Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-19 / 117. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. MÁJUS 19. Hazánkba érkezett a zimbabwei miniszterelnök (Folytatás az 1. oldalról.) mány több tagja, valamint politikai és gazdasági éle­Lázár György pohárköszöntöje Lázár György egyebek kö­zött azt hangsúlyozta, hogy a látogatás az országaink kö­zött kialakuló kapcsolatok történetének kimagasló állo­mása. A tárgyalások várha­tóan új lendületet adnak a kölcsönös előnyökre épített együttmiűködésnek, hozzájá­rulnak annak a szándéknak a valóra váltásához, hogy még inkább mélyítsük né­peink barátságát. A továbbiakban tolmácsol­ta a magyar nép és kormá­nya jókívánságait Zimbabwe népének, sikereket kívánva a haza függetlenségének megszilárdításáért, a nemzet- gazdaság megszervezéséért •folytatott nemes küzdelem­hez. Készek vagyunk arra, hogy megosszuk tapasztala­tainkat, gyümölcsöző együtt­működést alakítsunk ki a mezőgazdaság, a vízgazdál­kodás, az energetika és az ipar, az oktatás- és egészség­ügy, s az élet minden más területén is. Nemzetközi kérdésekről szólva a Minisztertanács el­nöke leszögezte: hogy leg­főbb törekvésünk a szocia­lista közösség országaival és Róbert Mugabe Róbert Mugabe elöljáró­ban kifejezte mély háláját a meghívásért, és rendkívül hasznosnak minősítette az eddigi eszmecserét. Elmond­ta, hogy a magyar történe­lemmel ismerkedve számos hasonlóságot és párhuzamot fedezett fel a két nép múlt­ja között. Utalt arra, hogy mindkét népnek történelme során el kellett szenvednie a kizsákmányolás méltatlansá­gát, és a háború borzalmait. Zimbabwe helyzetére át­térve kijelentette: — Nemzeti függetlensé­günk elérése volt az ellső nagyszabású cél, amelyet magunk elé tűztünk — de ez a vívmány nem volt és ma sem öncél —, mert ez a függetlenség biztosítja ma számunkra a szabadságot ahhoz, hogy tovább folytas­suk minden területen a for­radalmi folyamatot. Hozzá­tette: úgy véljük, sokat ta­nultunk a múlt leckéiből, s nagy eknélyültséggej tanul­mányoztuk azokat a testvéri szocialista országok által kö­vetett utakat, és azokat a nehézségeket, amelyekkel ne­Izraeli—libanoni egyezmény Semmi esély a végrehajtásra tünk számos vezető személyi­sége. A vacsorán Lázár György és Robert Mugabe pohárkö­szöntőt mondott. a világ békeszerető „ erőivel együttműködve hozzájárulni a béke megőrzéséért folyta­tott harc sikeréhez. Támo­gatjuk az államok közötti egyenjogú kapcsolatok fej­lesztésének előmozdítását, áz újgyarmatosítás és a faji megkülönböztetés elleni har­cot. Rámutatott, hogy nem­zetközi feszültség szításában, a fegyverkezési hajszában ugyanazok az erők érdekel­tek, amelyek újgyarmatosí- tási törekvéseikkel veszélyt jelentenek a gyarmati sor­ból felszabadult népek szá­mára, akadályozzák Namí­bia függetlenné válását, és támogatják a fajüldöző Dél-afrikai Köztársaság ag­resszióját a térség szuverén államai ellen. Ezt a politi­kát elítéljük, síkraszállunk a dél-afrikai agresszió meg­fékezéséért Namíbia függet­lenségének biztosításáért. Tudjuk és nagyra értékeljük, hogy a békéért és a népek szabadságáért folytatott harc­ban egy sorban haladunk az ej nem kötelezett Zimbabwe kormányával és népével — mondotta pohárköszöntőjé­ben Lázár György. válaszbeszéde