Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-28 / 125. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. MÁJUS 28. A Szovjetunió nem engedi meg a kialakult erőengyensúly megbomlását (Folytatás az 1. oldalról) sára. E lépések kizárólagos célja, hogy ne engedjék meg a kialakult erőegyensúly megbomlását. Amikor a Szovjetunió meg­teszi ezeket a kikényszerített lépéseket, ugyanakkor meg­erősíti, hogy nem változott a hadászati nukleáris fegyve­rek csökkentésének és korlá­tozásának problémájával kapcsolatos elvi álláspontja. Továbbra is fellép ezen fegy­verrendszerek egészének a lényeges csökkentéséért, an­nak érdekében, hogy a köl­csönös biztonság elvének szi­gorú megtartása mellett meg­növekedjék a katonai-hadá­szati stabilitás. A Szovjet­uniónak a stratégiai fegyver­hordozók és nukleáris tölte­tek kölcsönös csökkentését célzó, Eenfben előterjesztett hosszútávú javaslatai jó alapul szolgálnak ennek meg­valósítására. Hasonlóan építő szellemű álláspontot foglal el a Szov­jetunió az európai közepes hatótávolságú atomfegyve­rek csökkentésének kérdésé­ben. Mint ismeretes, a Szov­jetunió ezeknek a fegyverek­nek olyan módon való csök­kentését ajánlja, amelynek végrehajtása után a Szovjet­uniónak nem lenne több kö­zepes hatótávolságú rakétá­ja és robbanófeje, mint amennyivel Nagy-Britannia és Franciaország rendelke­zik. Ez mind a hordozók, mind pedig a robbanófejek számát figyelembe véve lé­nyegesen kevesebb lenne an­nál, amennyivel a Szovjet­unió 1976-ban, rakétafegyve­reinek korszerűsítése előtt, Európában rendelkezett. A Szovjetunió nem törekszik arra sem, hogy akár csak egyetlen közepes hatótávol­ságú repülőgéppel, sem egyet­len repülőgépre helyezett atomtöltettel többel rendel­kezzék, mint amennyivel a NATO rendelkezne. Az Egyesült Államok azon­ban továbbra is kitart az olyan megoldás mellett, amelynek értelmében 1983. végén mindenképpen meg­kezdené a már Nyugat-Euró- pában lévő előretolt állomá­soztatású atomeszközei mel­lé új rakéták telepítését. A Szovjetuniónak bele kellene egyeznie ezeknek a rakéták­nak a telepítésébe, és ráadá­ssal egyoldalúan csökkente­nie kellene közepes hatótá­volságú rakétafegyvereit. A csökkentést nem csupán Eu­rópában kellene végrehajta­ni, hanem az ország ázsiai területein is, figyelmen kívül hagyva az Egyesült Államok hasonló, nagyszámú fegyve­reit, amelyeket a Szovjetunió keleti határainak közelében lévő területeken állomásoz- tat. Az Egyesült Államok ezen javaslatainak a nyilvánvaló elfogadhatatlansága annyira szembetűnő, hogy ezek köz­zététele csak egyről tanús­kodhat — az egyenlőség és a kölcsönös biztonság elvén alapuló, mindkét fél számá­ra elfogadható megoldás ke­resésének kifejezett elutasítá­sáról; A Szovjetunió feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a leghatározottabban figyel­meztessen: ha az európai atpmfegyverzi-tek korlátozá­sáról szóló megállapodás — amely kizárja az új amerikai rakéták európai telepítését — meghiúsul, s ennek követ­keztében újabb veszély fe­nyegetné a Szovjetunió és szövetségesei biztonságát, a Szovjetunió ezen a téren is — a megfelelő időpontban — hatékony válaszlépéseket tesz majd. Amennyiben végrehajtják az Egyesült Államoknak és a NATO-nak az új amerikai ra­kéták európai telepítéséről szóló döntését, ez arra kény­szeríti a Szovjetuniót, hogy felülvizsgálja az egyoldalú moratóriumról szóló, tavaly hozott döntését, amely a kö­zepes hatótávolságú fegyve­reknek az európai övezetben való további telepítésére vo­natkozik. Ebben az esetben szükségessé válna az is, hogy a Varsói Szerződés többi tag­államával egyetértésben más intézkedések is létrejöjjenek a kiegészítő eszközök telepí­tése terén, abból a célból, hogy megteremtsék a szük­séges ellensúlyt Európában aa amerikai, előretolt állo­másoztatású atomfegyverek és a többi NATO-tagország atomfegyverzetének fokozott csoportosításával ' szemben. Mint ahogy a szovjet fél már többször is figyelmeztetett, olyan válaszlépéseket is meg kellene tennie, amelyek ma­gának az Egyesült Államok­nak a területét is figyelem­be vennék. Van lehetőség arra, hogy a genfi tárgyalásokon igazsá­gos megállapodásra lehessen jutni. E cél elérését feltétle­nül elősegítené, ha az Egye­sült Államok és a NATO le­mondana az új amerikai ra­kéták gyakorlati telepítéséről Nyugat-Európában. A Szovjetunió kijelenti: még nincs késő útját állni a helyzet veszélyes kiéleződé­sének. Reméli, hogy az Egye­sült Államok és NATO-szö- vetségesei gondosan mérlege­lik azokat a következménye­ket, amelyek elkerülhetetle­nek lennének, ha az új ame­rikai rakéták nyugat-európai telepítéséről szóló terveiket valóra váltanák. Azt is remé­li, hogy ezek az országok vá­laszolnak az építő jellegű szovjet javaslatokra. tAz első, legkönnyebben megvalósítható, ugyanakkor hatékony lépésként — mind az európai atomfegyverzet, mind a stratégiai fegyverek csökkentéséről szóló megál­lapodás megkötéséig — a Szovjetunió ismét javasolja e fegyverzetek mennyiségi szempontból történő befa­gyasztását, illetve azok mi­nőségi korszerűsítésének ma­ximális korlátozását. Minden állam kötelessége, hogy megtalálja a fegyverze­tek — elsősorban az atom­fegyverzetek — korlátozása és csökkentése halaszthatat­lan feladatainak megoldását, hogy visszatérjen a politikai és katonai enyhülés útjára. Ez minden nép és állam ér­deke függetlenül attól, hogy azok a világ mely földrajzi térségében helyezkednek el, milyen társadalmi-gazdasági rendszerben élnek, milyen politikai csoportosuláshoz vagy irányzathoz tartoznak — fejeződik be a szovjet kormány nyilatkozata. Tegnapra általános sztrájkot hirdettek Olaszországban. Ké­pünkön: tüntetők tömege tölti Imeg a milánói Dóm előtti hatalmas teret (Telefotó: KS) Libanon Fokozódó izraeli provokáció NEW YORK Egy amerikai újság szerint sikerült bizonyítékot szerez­ni arról, hogy Klaus Barbie náci háborús bűnös bolíviai rejtőzködése alatt a CIA ügy­nöke volt, s 11 éven át rend­szeresen jelentésekkel látta el az amerikai hírszerzőket befogadó országáról. Barbie ráadásul ezzel egyidőben az Egyesült Államokba irányu­ló kokaincsempészés kulcsfi­gurája is volt. MOSZKVA Andrei Eromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügymi­niszter tegnap Moszkvában saját kérésére fogadta az Iráni Iszlám Köztársaság moszkvai nagykövetét. A megbeszélésen kölcsönös ér­deklődésre számottartó kér­désekről volt szó. NICOSIA Irán csütörtökön elutasí­totta az iraki iavaslatot, hogy a két ország ENSZ-védnök- ség alatt kössön megállapo­dást a határ menti városok megkíméléséről — jelentette be az IRNa iráni hírügynök­ség. HAVANNA Kubaiak százezrei bizto­sították támogatásukról a szigetország forradalmi kor­mányát azokon a nagygyűlé­seken és felvonulásokon., amelyeket