Szolnok Megyei Néplap, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-14 / 87. szám

1983. ÁPRILIS 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Vörös Vándor zászló val Van még kihasználatlan lehetőség Kitüntették a Debreceni Vasútigazgatóságot Tegnap délután Debrecen­ben, a Kölcsey Ferenc Mű­velődési Központ színház- termében ünnepségre gyüle­keztek a Debreceni Vasút- igazgalóság dolgozói. A Köz­lekedési és Postaügyi Mi- ninisztérium és a Vasutasok Szakszervezetének központi vezetősége az 1982-ben elért termelési és gazdasági ered­mények alapján az ország hat vasútigazgatóságá.nak versenyében Vörös Vándor- zászlóval tüntette ki a Deb­receni Vasútigazgatóságot. Volosinovszki János, a te­rületi szakszervezeti bizott­ság titkára köszöntötte a megjelenteket. Köztük az elnökségben helyet foglaló Urbán Lajos közlekedési és postaügyi minisztériumi ál­lamtitkárt, Szemek Bélát, a Vasutasok Szakszervezete központi vezetőségének tit­kárát. Mészáros Andrást, a MÁV vezérigazgató-helyette­sét, valamint a vasútigazga­tóság működési területéhez tartozó három megye, Haj- dú-Bihar, Szabolcs-Szatmár, és Szolnok párt-, állami és tömegszervezeteinek képvi­selőit. Kulcsár József, a Debrece­ni Vasútigazgatóság igazga­tója mondott beszédet. — A gazdaságpolitikai kö­vetelmények teljesítésére vonatkozó kiemelt felada­tainkat az érintett pártszer­vek gazdaságpolitikai állás- foglalásainak figyelembe­vételével és a társadalmi szervek közreműködésével állapítottuk meg. Az üzemi demokrácia különböző fóru­main dolgozóinkkal megis­mertettük feladatainkat, s ja­vaslataik felhasználásával az igazgatóság munkaver- senymozgalmát, a szocialis­ta brigádok vállalásait cél­kitűzéseink megvalósításá­nak szolgálatába állítottuk. — Nagy örömünkre szol­gál — hangsúlyozta a vasút- igazgató. hogy ezt az ered­ményt a közelmúltban vég­rehajtott szervezeti korsze­rűsítések közepette. az igazgatóságunkhoz tartozó, nagy forgalmú, az egész vasútüzem szempontjából is meghatározó szereppel bíró szolnoki körzeti üzemfőnök­ség és a területen dolgozó szolgálati főnökségek kol­lektívájával közösen értük el. Ezután az adományozó szervek nevében Szemők Béla méltatta a Debreceni. Vasútigazgatóság 1982. évi munkáját, majd Urbán La­jos és Szemők Béla átnyúj­totta az előző évi győztes, a Szombathelyi Vasútigazgató­ság által Debrecenbe ho­zott Vörös Vándorzászlót Kulcsár Józsefnek és Vo­losinovszki Jánosnak. Az ünnepség utolsó részé­ben Kulcsár Józseftől a vasútigazgatóság 25 dolgozó­ja vette át a Kiváló Dolgozó kitüntetést. A Baby Pack megrendelhető Békés megyei üzemek termékbemutatója Szolnokon A szolnoki Megyei Műve­lődési és Ifjúsági Központ­ban május 8-ig tartó Bé­kés megyei napok kereté­ben tegnap délután nyílt meg a vendég megye vál­lalatainak termékbemutató­ja. A tájegység iparának munkáját négy üzem gyárt­mányai reprezentálják az április 18-ig nyitva tartó kiállításon. A Békéscsabai Kötöttárugyár többek kö­zött Méta márkanévvel egy­re népszerűbbé váló sport- és strandöltözékeit valamint Baby Pack csecsemőgarni­túráját hozta el Szolnokra. A művelődési központ elő­csarnokába hétfőig elláto­gatok megismerkedhetnek a Békéscsabai Konzervgyár­ban készült rostos gyü­mölcslevekkel és a zöldség­konzervek széles választéká­val; a Fékon Ruházati Vál­lalat békéscsabai gyára ele­gáns női ruhákat, blúzokat és blézereket mutat be. A kiállítás látogatóinak tetszé­sét biztosan megnyerik majd a Csaba Szőnyegszövő Há­ziipari Szövetkezet igen tet­szetős. a népművészet for­mavilágát őrző szőnyegei és fali textíliái. Az első látogatók A kiállítás első napjának vendégei tájékoztatót hall­hattak az üzemek munká­járól, és arról is tudomást szerezhettek, hogy a nekik tetsző termékek hol. mikor kaphatók. A más napokon érkezők hasonló ismeretek­hez a művelődési központ Béköt kiállítása előtt információs standján juthat­nak. a Béköt Baby Pack csecsemőgarnitúrájára a ki­állítás időtartama alatt ugyanitt adható fel rende­lés. A megnyitó napján a Békéscsabai Konzervgyár rostos gyümölcslével nek kós­tolójával köszöntötte a lá­togatókat. Bővül a diabetikus ételek választéka Bővül a diabetikus ételek választéka; a korszerű táp­lálkozás feltételeinek meg­teremtésére együttműködik az egészségügyi, valamint az élelmiszeripari dolgozók szakszervezete. Mozgósító erejüket latba vetve közö­sen segítik elő a kalória-, só- és a cukorszegény éte­lek nagyobb arányú gyártá­sát, forgalmazását. Figye­lemfelkeltő munkájuk és különféle akcióik is hozzá­járulnak ahhoz, hogy a ko­rábbi évekhez képest ked­vezőbb a kép: egész sor ha­zai gyártmányú diétás étel közül választhatnak a vá­sár Lók. A két szakszervezet fel­mérése szerint meglehetősen sokan szorulnak diétára. Háromszázezer cukorbete­get tartanak számon, még többen szenvednek emész­tőszervi- és érrendszeri be­tegségben, s a helytelen táp­lálkozás miatt kórosan túl­súlyosak közül is jónéhá- nyan igénylik a diétás, il­letve kalória- és zsírsze­gény, kímélő ételeket, élel­miszereket, Ám a választék sokáig meglehetősen szű­kös volt, e termékek előál­lítása ugyanis általában költségesebb, s emiatt gyár­tásuk kevésbé kifizetődő. Ugyanakkor a kereskedelem sem kellőképpen érdekelt a viszonylag kis tételeket je­lentő diétás termékek for­galmazásában, terjedésüket nehezítette az is, hogy — kellő ismertetők híján — az orvosok és a vásárlók gyak­ran nem is tudtak egy-egy újdonság megjelenéséről. E gondokon igyekeztek a szak­szervezetek segíteni. Az ÉDOSZ különböző fó­rumokon felhívta a gyártás­ban érdekelt konzerv-, hús- és édesipari üzemek vezetőit e termékkör bővítésének fontosságára. A kutatóinté­zeteknél szorgalmazta az új gyártmányok kifejlesztését. Az egészségügyi szakszerve­zet az orvosok, diétásnő­vérek, valamint a kereske­delmi szakemberek köré­ben országszerte ismertető előadásokat, termékbemuta­tókat szerveztek a választék ismertetésére. Mindezek együttes eredményeként — és természetesen a termelés műszaki színvonalának eme­lésével — a diétás élelmi­szerek gyártása elmozdult a holtpontról. Jelenleg már mintegy öt­ven termék szerepel a kíná­latban. a többi között a dunakeszi és a nagykőrösi konzervgyár diétás dzsemjei, befőttjei, a debreceni kon­zervgyár kalóriaszegény húsos főzelékei, és a diós­győri csokoládégyár diétás csokoládéja. Pehelybálázás géppel Az innovációs tervek ki­vitelezésére speciális műsza­ki fejlesztési csoportot szer­veztek Szolnok megye nagy közös gazdaságában a mező- Ttéki Táncsics Tsz-ben. A legjobb gyakorlati szakem­bereket, mestereket tömörítő szervezet egyszerre több vál­lalkozásba is kezdett. Fém- szórásos technológia alkalma­zásával például megkezdte az értékes mezőgazdasági gépek részegységeinek, alkatrészei­nek házi felújítását. Az e célra vásárolt Interveld be­rendezéssel igen termeléke­nyen dolgoznak, a fémszó­rással bevont alkatrészek élettartama megegyezik az újakéval, költségük viszont jóval kisebb. A tsz régi gondja volt, hogy a hatalmas lúdtelepen „termelt” pelyhet és tollat csak sok kézi munkaerővel tudták bálázni. A műszaki fejlesztési csoport olyan gé­pet szerkesztett, amely szinte emberi kéz érintése nélkül könnyedén bálába formázza a