mes céljaik felé haladtuk­ban kerültek szembe. A kormányfő nyomatéko­san hangsúlyozta, hogy az ország fejlődését gátló leg­komolyabb tényező az a vé­get nem érő agresszió és de- stabilizációs politika, amelyet a ' fajgyűlölő dél-afrikai rendszer folytat Zimbabwe és az egész dél-afrikai tér­ség ellen. Beszélt azokról a pretoriai rendszer által tá­mogatott szabotázsakciók­ról, amelyeknek céljuk meg­akadályozni a zimbabwei fejlődés sikerét -- Dél-Afri- ka makacsul törekszik arra, hogy lehetetlenné tegye tényleges szabadságunk: az­az gazdasági függetlenségünk kivívását — mondolfca. Végezetül Robert Muga­be kijelentette: — Azzal az őszinte hittel jöttünk Magyarországra, hogy önök s népük a mi ba­rátaink és szövetségeseink, akikkel az együttműködés különböző területein dina­mikus kapcsolatokat alakít­hatunk ki. A tárgyalások ma folyta­tódnak. I Kommen- tárunk Elnöki rivaldafény Diadalmas hangnem jel­lemezte az amerikai el­nök legutóbbi kedd este Washingtonban tartott sajtóértekezletét. Reagan Libanontól Nicaraguá­ig tekintette át a nem­zetközi kérdések egész sorát — ám mondaniva­lója középpontjában ez alkalommal is a fegy­verkezési kérdések áll­tak. Sajnálatos módon azonban — s Reagan be­széde erre szolgál újabb bizonyítékul — e téren a fegyverzetkorlátozási tö­rekvések helyett vál­tozatlanul inkább a fegy­verkezési erőfeszítések jellemzik az amerikai magatartást. Az elnök többek kö­zött például lelkesen kö­zölte. hogy a képviselő­iház megajánlási bizott­sága 30:26 arányban megszavazta az MX- programhoz a jelenlegi szakaszban szükséges több mint félmilliárd dolláros •• összeget. Az arány, mint látjuk, nem. éppen elsöprő — miért váltott ki mégis Reagan­ból ekkora lelkesedést ? A nyilvánvaló ok az el­múlt hetek eseményei­ben keresendő, abban a kettős traumában, ame­lyet az 50 millió hivőt (és persze szavazót!) be­folyásoló katolikus püs­pöki kar, majd a képviselőház befagyasz­tás melletti kiállása je­lentett. Természetes hát, hogy ilyen körülmények között az elnök igyek­szik rivaldafénybe állíta­ni minden sikernek mi­nősülő tényezőt, hiszen a hosszú hónapok óta húzódó MX-telepítési lügy nem kevés fiaskót okozott már a Fehér Házban. Reagan azt is kijelen­tette : a tízrobbanótölte­tes MX-rakéták rend­szerének megszavazása a kongresszus számára is a legfontosabb fegyver­zetkorlátozási (!) döntés lesz. A fegyverkezésnek és a fegyverzetkorlátozás­nak valóban van köze egymáshoz — csak ép­pen fordítva. Ronald Reagan és a mögötte ál­ló propagandagépezet viszont az amerikai köz­vélemény előtt tudato­san mossa össze ezt a két fogalmat. Ha pedig támadás éri az erőpoliti­kát, végső soron mindig előkerül a szokásos érv: csak megfelelő fegyve­rek birtokában lehet „komolyan” tárgyalni Moszkvával. S még egy jellemző vonás. Reagan épp aznap hívta össze az amerikai és világsajtó képviselőit, amikor Genfben megkez­dődött az enyhülés sor­sát valamennyi fórum­nál jobban befolyásoló szovjet—amerikai tanács­kozás újabb, minden jel * szerint döntő szakasza. Az európai közép-ható- (távolságú nukleáris ra­kétákról folyó tárgyalá­sok e menetének megin­dulásával egyidőben Reá gan az MX-dicshim- nusz mellett még köny- nyed eleganciával beje­lentette a Midgetman tí­pusú vadonatúj inter­kontinentális rakéták gyártásának lehetőségét. Arról azonban egyetlen szava sem volt, ami a svájci konferenciaváros­ban történik. Miután Izrael a Libanon­ban állomásozó Szíriái és pa­lesztin erők kivonásától tet­te függővé az általa csák- nem egy éve megszállt or­szágrész kiürítését, belátha­tó időn belül nincs semmi esélye a kedden aláírt i.rzae- li—libanoni megállapodás végreh aj tásának. Amin Dzsemajel libanoni elnök mindazonáltal annak a reményének adott hangot, hogy hamarosan megkezdőd­nek és pozitív eredménnyel Az osztrák fővárosban teg­nap aláírták a szocialista párt és a szabadság párt ko­alíciós megállapodását. Fred Sinowatz szocialista kancel­lárt és Norbert Steger sza­badságpárti alkancellárt fo­gadta Rudolf Kirchschläger köztársasági elnököt. Kirch­schläger hivatalosan elfogad­ta a két párt koalícióját, zárulnak a szíriad vezetők­kel tervezett tárgyalások. Washingtoniban végül úgy döntöttek, hogy Philip Ha- bib elnöki megbízott közve­tít Libanon és Szíria között. De még mielőtt Habib tegr nap Bejrútiba érkezett vol­na Damaszkuszban bejelen­tették, hogy nem fogadják az arab népeikkel és az arab üggyel szemben legellensé­gesebb magatartást tanúsító diplomatát, nincs miről tár­gyalni vele. amelyben azok a múlt héten állapodtak meg. Az eddig egyedül kor­mányzó szocialisták azért kényszerültek koalícióra a szabadság párttal, mert az április 24-i parlamenti vá­lasztásokon elvesztették ab­szolút többségüket. Ez lesz az első többpárti kormány a hatvanas évek óta. Osztrák koalíció Fegyverzetkorlátozás, leszerelés Oz atomsorompó A Varsói Szerződés tagor­szágainak vezetői januári prágai értekezletükön üdvö­zölték azt a tényt, hogy az utóbbi időben újabb államok csatlakoztak az atomsorom­pó egyezményhez. Az aláíró országok száma 1982-ben 120 volt. Előzmények: az atomfegy­verek továbbadásának tilal­máról szóló egyezményt 1968- ban kötötték meg és az 1970- ben lépett hatályba. A meg­állapodás alapján az atom­fegyverrel rendelkező álla­mok kötelezték magukat, hogy más államoknak nem adnak át, az atomfegyverrel nem rendelkező államok pe­dig nem állítanak elő ilyen fegyvereket. Az atomfegyverrel rendel­kező államok számának bő­1982. december 8-án Svéd­ország javasolta, létesítsenek egy körülbelül 300 kilomé­ter széles, nukleáris harcesz­közöktől mentes övezetet a Varsói Szerződést és az Észak-atlanti Szövetséget el­választó vonal mentén. Előzmények: a Varsói Szerződés tagállamai már 1956-ban indítványozták a közép-európai atommentes övezet megteremtését. 1967- ben megkötötték az első és eddig egyetlen ilyen egyez­ményt Tlatelolcoban a latin­amerikai atommentes övezet létrehozásáról. Hasonló tö­rekvések tapasztalhatók a Közel-Keleten, Afrikában, Dél-Ázsiában, a Balkánon és Észak-Európában. Az atom­mentes övezetek hasznos ki­Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 37. közgyűlése az NDK javaslata alapján határozatot fogadott el a ve­gyi fegyverek fejlesztésének, előállításának és tárolásának megtiltásáról, illetve a meg­lévők megsemmisítéséről szó­ló konvenció azonnali kidol­gozására és megkötésére. Előzmények: az 1925. évi genfi jegyzőkönyv megtiltja, hogy mérgező, fojtó, vagy más hasonló gázokat, továb­bá bakteriológiai eszközöket