ban láttam: a huszonnégy nebulóból tízen napoztak, he­vertek. Az viszont talány, hogyan lehetett így eljutni az érettségiig? Ami a megyénket illeti, házunk táján — kevés kivé­tellel — a hagyományos tab­ló a divat. Kisminkelve, ki­glancolva a leányzók, meg a fiúk, arcukon olykor olyan átszellemült tekintettel, mint akik kettőig sem tudnak szá­molni. Igaz, ez majd az érett­ségin kiderül. Divat még a kitekert nyak, ami rossz elő­jeleket is idézhet a szigorú érettségi elnökök hallatán Észrevehető egy olyan törek­vés, mintha az ábrázoltak Testvérlapunk, a Nógrád idén ünnepli napilappá válá­sának huszadik évfordulóját. Ebből az alkalomból június 18-án fesztivált rendez Sal­gótarjánban Nógrád nyár ’83 címmel. Az egész napos program keretében délelőtt a felújított SKSE stadionban három órás show-műsorra kerül sor. Többek között Za- latnay Sarolta, Németh Ma­rika, Marik Péter, Oszvald Marika, Kovács Zsuzsa, Straub Dezső. Kovács Apol­lónia, Maros Gábor, Bojtor Imre, Urbán Kati, Mikes György, Somogyi Pál, Kibé- di Ervin, Berényi Ottó, Ba­lázs Péter, Szombathy Gyu­la lép a pódiumra. A zené­ről az Express együttes, ifjabb Sánta Ferenc népize­nekara, Gyarmati István kis­együttese gondoskodik. A műsor után az STC lab­darúgócsapata osztrák ellen­féllel vív barátságos mérkő­zést Lesz a stadionban hő­valamilyen ünnepélyes szo­borleplezést bámulnának. Azért a jóra is akad pél­da. A Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépis­kola tablói szinte kivétel nélkül ügyesen, találóan megkomponált kis remekek. Ötletes a képi elrendezés, a keretmegoldás, jó nézni eze­ket az ismeretlen kedves fiú­kat, lányokat. Illetve jó lenne nézni őket .Mert hovatovább megyei divat lesz. 'hogy a tablókat rendkívül eredeti módon a földdel, a padlóval egy szint­be helyezik el a kirakatok­ban, vitrinekben. Így aztán aki a legalsó sorokat is néz­ni szeretné, ráadásul súlyos­bító tényként a levegőt is 180 centinél magasabbról szedi, illdomos. ha lószőr- pokrócot is hoz hazulról. Ha ez a takaróféle nincs a háznál, akkor görnyedni, guggolni, inkvizitori pózok­ban összekushadni szükséges a szemrevételezés érdekében. Világért sem akarom állíta­ni. hogy ez az „alagsori” el­helyezés célzás az ábrázol­tak tudásszintjére inkább azt gyanítom, nincs elég székfé­le a környéken. Nem csoda, hiszen az üzemekben, gyá­rakban egv-egy üres székre több jelölt is adódik. Vi­szont a munkapadok mel­lett még sok hely akad. Még azoknak a tablón lévő, érettségiző fiúknak, lányok­nak is. akik a sikeres vizs­gák után nem így képzelték el az életüket. légballon bemutató, a salgó­tarjáni lakótelepek tömeg­sport egyesületeinek vetélke­dője, bemutatkoznak model­lezők, csehszlovák gumiasz­tal-akrobaták. A stadion mel­letti lőtéren keresik a mes­terlövészeket. „Most az egy­szer jogosítvány nélkül” mindenki kipróbálhatja a gépkocsivezetést, oktatói fel­ügyelettel. Délután a városközpontban folytatódik a rendezvényso­rozat. Szabadtéri színpadon a legkiválóbb nógrádi ama­tőr együttesek, szólisták szó­rakoztatják az érdeklődőket, lesz határőrkutya bemutató, alkalmi posta, politikai ka­szinó, kedvezményes vásárok, elhozzák magukkal portéká­ikat a népművészek az ország minden tájáról. A napot este utcabál zárja. A rendezvénysorozatra be­lépők az ország valamennyi IBUSZ irodájában igényelhe­tők. A vezsenyi postás. Csikós Zoltánná (balról) egy éve kezdte a kézbesítést a községben. Közel 50« ember tartozik körzetéhez, akiknek minden nap visz küldeményt, értesí­tést, újságot. A társulat tagjai az értekezleten Pontos és józan diagnózis Varga Dávid: Az ország peremén D. Szabó Miklós Fesztivál Salgótarjánban Nógrád nyár ’83

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom