Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-12 / 111. szám
1983. MÁJUS 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 flz Országos Tervhivatal elnökhelyettese a megyében Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára tegnap Szolnokon, a megyei pártbizottság székházában fogadta Craveró Róbertét, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesét. Megbeszélést folytattak a megyét érintő időszerű terület- és településfejlesztési kérdésekről. Az eszmecserén részt vett Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkára. Ezután az OT elnökhelyettese Szolnokkal ismerkedett, találkozott a megyei tanács tisztségviselőivel, a város párt és állami vezetőivel, majd a rákóczifalvi Rákóczi Tsz-be látogatott. Majoros Károly előadása az oktatási igazgatóságon Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára tegnap előadást tartott a megyei pártbizottság oktatási igazgatósága tanárai, a megyei főiskolák marxizmus-leninizmus tanszékeinek oktatói számára. A megyej pártbizottság első titkára előadásában a Központi Bizottság 1983. április 12—13-i határozatának ismertetésével, a megyei pártbizottságnak a XII. kongresszus óta végzett munkáról és a végrehajtás további megyei feladatairól hozott határozatából adódó ideológiai és propaganda tevékenység elmláleti, gyakorlati kérdéseivel foglalkozott. Berentei szénmosó: próbaüzem szeptemberben A munkák jelenlegi állása szerint szeptemberben megkezdődhet a borsodi szénbányák berentei központi szénosztályozójánál épülő szénmosó berendezés próbaüzeme — állapították meg a minap befejeződött műszaki szemlén. A megközelítőleg ötszázmillió forintos költséggel épülő szénmosónál legutóbb az ülepí- tésre szolgáló úgynevezett door kád készült el. A hengeralakú, több mint negyven méter átmérőjű és hat méter magas vasbeton építményt már földibe süllyesztették és hozzáfogtak a forgató szerkezet szereléséhez. Ugyancsak szerelik a magnezit tárolására szolgáló épületrészt. Jelenleg tizenkét munkahelyen dolgoznak, hogy a még hátralévő munkákat a nyár végére befejezzék. A berentei központi szénosztályozónál a mosómű építését a korszerű technológia. a fejitőgépek, alkalmazása tette szükségessé: ezekkel a masinákkal ugyanis nagyobbrészt dió és kocka-darabos szenet termelnek. amiből az éghetetlen meddőt kézi erővel már nem lehet eltávolítani. A szénmosáshoz alkalmazott vízbe magnezitot- adagolnak, hatására a folyadékban a súlyosabb éghetetlen meddő lesüllyed, s a könnyebb fajsúlyú szén a felszínen marad. FOGD A KEZÉT Három, négy év körüli legényke ballag előttem az úton. Néha hátra-hátranéz, s mikor az első főutcai kirakathoz érünk, meg is áll. Kíváncsi vágyók, teszem, mintha érdekelne a kirakat. A kdsilegény nem sokáig áll magáiban, farmer- nadrágos, csinos anyja utoléri. — Nem érted meg, hogy sok a csomagom, miért nem vártál meg? — kérdezi, s valóban, egyik kezében két megrakott szatyor, s a másikban, is van egy táska. Akárhogy akarom megérteni, nehezen fogom föl, hogy legalább egy ujját ne adhatná a gyereknek, bebiztosítva ezzel az együtthaladást. a gyerek vigyázását. Már több mint egy hete, de nem felejtetni a vidám majálist. Ekkora tömeget aligha láttam még a ligetben. Családi séták, nézgelődések ideje volt ez május elseje délutánján. Mégis, minduntalan azt a képet látom, amikor a szabadtéri színpadon férfiak, hők babusgattak egy kisleányt. Elveszítette az édesanyját — vagy az édesanyja őt? Sajnos, a nevét se tudta megmondaná, olyan kicsi volt, s időbe tellett, amíg tíz év körüli testvére és anyja érte jött. Ügy gondoltam, a gondatlan felnőtt szégyenkezve öleli magához a nagy tömegben valahogy elkeveredett gyermeket. Tévedtem. Az anyuka cseppet se játékosan, ott a szabadtéri színpad szélében amúgy fésületlen mondatok közepette megrakta mindkét gyerekét, A nagyot azért, mert nem vigyázott a kicsire, a kicsit azért, mert elcsatangplt. Megyek a kislánnyal egy kis vásárlásra. Persze, hogy jobban féltem, mint a magamét valaha, s fogom erősen a kezét. A gyerek tiltakozik. — Nem kell, tudok én egyedül is menni, anya se szokta a kezemet fogni. — Városban Vagyunk forgalmas az utca — magyarázom, itt kell. Könnyen kisodródhatsz az úttestre, baj lehet. A gyerek nézi a forgalmat, a száguldó autókat, s meg- adóan már ő szorítja a kezem. Valamikor, amikor dehogy volt ennyi autó, s dehogy ekkora forgalom a városokban, s a városokat átszelő utak mentén, természetes volt, hogy az ember kézen fogta a gyerekét. Nem volt az szégyen, még kisiskolással is úgy ment legszívesebben a szülő. Nem tudok ma se ennél szebb családi képet látni utcán, amikor apa, anya kézen fogva vezeti a család féltett kincseit, s szinte tanítja arra, hogyan kell közlekedni, piros-tilosnál megállni, zöldnél átsietni az úttesten. Talán még egy kirakatot is jobb kézenfogós közelségben nézni. Beszélgetni lehet közben, érteni és értetni a gyerekkel a világot, a világgal a gyereket. Nem bosszantó, inkább szomorú, .hogy mostanság ez nem mondható már természetesnek. Inkább az: lohol az anya, mögötte bandukol a gyerek, ráérősen lépked az apa, közben a fia kergetőzik, bujkál a felnőttek mire se figyelő forgatagában. Üde színfoltként hatnak a nagymamák: ők még emlékeznek rá, gillik”, — biztonságos a kezét fogni. Tulajdonképpen ezt szerettem volna én is bizonygatni. Kézen fogva biztonságosabb. Gondolom, ebben aligha vitatkozik velem bárki... S. J. Javultak a munka feltételei Nőtt az üzemorvosok száma Közel kétmillió, többségében nagyüzemi munkásról gondoskodik a magyar üzemegészségügyi szolgálat. Az elmúlt évtizedekben több mint száz miniszteri utasítás, rendelet segítette a hálózat korszerűsítését, hogy lépést tartson az orvostudomány és az egészségügy fejlődésének követelményeivel. A számottevő eredmények mellett azonban még így is a megoldásra váró problémák sokasága jellemezte működését. Ezért 1974-ben kormányhatározat született az üzem- egészségügy és a hálózat továbbfejlesztésére. Mi történt azóta? Erről kérdeztük dr. Girinyi Margitot az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetőjét. Itthon és külföldön Víztisztító berendezés sikere Üzembe helyezték az ötvenedik M-Aermix elnevezésű víztisztító berendezést, amelyet a magyar Ásványolaj. és Földgázkísérleti Intézet szakemberei fejlesztettek ki és a szombathelyi autójavító vállalat gyárt. Első alkalmazói: az autószervizek, nagykapacitású autómosók mögé már felsorakozott a kőolajbányászat is, a berendezéssel a másodlagos feltáráshoz felhasznált vizet tisztítják. Az ötvenediket is ez az iparág állította munkába a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáz- termelő Vállalat kiskunhalasi üzemében. Kilenc községben 21 szakcsoport A Tiszafüred és Vidéke Áfész szakcsoportjai évek óta javítják a járás lakosságának élelmiszer-ellátását. Mint Hopka Flórián, az áfész felvásárlási osztályának vezetője elmondta, az idén tizenkét kistermelő, illetve csoport kapta meg a Kiváló kistermelő kitüntetést munkájáért. A Kiváló kistermelő kitüntetés egyébként csupán Tiszafüreden ismeretes, az áfész egyedi kezdeményezése, amellyel a jó munkát ismerik el. A címhez egy óriási fazekasremek, Szűcs Imre hatalmas gyertyamártója járul, amelynek a mester oldalára írta: „A háztáji termelésben, a termelés szervezésében elért eredményes munkáért”. Az áfésznél a felvásárlási árbevétel két év alatt 44-ről 66 millió forintra nőtt. Eny- nyit „hozott a konyhára” a kilenc községben működő 21 szakcsoport. Munkájukat többféleképpen segíti a szövetkezet. Tavaly 17 szakmai előadáson fejleszthették ismereteiket. vetőmag- és takarmányellátásért is az áfészhez fordulhatnak. A termés felvásárlására a járás különböző pontjain 12 helyen várják a kistermelőket. Az utóbbi időben egészséges konkurrencia is kibontakozott a tiszafüredi járásban. A Hámán Kató Tsz a nyúl- és galambtenyésztőket igyekszik megnyerni. a Zöldért pedig a zöldség-gyümölcs termelőket fogadja szívesen. — Az üzemegészségügy, mint az alapellátás fontos tartozéka 1975-től szerves része az egyesített egészségügyi intézményrendszernek. Ezt jelzi — egyebek mellett — az is, hogy a megyei, illetve a területi integrált kórházi járóbeteg-ellátás egyik főigazgató-helyettese az üzemegészségügyi szolgálat gazdája. Ugyanebben az esztendőben lett a szolgálat szakmai bázisa és irányítója az Országos Munka- és Uzem- egészségügyi Intézet. Több az üzemorvos és javultak a munka feltételei. A főfoglalkozású üzemorvosok száma 62 százalékkal, az üzemi-körzeti orvosoké 81 százalékkal emelkedett. Az utóbbi szervezeti forma a kisebb vállalatok vagy több telephelyű ipari üzemek és mezőgazdasági szövetkezetek helyzetén javított. Jelenleg több mint kétezer üzemi orvos — teljes elfoglaltságban illetve részállásban — évente kilencmillió esetben nyújt ellátást. — Gyarapítottuk az üzemi szakorvosi rendelők, laboratóriumi, nőgyógyászati, fogászati, valamint bőr- és ideg- gyógyászati óraszámát. Új megoldás — s ezt már az integráció tette lehetővé —, hogy valamennyi megye- székhelyen és néhány városban az egyesített intézmény keretében olyan üzemegészségügyi szakrendeléseket szerveztünk, ahol az orvossal nem rendelkező vállalatok' dolgozóinak munkaalkalmassági vizsgálatait végzik, s a foglalkozási betegségekkel, a rehabilitációval és a kereső- képességgel kapcsolatos kérdésekben konzultálnak. A foglalkozási betegségben szenvedők kórházi kivizsgálására és gyógykezelésére pedig speciális részlegeket jelöltünk ki. Sajnos ma még indokolatlanul kevesen kerülnek ide. Ennek egyik oka az, hogy az üzemegészségügyben járatlan orvosok ritkán gondolnak arra, hogy valamely betegség foglalkozási eredetű lehet. — A statisztika szerint 1976—1981 között 29 százalékkal emelkedett azoknak a foglalkozási betegségben szenvedő dolgozóknak a száma, akik még keresőképesek, és 38 százalékkal azoké, akik már keresőképtelenek. Ez nem a megelőzés gyengeségére utal? — A szolgálat számára meghatározó, hogy az elmúlt két évtizedben számottevően csökkentek az olyan klasz- szikus foglalkozási betegségek, mint például a szilikózis, az ólommérgezés, a különböző bőrbetegségek. Viszont a gépesítés, a tömegcikkgyártás árnyoldalaként előtérbe került a zajártalom, a vibráció, az idegrendszeri és érzékszervi megterhelés, az új vegyi anyagok használata pedig felveti a későbbi elváltozásokat és magzati károsodást okozó hatások lehetőségeit. Korai felismerésük és megelőzésük az üzem- egészségügy egyik legfontosabb feladata. A majd mindenütt rendszeresített időszakos munka- alkalmasságj vizsgálatok száma — elsődleges céljuk a megelőzés — figyelemremél- tóan növekedett. Ez azt is jelenti, hogy a dolgozók nagy része folyamatosan orvosi ellenőrzés alatt áll. Hogy a megelőzés még több tapasztalatra támaszkodhasson a szakszervezetek kezdményezésére iparági munka- és üzemegészségügyi bázisokat szerveztünk. — A főfoglalkozású üzemorvosok mindössze 67 százalékának van táppénzbe vételi joga. Nem kevesli ezt? — Feltétlenül bővíteni kell ezt a kört. A tapasztalat megcáfolta a kezdeti aggodalmakat, nevezetesen azt, hogy az üzemi orvos „házon belül” nehezebben mond nemet az indokolatlan kérésekre, s ez növelni fogja a betegállományt. Nem következett be, viszont bebizonyosodott, hogy sokkal előnyösebb, ha a keresőképességet olyan orvos bírálja el. aki nemcsak a betegséget, de a munkakörülményeket is jól ismeri. — Milyen gondok vannak a foglalkozási rehabilitáció területén? — A rehabilitációnak szinte kizárólagos egészségügyi képviselője az üzemi orvos. Kezdeményezi és szakvéleményével elősegíti a megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatását, társadalmi beilleszkedését. Ez gyakran nem könnyű, vagy mert ilyen munkahely kevés van az üzemekben, vagy mert a dolgozó nem vállalja az esetleges átképzést és inkább a leszázalékolást választja. Egy készülő rendelkezés székesebb kör,ű közreműködést teremt majd, az üzemegészségügyi szolgálatnak. Jóné- hány vállalat ugyanis még nem ismerte fel azt, hogy a rehabilitáció az egyén és a közösség érdeke és még ott sem igyekszik szaporítani az ehhez szükséges tárgyi-technikai feltételeket, munkahelyeket, ahol a lehetőségek megvannak. — Az üzemorvosnak két lelke van: az egyik az általános orvoslás felé húzza (ezt sulykolták belé az egyetemen) a másik az üzemegészségügyi feladatok felé vonzza. Mi volna a kívánatos arány? — Jelenleg a főfoglakozá- sú orvos munkaidejének Jelét gondozásra, vizsgálatra^ gyógykezelésre fordítja, a többit a speciális teendőkre. Ez a megosztás elfogadható, ha mindenütt így lenne. Ma még sokaknál a gyógyító tevékenység dominál. Dicsérendő viszont, hogy a szolgálat több mint háromszáz- ezer gondozottat tart nyilván: elsősorban a szív- és érrendszeri, valamint az emésztőszervi betegeket, a foglalkozásuk miatt veszélyeztetett, a fiatalokat és a terheseket, akiknek élettani állapot indokolja a rendszeres ellenőrzést. A betegellátás hatékonyságát fokozná, ha az alapellátás kulcsembere — az üzemi orvos és a körzeti orvos között rendszeres információ- csere jönne létre. Ez mindkettőjük érdeke, nem utolsósorban a betegeké. Kertész Katalin Szélesítik a 32-es számú út Jászalsószentgyörgy—Alattyán közötti szakaszát. A jelenlegi 6 méteres útfelületet 7 méterre növelik, egyes kanyarok ívét enyhítik. A munkát az Aszfaltútépítő Vállalat végzi Üzemeknek, kistermelőknek ÁHV-kedvezmény ’8A első negyedére Az állatforgalmi és húsipari vállalatok — számolva a növekvő bel- és külföldi igényekkel, továbbá azzal, hogy az állatállomány növekvőben van — a zavartalan forgalmazás biztosítására máris nyilvánosságra hozták a jövő érvre szóló mindenekelőtt az első negyedévet érintő termeltetési feltételeket, ösztönzőket. A vállalatok 1984-ben az ideinél is nagyobb felvásárlásra készülnek, ami alaposan igénybe veszi majd a húsfeldolgozó gépeket. Ezért igyekeznek ösztönözni az első negyedévi átadásokat, amikor is a sokéves tapasztalatok szerint általában kevesebb állatot értékesítenek a termelők és emiatt néhány vágóhíd nincsen kellőképpen kihasználva. A vágósertés-értékesítésnél a kistermelők jövőre, januárban és februárban — amennyiben megfelelnek a szerződéses feltételeknek — kilónként egy forint időszaki felárat is kapnak. A nagyüzemeknek a felvásárlási árakban már eddig is meghatározott, I—IV. havi időszaki feláron felül saját tulajdonú sertéseik és az integrációs körzetben megtermelt kistermelői állomány értékesítése után többlet értékesítési prémiumot kapnak. Ennek összege — a meghatározott feltételek teljesítésekor — kilónként 1,50-től 4,50 forintig terjed. A vállalatok ösztönzik a vemheskoca-ki helyezési akciót is. Állatonként 300 forint időszaki felárat fizetnek a termelőknek az 1984. január 1. és április 30. között átadott kéthónapos vemhes kocasüldők után. A felárat nem hárítják át a kistermelőkre. További 300 forintos felárat fizetnek azoknak a nagyüzemeknek, amelyek meghatározott feltételek teljesítésével egyidőben növelik az átadott vemhes kocák számát. Ezt az összeget sem hárítják át a kistermelőkre, akikhez végül ús az állatokat kihelyezik. A jövő évi szerződési feltételekben máris meghatározták, miképpen ösztönzik a vágómarha-termelést; az első negyedévi exportfeladatok teljesítésére a jelenleg érvényben lévő export felárat 1984 első negyedére is meghirdetik és ezen felül, állatonként 500 forint időszaki exportfelárat is fizetnek. Meghirdették a vágó- juh 1984 első negyedévi garantált átvételi árait is. A vállalatok megkezdték az 1984. évi, különösen az első negyedévi lejáratra szóló szerződések' kötését.