a legutóbbi Kuba- ellenes amerikai fenyegeté­sek nyomán tartottak. A Szíria címére elhangzó, fokozódó provokációkkal párosuló izraeli és ameri­kai fenyegetések hátterében az húzódik meg, hogy a legutóbb aláírt izraeli—liba­noni megállapodás követke­zetes damaszkuszi elvetése az egész Camp David-i épít­mény összeomlásával fenye­get — állapította meg a Tisrin című damaszkuszi kor­mánylap tegnapi kommen­tárja. Az izraeli sajtó is részle­tesen idézte Musztaia Tiassz nyilatkozatát. melyben a szíriai hadügyminiszter rá­mutatott: Izrael a jól is­mert, hagyományos módszert alkalmazva azért vádolja katonai előkészületekkel Szíriát, hogy ily módon fe­dezze és igazolja az elhatá­rozott és előkészített izraeli agresszió tervét. Az izraeli hadsereg kémszervezete azonban lehetővé teszi an­nak megállapítását, hogy Szíria részéről kifejezetten védelmi intézkedésekről van szó. De ha Izrael végrehajt­ja agressziós terveit, megfe­lelő szíriai válaszban részzé­sül — figyelmeztette a mi­niszter. Tel Avivban bejelentették, hogy az izraeli hadsereg a történtek ellenére is folytat­ja légi felderítő tevékenysé­gét Libanonban. Az izraeli rádióban idézett hivatalos személyek indoklása szerint Szíria nem akadályozhatja meg az izraeli légierő liba­noni berepüléseit, mert az Egyesült Államok és Liba­non egyetért abban, hogy ez Izraelnek törvényes vé­delmi joga. MSZMP küldöttség járt Svédországban A Svéd baloldali párt- kommunisták meghívására május 25—27. között Svéd­országban tartózkodott az MSZMP küldöttsége: Szűrös Mátyás, a Központi Bizott­ság tagja, a KB külügyi osz­tályának vezetője és End- reífy Miklós, a külügyi osz­tály munkatársa. A küldöttség találkozott és megbeszélést folytatott Lars Werner elnökkel, Bo Hammar országos titkárral és a párt más vezetőivel, továbbá látogatást tett a stockholmi pártbizottságon. A két párt képviselői szí­vélyes elvtársi légkörű meg­beszéléseken áttekintették a nemzetközi helyzet. vala­mint a két párt közötti kap­csolatok időszerű kérdéseit. Stockholmi tartózkodása során az MSZMP külügyi osztályának vezetője talál­kozott Ingvar Carlsson mi­niszterelnök-helyettessel, a Svéd Szociáldemokrata Mun­káspárt Végrehajtó Bizottsá­ga tagjával és Lennart Bodstrom külügyminiszter­rel, megbeszélést folytatott Gunnar Stenarv-val, a szo­ciáldemokrata munkáspárt külügyi titkárával. Mario Soares alakíthat új kormányt Antonio Ramalho Eanes portugál álamfő tegnap Ma­rio Soarest, a Portugál Szo­cialista Párt főtitkárát meg­bízta az új kormány megala­kításával. Eanes előzőleg az alkot­mány előírásainak megfele­lően — az április 25-i válasz­tásom eredményét figyelembe véve — tárgyalt a legna­gyobb politikai pártok veze­tőivel. Ismeretes, hogy a szocia­lista párt által megszerzett 101 képviselői mandátum új­ból csak kisebbségi kor­mányzást biztosított volna a szocialistáknak. (Soares 1977- ben is kisebbségi kormány­zással próbálkozott.) A vá­lasztások eredményei alapján azonban Soares pártja arra kényszerült, hogy koalíció­ra lépjen a Carlos Mota Pinto vezette szociáldemokraták­kal. A Portugál Szociálde­mokrata Párt 75 mandátu­mával a második legjelentő­sebb párt az országban. A két párt együttesen 176 mandátumot birtokol a 250 tagú parlamentben. Török csapatok hatoltak Irak területére A török hatóságok tegnap hivatalosan megerősítették, hogy csapataik behatoíltak Irák területére. A külügy­minisztérium közleménye azt a következtetést sugallja, hogy a behatolásra az iraki hatóságok engedélyével ke­rült sor. A közlemény hírül adja, hogy a török erők „korláto­zott méretű akciót hajtottak végre a határ iraki oldalán”. Az akció célja az volt — hangzik a tájékoztatás —, hogy „véget vessen a határ iraki oldalán kialakult hely­zetnek. amely veszélyezteti az egész térség biztonsá­gát”. Ezt a helyzetet bizo­nyos fegyveres csoportok idézték elő, amelyek a leg­utóbbi időkben akciókat in­dítottak a haitártérségben és megöltek több török kato­nát. Nyilvánvaló volt — mondja a közlemény —, hogy ezek a csapatok foly­tatni kívánták törvénytelen akcióikat. Ami a bagdadi hatóságok szerepét illeti, a közlemény csak annyit mond. hogy „az akcióval kapcsolatban vé­leményt cseréltünk baráta­inkkal és szomszédainkkal, az iraki kormány képviselői­vel”. Madridi találkozó 0 NÜTO-országok újabb módosító javaslatai A madridi találkozón résztvevő NATO-országok a tegnapi plenáris ülésen hi­vatalosan is előterjesztették újabb,, módosító javaslatai­kat. Szándékuk ezzel nyil­vánvalóvá vált: késleltetni a tárgyalások menetét, elodáz­ni a megegyezést. A NATO-államok, nevé­ben felszólaló A. Williams angol nagykövet, azt mon­dotta, hogy a semleges és el nem kötelezett országok záródokumentum-tervezetét tárgyalási alapként ők is elfogadták, de ugyanakkor szükségesnek tartanak bizo­nyos módosításokat, kiegé­szítéseket is. A nyugati mó­dosító javaslatok — egyol­dalú érdekeket tükrözve — elsősorban az emberi kap­csolatok témakörében tar­tandó szakértői értekezletre, és a semlegesek tervezetének az információra vonatkozó részére terjednek ki. Csehszlovákia képviselője, I. Hulinsky nagykövet fel­hívta a konferencián részt­vevők figyelmét arra, hogy az újabb módosítások elő­terjesztése, az ezekről folyó tárgyalások erőltetése, ve­szélyezteti az eddig elért eredményeket. Utalt arra, hogy a jelenlegi tárgyalási alapként szereplő dokumen­tum nem tükrözi teljes mér­tékben a szocialista orszá­gok érdekeit, de több szo­cialista ország — a találko­zó mielőbbi sikeres befeje­zése érdekében — kifejezte készségét a dokumentum változás nélküli elfogadásá­ra. A. Kováijov szovjet kül­ügyminiszterhelyettes. a szovjet küldöttség vezetője, felszólalásában a következő­ket hangsúlyozta: „a mai ülésen elhangzott egyes fel­szólalások megmutatták, hogy mi akadályozza a mad­ridi találkozó mielőbbi, akár néhány napon belüli sike­res befejezését”. Aláhúzta, hogy a most újból előter­jesztett nyugati indítványo­kat a találkozó egy korábbi szakaszában már megvitatták s azok elfogadhatatlanok a Szovjetunió számára. V. Sandru nagykövet, a román delegáció vezetője, emlékeztetett rá, hogy már korábban kifejtette: ha a semlegesek tervezetét min­denki elfogadja, Románia is kész csatlakozni a közös megegyezéshez. Ha azonban tárgyalások kezdődnének a kiegészítő javaslatokról, ak­kor Románia is előterjeszti indítványait. Holnap nyílik a csúcstalálkozó Amerikai rendezőelvek Holnap nyílik meg hivata­losan az Egyesült Államok­beli Williamsburgban a ve­zető tőkés országok állam- és kormányfőinek kilencedik csúcstalálkozója. Az értekezlet Washington által kidolgozott alapgondo­lata. hogy a szövetségesek­nek az egység aláhúzásával és az infláció elleni harc központba állításával kell támogatniuk a hároméves