használjanak a hadviselő fe­lek. A szocialista országok 1972-ben javasolták hasonló konvenció kidolgozását a ve­gyi fegyverekre vonatko­zóan. A Szovjetunió 1976-ban kétoldalú tárgyalásokat kez­dett e tárgyban az Egyesült Államokkal. A genfi leszere­Hazánk és Belorusszia ja­vaslatot terjesztett az ENSZ 37. közgyűlése elé, amely kö­veteli, hogy a tudományos­technikai haladást ne hasz­nálják fel új tömegpusztító vülése megnehezítené az atomleszerelést. A szocialis­ta államok követelik az atomsorompó általánossá té­telét, és azt, hogy az atom­fegyverrel nem rendelkező államok mindennemű nuk­leáris ténykedésüket helyez­zék a Nemzetközi Atomener­gia Ügynökség ellenőrzése alá. Szigorú előírásokat kö­vetelnek mindennemű nuk­leáris anyag, felszerelés és technológia exportjára. A vezető imperialista hatalmak szavakban ugyan egyetérte­nek a szigorú ellenőrzéssel, a gyakorlatban azonban a nuk­leáris export ellenőrzését gyengítik. Ismeretes együtt­működésük az agresszív re- zsimekkel, mint például Dél- Afrika és Izrael. egészítői lehetnének az atom­sorompó egyezménynek. A Szovjetunió egyetértett a svéd kezdeményezéssel, de kiegészítette azzal, hogy az övezetnek legalább 5—600 kilométer szélesnek kellene lennie, mert az atomfegyve­rekkel kapcsolatos taktikai és technikai feltételek eny- nyit tesznek szükségessé, hogy valóban hatásosan há­rítsák el a nukleáris fenye­getést. Az övezetet 250—250, vagy 300—300 kilométer szé­lességben kellene kijelölni a Varsói Szerződés és a NATO érintkezési vonala mentén. A NATO a kezdeményezést azzal utasította el, hogy a Varsói Szerződés állítólag fö­lényben van a hagyományos fegyverek tekintetében, s így hátrányos helyzetbe kerülne. lési értekezleten ugyanerről a kérdésről sokoldalú tár­gyalás folyik. A Szovjetunió az ENSZ rendkívüli leszere­lési értekezletén tavaly ter­vezetet nyújtott be egy, a ve­gyi fegyverek eltiltásáról szóló konvencióra. A szocialista és a tömbön kívüli országok sürgetik egy ilyen egyezmény létrehozá­sát, s ennek elősegítésére ad­dig is vegyifegyver-mentes zónák létrehozását javasol­ják Az Egyesült Államok azonban 1980 nyarán egyol­dalúan megszakította az er­ről szóló kétoldalú tárgyalá­sokat, és programot dolgo­zott kij a vegyi fegyverek fejlesztéséről. Erre a célra 1983-ra 810 millió, 1984-re pedig 1,4 milliárd dollárt irányzott elő. eszközök kifejlesztésére. A közgyűlés a javaslatot elfo­gadta. Előzmények: a Szovjetunió 1975-ben kezdeményezte az új tömegpusztító tegyver­Amerikái vegyifegyverek ál­dozatai. A nagyobbik fiú deformálódott kézzé] és Va­kon, a kisebbik ugyancsak deformálódott kézzel szüle­tett. Szüleik ott éltek Viet­namban, ahol az amerikaiak 1965—1971 között vegyszeres támadásokat hajtottak végre rendszerek kidolgozásának és gyártásának tilalmát. A genfi leszerelési értekezlet 1977-ben a javaslatot kiegé­szítette azzal, hogy konkré­tan határozzák meg az eltil­tandó fegyverfajtákat (mint például a radiológiai fegyve­rek) és javasolták, hogy az egyes speciális harceszközök­re vonatkozólag külön-külön kössenek megállapodásokat. 1979-ben közös szovjet—ame­rikai javaslatot nyújtottak be a radiológiai fegyverek eltiltásáról. Fegyvermentes világűr Sri Lanka kezdeményezé­sére az ENSZ legutóbbi köz­gyűlése felhívta a genfi le­szerelési konferenciát: kezd­jen tárgyalásokat annak megakadályozására, hogy a világűr a fegyverkezési ver­seny színhelye lehessen. Előzmények: az 1967-ben megkötött világűregyezmény, majd az 1979-ben aláírt (de még életbe nem lépett) Hold­egyezmény megtiltja az atom- és más tömegpusztító fegyverek állomásoztatását a világűrben. A Szovjetunió 1981 augusztusában az ENSZ-hez eljuttatott javas­lata mindennemű fegyver­fajta állomásoztatását meg­tiltaná a világűrben. Az USA 1979-ben egyolda­lúan megszakította az űr­fegyverek eltiltásáról a Szovjetunióval folytatott tár­gyalásokat. Katonai célból fejleszti a Space shuttle rendszert, ami lézerfegyverek és az úgynevezett Killer (Gyilkos) mesterséges holdak katonai célokra történő fel- használását jelentené a vi­lágűrben. 1982 szeptemberé­ben megalakult az USA fegy­veres erőinek világűr-főpa­rancsnoksága. Gáti István (Folytatjuk) Következik: 4. Nincs más alternatíva! Rtommentes övezetek Vegyi fegyverek tilalma Új tömegpusztító fegyverfajták tilalma MOSZKVA Moszkvában tegnap véget ért a magyar—szovjet kor­mányközi kulturális együtt­működési bizottság XIX. ülésszaka. A tanácskozáson résztvevő küldöttségek veze­tői, Sarlós István a Minisz­tertanács elnökhelyettese és Pjotr Gyemicsev, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Szovjetunió kul­turális minisztere, aláírták az ülésszak jegyzőkönyvét, amely tartalmazza a bizott­ság ajánlásait a magyar— szovjet kulturális együttmű­ködés, a közös alkotói munka elmélyítésére. WASHINGTON Wilson Goode személyé­ben feketebőrű demokrata politikus aratott győzelmet a philadelphiai demokrata elő­választásokon a város pol­gármesteri székének betölté­séért folyó politikai küzde­lemben. A novemberi pol­gármester-választásokon Goode győzelme szinte bizo­nyosra vehető a republiká­nus jelölttel szemben, mivel a regisztrált demokrata vá­lasztók nagy fölényben van­nak a republikánusokkal szemben. BONN A Szovjetunió bonni nagy- követsége tegnap a leghatá­rozottabban visszautasította a nyugatnémet Quick Maga­zinnak azt a közlését, hogy a követség két munkatársa és a kölni szovjet kereskedelmi kirendeltség két alkalmazott­ja kémkedéssel foglalkozik. KAIRÓ Henry Kissinger volt ame­rikai külügyminiszter a na­pokban visszaadta Anvar Szadat elnök ajándékát Egyiptom washingtoni nagy- követségének. Az elnöki ajándék egy óegyiptomi szobrocska volt, amelyről ki­derült, hogy a védett mű­kincsek közé tartozott és Szadatnak nem volt joga el­ajándékoznia. LONDON Michael Foot, a munkás­párt vezére tegnap rádiónyi­latkozatában azt mondta a konzervatívok programjáról, hogy az, ha lehet, még azon a „szégyenletes és katasztro­fális politikán” is túltesz, amelyben az országnak az elmúlt négy év alatt volt része. David Owen, a szoei- áldemkoraták helyettes vezé­re úgy nyilatkozott, hogy a konzervatív kiáltvány „foly­tatódó munkanélküliséget és folytatódó nyomorúságot kí­nál az országnak”. ' SZÖUL Tegnap délelőtt 13 ember­rel a fedélzetén visszaindult Pekingbe az a 'kínai repülő­gép, amelyet május 5-én hat géprabló Szöulba térített. Az utasok között van a navigá­tor is, akit a légikalózok sú­lyosan megsebesítettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom