Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-21 / 119. szám
1983. MÁJUS 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Dokumentum filmet készít Szombathelyen a Magyar Televízió Derkovits Gyuláról. A mintegy 30 perces film bemutatja a festő éle tművét. A film rendezője Radó Gyula, operatőre Káplár Ferenc Végzősök Karcagon Hogyan tovább, leendő mezőgazdászok? A Gaudeamus dallamait még visszhangozzák az intézet falai, ám a 47 nappali és a 38 levelező-tagozatos diák már az írásbeli fölé hajolva ad számot arról, mit tanult a négy esztendő alatt. A többiek, mintegy kétszázan, a nyári üzemi gyakorlatukra ikész ülődnek. Mit ér a bizonyítvány (ha megszerezte a diák), milyen lehetőségek várják az úgynevezett nagybetűs életben a végzősöket? A folytatás: kijevi egyetem Évente a karcagi mezőgazdasági szakközépiskolából a diákok egynegyede küldi el jelentkezési lapját egyetemekre, illetve főiskolákra. Közéjük tartozik Bosák Péter is, bár az ő esete sajátos : eLőbb volt felvételin, mint érettségi vizsgán. Szeptembertől már Kijevben tanul tovább a jászárokszál- lásii fiatalember. — A mezőgazdaságot választottam élethivatásomnak — no, meg hozzászoktam a tanuláshoz Karcagon. Először gépésznek jelentkeztem. de az újonnan indult növényvédelmi szak érde- kesebba volt számomra. Az iskóla igazgatója is ezt ajánlotta — úgy látom, nem választottam rosszul. A kijevi egyetemen is erre a szakra vettek fel- Annak ellenére, hogy sokat kellett tanulni, jól éreztem magam a karcagi iskolában. A négy év alatt több volt az általam kedvelt biológia és kémia, míg a gépészeknek a imatematikával. az elektrotechnikával meg a géptannal kellett megbirkózniuk. Az utolsó évben hetenként kétszer hét órát, .egyszer nyolcat és a többi napon hat órát ültünk a padokban. Találkoztam már olyan fiúval, aki itt kezdte az iskolát Karcagon. de különböző okok miatt elkerült másik középiskolába. Visszatérve mondta el nekem, hogy itt közvetlenebb a tanár—diák kapcsolat, mint náluk. Erre a példa az is, hogy az osztályfőnököm talán jobban izgul az érettségin mint mi, diákok. Talán majd később A mezőgazdasági szakközépiskolában mindössze 23 lány tanul nappali tagozaton. A végzősök egyike Kovács Erika. — A debreceni szakközépbe jelentkezetem, onnan helyhiány miatt jöttem át Karcagra. Kisebb koromban is nagyon szerettem az állatokat. elhatároztam, hogy a mezőgazdaságban fogok dolgozni. Végül is növény- védős lettem. így sikerült- Hamar elrepült a négy év, igaz; szombatomként hazautazom szüléimhez Balmazújvárosiba. A városba igen ritkán mentem, csak ha az iskoláinak kellett valamit intézni. A kollégium elég szigorú volt. Az osztályban csak hárman vagyunk lányok. de nem voltunk elkényeztetve. Az érettségi után visszamegyek Újvárosba, talán a Vörös Csillag Tsz-ben lesz hely számomra. Ismerek már ott elég sok embert, ihászén tavaly nyáron három és fél hetet ott segédkeztem. Kíváncsi leszek, milyen beosztásban fogok dolgozni, mint érettségizett hövény- védős. Továbbtanulni...? Volt róla szó. de egyelőre nem- Talán később. Akinek elég volt Nagy Lajos növénytermesztő gépész lesz a kiskörei Vörös Hajnal Tsz-ben. — Brigádvezetőként kezdek — mondja —, ha sikerül az érettségi. Nincs kedvem továbbtanulni, elég volt az iskoláiból. Ami nekem fontos: a közismereti tantárgyakon túl a szakmait is csak tanulni kellett. Az iskolai tanműhelyekben és a környező téeszekben voltunk gyakorlaton, ennek ellenére még mindig az a véleményem, ennél is több gyakorlat kellett volna. Túlságosan sok az elméleti tantárgy, hirtelen összeszámolva tizennégy. És ebből csak egyet, a testnevelést nem kellett tanulni. Ennek ellenére jó sulinak tartom, szerettem itt lenni, de a kollégiumot hamar el fogom felejteni. Elég volt a kötöttségből. Ezzel lezárul egy korszak az életükben, hogy ki miként döntöitt, s ez a döntés milyennek, jónak vagy rossznak bizonyul az kiderül néhány év múlva. Forgács T. Jobb ellátás— nagyobb forgalom A munkahelyi könyvterjesztés helyzete A munkahelyek könyvárusító pavilonjaiban, a terjesztővállalatok kihelyezett boltjaiban — az éves könyvforgalom mintegy negyedét — 765 millió forint értékű könyvet adtak el tavaly. Ez tíz százalékkal haladja meg az elmúlt évi eredményt. Mind fontosabbá válik annak