recessziót követő, egyelőre csak remélt világgazdasági fellendülést. Eszközként eh­hez éli kell fogadniuk a ma­gas kamatlábak és az erős amerikai dollár politikáját. A (tőkés hatalmak — hangzik a második amerikai tézis — saját gazdaságaink további növekedését tekint­hetik csak garanciának a világban felhalmozódott óriási adósságok felszámo­lására. Ugyanezt a célt szol­gálná a protekcionizmus el­leni harc, a piacók nyitva- tartása. A kormányok beavatkozá­sa csak akadályozza a spon­tán, s most éppen kedvező világgazdasági folyamatokat — így szól a harmadik ame-. rikai tétel, amelynek alap­ján Washington elutasítja a dollár arany-egyenértékének visszaállítására, vagy más stabilizáló intézkedések el­fogadására vonatkozó fran­cia követelést. Az elutasí­tás igazii oka persze az, hogy a „magas kamatlába­kon álló” dollár számára a „lebegő árfolyamok” rend­szere nagy előnyöket jelent. A csúcstalálkozót megelő­ző kormányszintű tájékozta­tók és mértékadó források­ból származó értesülések ar­ról tanúskodnak, hogy az amerikai diplomácia célja Williamsburgban alapvetően az időnyereség, s az egység látszatának maximális meg­őrzése. Ám a legtöbb gazdasági és politikai kérdésben, s ta­lán különösen a kelet-nyu­gati viszony és kereskede­lem területén a nézetkülönb­ségek tavaly óta nem szűn­tek meg. Míg Washington a technológia-átadás és a ke­let-nyugati gazdasági csere korlátozásának, a hitelfelté­teliek szigorításának híve, több partnere ennek ellen­kezőjét követeli. Átfogó elemzés Lengyelország belső helyzetéről A jelenlegi lengyel belső helyzet átfogó elemzését ad­ta Czeslaw Kiszczak altábor­nagy, belügyminiszter, aki csütörtökön a Hazafias Nem­zeti Űjjászületési Mozgalom Országos Tanácsának Végre­hajtó Bizottságát tájékoztat­ta. Az Egyesült Államok és több más nyugati ország stratégiai céljai változatla­nok; le akarják járatni a szo­cialista társadalmi rendszert, meg akarják bontani a Var­sói Szerződés egységét, s eb­ben a törekvésükben tovább­ra is eszközként próbálják felhasználni Lengyelországot. Tevékenységük rövidebb tá­vú, taktikai céljai főként tár­sadalmi elégedetlenség szítá­sára, a légkör mérgezésére irányulnak. A nyugati felfor­gató és hírszerző központok az országon belüli politikai ellenzéket és a Nyugaton élő lengyel emigránsokat egy­aránt támogatva és kihasz­nálva minden lehetséges mó­don a stabilizációs folyamat zavarására törekednek. Újból megélénkült egyes NATO­tagállamok katonai hírszer­ző szolgálatainak lengyelor­szági tevékenysége. A hatalom kezdettől fogva igen mértéktartóan alkal­mazza a szükségállapot kor­látozó, illetve megtorló in­tézkedéseit. Április végén már csak 353 személy volt politikai okokból börtönben, az Államtanács május köze­péig az előterjesztett 663 ke­gyelmi kérvényből 580-at po­zitívan bírált el. Az állam és az egyház kapcsolatai az utóbbi időben kedvezően alakulnak, s ezt az irányvonalat a püspök és a papok döntő többsége támo­gatja. De vannak olyanok is, akik a szószéket államellenes nézetek hirdetésére használ­ják. Az ő tevékenységükre támaszkodnak a nyugati fel­forgató központok és a belső ellenzéki csoportok. A politi­kai ellenfél II. János Pál pá­pa látogatását is saját cél­jaira igyekszik kihasználni, a többi között azt állítva, hogy a látogatás elsősorban a hatalom érdeke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom