Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-19 / 117. szám

1983. MÁJUS 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megnyílt a tavaszi BNV (Folytatás az 1. oldalról.) csoport helyett 13-ban szer­veztek meg a kiáílllításokat. Az egyes magyar árucsoport­bemutatók arányait a ko­rábbinál céltudatosabban ál­lapították meg; a hazai vál­lalatok jelentőségük, érde­mük és a kiszámítható ér­deklődés mérlegelése alapján jutottak kiállítási lehetőség­hez. A miniszter végül vala­mennyi kiállítónak sikereket és eredményes munkát kí­vánt. Veress Péter beszéde után a vendégek körsétát tettek. A vegyipar és a bányászat termékeit felvonultató B pa­vilonban a Péti Nitrogénmű­vek standján bemutatták a Nitromix műtrágyát, amelyet a kiskerttulajdonosoknak szánnak. A vendégek ezután az energiatakarékossággal ki­emelten foglalkozó építőipari kiállítást látogattak meg, ahol a Csőszer Vállalat ház­gyári lakásokhoz kifejlesztett fűtőrendszerét tanulmányoz­ták. A D pavilonban az Elekt­romos Készülékek és Anya­gok Gyára standján a koráb­biakénál 18 százalékkal ke­vesebb villamos áramot fo­gyasztó új energiatakarékos fénycsöveket mutattak be a körséta résztvevőinek. A Villamosberendezés és Elekt­ronikai Vállalat kiállításán közúti sebességjelző berende­zést is bemutatnak. A BNV külföldi kiállítói közül az NSZK kiállításán arról tájékoztatták a vendé­geket, hogy a nyugatnémet üzletemberek továbbra is igen fontosnak tartják az ál­landó megjelenést a magyar piacon. A BNV-re 123 vál­lalat hozta el termékeit és mintegy 200 képviselőjük vesz részt a vásáron. A vendégeket a szovjet ki­állítási központban arról tá­jékoztatták, hogy az idén a szovjet szerszámgépgyártás legújabb eredményeinek be­mutatására összpontosítot­tak. A szerszámgépek mellett a vendégek érdeklődését a magyar számítástechnikai egységekkel felszerelt beren­A tavaszi seregszemlén megyénket is számos válla­lat, üzem, illetve ipari szö­vetkezet képviselte. A szolno­ki kiállítókat meglátogatta Majoros Károly a Szolnok megyei Pártbizottság első titkára, és Mohácsi Ottó a Szolnok» megyei' Pártbizott­ság titkára. Hosszú évek óta állandó résztvevőnek számít a Ti- szamenti Vegyiművek. Ez alkalommal is a már ismert versenyképes termékeit mu­tatta be; kénsavat, oleumo- kat, műtrágyákat, mosószer­alapanyagokat és szervetlen pigmenteket azaz festék­anyagokat. Ezek a termékek Japántól Szíriáig, Thaiföld­től az USA-ig eljutnak. Napkollektor! A vásár slá­gere ez a Szolárfor—5 típu­sú berendezés, amelyet a ti­szaföldvári Építő-, Vasipari és Szolgáltató Szövetkezet kísérletezett ki, hazai anya­gokat felhasználva. A jó ha­tásfokú és jelentékeny ener­giát megtakarító kollektor nyaralók*, lakóépületek és növényházak fűtését, meleg- vízellátását biztosítja. Ked­dezések is felkeltették. A körséta résztvevői a magyar járműipar szabadtéri kiállí- tíásián az Ikarus buszok 400-as családjának legújabb változatával ismerkedtek. A BNV harmadik legna­gyobb kiállítója Lengyelor­szág. A lengyel vállalatok a nagy teljesítményű építő­gépek mellett egyebek között elektronikus mérőműszerei­ket népszerűsítik. vezőtlen napsütés esetén az automatika más üzemmód­ra kapcsol. Az importki­váltó Szolárfor—5-öt Okisz- plakettel jutalmazták. A tiszaföldvári szövetkezet más kiállított termékei is figyelemre méltóak. Víz- szerűen folyékony, világos- barna anyagot mutattak be, amely épületek utólagos víz- szigetelésére szolgál. Az ál­taluk kikísérletezett változa­tos alakú, méretű, esztéti­kus kivitelű műmárvány dísztárgyak polcok, lépcsők, bútorok és burkolatok ké­szítésére használható fel. Tűzgátló ajtóik és melegvi­zes hőszigetelt kazánjaik is felkeltették a látogatók ér­deklődését. A Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság a Kisköre —7000 típusú földműfenntar­tó és rakodó gép továbbfej­lesztett változatát állította ki. Az univerzális munkaesz­köz sokféle mezőgazdasá­gi feladat megoldására' al­kalmas. Az OVH harmadik díját nyerte el. A vásár további esemé­nyeiről folyamatosan beszá­molunk olvasóinknak. A Szolnok megyei kiállítók újdonságaiból Kiváló gazdasági társulás Ünnepség a Baromfikeltető és Termelő Közős Vállalatnál Az 1982. évi eredményes tevékenysége alapján el­nyert Kiváló gazdasági tár­sulás cím átadását ünnepel­te tegnap Szolnokon a Ba­romfikeltető és Termelő Kö­zös Vállalat kollektívája. Az ünnepségen részt vett és fel­szólalt Bereczki Lajos, a me­gyei tanács általános elnök- helyettese, és jelen volt Ká- tai Mária, a Medosz megyei titkára is. A tavalyi tevékenységről tájékoztatást adó Bátyai Já- nosné igazgatónő elmondta, hogy az öt telepén kétszáz- hairmincnégy dolgozót fog­lalkoztató közös vállalat, a baromfiértékesítésben be­következett közismert ne­hézségek ellenére, 1982-ben is biztonságosan, jó színvo­nalon elégítette ki a barom­finevelő mezőgazdasági nagy­üzemek és a kistermelők na­poscsibe- naposliba- és na- poskacsa-igényeit. A tenyész­tői munkát 140 ezer húshib­rid szülőpár kihelyezésével segítették. Az adott helyzet­hez rugalmasan alkalmaz­kodva ipari bérmunkával, bérfiuvarozással és a mel­léktermékek — például a terméketlen tojások — fel­dolgozásával növelték az ár­bevételt, ellensúlyozták a termelési kieséseket. Üzemi termelését 33 százalékkal nö­velte a vállalat. A hatékony­ság javulását bizonyítja, hogy 15 százalékkal nőtt ta­valy az egy foglalkoztatottra jutó termelés, az eszközha­tékonyság pedig 25 száza­lékkal. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter vala­mint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnöksé­gének megbízásából Berecz­ki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese ad­ta át a Kiváló gazdasági tár­sulás cím elnyeréséről szóló oklevelet, valamint a tava­lyi eredmények elérésében élenjárt dolgozók közül ket­tőnek a MÉM, egynek pedig a TOT kitüntetését. Afrikai szakszervezeti küldöttség a megyében Afrikai szakszervezetek vezető tisztségviselői — akik Budapesten, a SZOT köz­ponti iskoláján tanulnak — látogattak tegnap a megyé­be. A küldöttséget Árvái Ist­ván, az SZMT vezető titká­ra tájékoztatta a megye szakszervezeti tevékenységé­ről. Szolnokról a délutáni órákban Martfűre utaztak a vendégek, ahol a Tisza Ci­pőgyár gazdasági és szak- szervezeti munkáját tanul­mányozták, este tértek vissza a fővárosba. Háromszázezer nyári ruha Befejezte a nyári ruhák gyártását a Soproni Ruha­gyár, s a hónap végéig el is juttatja megrendelőinek az idei nyárra szánt modelle­ket. A vállalatnál a tél ele­jén kezdődött a nyári sze­zon, decembertől varrták a nyári kollekciót, s öt hónap leforgása alatt háromszáz- ezret készítettek a legújabb fazonokból. Egyből kettő Tiszazugban Utazás panorámás busszal-Bor gombnyomásra-Kéthavonta egy pohárka Nagy Istvánná tizenhét évesen kezdte itt a munkát ma nyug­díjasként jár be A tiszazugi szőlősgazdák 1940-ben szövetkezetbe tö­mörültek, megalakították a Magyar Szőlősgazdák Or­szágos Borértékesítő Szövet­kezetét, felépítették Tisza- kürtön a pincészetet és a gyümölcsfeldolgozót. ame­lyek a minimális árakat biz­tosítva átvették az eladásra szánt készleteket. A hajda­ni szövetkezet épületeire alapozva, a felszabadulás után újra megindult a ter­melés — igaz, most már kü- lön-külön — a gyümölcsfel­dolgozóknál és a borászok­nál. — Vannak dolgozóink, akik még emlékeznek arra az időre — mondja Hlatky Béla a Kecskeméti Konzerv­gyárhoz tartozó tiszakürti telep vezetője. — Például Nagy Istvánné, aki már nyugdíjas, de még bejár dol­gozni. — Amikör ’43-ban először jöttem, még „pulpokat” ké­szítettünk — emlékezik Nagyné. — Almavelőt gyár­tottunk, barackot feleztünk. Tizenhét évesen kerültem az üzembe, és akkor is csak idénymunkára vettek fel. Na­gyon keveset kerestünk. A háború után rer.dbehoztuk a telepet, mert ha nem is bombázták le, azért sok min­den összetört, különösen a pincében, ahol szétfolyt az összes bor. Akkor még együtt volt a két üzemrész. Aztá.n dolgoztunk, de még mindig csak szezonokban. 1967-től lett aztán állandó munka, a kecskemétieknek segítettünk mikor mit kellett. Műszaki raktárosként mentem nyug­díjba, de szezonban most is bejövök, hiszen ide tarto­zom. A gyümölcsfeldolgozás egyre kevesebb, mostanában inkább üvegzáró gyűrűket, és tetőt készítenek az ide te­lepített gépsorokon. Ha sok a gyümölcs, panorámás busz viszi az asszonyokat Kecs­kemétre, ahol besegítenek — a borsótisztítástól a paradi­csomfeldolgozásig — a sze­zon szabta munkákba. „So­kat jelent a falunak ez a kisüzem!” — hangoztatja a telepvezető. Az itt dolgozók többsége erősen kötődik a földhöz, jószághoz; a mű­szakbeosztás is úgy készül, hogy a férj, vagy a feleség el tudja látni az állatokat. A munka viszont akár „városi” is lehetne, hiszen gyorsan forgó gépek izajában töltik napjaik egy részét az asszo­nyok. szakmai tudást igény­lő szereléssel foglalkoznak a tmk-ban a férfiak. — Van jövője a telepnek — mondja Hlatky Béla — még ha nem is dőlt el, mi­lyen irányú lesz a fejlődés. Az egyik lehetőség, hogy to­vábbra is előkészítő te­lep maradunk. legfeljebb nem a már kevésbé igényelt zárógyűrűket és — fedele­ket gyártjuk, hanem fémdo­bozt készítünk, vagy üveget mosunk. A másik irány a tmk „ütőképes” csapatának fejlesztése. Már most is az a gyakorlat, hogy a kecske­méti gyárból ide hoznak kis­gépeket javítani, és mi ol­csóbban, de legalább olyan Színvonalon megcsináljuk, mint egy külső szövetkezet. Szóval létrejöhet itt egy „ki­helyezett” tmk. A „szomszéd vár” is szé­pen épült a szétválás-évtize­dei óta. A hajdani 8 •' ezer hektós pincéből kialakult a Délalföldi Pincegazdaság ti­szakürti pincészete, amely­nek befogadó képessége ma 46 ezer hektó bor. — Mi csak kézzel palac­kozunk — magyarázza Kó- már János üzemvezető, aki már negyedszázada a pincé­szetben dolgozik — kétlite­res kulacsokba töltjük az olaszrizlinget. A kékfran­kost, a kabernetet, az irsal Olivért, meg a többit Szőreg- re visszük, a palackozóba. Régebben főleg kövidinka, meg kadarka volt sok, most már betörnek a minőségi fajták is, ahogy a szövetke­zetek új szőlőket telepítenek. A régi pincében állnak a jól megtermett fahordók, az új részben beton helyette­síti a fát. Bagaméri Sán­dor harminc évet töltött munkával a pincékben. — Még négy esztendőm van a nyugdíjig — számolja ki kedvünkért. — A vízügy­nél kezdtem, aztán hívtak ide, és itt ragadtam. Szóval ez a második munkahelyem. Aki ennyi időt tölt egy pin­cében, bizony mind reumás kézzel-lábbal megy nyugdíj­ba. Itt télen-nyáron 10—12 fok van. Ha kinn nagy a meleg elkezdenek a falak izzadná, nyirkos a levegő. Másként jó ez a munka, megszerettem a borkezelést — ha magam nem is iszom, legfeljebb kéthavonta egy pohárral. Sokat változott a pincében a munka. Mikor ide kerültem, karbidlámpá­val, meg gyertyával világítottunk, kéz­zel rángat­tuk a szivattyút, most meg beáll a tartálykocsi, az­tán csak a gom­bot kell meg­nyomni, mar megy is a bor. Hogy a pincé­szetnek van-e jö­vője, nem is kér­dem. Míg a me­leg napfény, meg a homok évente úi fürtöket nevel, míg a terített asztal örömeihez hozzátartozik a gyümölcs és a bor, itt a Tisza­zugban biztos ta­lálnak maguknak munkát a hajdani szőlősgazdák utó­dai. F. E. Fotó; Tarpai „Karbidlámpával meg gyertyával vilá­gítottunk” — mondja Bagaméri Sándor Öntöznek a kánikulában talajnedvesség-mérés A Vörös Csillag Ruhaipari Szövetkezet kunszentmártoni részlegében bérmunkában tőkés exportra férfi divatnadrágokat gyártanak. Az éves tervük 180 ezer nadrág Az évszázad legmelegebb májusa, a 30—32 fokos ká­nikula, a száraz levegő több helyen alaposan próbára te­szi a mezőgazdaságot. A té­li és tavaszi csapadéksze­génység után a május is szűkén osztja áldásait. A Mezővíz, Tiszaföldvári Me. zőgazdasági Vízgazdálkodási és Meliorációs Társaság,- amely az ország 28 öntöző­gazdaságát egyesíti, új szol­gáltatással sietett az üzemek segítségére: hazánkban elő­ször Szolnok megyében, izo­tópos talajnedvesség-méré­seket végez. A Központi Fi­zikai Kutató Intézet által készített, az innovációs alap­tól bérelt új szabadalommal a talajban egy méter húsz centi mélységig tíz centi­méterenkénti rétegekben nagy pontossággal kimutat­ják a talaj vízkészletét, meg­határozzák a vízpótlás mér­tékét. A kedden és szerdán vég­zett izotópos vizsgálat sze­rint például a besenyszögi Lenin Tsz lucernatábláin negyven, a jászkiséri Lenin Tsz legelőin negyvenöt, a nagyrévi Tiszazug Tsz bor­sótábláján negyvennégy milliméter a csapadékhiány. Ennél lényegesen rosszabb a helyzet a kunszentmártoni Körösmenti Tsz-ben, ahol 120 centis mélységben 110— 120 milliméter, a felső ötven centis rétegben pedig 30—50 milliméter vízhiányt re­gisztrált a műszer. A pon­tos tudományos jelzések alapján egyre több gazda­ságban kapcsolják be az öntözőberendezéseket, növe­lik a mesterséges csapadék­pótlásban részesülő táblá­kat. A társaság 18 ezer hek­tár vízjogilag engedélyezett területéből eddig 1600 hektár búza, több ezer hektár lege­lő, lucerna, zöldségféle, ku­korica, cukorrépa, burgonya kapott mesterséges csapadé­kot. A Mezővíz társaság tagszö­vetkezeteinek öntözési prog­ramterve szerint a nyári aszályos időszakban 15—16 ezer hektárnyi növényi kul­túránál ellensúlyozzák a csapadékhiányt. Legnagyobb arányban a Tisza II. vízlép­cső öntözőrendszeréhez tar­tozó Szolnok, Csongrád és Békés megyében levő gaz­daságok élnek a vízhaszno­sítás lehetőségével. A szol­gáltató Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság a jászsági és a nagykunsági főcsator­nát, a, hozzájuk csatlakozó öntözőfürtöket feltöltötte vízzel, most a mezőgazdasági üzemeken a sor, hogy minél nagyobb mértékben haszno­sítsák. A vízügyi igazgató­sághoz tartozó térségben ed­dig 36 ezer hektárra jelen­tettek be vízigényt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom