Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-22 / 120. szám
1983. MÁJUS 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Befejezéséhez közeledik a szolnoki baromfikeltető rekonstrukciója. A közelmúltban 29 belga gyártmányú Petersime keltetőgépet szereltek végleges helyére, de tárgyalások folynak újabb gépek vásárlásáról is Hárommillió pocakos A világ, amelyben élünk, gazdag, de mi nem aknázzuk ki ezt a gazdagságot. Embermilliók élnek az éhinség határán, míg más milliók túltápláltak, s emiatt különféle betegségeknek vannak kitéve. Az egészségesebb világ megteremtéséhez jobb, ésszerűbb táplálkozásra van szükség. Felimérések szerint még ma is évente a föld 30 millió lakója hal éhen, 500 millió ember pedig éhezik, s ez a helyzet a népesség szaporodási ‘ütemének meggyorsulásával napról napra rosszabbodik. Szemjonov, szovjet akadémikus és kutatócsoportja szerint mindez nem törvényszerű. A föld jelenltegi lakosságának kielégítő táplálásához 800 millió tonna növény és 270 millió tonna állati eredetű élelem kell évente. [Ugyanakkor Magyarországon a táplálkozástudományi szakemberek célja, hogy a jelenleg fejenként fogyasztott átlagos 3200 kalória helyett mindenki 2700 kalóriára csökkentse a naponta elfogyasztott ételek főértékét, ezen belül is kevesebb zsírral, szénhidráttal, több növényi fehérjével és vitaminnal állítsa össze napi étrendjét. * A hatalmas teremben 260 szövőgép zúgása, kattogása valahol egy skálán kívüli monoton hanggal .egyesül, és idegesítően remegted a dobhártyát. Kétszáz asszony hajol a gépek fölé, fűzi-kötözi a szálakat, szövi a vásznat, de minden hangot elnyel a gépek csattogása. Az itt dolgozók mindezt már megszokták. De ez is csak féligazság, mert elgondolkodtató: hosszú még az út, és közben nagyon sok állomásra lesz szükség, amíg a fizikai munka is mindenütt örömmé és életszükségletté válik. Az egyik ilyen nagyon szerény állomásnak foghatjuk föl a már évek óta tartó munkalélektani vizsgálatokat, amelyet sok pszichológus, már több orvos és mérnök folytat. Természetesen a kutatás legizgalmasabb területe és legemberibb feladata a túlterhelés és az elfáradás elleni védekezés. Zajt mérnek, fényt, vérnyomást, pulzust, mindent mérnek. Testsúlyt is, A kétszáz, meglehetősen fárasztó munkát végző nők össz-testsúlya ezer kilogrammal több a szükségesnél, egészségesnél. Gyenge üzemi koszt, kiadós, nagy. zsíros vacsorák otthon, az aktív mozgás, pihenés hiánya. És vasárnap mindent bele a lábasba, fazékba, gyomorba. Még rosszabb a helyzet az íróasztal emberénél. Ül az asztal mellett egy életen át, izmai petyhüdtek, mozgás semmi vagy alig. Zsíros étel, tészta, kenyér annál több. Éhes volt az ország. A nép életszínvonala emelkedett, jóllakunk napjában többször is. És túltáplálkozunk. Egészségtelenül táplálkozunk. Furcsa paradoxon: az emberiség fele rosszul táplált. Ott az éh- —halállal, emitt a zsírhalállal néznek farkasszemet. Félő: elnehezül; idő előtt elöregszik az ország. Hogy mikor alakult ki, hogyan és mikor kezdtünk zsírosán és fűszeresen főzni, ne firtassuk. Elégedjünk meg most néhány aggodalmat keltő gondoláttal. A táplálkozási tudomány szakemberei és orvosok mondják, írják, hogy az embernek okosabban, egészségesebben kell táplálkoznia. Az állati eredetű zsír táplálékaink között az első számú közellenség. A magyar ember — csecsemőt és aggastyánt is számítva — évenként 25 kilogrammot fogyaszt. Ám az állati zsírban koleszterin van, amely rárakódik véredényeinkre, tönkreteszi azokat és gyilkol. A fehér cipó — amelyet egykoron imánkba foglaltunk —, a kelt tészta, a túróscsusza tepertővel, tejföllel, az ízes ludaskása, a hosszúlevű paprikáskrumpli kolbásszal, bizony nagyszerű ételek. De túlfogyasztva mind hizlal. Az egészségesen élő, táplálkozó ember orvosilag megállapított fejadagja gabonafélékből naponként 50 gramm (egy zsemle: 30 gramm). Fizikumunk különös grimasza, hogy a felesleges szénhidrátokat elraktározva, hízunk. A kövérség csúnya és terhes. A kövérségnek súlyos következményei lehetnek: magas vérnyomás, érelmeszesedés, cukorbaj, agyvérzés, szívtrombózis. És az újabb kimutatások szerint a közlekedési balesetet szenvedettek közül — gyermekeket, idősebbeket nem véve figyelembe — legtöbb a kövér ember. Megváltozott, jobb életünket kár zsírba fullasztani. A recept persze adott. Sok tudós és orvos mondta már el véleményét a korszerű táplálkozásról. Egyben mindannyian megegyeztek: állati zsír helyett növényi olajjal, margarinnal főzzünk. Zsíros húsok és tészták helyett fogyasszunk sok fehérjét és zöldséget, valamint gyümölcsöt. Érdekes: zöldség- és gyümölcstermelő ország vagyunk, és másokhoz viszonyítva alig fogyasztunk belőle; statisztika bizonyítja, hogy egy évben egy ember — főzeléket is beleszámítva — egy mázsát se talán. Még egy közhely: a reggelink ' legyen bőséges, vacsoránk már alig. És az időjárásnak, valamint fizikai munkánknak megfelelően táplálkozzunk. És mozogjunk sokat. Az élet törvénye, hogy megöregszünk, de miért kell idő előtt elöregednünk ? S. A. Komumnista szombat Az Épszer Vállalat szocialista brigádjai tegnap 250 dolgozóval kommunista műszakot tartottak a megye területén. Szabadnapjukon a szandaszőlősi és a karcagi 8 tantermes iskolánál, a martfűi, tiszafüredi és a karcagi lakások építésénél szorgoskodtak a brigádtagok. E nap munkabérét a vállalat lakásalapja javára ajánlották fel. A tiszaligeti politikai képzési központban tanuló középiskolás alapszervezeti KISZ-titkárok 85 fős csoportja a hét végén társadalmi munkát végzett a Szolnoki Papírgyár építésénél. Az ifjúkommunisták a munkájukért járó összeget a megye általános iskoláinak juttatják el, újabb tantermek építési költségeire. Határszemle Kenderesen A kenderesi November 7. Tsz párt- és gazdaságvezetése együttes ülést tartott a hét végén, amelyen az idei gazdasági és pénzügyi terv időarányos végrehajtásának értékelésére került sor. A vezetőségi ülés keretében határszemlét is tartottak, minősítették az elvetett növények állapotát, jelenlegi fejlettségét. A gazdaságban az álló lucerna első növedékeinek rendfelszedését, beszállítását, kazlazását 320 hektár területen’ folyamatosán végzik. A napokban befejezték 429 hektár rizsterüiet vegyszeres gyomirtását, árasztását. Gördülőszárny-vezetékes öntöző- berendezéssel két műszakban pótolják a legelőterületeken a hiányzó természetes csapadékot a nagyobb fűhozam elérése érdekében. Könnyűszerkezetes családi ház sorozatban Könnyűszerkezetes családi ház elemeinek sorozatgyártását kezdte meg Székesfehérváron az Alba Regia Építőipari Vállalat. A CLASP épületrendszerből kifejlesztett típus 60—120 négyzetméteres családi házak, ikerházak és sorházak felépítésére alkalmas. Az épületek tetőtér-beépítéssel, átriumos — belsőudvaros — formában, pala- vagy cseréptetős kivitelben készülhetnek. Az acél tartószerkezetű épületet féléves határidővel kulcsra készen szereli össze a székesfehérvári vállalat. Negyedszázados írásokból Néplap a brigádmozgalomról ’57-ben Nem sztárokat teremtenek—Háromkor a földeken Ki néz a versenytáblára? A szocialista brigádvezetők országos tanácskozására már hónapokkal ezelőtt megkezdődött a készülődés. Ánnál is inkább számot tarthat ez az esemény a nagyközség érdeklődésére, mivel „bemjp van a levegőben”, hogy ájulásra, pezsdülésre számíthatunk, ezt igénylik a brigádtagok. tehát a dolgozók. Nem túlzás az, hogy minden munkáscsaládban akad már brigádtag, némelyikben több is. A szocialista brigádverseny a gazdasági élet szerves részévé vált. Hogyan kezdődött? A Szolnok megyei Néplap huszonöt évvel ezelőtti számait lapozgatva fel-feltű- nik néhány cikk, amely arról tanúskodik, valahol, valami készül. Kommentár nélkül idézzünk fel belőlük néhányat, hiszen e dokumentumok önmagukért beszélnek. így versenyeznek Jászkiséren Áprilisban így írtuk: „A Jászkiséri Gépállomás a munkaverseny megújulásának úttörői közé jegyezte be nevét 1957-ben. Annak a versengésnek, mely ma egyre jobban kibontakozik, itt ültették el a magvát. Kik? A pártszervezet, a szakszervezet. A Jászkiséri Gépállomásra vár — ha nem csalódunk — hazánkban a legtöbb normálholdnyi munka: 116 ezer. így ez a gépállomás igen alkalmas arra, hogy a születendő eredmények alapján lemérjük az újszerű kezdeményezés értékét. f— Munkaverseny-módsze- rünk — fejtegeti Ciliik András igazgató — nem „sztárokat” akar teremteni, hanem becsülettel, jó eredményekkel működő kollektívát. Az elért százalékot csak akkor tekintjük teljes értékűnek, ha versenyben álló dolgozónk segíti a gyengébbeket. — A versenyzőnek takarékoskodnia kell az üzem- és kenőanyaggal; igazolatlan hiányzás elnézéséről meg éppen szó sem lehet. — Munkaversenyünk szervezése a brigád-rendszeren alapul, — veszi át a szót Pet- hes Sándor főmérnök. — Jutalmazásra akkor kerül sor, midőn a brigád 105 százalékos eredményt ért el; tagjai között ekkor kétezer forintot osztunk ki. Minden további százalék 200 forinttal emeli a prémiumot. Számítunk rátok Májusban az ifjúsági silózócsapatok megyei versenyére jelent meg felhívás; „A versenyben részt vehet minden állami gazdasági, tangazdasági, termelőszövetkezeti KISZ-szervezet, azokban a termelőszövetkezetekben, ahol KISZ-szervezet nincs, az ifjúsági silózóbrigádok... Számítunk rátok, azt várjuk tőletek, hogy fiatalos lelkesedéssel, kitartó szorgalommal vegyetek részt e munkában.” Néhány nappal később Szabó Jánosról a Tiszaszent- imrei Állami Gazdaság traktorosbrigád vezetőjéről így írt az újságíró: „Feladatul kapta a pártszervezettől, brigádjával segítse a gazdaság munkáját, hogy idejében földbe kerüljön a mag. Alakítson ki olyan hangulatot, hogy minden ember becsületbeli1 [kötelességének tartsa minden perc, minden óra kihasználását. Szabó János munkához látott. Amikor arról volt szó, hogy a brigád hajnali 4 órakor kezd, akkor ő már három órakor talpon volt és fél órával hamarább kiment In terület ró. Körülnézett, előkészítette azt, amit kellett, s a brigádtagok látták, hogy Szabó János elvtárs nemcsak beszél, hanem a cselekvésben is első. Hozzáigazodtak. A brigád lett a versenyben az első és szinte húzta magával a többi dolgozót is.” Szinte már a szocialista brigádvállalások hangulatát idézi a mezőhéki Kossuth Téesz KISZ-szervezetének versenyfelhívása, amelyben „vállalták, hogy minden növényféleségre kiterjedő minőségi munkát végeznek, azt határidőre befejezik. Emellett minden KISZ-ista vállalta, hogy a versenybe beszervez egy KISZ-en kívül álló tsz-tagot. A fiatalok a brigádokon belül személyi versenyt is kialakítanak: igazolatlan mulasztást el nem tűrnek. Megszervezik a vasárnapi munkát; s az azért járó munkaegységrészesedést Sportfelszerelés, könyvek, — szórakoztató játékok vásárlására, esetleg egy-egy kirándulás költségeinek fedezésére használják.” Vannak, akik csak legyintenek Kritikus hangok is megszólaltak. A Járműjavítóról szólva júliusban egy cikkünk hiányolta, hogy a tizenegyedszer is elnyert Élüzem cím alapján eredmények vannak, de „nincs gazdája, vagy inkább sok gazdája van a munkaversenynek”. A munkaverseny nyilvánosságáról is terjedelmes cikk számolt be. A versenytáblák ürügyén írta az újságíró: „Ma még ugyan sokan vannak, akik csak legyintenek, mikor a versenyről, a nyilvánosságról van szó. Úgy mondják, őket nem érdekli különösen, nem szeretnek dicsekedni. Persze, ezek az emberek is megnézik időnként a versenytáblát, már- csak azért is, hogy nevük nem került-e rá? S ha úgy érzik, hogy munkájuk alapján ők is helyet érdemelnének a felsorolt legjobbak között nem hallgatják el, hanem szóváteszik”. A munkaverseny indulásáról szól a „Segítsük a helyes kezdeményezéseket” című októberben megjelent cikk. Megállapításai közül jó néhány ma is megszívlelendő. „Szolnok megyében a kezdeményezés a Járműjavító rugókovácsaié volt. A párt és a kormány helyes útmutatásával új módon indították a vetélkedést... A Papírgyár dolgozói rendszeres harcot folytatnak a takarékos termelésért. Minden lehetőséget felhasználnak, hogy ez a harc forintokat hozzon. Növelik az intenzitást úgy, hogy lefaragják a munkaközbeni meddő időket. A legkisebb anyagra is vigyáznak, hogy ne menjen pocsékba. Felhasználják a legjobb és legújabb mup- kamódszerekket... A verseny nyilvánossága hatalmas mozgatóerő. Ösztönöz mindany- nyiunkat a magasabb eredmények elérésére, a jobb munkára”. Hegyet is lehetne hordatni velük A Tisza Bútorgyár ifibrigádját kereste fel novemberben a riporter, hogy megtudja meglesz-e a terven felül vállalt százötven garnitúra. „Csécsei István művezető legalábbis úgy véli; — A fiatalokkal? Hegyet is lehetne hordati velük. Amire rákapcsolnak, biztos, hogy meglesz. Ámbár ne én mondjam, az elvtárs győződjék meg róla.” A Néplap novemberi számában tudósítás szól arról, hogy az erdőgazdasági dolgozók második országos tanácskozásukon a szocialista munkaverseny fellendítése mellett foglaltak állást. „Határozatban mondták ki, hogy a MEDOSZ-szal közösen munkaversenyt indítanak az erdőgazdasági gépek jobb kihasználása érdekében”. Végül álljon itt néhány mondat- a december ''végén megjelent riportból, amely a Szolnoki Járműjavító Dobó brigádjáról készült. Dobó Dezső a brigádvezetiő, mondta: „Hogy a tervünket teljesíteni tudjuk, naponta 2—3 kocsit kell készre csinálnunk. Ha ezt meg akarjuk valósítani, nincs idő a beszélgetésre, no meg azt sem szeretem, ha valamely brigád — mint most a Lend- vaiék — elhúznak mellettünk”. * A válogatást készítette: Fejszés Edit A Tisza Cipőgyár mezőtúri gyárában gyermekcipőket is készítenek. Ebben a félévben 30 ezret gyártanak vászon felsőrésszel
