Szolnok Megyei Néplap, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-12 / 85. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. ÁPRILIS 12. Nyolc kérdés Huh Istvánhoz — 1975-ben 'Jó reggelt fény című verseskötetével szinte a teljes ismeretlenségből robbant be a magyar irodalomba. Milyennek látja az indulását most, nyolc évvel később? — Akkoriban úgy látszott, minden „összejött” a kötet körül. A kiadó nálunk rekordidőnek számító fél év alatt jelentette meg a könyvet. Szinte minden irodalmi lap, folyóirat foglalkozott vele, és egyéb lapok is írtak róla. A kritikák túlnyomó többsége elismerő volt. — Papírgyári segédmunkás volt a könyv megjelenése idején, s ez növelte az érdeklődést a versei iránt. Egyetért velem abban, hogy a könyv vitathatatlan művészi értékei mellett, bizonyos kuriózum-jellege is közrejátszott a sikerében? — Kétségtelen, hogy az érdeklődés abban az időben igen erőteljesen fordult a munkásosztály felé. Akkor születtek határozatok a munkásművelődés színvonalának emelésére, a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulására, akkoriban aratott sikert László Bencsik Sándor munkásszociográfiája, a Történelem alulnézetben. Igény volt a társadalomban a munkások világának megismerésére, s a verseim ennek az igénynek a kielégítését segítették. Ilyen szempontból kedvező időpontban jelentek meg. Lehet, hogy egyesek számára kuriózum volt a kötet, másoknak éppen kapóra jött egy „munkásköltő” szerepeltetése, ha egy rubrikát ki kellett tölteni, de ezt nem tartom sikernek, elismerésnek Számomra az igazi elismerés Nagy László kedvező véleménye volt, és még néhány emberé, akiket tiszte? lek, s akiknek az ítéletében megbízom. Ezek a vélemények bizonyították számomra, hogy a kötetnek vannak saját értékei, nem a konjunktúra hátán „futott be”. — Az imént használta a „munkásköltő” kifejezési, úgy tűnik, nem éppen kedvező értelemben. Nem szereti, ha munkásköltőnek nevezik? — Nem szeretem, mert a legjobb szándékkal is csak leszűkítő értelemben lehet használni. Az ember vagy költő vagy nem az. Ha a költő történetesen a munkás- osztályból jött, ez sok szempontból meghatározza ugyan a költészetét, de ha igazán költő, ugyanúgy egyetemes érvényű a mondanivalója, mint bármely más költőnek, s akkor fölösleges minden jelző. — Az utóbbi években sokszínűbb lett a munkássága. Szélsárkány címmel kiadott egy kis kötetnyi gyermekverset, önéletírásából is olvashattunk részleteket, — 1977-ben megszületett a fiam, neki írtam azokat a verseket, amelyekből 1979- ben egy kis válogatás megjelent a Verseghy könyvtár kiadásában. Az én gyermekkorom nagyon szomorú volt, tele nélkülözéssel, háborús rettegéssel, ezért akartam valami szépet és vidámat írni a fiamnak, hogy az ő élete ezzel is más legyen. 1981- ben megszületett a lányom, neki is tartoztam egy gyermekverskötettel. A Nők Lapjában, az Űj Tükörben, a rádióban már közöltek tőlem egy újabb könyvre való verset, csak össze kellene szedni, megszerkeszteni az anyagot. — Negyvenegynéhány évesen milyen meggondolásból fogott életének megírásához? Ezt általában később, a pálya vége felé szokták . . . — Nem végső összegzésnek szántam az életrajzi jegyzeteimet, ahhoz még nem vagyok elég öreg. Főleg a gyermekkoromat, fiatalkoromat idéztem föl eddig, nagyjából az első kötetem megjelenéséig tartó szakaszt. Kísérlet ez annak az értelmezésére, hogy ki vagyok, milyen ember vagyok, honnan jöttem. Segít annak a meghatározásában is, hogy hová vezet, vezethet tovább az utam. Egy kicsit a világot is megpróbáltam értelmezni magam körül. — Volt egy rövid kirándulása a film világába. — Igen, Tarr Béla Családi tűzfészek című filmjének úgynevezett főtanácsadója voltam. Szerettem ezt a filmet, bár sokat vitatkoztunk a készítése