Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-18 / 116. szám
1983. MÁJUS 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szolnoki Bőr- és Textilipari Szövetkezet ebben az évben 130 millió forintos árbevételt tervezett az alvállalkozókkal együtt. Kilenc üzeme és mintegy 20 szolgáltató- egysége van a szövetkezetnek. A szövetkezet évi termelési értéke 84 millió forint. Termékeinek 60 százaléka exportra kerül. A belkereskedelem részére textil- és bőrtermékek készülnek, illetve lakossági igényeket is kielégítenek szolgáltatásaikkal. Képeink a szolnoki központi üzemben készültek. Átszervezések — Hogyan fogadják az újat? Magasabb követelmények a tejátvételnél II mezőgazdaság tartalékairól a kutató szemével A kérdésekre dr Márton János, az Agráripari Kutatóintézet főigazgatója válaszol újdonságokra csak egy elvárható szintig reagál; a legutolsók szántón nem szívesen változtatnak saját elhatározásukból. Ügy vannak sokain ezzel, mint a titkárnőm volt a villanyírógéppel. A régi. jó Remingtonhoz ragaszkodott, hallani sem akart a villanyírógépről. Csak egy hétig próbálja ki — biztattam, aztán ha nem kell elvisszük. Azóta is az újjal ír.. — Előadásában említette, hogy ehhez a változáshoz milyen feltételek kellenek. — Szükséges a megfelelő társadalmi háttér, olyan, amely valóban becsüli a változást. Kell, hogy a kisszervezetek organikusan kialakuló demokratikus szervezetek legyenek, tehát egymást becsülő, ismerő emberekből alakuljanak. Aztán a számvitel szempontjából is módosítások szükségesek, hiszen a belső számviteli rendszert bonyolultabbá teszi a kis egységek jelenléte. Itt még van mit tenniük a közgazdászoknak! A vezetők közül sokan félnek a munkaerő átcsoportosításától, azt mondják, borzasztó a munkaerőhiány, mindenütt sokkal kevesebben dolgoznak, mint kellene. A kisszervezetekben ugyanakkor — tapasztalatunk szerint — 20 —30 százalékkal csökken a szükséges létszám! Van ellenállás tehát, már csak azért is, mert az új szervezet bonyolultabbá teszi például az elnökök, a vezetők munkáját, emellett feleslegessé teheti helyenként a kialakult középvezetői posztokat. Az átszervezés eredménye p>edig csak később várható. — Más témakör: a tavalyi bő almatermés miatt jelentkező eladási nehézségeket megyénk jó pár szövetkezete a saját bőrén érezte. Ugyanakkor hallani olyan véleményeket is, hogy nem a megfelelő fajtákkal indulunk a piacon. Mi erről a véleménye? — Valóban, az almapiacon nehezebb az értékesítés, noha ezen egy rossz európai termésátlag esetenként javíthat. Hosszabb távon viszont csak a költségcsökkentés, a minőség javítása és az alma változatosabb felhasználása a megoldás. Kell az új fajta js de még inkább a meglévők gazdaságosabb feldolgozása, lé, üdítő stb. formájában. Nem hiszem, hogy a piac ezen a területen is telített. — A másik élelmiszer, amely épp napjainkban kerül az érdeklődés középpontjába, a tej. Úgy hallottam, új minőségi tejátvételi rendszert vezetnek be jövő év elején. — A cél az, hogy tisztább, egészségesebb tejet adjanak át a termelők, amelynek eltartása, kezelése is könyebb. 9 tejipar sok új megoldással kísérletezik, várhatóan módosulnak a kereskedelmi, szállítási módszerek is. — Az eddigieknél alacsonyabb csíraszámú tejet, a mostani termelési módszerekkel tudják-e biztosítani a gazdaságok? — Eddig is voltak, akik a minőségi követelményeknek megfelelitek, és voltak, akik nem. Szolnok megyében — véleményem szerint — a szarvasmarha-állomány minősége nem áll felsőfokon, de az a cél, hogy elérje azt. A jobb minőségű, értékesebb tej előállítására is egy lehetőség a már említett termelői kiscsoportok létrehozása. amely az igényeseDb munkát helyezi előtérbe. Fejszés Edit ni. Részt veszünk a KGST- tagországok és a magyar mezőgazdaság kapcsolatainak vizsgálatában is. Jelenleg épp Tallinniból jártak nálunk az akadémia küldöttei. a magyar élelmiszergazdaságban bevált irányítási módszereket akarják alkalmazni az észt mezőgazdaság gyors fejlesztése érdekében. — A közgazdászoknak elmondta, hogy új szervezetek megalakulása várható a mezőgazdaság területén is. — Szeretnénk előrelépni a nagyüzemek szervezetének újratagolásábain. — A nagyból kisebbeket kellene létrehozni? — Nem, a nagygazdaságokon belül tartjuk szükségesnék olyan kis kollektíváit kialakítását, amelyek önelszámolók lennének, és a szervezet keretében nagyobb önállóságot kapnanak. A cél az, hogy a munkaidőn belül és azon kívül ís több- letm unkát, többletteljesítményt vállaljanak az emberek. — Előadásában ezzel kapcsolatban egy bizonyos ,,hármas faktorról" beszélt. — A kisszövetkezetek, a leányvállalatok, a munka- közösségek létrehozása jelenti azt a szervezeti reformot, amely segít kiaknázni a „szellemi kapacitásban” rejlő lehetőségeket — hozzáteszem, nagyüzemi keretek között —, és végül lehetővé teszi a személyi tuiaj - dóm bekapcsolását a termelésbe. A mezőgazdaság esetében ez utóbbi nagy tartalék, hiszen nemcsak a köt vényjegyzést jelentheti (amely a pénzt mozgatja meg), hanem a személyautóktól az eddig kihasználatlan istállókig sok mindent érinthet. — A kisszervezetek létrehozására eddig is volt lehetőség! — A nagyüzemek közül csak kevés indult meg a kisszervezetek felé vezető úton. Akik jól gazdálkodtak, azért tartják feleslegesnek; a középmezőny — az a 700 üzem — a már elértet akarja megtartani, az Bozsó Jánosné a szegecselőgépen átlag 140 ún. ápolótáskát készít Az érdeklődők száma jelezte, hogy sokakat izgató témáról szól az előadás. A műszaki és köz- gazdasági hetek eseménysorozatában dr. Márton János, az Agráripari Kutatóintézet főigazgatója, az élelmiszergazdaság új szervezeti és érdekeltségi viszonyának alakulásáról beszélt. Felhasználva az alkalmat, megkértük, válaszoljon néhány — nemcsak a közgazdászokat, hanem a mezőgazdasági szakembert is érdeklő kérdésekre lapunk hasábjain. — Mi a szerepe kutató- intézetüknek az élelmiszer- gazdaságban levő szervezeti viszonyok megváltoztatásában? 1 szocialista munka műhelyei R Tisza Cipőgyár kitüntetett kollektívái A Szocialista munka műhelye címet két gazdálkodó egység nyerte el a tavalyi eredmények alapján a Tisza Cipőgyárban: a felsőrészszabászat és a kisgépgyártó műhely kollektívája. A műhelyek közötti munkaversenyben első lett Martfűn a 121-es, a 171-es, a 140-es műhely, a keverő, a kazántelep, a formagyártó és az építkezési csoport, valamint az anyaggazdálkodási főosztály, Kunszentmártonban a 732-es, Mezőtúron pedig a 922-es műhely. Jelentős túlteljesítés a Ganz-ban Mintegy 17,5 millió forinttal termeltek többet a tervezettnél az év első három hónapjában a Ganz Villamos- sági Művek szolnoki gyárában, s ez a tendencia azóta jk.se hagyott alább. A létszám- ''■gondok enyhítésére széles körjű kooperációs tevékenységet bontakoztattak ki. A kisipari engedéllyel rendelkező vállalati dolgozóknak megfelelő munkalehetőséget biztosítottak, és nagy segítséget jelentett a gyárban megalakult nyolc gazdasági munkaközösség. A második negyedév is feszített tempót diktál, módot nyújt a termelékenységet fokozó vállalkozói tevékenység kibontakoztatására. Az se mellékes, hogy anyaghiány nem hátráltatja a folyamatos munkát, tartani tudják a határidőket. Idénykezdet a Felkészült a konzervipar a gyártási szezonra. Üzemi mezőgazdasági partnereikkel jó előre megkötötték szerződéseiket, amely szerint az elmúlt évivel megközelítően azonos mennyiség, összességében mintegy 830 ezer tonna termék átvételében állapodtak meg. A tizenhat konzervgyárban javítják, felújítják a gépeket, hogy az indulásnál a legkedvezőbb feltételek között fogadhassák az új termést. Az idény a zöldborsóval indul, május 25-e körül érkeznek a gyárakba az első szállítmányok. E növény termesztése fokozott gondosságot igényel, a termelőknek mégis kifizetődő; nemcsak jól jövedelmez, hanem — korai érésére való tekintettel — földje másodvetéssel kétszeresen hasznosítható. Az elmúlt évben a tavaszi kedvezőtlen időjárás miatt kevesebb termett, az idén azonban várhatóan a leszerződött 73—74 ezer tonnát átvehetik a gyárak. A zöldborsót a zöldbab követi, majd a feldolgozási menetrend szerint a zöldpaprika, az uborka és a paradicsom következik. A gyárak és a mezőgazda- sági partnerek között erősödik a kapcsolat. Az érdekek egyeztetésével a termelő biztos átvevőre talál, az üzem pedig megfelelő nyersanyaghoz jut. A közös munka eredményét fokozza például a Debreceni Konzervgyár és a KITE által kidolgozott új zöldborsótermesztési rendszer, amely a hagyományosnál nagyobb termést biztosít. Az ipar és a mezőgazdaság együttműködésének új formája: a kalocsai Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat próbaként a Kalocsai Agráripari Egyesülés üzemegységeként tevékenykedik. Ily módon a termesztéstől az értékesítésig a fűszerpaprika-előállítás valamennyi konzerviparban munkafázisa egy kézben van. A termelés, illetve az export kockázata is megoszlik a termelő és az üzem között. A gyümölcsösökben az elmúlt években végrehajtott telepítések eredményeként az idén több meggyhez juthatnak a feldolgozók. Ezzel számolva a Szigetvári Konzervgyár megbízta a pécsi Sopianae Gépgyárat meggymagozóvonal kifejlesztésére, a szezont már ezzel az új gépp'el kezdik. — Csak tervezéssel és szervezéssel foglalkoznak? — A természeti erőforrások felhasználásáért is folynak kutatások, emellett a biológiával kapcsolatosan növény- és állatfajták vizsgálatával, hasznosításával is foglalkozunk. — Előadásában szólt a magyar élelmiszeripar külpiaci helyzetéről is. — Külgazdasági kutatá- sáinikban azit is elemezzük, miikor, milyen külpiaci magatartás lenne előnyös; hol és mit adjunk el; hová lehet szellemi tőkét exportaiPóznáktól a nagyüzemekig A művezető 34 éve — A szakma iránti vonzalom valamikor akkor kezdődött, amikor 1942-ben vagy ’43-ban mint „maiteres gyerek” dolgoztam a szajoli állomás építésén. Tizenegyné- hány évesen nagyon érdekesnek tartottam a villany- szerelők munkáját, el is határoztam; én is ezt a szakmát választom. Inasnak állni aztán csak a háború után tudtam. Egy szolnoki kisiparoshoz szegődtem el, a választás — most veszem csak észre — egész életre szólt. Amikor felszabadultam — 1949-ben a mesterem elvállalta a Mezővill nevű budapesti vállalat szolnoki részlegének vezetését. Engem is hozott magával. Akkoriban falukat, gépállomásokat villamosítottunk. Azután a részleg a megyei tanácshoz került Megyevill néven. Nem sok változott, csak a megye határain nem kellett túl járnunk . . . 1959 telén megalakult az Épszer, mi is ehhez a vállalathoz kerültünk — jöttem én is. Mészáros József, a villanyszerelők művezetője így foglalta össze a több mint harmincéves törzsgárdatagságát. Ügy mondta, a kezdetek óta nem sok új történt. Hiszen már 1951-ben brigádvezető volt, akkor tizenöt-húsz ember tartozott a „keze alá”, ma sem kevesebb társát kell irányítania. Igaz, a beosztás változott, 1958 óta művezető Mészáros József titulusa. A felelősség azonban ugyanaz maradt. — A munka persze teljesen más, mint harminc évvel ezelőtt. Könnyebb — emlékszem, akkoriban kézzel állítottuk fel a faluba fényt hozó póznákat —, de az akkori tudással ma már nemigen élnék meg. Az Épszernél most gyakran komoly gépeknek otthont adó üzemekben kell elkészíteni az áramot hozó villamoshálózatot .. . Mennyivel nehezebb ez, mint a szobába és a konyhába „bevinni” a körtét tartó drótokat! Ráadásul a művezető tevékenysége is sokasodott: Tiszafüreden is, Nagykőrösön is dolgozik brigádunk. Munkájukat ellenőrizni, bajaikat megtudni naponta úton kell lennem. Igaz, az országjárás nem idegen tőlem. Fiatal segédként Biharban is heteket kellett töltenem, hogy egy-egy falunak világosságot adjunk. Mészáros Józsefet nemrégiben a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki. Miért? Beszéljen erről ő maga: — Biztos találtak volna érdemesebbet is, akik a kitüntetésre javasoltak. A meghívó engem is váratlanul ért . . . Hogy miért esett rám a választás? . . . Nem igazán tudok választ találni. Eddig ez volt, ezután is az lesz a fontos, hogy ami tőlem telik. mindent megtegyek. V. Sz. J. — Az Agráripari Kutató- intézet a magyar agrárökonómia központi kutatóhelye. Mint ilyen, több dologgal is foglalkozunk egyidőben. Kutatóink, munkatársaink különböző agrárpolitikai kérdésék megoldásán dolgoznak: az élelmiszergazdaság tervezésének és szabályozásának tudományos megalapozása, megbízás alapján mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek, vállalatok számára fejlesztési és szervezési rendszerek kidolgozása tartozik ide. Ezen kívül vizsgáljuk és értékeljük a kormány számára a vállalati magatartásrendszereket, feltárjuk a reakciók okait, elemezzük azokat. A lakossági szolgáltatásokból évente 3,5 millió forint az árbevétel. Képünkön Sá- lyi Zoltán új cipőket készít A szabászműhelyben vágják méretre az anyagokat. Itt bárom műszakban dolgoznak Tarpai Zoltán
