Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-19 / 117. szám
1983. MÁJUS 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megnyílt a tavaszi BNV (Folytatás az 1. oldalról.) csoport helyett 13-ban szerveztek meg a kiáílllításokat. Az egyes magyar árucsoportbemutatók arányait a korábbinál céltudatosabban állapították meg; a hazai vállalatok jelentőségük, érdemük és a kiszámítható érdeklődés mérlegelése alapján jutottak kiállítási lehetőséghez. A miniszter végül valamennyi kiállítónak sikereket és eredményes munkát kívánt. Veress Péter beszéde után a vendégek körsétát tettek. A vegyipar és a bányászat termékeit felvonultató B pavilonban a Péti Nitrogénművek standján bemutatták a Nitromix műtrágyát, amelyet a kiskerttulajdonosoknak szánnak. A vendégek ezután az energiatakarékossággal kiemelten foglalkozó építőipari kiállítást látogattak meg, ahol a Csőszer Vállalat házgyári lakásokhoz kifejlesztett fűtőrendszerét tanulmányozták. A D pavilonban az Elektromos Készülékek és Anyagok Gyára standján a korábbiakénál 18 százalékkal kevesebb villamos áramot fogyasztó új energiatakarékos fénycsöveket mutattak be a körséta résztvevőinek. A Villamosberendezés és Elektronikai Vállalat kiállításán közúti sebességjelző berendezést is bemutatnak. A BNV külföldi kiállítói közül az NSZK kiállításán arról tájékoztatták a vendégeket, hogy a nyugatnémet üzletemberek továbbra is igen fontosnak tartják az állandó megjelenést a magyar piacon. A BNV-re 123 vállalat hozta el termékeit és mintegy 200 képviselőjük vesz részt a vásáron. A vendégeket a szovjet kiállítási központban arról tájékoztatták, hogy az idén a szovjet szerszámgépgyártás legújabb eredményeinek bemutatására összpontosítottak. A szerszámgépek mellett a vendégek érdeklődését a magyar számítástechnikai egységekkel felszerelt berenA tavaszi seregszemlén megyénket is számos vállalat, üzem, illetve ipari szövetkezet képviselte. A szolnoki kiállítókat meglátogatta Majoros Károly a Szolnok megyei Pártbizottság első titkára, és Mohácsi Ottó a Szolnok» megyei' Pártbizottság titkára. Hosszú évek óta állandó résztvevőnek számít a Ti- szamenti Vegyiművek. Ez alkalommal is a már ismert versenyképes termékeit mutatta be; kénsavat, oleumo- kat, műtrágyákat, mosószeralapanyagokat és szervetlen pigmenteket azaz festékanyagokat. Ezek a termékek Japántól Szíriáig, Thaiföldtől az USA-ig eljutnak. Napkollektor! A vásár slágere ez a Szolárfor—5 típusú berendezés, amelyet a tiszaföldvári Építő-, Vasipari és Szolgáltató Szövetkezet kísérletezett ki, hazai anyagokat felhasználva. A jó hatásfokú és jelentékeny energiát megtakarító kollektor nyaralók*, lakóépületek és növényházak fűtését, meleg- vízellátását biztosítja. Keddezések is felkeltették. A körséta résztvevői a magyar járműipar szabadtéri kiállí- tíásián az Ikarus buszok 400-as családjának legújabb változatával ismerkedtek. A BNV harmadik legnagyobb kiállítója Lengyelország. A lengyel vállalatok a nagy teljesítményű építőgépek mellett egyebek között elektronikus mérőműszereiket népszerűsítik. vezőtlen napsütés esetén az automatika más üzemmódra kapcsol. Az importkiváltó Szolárfor—5-öt Okisz- plakettel jutalmazták. A tiszaföldvári szövetkezet más kiállított termékei is figyelemre méltóak. Víz- szerűen folyékony, világos- barna anyagot mutattak be, amely épületek utólagos víz- szigetelésére szolgál. Az általuk kikísérletezett változatos alakú, méretű, esztétikus kivitelű műmárvány dísztárgyak polcok, lépcsők, bútorok és burkolatok készítésére használható fel. Tűzgátló ajtóik és melegvizes hőszigetelt kazánjaik is felkeltették a látogatók érdeklődését. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság a Kisköre —7000 típusú földműfenntartó és rakodó gép továbbfejlesztett változatát állította ki. Az univerzális munkaeszköz sokféle mezőgazdasági feladat megoldására' alkalmas. Az OVH harmadik díját nyerte el. A vásár további eseményeiről folyamatosan beszámolunk olvasóinknak. A Szolnok megyei kiállítók újdonságaiból Kiváló gazdasági társulás Ünnepség a Baromfikeltető és Termelő Közős Vállalatnál Az 1982. évi eredményes tevékenysége alapján elnyert Kiváló gazdasági társulás cím átadását ünnepelte tegnap Szolnokon a Baromfikeltető és Termelő Közös Vállalat kollektívája. Az ünnepségen részt vett és felszólalt Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnök- helyettese, és jelen volt Ká- tai Mária, a Medosz megyei titkára is. A tavalyi tevékenységről tájékoztatást adó Bátyai Já- nosné igazgatónő elmondta, hogy az öt telepén kétszáz- hairmincnégy dolgozót foglalkoztató közös vállalat, a baromfiértékesítésben bekövetkezett közismert nehézségek ellenére, 1982-ben is biztonságosan, jó színvonalon elégítette ki a baromfinevelő mezőgazdasági nagyüzemek és a kistermelők naposcsibe- naposliba- és na- poskacsa-igényeit. A tenyésztői munkát 140 ezer húshibrid szülőpár kihelyezésével segítették. Az adott helyzethez rugalmasan alkalmazkodva ipari bérmunkával, bérfiuvarozással és a melléktermékek — például a terméketlen tojások — feldolgozásával növelték az árbevételt, ellensúlyozták a termelési kieséseket. Üzemi termelését 33 százalékkal növelte a vállalat. A hatékonyság javulását bizonyítja, hogy 15 százalékkal nőtt tavaly az egy foglalkoztatottra jutó termelés, az eszközhatékonyság pedig 25 százalékkal. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökségének megbízásából Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese adta át a Kiváló gazdasági társulás cím elnyeréséről szóló oklevelet, valamint a tavalyi eredmények elérésében élenjárt dolgozók közül kettőnek a MÉM, egynek pedig a TOT kitüntetését. Afrikai szakszervezeti küldöttség a megyében Afrikai szakszervezetek vezető tisztségviselői — akik Budapesten, a SZOT központi iskoláján tanulnak — látogattak tegnap a megyébe. A küldöttséget Árvái István, az SZMT vezető titkára tájékoztatta a megye szakszervezeti tevékenységéről. Szolnokról a délutáni órákban Martfűre utaztak a vendégek, ahol a Tisza Cipőgyár gazdasági és szak- szervezeti munkáját tanulmányozták, este tértek vissza a fővárosba. Háromszázezer nyári ruha Befejezte a nyári ruhák gyártását a Soproni Ruhagyár, s a hónap végéig el is juttatja megrendelőinek az idei nyárra szánt modelleket. A vállalatnál a tél elején kezdődött a nyári szezon, decembertől varrták a nyári kollekciót, s öt hónap leforgása alatt háromszáz- ezret készítettek a legújabb fazonokból. Egyből kettő Tiszazugban Utazás panorámás busszal-Bor gombnyomásra-Kéthavonta egy pohárka Nagy Istvánná tizenhét évesen kezdte itt a munkát ma nyugdíjasként jár be A tiszazugi szőlősgazdák 1940-ben szövetkezetbe tömörültek, megalakították a