közben, különösen a munkásszereplők viselkedésmódjáról. A javaslataimat nagyon sokszor megfogadták, szinte társszerzőnek érezhettem magam, közreműködésem nélkül a film bizonyára más lett volna. — Versei rendszeresen megjelennek az irodalmi folyóiratokban, több napilap irodalmi mellékletében. Lapunk olvasói is gyakran találkozhatnak a költeményeivel. Ügy érzem, újabb versei elvontabbak, gondolatibbak. Egyetért ezzel? — Ma már nem elégít ki, ha megfogalmazom, milyen nehéz az éjszakai műszak, azt is meg kell fogalmaznom, milyen nehéz egyáltalán embernek lenni. Meg kell tanulni saját problémáinkat belehelyezni a világproblémák egészébe. Az egyetemesség iránti nagyobb igény azonban nem jelenti a gyökerek elmetszését, hiszen a gyökereket nem is lehet elmetszeni: egy vagyok velük, azok táplálnak ma is. — Hol olvashatjuk legközelebb a verseit? — Két újabb antológia áll megjelenés előtt, a Nyitott ablak című prózával és verssel, a Hétköznapokban verssel szerepelek. A Jó reggelt fény kiadása óta körülbelül százötven versem jelent meg folyóiratokban, tehát megvan az anyag egy új kötethez. Nehezen szánom rá magam az összeállításra, tártok a válogatás nehézségeitől, előbb-utóbb azonban ennek is meg kell lennie. B. A. A hazai népfrontmozgalom történetének megírása A közeli hetekben megkezdődik a hazai népfrontmozgalom történetének megírása. Az alapos és körültekintő munka érdekében szerte az országban bizottságokat hoznak létre, s ezek munkájában különböző szakterületek képviselői vesznek majd részt. A népfrontlörténct megírásának gondolata és igénye már régebben felvetődött, de a munka kezdetét megnehezítette az a körülmény. hogy a mozgalom dokumentumai nem voltak összegyűjtve. Születtek ugyan fontos művek a népfrontról — például Kállai Gyula forrásértékű kötete — de ezek csak a mozgalom egyes területeivel foglalkoztak. Az olvasók így is kedvezően fogadták a memoárokat. Ez adott ösztönzést ahhoz, hogy a népfront most részletes kutatásba. feltáró munkába fogjon, megnyerve az ügynek egy sor szakembert, s mindenkit, aki érdeklődik a téma iránt. Szól az ének, mozdul a kar A Balassi táncegyüttes szolnoki bemutatóján A Békés megyei napok keretében az elmúlt hétvégén bemutatkozott. Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ színház- termében a békéscsabai Balassi Táncegyüttes, amely 1947-ben alakult, azóta 14 országban adott ízelítőt a közönségnek a magyar folklórból. Műsoruk összeállításában a nemzetiségi táncok, valamint a tánchagyományok feldolgozásai dominálnak, de láthattunk az együttestől balettelemekből merítő produkciókat, táncjátékokat is. Az együttes szolnoki szereplésével gyarapította sikeres bemutatóinak számát. A méhkeréki táncok, a felvidéki leánytánc, a székely verbunk és valamennyi produkció aprólékosan kimunkált koreográfiát, alaposan kidolgozott táncot tükrözött. Magával ragadó volt a Vil- lő bemutatója, amely az együttes művészeti vezetőjének, Bőin Miklósnak munkája. A számok nagy részét ő koreografálta, mint ahogy a nagy tetszést kiváltó, az estet záró. lenyűgöző Jere- miáda című kompozíciót is. Képeink az együttes szolnoki előadásának pillarrataiEgy figura a szerb táncból ból, mozzanataiból adnak ízelítőt. — f — Leánytánc kékfestő ruhában Pördül a lány Lebben a szoknya Új iskola Épül Az országos amatőrfilm fesztivál díjasai Jászszentandiúson elkészültek az új négytantermes általános» iskola alapozási, betonozási munkájával. A kivitelező — a tanács házilagos építőrészlege — segítséget kapott a szülőktől, a pedagógusoktól, akik társadalmi munkával vettek részt az alapozásnál. A tanteremhiány okozta gondokon enyhítő új általános iskola a tanács beruházásában épül 8 millió forinl költséggel. A megyei tanács 2 millió forint támogatással járul hozzá az új oktatási intézmény létrehozásához. Vasárnap befejeződött a dombóvári művelődési központban megrendezett 30. Országos Amatőrfilm Fesztivál, amelyen csaknem ötven versenyfilm került zsűri elé. A fesztivál díját Tori János és Papp János, az. Eötvös Loránd Tudományegyetem vizuális műhelyének tagjai nyerték el: Az előadások pontosan kezdődnek című közös filmjükkel. Aranydíjas lett a kiskőrösi Szabó Gyula: A mi házun. valamint a nagy- kanizsai Kotnyck István: G. című filmje. Ezüst-díjas a kazincbarcikai Nagy Gyula: Ad infinitum című és a szombathelyi Baják András: Szombat című filmje, bronz-díjas a budapesti dr. Oláh Imre A boldogság egy változata című. továbbá a szegedi Tóth István: Életmű című filmje. A zsűri különdiját kapta: a dombóvári Csáky László. Ozorai Gábor és Németh József, a budapesti Geszler Antal és a nyíregyházi Ku- recskó István. A rádió | hullámhosszán I Nintendo Nintendo, avagy az elektronikus játékok karrierje címmel sugározta a Kossuth adó Erdei Grünwald Mihály összeállítását. Kíváncsian vártuk a műsort, mert a felkelő nap országából indult, de már világméretű hóbortról sokat hallottunk. Jót is. rosszat is, s bevalljuk a műsor meghallgatása után sem szűntek kétségeink sőt a kérdőjelek szaporodtak. De mik is ezek az elektronikus játékok? Zsebelektronikának is említik azokat a miniatűr — a műsor szó- használatában: személyi számítógépeket, amelyek segítségével különböző érdekes játékokat lehet „bonyolítani”. Ez utóbbi számunkban valóban bonyolultnak tűnik, de elhisszük, nagyon érdekes, izgalmas játék lehet akár az idegen bolygóról származó lények visszaverése. akár a maiombeío- gás, de még egy elektromos teniszparti is. A műsor készítői megszólaltatták a japán játékgyárosokat s azzal a praktikus kérdéssel kezdték a beszélgetést, hogy mennyire hasznosak ezék az okos kis elektronikák, hogyan segítik a gyermek szellemi fejlődését. Azt várta volna a hallgató, hogy a derék japán gyáros vagy kereskedő vége hossza sincs módon magyarázza — a tálcám odavitt kérdésre — a zsebelektronikák mindenekfölöttisé- gét, hasznosságát. Nem ez történt. A játék az játék, mondta a japán partner, sőt, visszakérdezett: miért kell annak hasznosnak lenni? Sőt, tovább vitte a gondolatot: ha a tanulás helyett a játék előtérbe tolakszik, akkor egyenesen káros. Nagyon is igaznak tűnik ez utóbbi megállapítás. A műsor készítői aztán itthon is valami hasonló választ kap tak mint Japánban. Vagyis: hiába kap a gyerek ajándékba egy autót — hogy ismerkedjék a fizika törvényeivel — attól még nem szereti jobban a fizikát. Hiába lesz a gyermeknek személyi számítógépe, zsebelektronikája, attól még nem fogja jobban tanulni a matematikát. Haszna mégiscsak van a gyermek használatába adott személyi számítógépeknek, hallottuk a műsorban. Bizonyára így van, ám a japán szakember véleményétől sehogy sem tudunk szabadulni. Ö ugyanis, nyílván tapasztalati alapon, funkciózavar mentesen határozta meg, hogy a játék haszna elsősorban az, hogy szórakoztat. Nem vitathatjuk el tehát a zsebelektronikák hasznosságát, bár hangsúlyozzuk: a matematika és a fizika tanulását gyümölcsözőbbnek tartjuk. Maradna tehát, hogy iíjaink, lányaink szabad idejükben elmés zsebelektronikákkal fejlesz- szék logikai érzéküket, kézügyességüket. Ennek viszont van egy szépséghibája: hiába mutatták be a műsor készítői, hogy a Tokióból induló óriási Boeing gépen mennyien játszottak az elmés szerkezetekkel, mégsem hisszük, hogy a Nintendo, avagy az elektronikus játékok karrierje a közeljövőben felfelé ívelne kis hazánkban. Mert azon ugyan lehet vitatkozni, hogy hasznos vagy kevésbé hasznos ez a játék, de az kétségtelen, hogy a bérből és fizetésből élő szülő gyermekei számára ezek megfizethetetlenül drágák! — ti —