rendkívül finom terméket. Elkészült a közös építőanyagraktár, együtt szállítják a munkásokat A megye építő szervezeteinek együttműködése Szolnok megyében az épí­tési ' igények összességében akkorák, mint a kielégíté­sükre hivatott vállalatok évi 2,5 milliárd forintos ter­melési lehetősége. Idősza­konként és szakmánként azonban megtörténik, hogy az egy-egy beruházás kivite­lezésére vállalkozó cég nem tud megbirkózni feladatával. Ezért is jelentős a megyei építőszervezetek alapította gazdasági társaság koordi­nációs tevékenysége; irodá­ja képes a szabad kapaci­tásokra megrendelést, a sürgető munkák elvégzésé­re vállalkozót szerezni. Az elmúlt évben a koor­dinációs iroda háromszor szervezett úgynevezett ka­pacitásbörzét. E rendezvé­nyeken 136 millió forint értékű munka elvégzésére jelentkeztek vállalatok és szövetkezetek. 58 millió fo­rint értékűre pedig vállal­kozót kerestek. A tapasz­talatok szerint a leggyak­rabban a lakatos- és asz­talosüzemekben, a mély­építés és a szakipari tevé­kenység területén voltak szabad kapacitások, a leg­keresettebbek viszont a kő­művesek és az ácsok, nyá­ron a festők és mázolok voltak. Az iroda szakembe­rei szerint a fölös kapaci­tásokat hasznosabban „tölt­hetnék ki”, ha gyakrabban szerveznének börzéket. (Az idén már negyedévenként szerveznek egy-egy ilyen rendezvényt.) Ha a gazdál­kodók pontosabban jelez­nék kihasználatlan terme­lési lehetőségeiket, akkor az építőipari koordinációs iro­da (SZÉKI) időben keres­hetne „vevőt" más megyé­ben is. Egyre többen veszik igénybe a társaság tavaly óta létező kihelyezett épí­tőanyag-raktárának szolgál­tatásait. A raktár már ta­valy közel 36 millió forin­tos forgalmat ért el, meg­szervezte. hogy a különböző üzemek rendelte árukat együttesen szállítsák Szol­nokra, jelentősen csökkent­ve így a fuvarozás költsé­geit. A vállalatoknál „el­fekvő" készletek hasznosí­tását sajnos még nem sike­rült megoldani, némi előre­lépés attól várható, hogy a Szolnok megyei Állami Épí­tőipari Vállalat áprilisban a megyeszékhelyen a Vércse utcában a lakosságnak kez­di el értékesíteni fölösleges anyagait. Hét tagvállalat részvéte­lével a múlt év októberé­ben kezdték az üzemek dol­gozóit együtt Szolnokra szállítani. A környékbeli te­lepülésekről 26 autóbusz hordja naponta az ingázó építőket. Megkezdődött — bár nem fejeződött be ha­táridőre — az ideiglenes munkáspályaudvar készíté­se. Kevésbé kedvezően fej­lődik a közös áruszállítás: a központi építőanyag-rak­tárba még mindig egyen­ként járnak áruért a ta­gok. Nem sikerült kialakí­tani a közös konténerpar­kot, az egységrakományok központi fogadásának felté­telei is hiányoznak. A SZÉKI-nél most tanul­mányozzák annak lehetősé­gét, miként kerülhetnék el, hogy a tagok ésszerűtlenül párhuzamos fejlesztésekbe kezdjenek. A gépvásárlási terveket és a berendezések várható kihasználtságát is­merve — a szakértők sze­rint — kevesebb pénzt el­költve is javítható lenne a megye építőiparának gépe- sítettségi színvonala. A társaság tagjai igye­keznek együttműködni a szakoktatás területén. A közös tanfolyamon általá­ban a legnagyobb tagszer­vezet, a SZÁÉV oktatási rendszerébe épülnek be, de a hivatásos gépjárműveze­tők például tavaly az Al­földi Építő-, Szak-, és Sze­relőipari Szövetkezetnél vettek részt továbbképzésen. Raktáróriás a száritó mellett Üjabb jelentős fejlesztés­sel, 360 tonna befogadóké­pességű padlózatos termény- lároló építésével segíti ga­bonaprogramjának megvaló­sítását a jászberényi Kossuth' Tsz. A létesítmény 7 millió forint költséggel épül, a tsz beruházásában és kivitele­zésében. A termelőszövetkezet évek óta tartó tárolási gondjain enyhít majd az új magtár, az aratás után, amikor a gaz­daság — még közepes ter­més esetén is — kénytelen volt eddig szabadban, fóliá­val letakarva tárolni a be­takarított terményt. A dunaújvárosi vasszerke- zetes elemekből készülő tá­roló gazdasági okokból a téesz B—15 típusú termény- szárító üzeme mellé épül. A kivitelező ígérete szerint az 1984. évi termést már az új raktáróriásban tárolják. Mi lettél, hogy nagy lettél? A felnőtt ember gyakran teszi fel ezt a kérdést az ap­róságoknak: „No, komám, aztán mi leszel, ha nagy le­szel?” Az meg rávágja, hogy: autóversenyző, mozdonyve­zető, orvos, tanár. Az évek telnek, és az álmok legtöbb­ször meg is változnak, mire valóban pályaválasztásra ke­rül a sor. Nem így történt Streleczky Józseffel, aki már gyermekkorában is a hentes- séget tartotta a legvonzóbb pályának. „Anyám ugyan mondta: Nem neked való az, fiam! Szerették volna, ha tovább tanulok, de most már látják, nem választottam rosszul. Jó volt nézni, mikor gyermek­koromban disznót vágtunk, hogy alakul a böllér kezében a hús kolbásszá, hurkává.” Mi a szép választott szakmá­jában? Leginkább az, hogy finom ennivalót készíthetek az embereknek — mondja. Az meg virtus dolga, úgy le­vágni az állatot, hogy ne szenvedjen, egy csapás is elég legyen. Van olyan, hogy nem ^ikerül valakinek, azt aztán hetekig ugratják. „Volt egy munkatársam — neveti el magát —, aki egy négy má­zsás kannál elvétette az ütést. Az meg zokon vette, meg­zavarta úgy, hogy a falon húzódó csőre kellett felka­paszkodnia — fel ne lökje a disznó. De ez megtörténhet bárkivel.” Az agronómus apa is nyil­ván megbékélt a gondolattal, nem lesz fiából mérnök, me­zőgazdasági szakember. Hi­szen mint a tiszaszöllősi Pe­tőfi Tsz húsipari szakmun­kása is boldog és elégedett ember, aki nem tehernek érzi munkáját. Egy szülő szá­mára — végül is — ez a fon­tos. R gazdasági munkaközösség első „zárszámadása” „Packer gazdasági munka- közösség” néven kisvállal­kozás alakult nemrégiben a Kőolajkutató Vállalatnál. A szolnoki munkahelyen mű­ködő kollektíva feladata, az olajkutaknál használt drága munkaeszközök, tolózárak, csőfejek, packerek és egyéb szerelvények munkaidőn túli javítása. A drága technikai eszközök javarésze import eredetű, felújítással, javítás­sal az élettartamuk alapo­san megnövelhető. Csökkent* hető a behozatal és a költ­ség. A tíz kiváló szakembert, forgácsolókat, hegesztőket, targoncást és technikust foglalkoztató kisvállalkozás most készítette el működése első négy hónapjának a mér­legét. A munkaközösség kis híján hatmillió forint értékű termelést produkált, és 3,7 millió forint tiszta nyeresé­get ért el. Gyakorlatilag há­romszor akkora a teljesítmé­nye, mint amennyit a válla­lat dolgozói hasonló létszám­mal rendes munkaidőben azonos munkaidő v alatt vé­geznek el. Természetesen a megfeszített termelékeny munka után a közösség tag­jainak a keresete is a vég­zett munkával arányosan nö­vekedett. Tevékenységük hasznát a vállalat is látja, mert a fúróberendezéseknél szerelvényhiány vagy hiba miatt egyetlen óra sem esett ki a termelésből, hiánytala­nul teljesítették az első ne­gyedévre előirányzott kutató és feltáró fúrást. Hasznosítják a tej melegét A baki és a zalaszentgróti egyetemi tangazdaságban a frissen fejt tej hőjét hasz­nosító berendezést szerelnek fel. Fejőházi berendezéseik alkalmasak lesznek a tej hő­energiájának hasznosítására; erre alapozzák az istállók, üzemi épületek, fürdők me­legvízellátását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom