Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-25 / 122. szám

XXXIV. évf. 122> az. 1983. május 25., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A TARTALOMBÓL: I városi-járási pártbizottsági ülésekről jelentjük I szerkesztőség postájából Hogy jobbao megértsük egymást I tv képeroyüje elüti Kádár János fogadta a görög miniszterelnököt Andremax Papandreu programié: városnézés Budapesten, folklórműsor megtekintése Andreasz Papandreu, a Görög Köztársaság minisz­terelnöke, aki hivatalos lá­togatáson tartózkodik Ma­gyarországon, tegnapi prog­ramját budapesti városné­zéssel kezdte: a budai vár­ban, majd a kelenföldi lakó­telepen járt. Szépvölgyi Zol­tán, a fővárosi tanács elnö­ke kalauzolta a vendéget, és elkísérte Dobos István, hazánk athéni nagykövete is. A program délelőtt a Ha­lászbástyán kezdődött, ahon­nan Budapest panorámájá­ban gyönyörködött vendé­günk, majd betért a most is sok hazai és külföldi érdek­lődőt vonzó Mátyás temp­lomba. Ezután — miként a házigazdák mondták — a főváros legnagyobb középü­leteként számon tartott, új­jáépítésével nemzeti kulturá­lis intézmények otthonává lett Budavári Palotában a budapesti Történeti Múzeum gyűjteményeit és kiállításait tekintette meg. Elismeréssel szólt a középkori palota ma­radványait és emlékeit rep­rezentáló, A középkori Buda királyi várpalotája és góti­kus szobrai című kiállítás kincseiről, látványáról. A vendéglátók a görög kor­mányfő érdeklődésére el­mondták: hazánkban a mű­velődési kormányzat kiemel­kedő feladatának tekinti, nagy anyagi áldozattal is elősegíti, hogy kulturális örökségünknek nemcsak szellemi, hanem tárgyi érté­keit is megőrizzük, s ne csak népünk, hanem a világ elé is tárjuk. Látogatását And­reasz Papandreu a kiállítás vendégkönyvébe tett bejegy­zésével is emlékezetessé tet­te. Ezt követően a Magyar Nemzeti Galériában várták- fogadták a görög miniszter- elnököt, aki — rövid prog­ram keretében — a Mátyás király és a magyar rene­szánsz címmel látható gyűj­teményes tárlatot nézte meg. A múzeumi sétákról a vár­ban élő Makrisz Agamemnon szobrászművészhez vezetett Papandreu útja. A görög származású idős mester, Kossuth-díjas, kiváló mű­vész bemutatta a szívélyesen fogadott vendégnek műter­mét, készülő alkotásait. A (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János fogadta Papandreu görög kormányfőt Tenyésztés a legolcsóbb technológiával Legeltetés szakaszosan Kihelyezett Állatállomány a Mezőtúri Állami Gazdaságban A húsmarhatartás a legtakarékosabb illetve legolcsóbb „technológia”: legelőről, árokszélről lekaszált fűből, növényi eredetű melléktermékekből hús „állítható” elő. A húsmarha tenyésztése hazánk mezőgazdaságának kialakulóban lévő ága­zata, az üzemek többsége egyelőre nem tud olyan eredmé­nyekkel dicsekedni mint az iparszerűen termelő más ágaza­tok. Szolnok megyében tizenhat mezőgazdasági nagyüzem tart mintegy 4 ezres húsmarha állományt. Közülük kilencben végeznek fajtaátalakító keresztezéseket a francia limusin faj­ta felhasználásával. Az utóbbi időben javult az állomány ta­karmányozási helyzete és a tartástechnológiája is. Mindezek kedvező alapot biztosítottak a további tenyésztői munkához. A megye nagyüzemei közül a Mezőtúri Állami Gazdaság még a hetvenes évek közepén kezdte fejleszteni a húsmar­ha ágazatát. Kezdetben 300, majd 500 vásárolt tehén szá­mához igazították a legelőte­lepítési terveiket. Három év­vel ezelőtt viszont az állat­tartó helyek zsúfoltsága miatt a nagyüzem vezetői, a lehetőségeket figyelembe vé­ve, felszámolták a mester­szállási telepet és a gazda­ság) teheneinek számát a legelők eltartó képességének megfelelően 350-re csökken­tették. Ezzel párhuzamosan mérséklődtek a tartási és szállítási költségek is. A ko­rábban legelőnek használt és szántóba visszaállított földe­ken gabonát termesztenek azóta is. A gazdaság terüle­tén fellelhető alkalmi legelők — utak, útszélek, árokpartok, csatornák — termését legel­tetéssel hasznosítják Ezen kívül 200 hektárnyi bérlegelő termése biztosít takarmányt a húshasznú állomány részére. Míg 1980-ban a közvetlen ágazati eredmény 1 millió 50 ezer forint volt, az elmúlt év­ben a jobb közgazdasági fel­tételekkel együtt 3 millió 600 ezerre emelkedett. Csök­kent emellett a borjúelőállí­tás önköltsége: kilogram­monként 75-ről 57 forintra. A húsmarha nevelésére a me­zőtúriak a 200 hektár bérle­gelőn túl 134 hektár füves­herét, 242 hektár gyepterüle­tet biztosítanak. A legeltetés hatékonyságát a gazdaság szakemberei azzal növelték, hogy a gulyatartás helyett bevezették a villanykarámos, szakaszolt legeltetési mód­szert. Az állatok ivóvizét, a korábbi traktor vontatta laj- tot lecserélve, fúrt csőkutak- ból oldják meg. Az ágazat eredményeit növelték azzal is, hogy a legeltetési időszak­ban a gulyát éjjel is kinn tartják:. Télen a régi épüle­tekben biztosítanak helyet az állatok számára. A természe­tes körülmények hatására a borjúszaporulat emelkedett, az elmúlt évben 100 tehén 91 borjút ellett, ugyanakkor az elhullás 1 százalékkal csök­kent. A hízómarha-értékesítés — a felvásárlással, a háztájiba történő kihelyezéssel — az 1981. évihez képest tavaly megduplázódott. Az értéke­sítési átlagár is emelkedett, elérte a 46 forintot kilogram­monként. A félintenzív kö­rülmények között tartott ma­gyar tarka és limusinnal ke­resztezett hízóbikákat, üsző­ket nyugati exportra is szál­lítják. A húsmarha-értékesí- tés árbevétele 1982-ben mint­egy 12,5 millió forint volt, az ágazat eredménye a mezőtú­ri A© teljes nyereségének 27 százalékát adta. Kunhegyesen a Vízgépészeti Vállalat 1. számú gyáregységében részben társadalmi munká­ban elkészült az a 25 köbméteres víztorony, amely a kunhegyes! strandfürdő vízellátási gondjait oldja meg. A tervek szerint június végére üzembe helyezik a berendezést Ma a BMV-n Tájékoztatók, üzletkötések Iprü Antal fogadta Igor Ponomarjovot Apró Antal, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság el­nöke tegnap a Parlamentben fogadta Igor Ponomarjovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja moszkvai bizottságá­nak titkárát, a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság elnök- helyettesét. aki az MSZMP budapesti bizottságának ven­dégeként tartózkodik ha­zánkban. A találkozón a két társaság együttműködésének tapasztalatairól és a kapcso­latok továbbfejlesztésének lehetőségeiről volt szó. Békekonferencia Tegnap megkezdte mun­káját Budapesten a keresz­tyén békekonferencia lesze­relési konzultációja, amely­nek fő témája: „A fegyver­kezés új szakasza — vagy első lépések a leszerelés fe­lé?. Mit tehetnek az egyhá­zak a leszerelés érdekében?” Tegnap újabb hazai és külföldi kiállítók adták tá­jékoztatást a BNV-n, fel­használva az alkalmat arra, hogy ismertessék vállalatuk exportajánlatát, piaci elr képzeléseit. Sokan vettek részt az A pavilon számítás- technikai kiállításán meg­rendezett programozási ver­senyben. Az egyéb programok mel­lett jelentős üzletkötések is létrejöttek. Például az Int- ranszmas magyar—bolgár közös vállalat hosszú távú együttműködési megállapo­dást írt alá a MÁV-val és a Ganz-Mávaggal. A megálla­podás alapján a közös vállal­kozás bekapcsolódik a ma­gyar vasút fejlesztési prog­ramjába. A fővállalkozó az Intranszmas, amely a kon­ténerdarukat meg is tervezi, a gyártást és a szerelést a Ganz-Mávag szakemberei vállalják. A Níkex külkeres­kedelmi vállalat lengyel partnerével írt alá 1 millió rubeles szerződést a bányák­ban használt úgynevezett láncos kaparószerkezetek importjára. A Chemokomp- lex 1,6 millió rubel értékű keretmegállapodást írt alá szovjet külkereskedelmi egyesüléssel, amely 1987-ig biztosítani fogja a Székesfe­hérvári Könnyűfémmű kü­lönféle alkatrész- és tartozék­igényeinek kielégítését. Ro­mán partnervállalatokkal kötött szerződés alapján kö­zel 6 millió rubel értékben olajipari berendezések ér­keznek majd Nagykanizsára és Szolnokra. Köztük olyan gépek is vannak, amelyeket eddig tőkés piacról szerezték be. 1,2 millió rubel értékben olajipari berendezéseket renr deltek a szovjet Mashinoim- port-tól is. A Gránit Művek gránitcsiszoló berendezéseket adott el NDK-beli cégeknek. Ma tartják a BNV utolsó szakmai napját. Sok kiállító már értékeli BNv szereplé­sét, a hazai és külföldi vál­lalatok tájékoztatókat tarta­nak. Ma délután és holnap egész nap a nagyközönség látogathatja a kőbányai vá­sárvárost. A szombathelyi XII-es Autójavító Vállalat repülögépgyártó és -javító üzemében meg­kezdődött a Góbé 82 típusú vitorlázó repülőgépek sorozatgyártása. Az id. Rubik Ernő tervei alapján modernizált, kétkormányos iskolagépek, kategóriájukban a világ leg­könnyebb gépei. Többek között ez magyarázza a típus kiváló repülési tulajdonságait F. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom