Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-01 / 102. szám

10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. MÁJUS 1 A rákóczifalvi Vénusz — és egy jubileum Rákóczifalva olyan, mint az élettől duzzadó, ifjú korá­val dicsekvő ember. Fennen hirdeti, hogy kinőtt a gyer­mekkorból, elvárja, hogy te­kintettel legyenek rá. Ugyanakkor egy középkorú asszony hiúságával fiatalít­ja is magát. Századik jubile­umára ünnepségsorozatot szervez az idén, — noha csu­pa önálló községgé válásá­nak időpontja jogosítja a a centenáriumra. Lakóinak évezredek óta biztosít kenyeret ez a kör­nyék. Már az újkőkorszak- tól, az időszámításunk előtti VI. évezredtől megtalálhatók itt az emberi települések nyomai. Írásos emlékek hi­ányában az itt legkorábban megtelepedetteket Körös kultúra névvel említi a szakirodalom. Az akkori te­lepülések agyagpadlós, pa- tics-, vagy dóngöltfalú házak­ból álltak. A házak környé­két szabadtéri tűzhelyek, terménytárolók, agyagkiter- |melő-gödrök tarkították. A mai háziállatok többségét akkor szelídítette magához az ember. Akkor jelennek meg a csiszolt csont- és kő­eszközök, a házi- és díszke­rámia tárgyak. Az ásatások során a szellemi életre utaló agyagszobrok is előkerültek ebből a korból. A Körös kul­túra időszakából szárma­zó leletek legszebb darabja a szolnoki Damjanich Múze­umban éppen a „Rákóczi­falvi Vénusz”, ami nem más, mint egy emberformá­jú, agyagból készült edény, amelyet a jelképes arcábrá­zolása mellett erősen hang­súlyozott női formája miatt neveznek így. A későbbi korokban is mindig szerepet játszott Rá- kóczifalvá. Az időszámítá­sunk előtti XIV. századból származó halomsíros eleme­ket például Szolnok környé­kén először a rákóczifalvi- kastélydombi temetőben ta­lálták. Fejedelmi örökség De hagyjuk a közszájon ma már nem forgó régi idő­ket, és Idézzük az 1700-as éveket. A község nyugati szélén húzódó magas domb­hátra akkor építtetett va­dászkastélyt II. Rákóczi Fe­renc. Nem volt ez országos jelentőségű építmény, még­is szép lehetett. Magasföld­szintes volt, kettős homlok­zattal, két feljárattal. Délről tögyfalépcsősor vezetett a kastélyhoz, melyben egy boltozatos terem mellett nyolc boltozatos szoba sora­kozott. A fejedelem feltehe­tően megszállt itt, — de er­re semmi bizonyíték nincs. A vadászkastélyt 1892-ben bontották le. Köveiből épült Rákóczifalva iskolája. A fe­jedelem iránti tiszteletből választotta ezt a nevet az 1883-ban önállóvá lett tele­pülés. Ennek az önállóvá válásnak századik jubileu­mát gazdag programmal ün­nepük az idén a község la­kói. A szorgos igyekezet szép­pé, meghitté, formálta ezt a települést. -Derűs hangulat lesz úrrá az emberen ha vé­gigmegy a virágba borult gyümölcsfákkal övezett ut­cákon. Ez a község szép pél­dáját adja annak, hogy a korszerűség nem jelent ki­etlenséget, sivár utcaképet. Sőtv éppen az ellenkezőjét, az ember közvetlen környe­zetének tetszetősebbé téte­lét. — Szolnok városkörnyéki községe ez, — mondja Gu­lyás László vb-titkár. — A megyeszékhely nagyon so­kat segít abban, hogy ez a település minden tekintetben közelítsen a városi szinthez. Miben segíthet a város Rákóczifalvának? Erre a kérdésre könnyű a felelet: mindenek előtt az alapellá­tásban, a legelemibb igények helybeni kielégítésében. A vb-titkár találó példát említ erre: — A vízvezeték-hálózat az utóbbi tíz évben épült a községben. Nyaranta viszont vízhiány okozott gondot. Megszüntetése érdekében ta­valy vízvezeték épült ki Szolnokról. Másban is lemérhetők a Szolnok közelségéből szár­mazó előnyök. Gulyás Lász­ló folytatja: — A szilárd burkolatú utak mellett az idén meg­kezdjük az intézményes sze­métszállítást. ötszáz kukát már megrendeltünk. A szol­noki Kommunális Üzem he­tenként két alkalommal szál­lítja majd el a szemetet. A fejlődéshez a lakosság öntevékenysége is hozzájá­rul. Közreműködése nélkül nem volna Rákóczifalván 12 —13 kilométernyi, szilárd burkolatú belterületi út. Az előnyökhöz tartozik az is, hogy Szolnok távlati fej­lesztési programjában sze­repel az itteni szennyvíztisz­tító és csatornarendszer ki­építése. Az azonban még idő és pénz kérdése. A korszerű fűtés lehetősége viszont szin­te kézzel fogható, viszony­lag könnyen kiaknázható. — A község gázzal való ellátását tervezzük, — ma­gyarázza Gulyás László. — A Rákóczi Termelőszövetke­zet ugyanis a falu szélén lé­vő broylercsirke-telepéhez olyan átmérőjű gázvezeté­ket fektetett le, hogy arról a falu ellátása is megoldha­tó. A tanulmányterv már el­készült. A lakosság segítsé­gével szeretnénk a tervet 1984 második felében meg­valósítani. A lakosság segítségére joggal számíthatnak, hiszen a választópolgárok a falu gyűlésen is, .felvetették) <• ja kérdést: mikor lesz már ve­zetékes' gáz községükben? És ahogy most fürdőszoba nélküli házra építési enge­délyt nem adnak ki, lehet hogy hosszú évek múlva gázbekötés nélkül sem fog­nak. Manapság a gázvezeték építése foglalkoztatja leg­intenzívebben az itteni la­kosságot, — mondja Szurgyi Istvánná, országgyűlési kép­viselő, a rákóczifalvi Általá­nos Iskola igazgatója. — Emellett természetesen köz­ségünkben is vannak jogos és eddig még ki nem elégí­tett igények. Tovább kell például javítani az alapellá­tást minden szempontból. Gyermekintézményeink . be­fogadóképességét is növel­nünk kell. Az óvodáztatás teljessé tételéhez például még legalább két csoportot kellene szerveznünk, — eh­hez viszont nincs helyünk. A Rákóczi Tsz építőbri­gádjának jóvoltából tavaly — rekordidő alatt — fel­épült a községben négy új tanterem. — Ennek eredményeként ebben a tanévben áttérhet­tünk az egyműszakos taní­tásra, — magyarázza Szur- gyiné, — gondjaink mégis jócskán adódnak. Vannak a község területén „szétszórt” tanulócsoportja­ink is. Nincs tornatermünk, csak tornaszobánk, nem fér­nek el benne a gyerekek. A város közelségének eseten­ként a negatív hatását is érezzük; Szolnokra távozik néha egy-egy nevelőnk. Az is igaz viszont, hogy van a tantestületnek olyan tagja, aki 20—25 éve jár ki Szol­nokról. A korábbi években a pe- dagóguskölcsön/ felhasználá­sával a helyi tantestület jó egyharmada épített családi házat. Valóságos pedagógus­telep jött létre. A tantestü­let stabilitását elősegíti az újonnan kialakított két szol­gálati lakás is. Összehangolt együttes Az imént felsorolt esetek­re gondolva jegyzi meg a képviselőnő: — Azért is szeretem Rá- kóczifalvát, mert ki tudja használni a lehetőségeit. Ennek is megvan az oka, amit Nyíri László, a Rákóczi Tsz elnökhelyettese így fo­galmaz meg: — A község vezető poszt­jain jól összehangolódott együttes álL Ez az élet minden terüle­tén érződik, Pápa Ibolya, a művelődési ház ligazgatója szerint a közművelődésiben is: — A termelőszövetkezet és az iskola jó partner. Ennek köszönhetően maximálisan kihasználjuk, amit a lehető­ségek megengednek. A la­kosság igényeihez alkalmaz­kodva például kiscsoporto­kat szervezünk. Sajnos néha pehé^ megfelelő szakkörve­zetőt találni. A balett-, és az önvédelmi tanfolyamon, a néptánc-cso­portban és a nyolcadikosok klubjában, egyszóval a mű velődési ház tevékenységé­nek jórészében a fiatalok uralják a mezőnyt. A községben pedig a Rá­kóczi Tsz a meghatározó. — Pedig csak harmadik helyen állunk a lakosság foglalkoztatásában, — mondja Nyírj László elnök- helyettes. — Az itteniek többsége a Tisza Cipőgyár­ban, illetve Szolnokon dol­gozik. Minket viszont köte­lez, hogy a Rákóczi Tsz köz­pontja Rákóczifalván, a Rá­kóczi úton van. A lehetsé­ges mértékig minden vezető beosztású emberünknek szin­te munkaköri kötelessége a község segítése. És gyorsan hadd tegyem hozzá; mivel a szövetkezet területe felöleli Szandaszőlős és Szajol hatá­rát. az ott élők boldogulása ugyanolyan szívügyünk. És az a szövetkezet szoci­alista brigádjainak is. A Rákóczifalva központjában épülő Jubileumi park mun­kálatainak nyolcvan százalé­kát például a tsz-tagok vég­zik. Van pedig egyéb dolguk is, — ez derül ki az elnök- helyettes szavaiból. — Soron kívül ötven va­gon hagymát exportálunk, — mégpedig úgy, hogy saját tengelyen kell Tuzsérra szál­lítani az árut. A hagyma­feldolgozó gárdája mellett a vezetői és az alkalmazotti állományból szerveztük meg a második műszakot. Hússzor kiválóak A követelményekhez va­ló gyors igazodás, a céltuda­tos munka és a népgazdasá­gi igényekkel mindig szink­ronban lévő fejlesztés ala­pozta meg a Rákóczi Tsz legymilliárd íháromszázmillió forint értékű vagyonát. Ez az adat is a község jubileu­mi számvetéséhez tartozik. És az is, hogy a több mint 8 100 hektáron gazdálkodó ezerhétszázötven dolgozó tsz-tag évente 580—600 mil­liós termelési értéket állít elő. A tsz húsz év alatt ti- zenhatszor kapta meg a ki­váló címet, és kétszer a Mi­nisztertanács vándorzászla­ját. Az őslakosság mellett egy­re több az újonnan letelepe­dő Rákóczifalván. Lakásépí­téssel tehermentesítik Szol­nokot. E cél érdekében az idén 72 új házhelyet alakí­tanak ki a községben. Egyéb­ként nemcsak építési, ha­nem Hétvégi telket is sok szolnoki ember vett már itt. Számuk; feltehetően gyara­podni fog, mivel a faluszéli zártkertek határát bővítik a közeljövőben. Rákóczifalván pezseg te­hát az élet a jubileumi esz­tendőben. A község önálló­vá válásának századik év­fordulójára az eseményhez méltó előkészületek történ­tek. A megye nagyközségei közötti fejlesztési verseny­ben több mint 14 millió fo­rint értékű társadalmi mun­kájukkal második helyezést vívtak ki a rákóczifalvaiak, és ezzel négyszázezer forint jutalmat kaptak. A közeljövőben jubileu­mi emlékművet állítanak fel a község főterén. Az elő­döknek szóló tiszteletadás mellett hirdetni fogja a rá­kóczifalvaiak jövőt építő, mai életét gazdagító szorgal­mát, eredményt hozó igye­kezetét is. A közeljövőben új Csillag csemegeüzlet nyílik Karcag központjában az áfész egykori Hír­adástechnikai boltjának, valamint a szomszédos fodrászüzletnek az átalakításával. A bol­tot a nádudvari Vörös Csillag Tsz, valamint a város két mezőgazdasági termelőszövetke­zete üzemelteti). „abádszalóki nyár —1983” Az idén más lesz, mint az előző években Külföldre is Tsz-újítások Az országos mezőgazdasá­gi újítómozgalomban élen járó Szolnok megyei ter­melőszövetkezetek találmá­nyait nemcsak idehaza hasz­nosítják széles körben, ha­nem külföldön is. A közelmúltban az NDK- ban kiállításon mutattak be több műszert, gépalkatrésze­ket. műszaki megoldásokat. Az NDK legnagyobb mező- gazdasági gépgyártó kombi­nátja a Fortschritt cég által patronált kiállítás a szak­mai közvéleménynél osztat- llan sikert aratott. Eredmé­nyeként a napokban a német cég szakemberei megrende­léssel keresték fel a mezőtú­ri Magyar—Mongol Barát­ság Tsz-t, s 200 kombájndi­agnosztikai műszer vásárlá­sára jelentettek be igényt. A leleményes találmányt a tsz és a helyi gépészeti főisko­lai kar szakemberei közösen fejlesztették ki a hazánkban is nagy számban alkalma­zott NDK gyártmányú kom­bájnokhoz. A megyei tsz-újítók mun­kái májusban a (KGST-or­szágok moszkvai mezőgaz­dasági kiállításán is szere­pelnek. Tizenegy hazánkban már jórészt alkalmazott je­lentős újítást, találmányt mutatnak be. A kisújszállá­si Tisza II. Tsz például be­mutatja a kombájnra köny- nyedén felszerelhető fél- lánctalpat, amellyel esős aratásban is biztosítható a múnka folyamatossága. A cserkeszőllői Magyar—Ro­mán Barátság Tsz a talaj- vízháztartásást szabályozó készüléket, továbbá a vegy­szer növényzetre tapadását elősegítő gépét vonultatja fel. A jászladányiak energia- takarékos tárcsát és úgy­nevezett „fagystop” készü­léküket állítják ki, az utób­bi a mezőgazdasági erőgépek biztonságos indítását segíti a hideg téli napokon. A ti- szasülyiek gördülő jászolt mutatnak be. Az idén harmadik alka­lommal rendezik meg Abád- szalókon a nyári szabadidős rendezvénysorozatot.. Az „Abádszalóki nyár” esemé­nyei az idegenforgalom vár­ható fellendülése miatt azonban eltérnek az előző évi gyakorlattól. Az idén ugyanis már nem elegendő egy csúcsrendezvény, s a szervezők ezért háromhó­napos programot készítettek. Júniusban lesz a meghívá­sos vitorlás és széllovas ver­seny. A vitorlázó gyerekek „Optimist” hajókkal száll­nak vízre, köztük a Szolno­ki Vízügy SE másfél éve lét­rehozott abádszalóki cso­portjának tagjai. Szintén jú­niusban rendezik a horgász­versenyt, színes kiegészítő programokkal, halfőző ver­sennyel, vízi sportversenyek­kel, mezei futóversennyel együtt. Az elmúlt héten megkezd­te, s a napokban befejezte a Közterületfenntartó Intéz­mény a gyöngykavics kiszál­lítását a megyeszékhely park­jaiba. Ugyanígy homokot is B aállítottak a játszóterek­hez, amelyek felszereléseit is kitelepítették már, pótolták a közutak mentén kipusztult fákat is. örömmel láttuk a múlt hét végén a Zagyva-parti sétány 1—3-as épülete körül szorgoskodó társadalmi munkásokat: szétterítették, effgereblyézték a gyöngyka­vicsot, felásták, feltöltötték a homokozót, saját pénzü­Júliusban lesz a háromna­pos területi lovasverseny, s ekkor a pálya szélén nép­művészek, iparművészek kínálják portékáikat. A ver­senyek (szünetében tánccso­portok szórakoztatják a ven­dégeket. Augusztus 20-án és 21-én nagyszabású ifjúsági talál­kozót rendeznek. Ekkor ad­nak egymásnak randevút a színjátszó csoportok és a po­litikai dalosok, s ekkor ün­nepli áru- és divatbemuta­tóval fennállásának tizedik évfordulóját a Fővárosi Kéz­műipari Vállalat abádszaló­ki konfekciórészlege is. Rövidesen elkészül a sza­badtéri színpad, ahol a disz­kókon és műsoros esteken kívül rendszeres filmvetí­téseket is lehet majd ren­dezni. kön vett díszcserjéket tele­pítettek, megnyesték a régi­eket, gondjaikba vették a gyepiszőnyeget. i.A Sáigvári Lakásszövetkezet 15 tagja — szülők és gyerekek közösen, — a mintegy 600 négyzet- méternyi park csinosításá­val 70 órát töltöttek hasz­nosan. Példájuk követendő, hi­szen a kavicshalmokat má­sutt is szét kellene teríteni, a homokozókat felfrissíteni, a játszóterek felszereléseit, a parkok padjait lefesteni, a fákat locsolni. A tiszaligeti faházban festéket kérhetnek a vállalkozók az intézmény dolgozóitól. Gyöngykavics- és homokhalmok, játszóterek Városszépítft kezekre várnak Simon Béla A szolnoki Millér-telep

Next

/
Oldalképek
Tartalom