Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-01 / 102. szám
6 Nemzetközi körkép 1983. MÁJUS 1. Hz angol és a francia atomerők Genfben május 17-én kezdődik az európai közép-hatótávolságú atomfegyverek korlátdzásávai foglalkozó szovjet—amerikai párbeszéd újabb fordulója. A Reagan- kormányzat részéről — mint bebizonyosodott — a „közbülső” javaslat csupán taktikai manőver volt. Egyáltalán nem jelent előrelépést a Szovjetunió részéről egyoldalú leszerelést követelő úgynevezett nullaváltozathoz képest, mivel változatlanul számol az „eurorakéták” nagy részének nyugat-európai elhelyezésével. Nyilvánvaló, hogy a katonai erőviszonyok felborítását célzó efféle törekvés a másik fél számára éppenúgy elfogadhatatlan, mint az eredeti amerikai elképzelés volt. A „közbülső” javaslat a többi között éppen úgy nem számol az angol és francia atomerővel, ahogy a korábbi amerikai indítvány sem. Moszkvában ezzel szemben már a múlt év végén igen nagyjelentőségű indítvány fogalmazódott meg. Eszerint a Szovjetunió — még az új amerikai nukleáris harceszközök ez év végétől tervezett telepítése előtt — kész lenne az európai területén meglevő rakétáinak számát any- nyira csökkenteni, mint amennyi ilyen kategóriájú atomfegyverhordozóval jelenleg Franciaország és Nagy-Britannia rendelkezik. A szovjet fél tudomásul veszi ugyan, hogy sem London, sem Párizs nem vesz részt és egyelőre nem is hajlandó részt venni a rakétatárgyalásokon, az általános erő- mArlegben (azonban semmiképpen nem lehet figyelmen kívül hagyni a francia és az angol csapásmérő erőket. Annál inkább nem, miután ezeket egyértelműen a NATO nukleáris potenciáljához számítják és a szocialista országok elleni bevetésre szánják! Hogy a ..beszámítást” elkerüljék. Londonban például azzal érvelnek, hogy a brit Polarisok alig 3—4 százalékát teszik ki a Szovjetunió és az Egyesült Államok hasonló eszközeinek, tehát — úgymond — elhanyagolhatók. A francia politikai és katonai vezetők szintén arra hivatkoznak: a két vezető atomhatalomhoz képest a „force de frappe”, a saját nukleáris „elriasztó” kapacitásuk „nem túl jelentős”. Nagy-Britanniának és Franciaországnak összesen 263 közép-hatótávolságú célba juttató eszköze van, s ezek között 162 darab a szárazföldi és tengeri elhelyezésű, 300—4600 kilométeres hatótávolságú rakéta. Ha azt vesszük alapál, hogy a NATO-nak együttesen 986 darab, ebbe az osztályba sorolható nukleáris fegyver- ,hordozója van, akkor nem nehéz kimutatni, hogy ennek aligha lebecsülhető 27 százalékát a franciák és az angolok adják. Ami Angliát illeti, négy „Resolutien” mintájú tengeralattjárójának fedélzetén 64 darab, egyenként három robbanófejjel (ellátott Polaris A—3 mintájú, 4600 kilométeres hatótávolságú rakétája, .továbbá 55 ..Vulcan” bombázója van (hatósugaruk 2400 kilométer). Minden második, Polarisokkal felszerelt atom-tengeralattjáró állandó őrjáratozást végez az Atlanti-óceánon, készen az azonnali első csapásra. Jellemző, hogy egy háborús NATO-forgatókönyv szerint az egyik angol úszóegységnek a szovjetunióbeli Minszk városára kellene kilőnie rakétáit. A szigetország hadászati támadó erői a jövőben még csak tovább bővülnek. Azt tervezik, hogy a 90-es években a Polarisokat a legújabb amerikai Trident-rendszer- re! cserélik le. Ha ezt az át- fegyverezést végrehajtják, akkor az új még több töltetű rakéták révén (hatótávolságuk eléri a 11 ezer kilométert) Nagy-Britannia csapásmérő képessége mintegy 20- szorosan múlja majd felül a mostanit. Nyugati információs források szerint a másik érintett fél, Franciaország ugyancsak nem lebecsülhető nukleáris erővel rendelkezik. A „Force de frappe”-nál 80 darab, öt atom-tengeralattjárón elhelyezett, 3200 kilométeres hatótávolságú M—20-as rakéta, 18' darab szárazföldi, 3500 kilométerre célba juttatható rakéta, továbbá 46 darab Mirage— IV. bombázó áll szolgálatba (ezek légiutántöltéssel több mint 2000 kilométert repülhetnek.). Szakértők becslése szerint a francia atomerő az 1975 és 1980 közti időszakban megkétszereződött, s 1990-ig tovább növekszik. Idén januárban hangzott el először, hogy ezekkel a rakétákkal „a Szovjetunió nagy teaüSetei .csaknem sivataggá változtathatók”. Utaltak arra is, hogy 1990- ig hét atomtengeralattjáró áll majd rendszerbe. Mint látható, a brit Polarisokkal és a francia M—20- asokkal nem a Déli-sarkot akarják 'fnegcélozni, ezért teljesen tarthatatlan az az álláspont, amely szerint ezeket az eszközöket ki kellene hagyni a kontinentális egyensúlyi képletből. Egon Bahr, az ismert nyugatnémet katonapolitikai szakértő nemrégiben kiszámította, Angliának és Franciaországnak a 90-es évek végéig együttvéve legalább 1200 nukleáris robbanótöltete lesz. így hát — szavai szerint — irreális lenne azt remélni. hogy a Szovjetunió egyoldalúan és önkéntesen Jemand/tna közép-hatótávolságú rakétáiról. Bármilyen csökkentésre csakis az egyenlő biztonság elvei alapján kerülhetne sor. Serfőző László alezredes A francia hadászati csapásmérő erők egyik komponensét az atomtengeralattjárók alkotják. Felvételünkön a „L’Infexib- le” nevű úszó egység látható. Mind több árucikk Lengyelországban a néppzttaság A lengyel statisztikai hivatal első negyedévről szóló jelentése arra utal. hogy a gazdasági helyzet lassan normalizálódik. Jóllehet — hangsúlyozta dr W. Sadows- ki professzor, a statisztikai hivatal elnöke újságíróknak — a lengyel gazdaság továbbra is válságos állapotban van, s a termelés színvonala alacsony, sikerült leküzdeni a nyersanyagellátá- si nehézségeket, kedvezően fejlődik a mezőgazdaság, mind több árucikk jelenik meg a piacon. A legnagyobb a fellendülés a feldolgozó • iparban, ahol az értékesített termékvolumen 20 százalékkal nőtt. A kőszénkitermelés a múlt évhez hasonlóan 4 7.S millió tonna volt, a barnaszéné 10.9 millió tonna, ami 8,8 százalékos emelkedésit jelent. Az áruforgalom az idén márci usban 60 százalékkal magasabb volt a múlt évinél, s 1982 végéhez viszonyítva ugyanilyen mértékben nőtt az árukészlet. Jelentős felélénkülés ment végbe a lakásépítésben. A szocialista szektorbeli építő- szerelő vállalatok termelése az idei első negyedévben 27.5 százalékkal volt magasabb a múlt évi első negyedévinél. Az építőipar 25,5 ezer lakást adott át rendeltetésének, vagyis közel 25 százalékkal többet, mint egy esztendővel ezelőtt. Szemmel látható a stabilizáció a munkaerőpiacon. Az idén márciusban 257 ezer betöltetlen szabad munkahely volt, ugyanannyi, mint februárban. A szocialista szektorban az összes foglalkoztatottaik száma a múlt év márciusához képest 54,b ezer fővel csökkent. Kedvezőek a .körülmények a mezőgazdaság számára. A vetések .állapota jobb. mint egy évvel ezelőtt volt. Az idén márciusban egyharmau- da! több terményt, adtaik ei, mint tavaly. A termelésnövekedés irányzata tartósnál; mondható. Jelentős szerepe van ebben a gazdaságúi; jobb nyersanyagellátásának, ami a külkereskedelem érdeme. A tavalyi első negyed évhez képest az export 12II százalékkal, az import 24,2 százalékkal emelkedett. Kü lönös figyelmet érdemel a fogyasztást szolgáló import, körülbelül 20 százalékos növekedése. Jelentősen bővült a szocialista országokkal lebonyolított külkereskedelem. A legfontosabb kérdések egyike ma Kubában is a gazdaság. A Kubai Kommunista Párt 1980 decemberében