Magyar Szőlősgazdák Országos Borértékesítő Szövetkezetét, felépítették Tisza- kürtön a pincészetet és a gyümölcsfeldolgozót. amelyek a minimális árakat biztosítva átvették az eladásra szánt készleteket. A hajdani szövetkezet épületeire alapozva, a felszabadulás után újra megindult a termelés — igaz, most már kü- lön-külön — a gyümölcsfeldolgozóknál és a borászoknál. — Vannak dolgozóink, akik még emlékeznek arra az időre — mondja Hlatky Béla a Kecskeméti Konzervgyárhoz tartozó tiszakürti telep vezetője. — Például Nagy Istvánné, aki már nyugdíjas, de még bejár dolgozni. — Amikör ’43-ban először jöttem, még „pulpokat” készítettünk — emlékezik Nagyné. — Almavelőt gyártottunk, barackot feleztünk. Tizenhét évesen kerültem az üzembe, és akkor is csak idénymunkára vettek fel. Nagyon keveset kerestünk. A háború után rer.dbehoztuk a telepet, mert ha nem is bombázták le, azért sok minden összetört, különösen a pincében, ahol szétfolyt az összes bor. Akkor még együtt volt a két üzemrész. Aztá.n dolgoztunk, de még mindig csak szezonokban. 1967-től lett aztán állandó munka, a kecskemétieknek segítettünk mikor mit kellett. Műszaki raktárosként mentem nyugdíjba, de szezonban most is bejövök, hiszen ide tartozom. A gyümölcsfeldolgozás egyre kevesebb, mostanában inkább üvegzáró gyűrűket, és tetőt készítenek az ide telepített gépsorokon. Ha sok a gyümölcs, panorámás busz viszi az asszonyokat Kecskemétre, ahol besegítenek — a borsótisztítástól a paradicsomfeldolgozásig — a szezon szabta munkákba. „Sokat jelent a falunak ez a kisüzem!” — hangoztatja a telepvezető. Az itt dolgozók többsége erősen kötődik a földhöz, jószághoz; a műszakbeosztás is úgy készül, hogy a férj, vagy a feleség el tudja látni az állatokat. A munka viszont akár „városi” is lehetne, hiszen gyorsan forgó gépek izajában töltik napjaik egy részét az asszonyok. szakmai tudást igénylő szereléssel foglalkoznak a tmk-ban a férfiak. — Van jövője a telepnek — mondja Hlatky Béla — még ha nem is dőlt el, milyen irányú lesz a fejlődés. Az egyik lehetőség, hogy továbbra is előkészítő telep maradunk. legfeljebb nem a már kevésbé igényelt zárógyűrűket és — fedeleket gyártjuk, hanem fémdobozt készítünk, vagy üveget mosunk. A másik irány a tmk „ütőképes” csapatának fejlesztése. Már most is az a gyakorlat, hogy a kecskeméti gyárból ide hoznak kisgépeket javítani, és mi olcsóbban, de legalább olyan Színvonalon megcsináljuk, mint egy külső szövetkezet. Szóval létrejöhet itt egy „kihelyezett” tmk. A „szomszéd vár” is szépen épült a szétválás-évtizedei óta. A hajdani 8 •' ezer hektós pincéből kialakult a Délalföldi Pincegazdaság tiszakürti pincészete, amelynek befogadó képessége ma 46 ezer hektó bor. — Mi csak kézzel palackozunk — magyarázza Kó- már János üzemvezető, aki már negyedszázada a pincészetben dolgozik — kétliteres kulacsokba töltjük az olaszrizlinget. A kékfrankost, a kabernetet, az irsal Olivért, meg a többit Szőreg- re visszük, a palackozóba. Régebben főleg kövidinka, meg kadarka volt sok, most már betörnek a minőségi fajták is, ahogy a szövetkezetek új szőlőket telepítenek. A régi pincében állnak a jól megtermett fahordók, az új részben beton helyettesíti a fát. Bagaméri Sándor harminc évet töltött munkával a pincékben. — Még négy esztendőm van a nyugdíjig — számolja ki kedvünkért. — A vízügynél kezdtem, aztán hívtak ide, és itt ragadtam. Szóval ez a második munkahelyem. Aki ennyi időt tölt egy pincében, bizony mind reumás kézzel-lábbal megy nyugdíjba. Itt télen-nyáron 10—12 fok van. Ha kinn nagy a meleg elkezdenek a falak izzadná, nyirkos a levegő. Másként jó ez a munka, megszerettem a borkezelést — ha magam nem is iszom, legfeljebb kéthavonta egy pohárral. Sokat változott a pincében a munka. Mikor ide kerültem, karbidlámpával, meg gyertyával világítottunk, kézzel rángattuk a szivattyút, most meg beáll a tartálykocsi, aztán csak a gombot kell megnyomni, mar megy is a bor. Hogy a pincészetnek van-e jövője, nem is kérdem. Míg a meleg napfény, meg a homok évente úi fürtöket nevel, míg a terített asztal örömeihez hozzátartozik a gyümölcs és a bor, itt a Tiszazugban biztos találnak maguknak munkát a hajdani szőlősgazdák utódai. F. E. Fotó; Tarpai „Karbidlámpával meg gyertyával világítottunk” — mondja Bagaméri Sándor Öntöznek a kánikulában talajnedvesség-mérés A Vörös Csillag Ruhaipari Szövetkezet kunszentmártoni részlegében bérmunkában tőkés exportra férfi divatnadrágokat gyártanak. Az éves tervük 180 ezer nadrág Az évszázad legmelegebb májusa, a 30—32 fokos kánikula, a száraz levegő több helyen alaposan próbára teszi a mezőgazdaságot. A téli és tavaszi csapadékszegénység után a május is szűkén osztja áldásait. A Mezővíz, Tiszaföldvári Me. zőgazdasági Vízgazdálkodási és Meliorációs Társaság,- amely az ország 28 öntözőgazdaságát egyesíti, új szolgáltatással sietett az üzemek segítségére: hazánkban először Szolnok megyében, izotópos talajnedvesség-méréseket végez. A Központi Fizikai Kutató Intézet által készített, az innovációs alaptól bérelt új szabadalommal a talajban egy méter húsz centi mélységig tíz centiméterenkénti rétegekben nagy pontossággal kimutatják a talaj vízkészletét, meghatározzák a vízpótlás mértékét. A kedden és szerdán végzett izotópos vizsgálat szerint például a besenyszögi Lenin Tsz lucernatábláin negyven, a jászkiséri Lenin Tsz legelőin negyvenöt, a nagyrévi Tiszazug Tsz borsótábláján negyvennégy milliméter a csapadékhiány. Ennél lényegesen rosszabb a helyzet a kunszentmártoni Körösmenti Tsz-ben, ahol 120 centis mélységben 110— 120 milliméter, a felső ötven centis rétegben pedig 30—50 milliméter vízhiányt regisztrált a műszer. A pontos tudományos jelzések alapján egyre több gazdaságban kapcsolják be az öntözőberendezéseket, növelik a mesterséges csapadékpótlásban részesülő táblákat. A társaság 18 ezer hektár vízjogilag engedélyezett területéből eddig 1600 hektár búza, több ezer hektár legelő, lucerna, zöldségféle, kukorica, cukorrépa, burgonya kapott mesterséges csapadékot. A Mezővíz társaság tagszövetkezeteinek öntözési programterve szerint a nyári aszályos időszakban 15—16 ezer hektárnyi növényi kultúránál ellensúlyozzák a csapadékhiányt. Legnagyobb arányban a Tisza II. vízlépcső öntözőrendszeréhez tartozó Szolnok, Csongrád és Békés megyében levő gazdaságok élnek a vízhasznosítás lehetőségével. A szolgáltató Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság a jászsági és a nagykunsági főcsatornát, a, hozzájuk csatlakozó öntözőfürtöket feltöltötte vízzel, most a mezőgazdasági üzemeken a sor, hogy minél nagyobb mértékben hasznosítsák. A vízügyi igazgatósághoz tartozó térségben eddig 36 ezer hektárra jelentettek be vízigényt.