a 12—13 ezer bizományos terjesztőnek a szerepe is,' akik munkájuk mellett, társadalmi tisztként látják el e feladatot — tájékoztatták a MTI munkatársát a SZOT illetékes bizottságának közelmúltban kiadott állásfoglalásáról. A munkahelyi könyvterjesztés helyzetét elemző, továbbfejlesztésének lehetőségeire, feladataira is kitérő dokumentum főbb megállapításait összefoglalva elmondták: sok munkahelyen bővült az eladóhelyek száma, javult könyvellátásuk. A vásárlás kedvezőbb feltételei — a részletfizetés — is jelentősen hozzájárult a munkahelyi terjesztés kiteljesedéséhez. A bizományos terjesztőknek köszönhetően csökkent a vásárlók esetlegessége. mert e társadalmi munkások jobban ismerik a velük dolgozók olvasási szokáséit, egyéni igényeit. A különféle könyves vetélkedők, könyvterjesztői versenyek meghirdetése mellett az író-olvasó találkozók és kiállítások szervezései is jól segítették a könyvvásárlás ösztönzését, népszerűsítését. Egy reprezentatív felmérés is ezt igazolja: a gyermek- és ifjúsági könyvek 50, a szépirodalmi és útikönyvek 46—50, az ismeretterjesztő művek 30—40, s a szakkönyvek 20 százaléka kel el a bizományosoknál. Kedvező tapasztalat, hogy növekszik azon vállalatok és intézmények száma, ahol a szakszervezeti szervek a munkásság könyvellátását nem elsősorban kereskedéf-'" mi, hanem fontos művelődéspolitikai kérdésként. az olvasó mozgalom szerves részeként kezelik. Ugyanakkor hat még az a szemlélet is, hogy a könyvterjesztés üzleti kérdés, gyakran szak- szervezeti munkának sem (minősítik, sőt sokhelyütt a könyvterjesztői tevékenységet a munkahely funkciójával összeegyeztethetetlennek tartják. Egyes vállalatoknál mostoha körülmények közé kényszerítik a terjesztőt. Az állásfoglalás hangsúlyozza: jobb könyv- és irodalompropagandával kell növelni a munkahelyi könyvterjesztés forgalmát. A szak- szervezeti szervek — ahol a feltételek megvannak — kezdeményezzék) önálló könyvesbolt, vagy könyvpavilon létesítését, nyerjenek meg mind több embert könyvbizományosnak. A könyvterjesztői vállalatoknak! pedig nagyobb figyelmet szükséges fordítaniuk ' azk ellátási aránytalanságok csökkentésére. Szekfű Gyula centenáriumán Nagyívű életút A század egyik legnagyobb magyar történésze volt, de a história számára csak élete végefelé jelentett biztos iránytűt. Furcsa szellemi kalandokban vett részt, többnyire úgy. hogy személyes tekintélye csorbítatlan maradit), noha tanítványai sor- ra-rendre elhagyták, s az emlékezök ugyancsak fölemlegetik szarkasztikus világlátását, olykor cinizmusát Tudós volt. aki a politika vizein evezett, s bár a háttérben maradt, tanácsadói, irányítói minőségben roppant súllyal rendelkezett. Első jelentős alkotása, A száműzött Rákóczi óriási vihart kavart. A millenniumi Mgyarország vitézköté- ses történelemszemléletét támadta benne, a Thaly Kál- mán-legendákat, a hamis kurudkodást. Dehogyis volt szándékában a közvélemény kihívása! Mondhatni: váratlan lett számára a társadalmi] felháborodás, s talán kényelmetlen is. hogy segítői, védői a progresszív Magyar- ország előhírnökei lettek. Szekfűt a tudományos tények tisztelete vezette az új Rákóczi-kép formálásakor, meg az a meggyőződése, amely Magyarország fejlődését a Habsburgok világában képzelte ©1. Ez utóbbi auli- kussága sokáig kísérte pályáján. de maradandónak realizmusa, tényismerete bizonyult. Óriási tudása sajnos hamis elméletet táplált. A Magyar állam életrajza ugyancsak a Habsburgom bűvöletében született, s ráadásul a magyar szupremácia elvét lett volna hivatott igazolni. Azt az eszmét, amely kizárólag a magyarságnak tulajdonított úgynevezett államalkotó erőt, tehetséget a Duna-medencében magától értetődően a szomszédos népek rovására. Hóman Bálinttal közösen írott Magyar története végül is mára használhatatlanná avult, inkább egy szemlélet dokumentálásai, mintsem forrásmunka. Persze, ez a szemlélet erős és hatásos volt. Sajnos,, hatásosabb, mint a kortársak jóval haladóbb, jóval realisztikusabb történelemszemlélete- Szekfű szakított pályája kezdetének valóság- tisziteletével és a szellemtörténet iégvárépítő módszerével olyan históriát teremtett, amelynek kimondatlan célja nem tudományos, hanem pedagógiai jellegű volt. A trianoni békekötés áj illatába dermedt ország értelmiségének — mintegy az igazságtalan béke ellensúlyaként — a magyarság felsőbbrendűségének tudatát óhajtotta szuggerálni. ö, aki komolyan és felelősen ismerte a múltat, olyan színekkel ábrázolta. amelyek alkalmasak voltak a tények elfedésére ás. Öntörvényű magyar történetet írt, amely már megalkotása idején sem lehetett korszerű. Mégcsak nem .is marxista értelemben, hanem a haladó polgárság szemszögéből sem. Ez volt a lényege Németh László egykorú bírálatának is. noha az író-publicista pillantását az indulat elhomályosította. A Bethlen Gábor-monográfia sem más. mint a forradalmak elutasítása, olyan reformpolitikus idealizált arcképe. amilyennek Szekfű az ..ideális uralkodót” elképzelte. A török és a német szorítás veszedelméből rációval és okos kompromisszumokkal futó magyar érdekű politikust rajzolt sok-sok tény alapján, de lényegében histonizáilva, lényegében politikai receptadó igénnyel. Publicisztikája is, mindenekelőtt a híres-hírhedt Három nemzedék, a nemzet okulására készült. Pontosabban a nemzet vezetőinek akart ideológiát és uralkodási, országvezetési kézikönyvet készíteni. A levert forradalmak után, Horthy országiásának kezdetén világossá akarta tenni Magyar- ország ellenforradalmi rendszerének mélyen nacionalista ideológiáját. Így tekintette át az utolsó másfél század magyar Itörténelmélt, mert bizonyítani óhajtotta: a forradalmak kárt okoztak a nemzet fejlődésének. Az ellenforradalmi rendszer valósága azonban kiábrándította a maga teremtette ideológiájából- Szekfű Gyulát voltaképpen minőségigénye emelte ki kartársai közül. Ez vonzotta a Honthy-renden belül gróf Bethlen Istvánhoz, mert természetesen undorodott a bikacsökös, szadista különítményesektől. Horthy híveinek többségétől, a korrupt uralkodóosztáilytól. a szűklá- tókörűségtől. Bethlen István konszolidációs politikáját arra is alkalmasnak hitte, hogy megszieirvezze és fölnevelje a rendszer elitjét. A Magyar Szemle Társaság, illetve a Magyar Szemle című folyóirat és az általa kiadott füzetsorozat a minőséget és a tudományos hitelt képviselték olyan korban. amikor minden hiteltelennek és tudománytalannak látszott. Magától értetődően Szekfű ideológiájával is ellentétben. ö pedig tájékozódni akart a fiatalok körében is — például az úgynevezett Szegedi Fiatalok köSzáz esztendeje, 1883. május 23-án született rében —, hogy megnyerhesse őket. És ez a minőség- igény vezette el önnön ideológiai kudarcának méltó és férfias felismeréséhez. A háború kellős közepén volt ereje jelismerni és volt mersze kdmondanaj, hogy valahol utat vesztettünk. Az akkori magyar szellemi élet színe-javáit hívja meg a németellenes szellemi ellenállás egyik legjelentősebb dokumentumának megírásához. a Mi a magyar? című kötethez. Babits Mihály és Kodály Zoltán is megtalálhatók a szerzők között. Szép, nemes tett volt ez a könyv, ha mára tudományos értéke el is avult de a történelmi tett fénye nem halványulhat el- Mint ahogyan azt sem feledhetjük, hogy a Magyar Nemzet című napilap háború alatti] Hitler-ellenes vonalának értelmi szerzője és gyakorlati irányítója ugyancsak Szekfű Gyula volt. így lett a felszabadulás után a fiatal Magyar Köztársaság első moszkvai követe, és. így találta meg helyét az újat építő magyar társadalomiban. Azértt emlékezünk ma — a tévedéseikkel súlyosbított, kudarcoktól sem mentes — életére, mert volt ereje szembenézni korábbi önmagával. Mekkora utat kellett megtennie ahhoz Szekfű Gyulának, hogy a szociáldemokrata Népszava 1941-es, nevezetes karácsonyi számában részt vegyen, hogy aktívan cselekedjen a Történelmi Emlékbizottság munkájában és hogy tanúskodjon a fasiszta rendszer rögtönítélő bírósága előtt — Schönherz Zoltán mellett. A felszabadulás utáni egyik első nyilvános szereplése volt hogy emlékbeszédet mondott Leninről. Mai szemmel olvasva a hajdani emlékezést, persze, sok naivitást, vitatható tételt találunk benne. Az utókornak azonban a gesztus nagyságát, a megtett út óriási távolságát kell értékelnie. Az a történész, akj Habsburg- illuziókfcal kezdte pályafutását — élete végén Lenint akarta megérteni. Így kell emlékeznünk Szekfű Gyulára. E. Fehér Pál Még ez évben átadják az építők a szolnoki úttörőház és zeneiskola épületét. Jelenleg a belső szerelési munkák folynak benne