tartott II. kongresszusa alapján bizakodó volt a gazdasági kilátások tekintetében. Az ott jóváhagyott 1981— 85-ös ötéves népgazdasági terv utalt ugyan a világgazdasági nehézségekre, de számba vette a KGST-orszá- gokkal kötött megállapodásokat is. Ezek szerint 1976— 80-hoz képest 1981—85 között 30 százalékkal nő Kuba és a többi szocialista ország kereskedelmi forgalma, s kétszeresére a Kubának nyújtott hitelek összege. Mindent összevetve, az ótéves terv a társadalmi össztermék évi 5 százalékos növekedését irányozta elő. 1981 októberében, a Forradalmi Védelmi Bizottságok (CRD) II. kongresszusán Fidel Castro már így beszélt.: „ megszorító intézkedéseket kell hoznunk, bizonyos módon fel kell áldozni néhány programot, térvet, beruházást, és valószínűleg az életszínvonalat is; de mindenáron szembe kell szállnunk a most előállott helyzettel”. A társadalmi össztermék tényleges növekedése 1981-ben és 1982- ben 2.3—2,5 százalék volt. Az idei terv hasonló növekedést irányoz elő. Ismeretes, hogy Kuba kérelmezte a fejlett tőkés <irMunkanélkiiliség az Egyesült államokban Ellenhatáshoz sok... tehát sokan már valószínűleg soha nem fognak tudni elhelyezkedni régi szakmájukban. Munkanélkülinek lenni traumatikus élmény. Keringenek ugyan legendák arról, hogy az amerikai munkanélküli segély egészen csinos öszeg, főleg, ha forintba számítjuk át. de akkor számítsuk ki azt is, hogy ezen az alapon Amerikában 40 forint egy pohár sör, 150 egy mozijegy és 10 ezer a lakbér. A segély különben államonként változik, összességében elmondható, hogy az állásvesztés a megszokott havi jövedelem 20—50 százalékos csökkenését jelenti. Ha pedig a munkanélküli segély „lejárt”, a még alacsonyabb szociális támogatás az éhenhaláshoz sok a megélhetéshez kevés. Nem véletlen, hogy a munkanélküliségi mutató emelkedésével egyenes arányban növekszik az öngyilkosságok száma. A Fehér Háznak ugyan nem tetszik, de a társadalmi válsághangulatra fogékony tévések fő témája már régóta a munkanélküliek vergődése. A megtört, hitüket vesztett emberek látványa az egész lakosságot megriasztja, hiszen sokan tar- temailq tarthatnak hasonló sorstól. Különösen döbbenetes látvány, ha valahol néhány száz munkahely nyílik. és aura hóban-fagyban már előző éjszaka sok ezren várakoznak. Akinek pedig még van kedve tréfálni, azt kérdi; lesz-e munkanélküli Ronald Reagan is? Avar János Választási kampányában Reagan „csodát” ígért, az infláció leküzdését a munkanélküliség növelése nélkül. Ám kiderült, hogy a republikánus kormányzat mégis kíméletlenül rálépett a gazdaság fékjére. Így évekig is eltarthat, amíg vi„Munkára van szükségem” — hirdeti egy önreklámozásra kényszerülő denveri férfi H V J Fror „Felvétel nincs — Mérjük ne érdeklődjön” — felirat egy bostoni építkezésnél Ügyes szónoki fogással élt Reagan az 1980-as választási kampányban, de ezt most alkalmasint ellene fordítják. Ezt mondta: „A gazdasági visszaesés az, ha a szomszédom munkanélküli. A válság, ha engem is kitettek az állásomból. És a megoldás? Ha Jimmy Carter lesz munkanélküli”. Húsvét után az elnök elmerészkedett az acélváros ba, Pittsburghbe. ahol a munkanélküliség az országos 10,3-as átlagnál jóval magasabb, Megoldásként mindössze a szakmai átképzést tudta ajánlani gyógyszernek, de aztán autókaravánja gondosan elkerülte a találkozást a sokezer, zuhogó esőben is kitartó tüntetővel, akiknek táblái épp az ő menesztését sürgették. A munkaerőállomáriyt. h ■ vatalosan „csak megtizedelte” a nagyarányú állásvesztés, az üzemek sorának be zárása. Valójában ennél riasztóbb a helyzet: a 11,5 millió munkanélkülin kívül öt^hat millió ember csak részlegesen dolgozik, persze alacsonyabb bérért. Arról csak becslések vannak, hogy hányán adták fel, főleg fiatalok, az álláskeresést, s nem kerültek be a statisztikába. A mostani munka- nélküliség ugyanis az Egyesült Államok háború utáni korszakának legnagyobb drámája. Közjáték Reagan pittsburghi látogatása alatt: rendőr vonszol el egy tüntető nőt a helyszínről szonylag elviselhetőbb szintre csökken a munkanélküliség aránya. A majdani fellendüléssel azonban struktúraváltozásra is sor kerül, pers mov agei Kuba Gazdasági intézkedések szagokkal szembeni 3,5 milliárd dolláros adósságállomány egy részének átütemezését. A kérés 1,2 milliárd dollár közép- és hosszúlejáratú hitelre vonatkozik. A kubai javaslat szerint az ország továbbra is fizeti rövid lejáratú hiteleit és teljes adóssága kamatait, az átütemzett adósság tőkéjét pedig 1986ntól hét év alatt törleszti. Két ok magyarázza az átmenetileg előállott nehéz helyzetet: 1. A nemzetközi pénzügyi válság, 2. A cukor világpiaci árának esése. Bár tavaly Kuba importjának már csak 20 százaléka származott a tőkés országokból. ennek jelentősége messze nagyobb számszerű arányánál. Hiszen, mondta Fidel Castro 1982. július 26-ám, „ml gyógyszereket, élelmiszereket, takarmány-alapanyagot. ipari és építőipari nyersanyagokat, alkatrészeket, egyes berendezéseket veszünk kemény valutáért". A tőkés import kényszerű csökkenése begyűrűzik hát a termelés és a fogyasztás számos területére. Az 1983-as népgazdasági terv az életszinvonal megőrzését és az export 10 százalékos növelését tűzi célul. A társadalmi össztermék tervezett 2—2.5 százalékos növelésén belül, főleg azon gazdasági ágazatok nagyobb növekedését irányozza elő (cukoripar 8 százalék, cukornádtermesztés 10 százalék, nikkeltermelés 12 százalék, kávé és citrusfélék 21 százalék) amelyek exportálható. illetve importcsökkentő termékeket eredményeznek. A vázolt célkitűzések eléréséhez fontosak persze • a belső gazdasági feltételek is. Ezek kétségkívül legfontosabbika az 1976—80 között bevezetett új gazdaságirányítási. és tervezési rendszer. A korábbi, teljesen centralizált irányítási rendszert felváltó új rendszer azon a felismerésen alapul, hogy — mint a Cuba Socia- l'ista című lap megállapítja: a termelési viszonyok forradalmi átalakítása új gazdaságirányítási formát igényel. Ugyancsak fontos belső feltétel az 1980 nyarán bevezetett általános bérreform, amelynek fő célja az volt, hogy emelje a legalacsonyabb és — a vezetők ösztönzése érdekében — a legmagasabb béreket; a bér összetételében növekedjék a teljesítménytől függő mozgó rész szerepe. A termelés ösztönzése és a lakosság jobb ellátása érdekében 1980 nyarától működnek az úgynevezett „paraszti szabadpiacok”, kiegészítve az eddigi elosztási rendszert. Ilyenformán jelenleg három elosztási forma él egymás mellett. Az egyik a mindmáig érvényben levő, az 1981 végi kiskereskedelmi árreform ellenére ma is igen olcsó árakkal funkcionáló, minden alapvető mezőgazdasági-ipari fogyasztási cikkre kiterjedő jegyrendszer. A második a 70-es évektől növekvő szerepet játszó úgynevezett párhuzamos piac, amelynek keretében az állami kiskereskedelmi hálózatban egyes termékek jegy nélkül kaphatók. illetve a jegyre kapható mennyiségen felül, de jóval magasabb áron is megvásárolhatók. A harmadik a paraszti szabadpiac, amely a termésnek az állami felvásárlásra betervezett meny- nyiségen felüli részét felszabadította, és lehetővé tette, hogy ez a felesleg a szabadpiacra kerüljön. Ügy tűnik azonban, hogy a kubai vezetés hosszú távon számol a jegyes elosztási forma fennmaradásával. g—i Összeállítana: Conütantín Lajos
