Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-14 / 113. szám

1983. MÁJUS 14. SZOLNOK'MEGYEI NÉPLAP 3 ünnepi küldöttgyűlések a téeszekben (Folytatás az 1. oldalról) elismerő oklevéllel tüntet­ték ki. Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titká­ra is részt vett és felszó­lalt az ünnepi alkalomból megtartott küldöttgyűlésen, amelyen kiemelkedő 1982. évj gazdálkodási eredmé­nyekről tájékoztatta a jelen­lévőket Fábián Márton el­nök. A közös gazdaság múilt évi, 280 millió forintos ter­melése 30 millió forinttal meghaladta az 1981. évit, a 35,2 millió forintos nyere­ség pedig csaknem a dup­lája volt a tervezettnek. A közös gazdaság az utób­bi két évben 22 millió fo­rintot költött az elavult rizstelepek felújítására, a befektetéseket tavaly hektá­ronként betakarított 4,6 ton­nás átlagterméssel hálálták meg „a vízigabonával” be­vetett földek. Az ágazat fej­lesztése a korábbi éveknél jobb eredményeket hozott tavaly a juhászaiban is, 26 tonna gyapjú és 155 tonna hízóbárány értékesítésével üzemi és ágazati szinten is nyereségessé tették a juh- tartást. Az elismerő oklevéllel ki­tüntetett Május 1 Tsz 1982. évi jó eredményeihez jelen­tős mértékben hozzájárult a gazdaság 386 tagját egye­sítő húsz szocialista brigád is. • • • Tegnap tartották meg a Kiváló Szövetkezet kitün­tetés átadási ünnepségét Já- noshidán, a Vörös Hajnal Téeszben is. A közös gaz­daság kollektívája — meg­ismételve az ugyancsak ki­váló címmel elismert 1981. évi jó munkáját — 1982-t a tervezettnél 4 millióval nagyobb üzemi termelési értékkel, és a nyereségterv hasonló nagyságrendű túl­teljesítésével zárta. Tovább javult a gazdaságban az élőmunka és az eszközha­tékonyság: a tavalyi 91 millió forintos termelési ér­téket úgy érték el, hogy nem lépték túl a ráfordítá­sok tervezett összegét. A nyereség növeléséhez nagy­ban hozzájárult a jánoshi- daj téeszben. hogy a 109 millió forintos árbevétel 22 százalékát az 1350 tonna napraforgó és fénymag, va­lamint 70 limousin növen­dékmarha export értékesí­tésével érték el. A cserkeszőlői Magyar— Román Barátság Tsz kül­döttei csütörtökön megtar­tott gyűlésükön — amelyen részt vett Sipos Károly, a megyei tanács elnökhelyet­tese — vették át a Kiváló Szövetkezet címet. A tsz árbevételének csaknem 50 százalékos növelésével és a tervezettnél kétszerte több nyereség elérésével érde­melte ki az országos elis­merést. öt és fél tonnás hektáronkénti búzatermés és 11 tonnás szőlőhozam di­cséri a téesz növényter­mesztőinek és kertészeinek tavalyi lelkiismeretes mun­káját. Az állattenyésztésben pedig figyelemre méltó az a 7 millió forintos árbevétel többlet, amelyet a háztáji­ba történő hízómarha-kihe- lyezéssel értek el. Az alap- tevékenységet folytató ága­zatokon kívül a mellék­üzemágak fejlesztése is hoz­zájárult a cserkeszőlőiek ta­valyi jó eredményeihez: a vasipari ágazat, az ipari szakcsoport és az építőipari szolgáltató ágazat 4 millió forinttal növelte a téesz 1982. évi nyereségét. T. F. Lucernabetakarítás a Szolnoki Állami Gazdaságban Az E—301 típusú betakarítógép egyirányban vágja a lucernát. Amennyiben az idő enge­di, május 20-án befejezhetik az első kaszálást F. T. A rendre vágott szálas takarmányt Hesston típusú szecskázó fújja a speciális pótkocsiba elmúlt héttől kezdődően pedig kaszálták. bálázták, szénát készítettek az állat- tenyésztés igényeinek kielé­gítésére a növénytermesz­tők. A lucerna betakarítását és szárítását két műszakban végezték a nagyüzem dol­gozói. A gazdaság szárító­üzeme ez évtől kezdődően nem tüzelőolajjal, hanem a lényegesen olcsóbb földgáz­zal szárítja a zölden beér­kezett pillangóst. A forrólevegős zöldliszt- készítés hosszú évekig ered­ményes tevékenység volt, a növekvő energiköltségek miatt azonban az elmúlt időszakban egyre több nagy­üzem zárta be szárítóinak kapuit. Két hete indultak meg a fűkaszák, a rendfelszedők, a pótkocsis szállítójármű­vek a Szolnoki Állami Gaz­daság 450 hektáron telepí­tett lucernatábláira, és hozzákezdtek betakarításá­hoz, az első kaszáláshoz. A növény számára kedvezett az elhúzódó enyhe ősz és a napsütésben gazdag ta­vasz. A szakemberek sze­rint — szénaérfékbem — mintegy 10 tonnányit tud­nak majd betakarítani a nagy tápérfékű szálas ta­karmányból. A piroskai kerületben az E—301-es típusú kaszálógé­pek és az RK—6-os rotációs kasza először a gazdaság állatállományának vágta a friss zöld növényt, ezen kí­vül a silótoronyha és a lu- cemaszárítóba is szállítot­tak szálas takarmányt. Az A gazdaság TGSZ típusú energiatakarékos szárítója előtti fogadógaratba a tolólapos MTZ gyűjti össze a szárításra váró zöld lucernát Teljesítmény—tisztelet V • - ­Sorok egy tv-interjúhoz Marosán György köszöntése Marosán Györgyöt. a magyar munkásmozgalom kiemelkedő, régi harcosát 75. születésnapja alkalmából a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága nevében Kádár János, az MSZMP KB első titkára le­vélben köszöntötte. A Köz­ponti Bizottság levelét Gás­pár Sándor, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára nyújtotta át Marosán Györgynek azon az ebéden, amelyet tisztele­tére az élelmezésípari dol­gozók szakszervezetének el­nöksége adott. Szárítják a kamillavirágot Mezöhéken Megkezdődött az illatos gyógynövény, a kamillavi­rág szárítása a mezőhéki Táncsics Tsz modem üze­mében. A kedvező, meleg koratavaszi időjárás követ­keztében a szokottnál két héttel korábban indult vi­rágzásnak az alföldi mezők értékes gyógynövénye. A terméshozam igen kedvező, a kamillavirágból 5—600 tonna szárítását tervezik, ez a mennyiség kétszerese a tavalyinak., A gyógyolajat tartalmazó kamilla. mint természetes gyógyszer iránt a belföldi és az exportpiaci kereslet egyaránt nőtt, a termés piaci elhelyezése elő­reláthatólag nem ókoz gon­dot. A kamillavirág korai szá­rításának megkezdésével az üzem folyamatos üzemelte­tését is biztosítják. Előtte fejezték be az áttelelő pet­rezselyemlevél szárítását. A szokottnál tíz nappal ko­rábban levágott zöld peítre- zselyemből 25 tonna export minőségű áru készült, a ki­szállítás megkezdődött. A szárítóüzem a rákóczifalv.i Rákóczi Tsz-ei együttmű­ködve a vöröshagyma szá­rításával. osztályozásával és exportra csomagolásával is végzett. Hetven tonna szá- rítmáinyt Angliába és az NSZK-ba irányítottak. Milyenek a lehetőségeink a jelen gazdasági nehézségei­nek a leküzdésére? Miként növelhető a magyar gazdaság teljesítőképessége? Ezek az immár mind szélesebb réte­geket izgató kérdések szere­peltek annak az interjúnak a középpontjában, amelyet Marjai József miniszterel­nök-helyettes csütörtökön késő este adott a televízió­nak Matkó István kérdései­re. Az ország belső és nem­zetközi helyzetét sokoldalúan elemző beszélgetés hangsú­lya tudatosan tolódott e két egymással szorosan összefüg­gő kérdésekre. Mert jó ideje nyilvánvaló: a továbblépés elsőrangú feltétele a teljesít­mény. A miniszterelnök-he­lyettes karakteresen fogal­mazott: olyan helyzetet kell teremtenünk, amelyben a valódi teljesítmények méltó rangjukra emelkednek, ahol a munka honoráriuma való­ban arányban áll a munka értékével. Nem ringathatjuk magun­kat illúziókban. Amíg tessék- lássék munkáért, látszatte­vékenységért csaknem annyi, esetleg több pénzt lehet kap­ni, mint valódi eredménye­kért, addig nem alakulhat ki egységes és egészséges társa­dalmi értékrend, addig az egyéni és a vállalati teljesít­mények nem javulhatnak a mainál lényegesen gyorsabb ütemben. Márpedig ez nél­külözhetetlen, mert a nem­zetközi porondon kiélezett és mind kiélezettebb verseny folyik. A recesszió, a válság éveiben nem állt meg a vi­lág technológiai fejlődése, s be kell látnunk: a világ szá­mosországában nálunk ered­ményesebben, gyorsabb ütemben tudták csökkenteni a termelési költségeket, az anyag- és energiaigényt. A versenyben maradás fel­tétele — mondotta a kormány elnökhelyettese —, hogy azokban az ágazatokban gyorsítsuk a fejlesztést, oda összpontosítsuk erőforrásain­kat, ahol a legjobbak az adottságaink, ahol a felhal­mozott szakismeret és anya­gi erő lehetővé teszi az ex­portképes termékek viszony­lag nagy tömegű előállítását. Eredmények természetesen csak évek következetes mun­kájától várhatók, amelyben egyaránt mindenki részt vesz. Ez a megállapítás koránt­sem azt jelenti, hogy min­denkire azonos felelősség há­rul. Az ilyen nehezebb idő­szakokban különösen megnő az irányítók felelőssége, ör­vendetesen nagy és egyre na­gyobb a magyar gazdasági életben az olyan vezetők száma, akik szépen csend­ben, kitartóan dolgoznak, s ha nem is mutatnak föl lát­ványos sikereket, a gondjaik­ra bízott gazdálkodó egysé­gek teljesítménye évről évre javul. Csak ilyen emberek­től várható el, jobban mond­va tőlük elvárható, hogy szüntelenül megújítsák ön­magukat, s ezt a önmegúju­ló képességet kiváltsák kör­nyezetükből. ök a letétemé­nyesei a ma és a holnap eredményeinek, az ő munká­juk az igazi nekilendítő erő. Ma olyan vezetőkre van szükség, akik — Marjai Jó­zsef szavaival — „hihetetlen helyzetekben tudnak helyt állni, nemzetközileg is egye­dülálló megoldásokat talál­ni’ Tényleg csodálatos embereink vannak,: nagyon sokan, akik kiemelkedő, egyedülálló teljesítményekre képeseik, és mögöttük százez­rek, milliók, akik minden nap tisztességgel eleget tesz­nek feladatuknak”. Az egészséges társadalmi értékrendnek az ő munkáju­kat kell mindenekelőtt érté­kelnie. Mert ha nincs kü­lönbség, nincs jól érzékelhe­tő differencia az élbolyban haladók és az elmaradók kö­zött, az óhatatlanul önérté­kelési zavarokhoz vezet. A miniszterelnök-helyettest idézve a nap és a holnap követelményének mindany- nyian csak akkor felelhetünk meg, ha szigorúak leszünk, nagy és növekvő követelmé­nyeket támasztunk saját magunkkal szemben. G. I. Mezőgazdasági rakodópályaudvar épül a Tiszazugban Közút helyett vasút Gazdasági megfontolásból közútról vasútra terelik a mezőgazdasági áruszállítások jelentős hányadát a Tisza­zugban. A Szolnok megyei tájkörzet nagyüzemei ezer tonna számra termelik a ga­bonát. a kukoricát, cukorré­pát, napraforgót és egyéb kultúrákat, a közúti szállítás, az üzemanyagok árának emelkedése miatt tetemes költséget emészt fel. A ki­adások csökkentésére a tisza- földvári Lenin Tsz vezetésé­vel társulás alakult, tagjai: a mezőhéki Táncsics Tsz, a Szolnoki Cukorgyár és az AGROKER Vállalat. A közös vállalkozás a tiszaföldvári vasútállomás mellett új me­zőgazdasági rakodópályaud­vart épít. A húszmillió fo­rint értékű beruházás — amelyet a megyei szállítási bizottság javaslatára fejlesz­tési alapjából a MÁV is tá­mogat — lényegesen csök­kenti majd a szállítási költ­ségeket. Az 1982. évi országos tej­termelési versenyben a me­gyéből a Héki Állami Gazda­ság nyert különdíjat eredmé­nyei alapján. A 100 hektár mezőgazdasági területre jutó A gépesített telepen évente 150 ezer tonna árut mozgat­nak meg, ennek kétharmada a térségben termelt cukorré­pa. Ideérkezik a termeléshez szükséges és az AGROKER Vállalat által diszponált mű­trágya, vegyszer, továbbá az építőanyag, takarmány és egyéb szállítmányok. A je­lenlegi számítások szerint a közúti és a vasúti szállítások ára közötti különbség évi 4 millió forint költségmegta­karítást jelent a társulás tagjainak. A rakodópályaud­var a tiszai öntöző gazdasá­gok együttműködésének szervezésében jó ütemben épül. Elkészült a tízezer négyzetméteres tárolótér, be- kötőúttal. hídmérleggel és mérlegházzal. Folyamatban van az egy kilométert meg­haladó iparvágány, valamint a háromezer négyzetméteres rakodótér kivitelezése. A komplett beruházás az őszi szállítási csúcs idejére készül el. árutej-termelésben elérte a 143 ezer litert, az elmúlt év­ben összesen 9 millió liter tejet értékesített a nagy­üzem. A díjat a közelmúlt­ban vették át a gazdaság ve­zetői. Csíraexport, Szemakarb A két éve felépített sza­badegyházi Izocukor- és Szeszgyár valamennyi ter­méke a világpiacon keresett exportcikk, vagy importáru helyettesítésére alkalmas. Az idén 1,3 milliárd forint termelési értéket produkáló élelmiszeripari üzem kukori­cából előállított gyártmányai közül a finomolaj készítésé­re alkalmas kukoricacsírát az elmúlt hónapokban teljes egészében a tőkés piacokon értékesítették, s a jelek sze­rint az év második felében sem lesznek eladási gondjaik. A gyár fő terméke, a fo­lyékony izocukor — amiből az idén negyvenezer tonná­nyi készül — ugyan nem ex­portcikk, de az élelmiszer- iparban jelentős mennyiségű exportálható kristálycukor felhasználását teszi felesle­gessé. A gyártás során keletke­zett 75 százalékos fehérje­tartalmú glutén jelentős im­portot tesz fölöslegessé, ugyanis pótolja a szójadarát és a hallisztet; az idén 4300 tonnát készítenek belőle. Huszonnégyezer tonnát vásá­rolhatnak az állattartó gaz­daságok a gyár új terméké­ből, a Szemakarb-ból. A karbamiddal dúsított, ma­gas fehérjeértékű, tápanya­gokban, ásványi sókban igen gazdag kukoricahéj-takar- mány főként a szarvasmar­hák táplálására alkalmas, s elsősorban az Agrokomplex- rendszerben gazdálkodó me­zőgazdasági nagyüzemi gaz­daságok juthatnak hozzá. Importkészítményt pótol ez is, akárcsak egy másik gyárt­mány. a kukorica-finomszesz, amiből tizenhatezer tonnányi kerül ki az idén Szabadegy­házáról. Tejtermelésért Különdíjas nagyüzem

Next

/
Oldalképek
Tartalom