Szolnok Megyei Néplap, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-09 / 83. szám
10 Fiatalokról-fiataloknak 1983. ÁPRILIS 9. Fiatalok reflektorfényben A röplabdás középiskolás és az újító esztergályos Akadnak olyán tizen—huszonévesek, akik valamilyen téren átlagon felüli teljesítményeket érnek el. Olyany- nyira, hogy megyei, sőt, országos szinten is jegyzik őket. Nem csoda, ha jó né- hányan irigykednek rájuk. Pedig ők a megmondhatói: a sikereket sehol sem mérik ingyen, az elismerésért naponta meg kell szenvedni. és bizony ezek az egyenesnek látszó életutak is csak a külső, a felületes szemlélőnek tűnhetnék problémamentesnek, egyszerűnek. Kolláth Emília még nagyon fiatal, hiszen augusztus 17-én tölti be a tizenötödik évét. A nyurga, 177 centiméterre nőtt lány Szolnokon a Pálfy János Műszeripari és Vegyipari Szak- középiskola elsőse. A csendes, szorgalmas tanuló gyorsan beilleszkedett a sok községből verbuválódott iskolai közösségbe, és a négyes körüli tanulmányi eredményét napi három, három és fél órai felkészüléssel éri el. Ami az ő esetében rendhagyó: a röplabdás múltja. Tulajdonképpen két és fél éve ismerkedett meg a játék ábécéjével, majd Vasi- csek János edző irányításával. segítségével eljutott az NB II-be, az NB I-be, sőt, az ifjúsági válogatott kerettagságig is. Pedig nem könnyű a helyzete, mivel a Vegyiműveknél lakik, így sokat kell utaznia. Reggel hat körül ébred, majd a gyors reggeli után az iskola következik. Nem ritka az olyan időszak sem. amikor a tiszaligeti edzések miatt csak tévéhíradóra jut haza a másfél, kétórás tréningek után. Tele kék, zöld, folttal, sajgó porcikával. És a munkának koránt sincs vége. A rövid vacsora, családi beszámoló után várja a tanulás. Bizony, ha egy-egy nehezebb nap következik, sokszor tizenegy is elmúlik, mire a szobájában kialszik a lámpafény. és holt- fáradtan az ágyba kerül. De ez az ára annak, hogy másnap a naplóhajtogatáskor se nagyon emelkedjék a vérculkor szintje. Ritka vendég otthon: a hétvégek is vagy a tiszaligeti sportcsarnokban, vagy az ország valamelyik csücskében találják a mérkőzéseken. Már-már kezdő ember a Vegyiművek csapatában, dehát ő is ériz, még temérdek a hibája. Mondja, akár az órán a leckét: erősebben, határozottabban kell nyitnia, a mezőnyben olykor elalszik, a mozgékonyságán is akad csiszolni való, és a leütései sem szaggatják még darabosra a parkettát. Szeretne leérettségizni, jó lenne, ha a csapata szép hely- lyel zárná az első osztályú szereplést, ha neki is jól menne a játék. Hogy a jó néhány ha közül sok teljesüljön, ezért edz naponta órákat, égeti késő éjszakáig á villanyt, mond le hétvégi programokat. Pihen. erőt gyűjt, mert azt már alig tizenöt évesen is tudja: a szép tervek, az álmok, a nagyon is szürke, verejté- kes hétköznapok után következhetnek csak. Papp Ferenc életkora még egy kettessel kezdődik, de őt máris úgy ismerik, mint egy „hírhedett” újítót. Munkahelyén: a Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat tiszavár- konyi telepén köztudott, ha ő ránéz egy formálandó vasdarabra, rögtön az jut az eszébe, hogyan lehetne ezt az élettelen tárgyat a lehető leggyorsabban, leggazdaságosabban olyanná mintázni, amilyenné a megrendelő kívánja. Noha esztergályos, jellemző, a hegesztésben is otthon érzi magát. Észrevette, ha az anyagforgatást, meg a hegesztést is kézzel végzik, a varrat nem tökéletes, inkább egyenetlen. Ezért két napi töprengés után kiötlött egy tartószerkezetet, amely az anyagforgatást. hegesztést is elvégzi. így az emberre csupán az indítás, az állítás, meg a kész darabok cseréje hárul, ötletének a megyén kívül is híre kelt, hiszen így a teljesítmények a korábbinak három-négyszeresére emelkedtek. Az egyik legismertebb munka- védelmi újítása az volt, hogy megszerkesztette az esztergagépek üzembiztos indítását. Ugyanis ezeken a masinákon két egyforma gomb van egymás mellett: az egyik az indító, a másik a fékkioldó. A változtatás roppant egyszerű, de ötletes: az indítógomb fölé egy kis retesz hajlik. Ezt fel kell hajtani, ha kezdeni akarja bárki a forgácsolást. Ezzel különbözik a másik gombtól. A lista koránt sem teljes, tucatnyi újítása közül az egyik legérdekesebb az, hogy olyan fúróberendezést is szerkesztett, amelyik egyszerre négy fúrófejet isi képes a szegnyergébe fogni, így nem megy el annyi idő a szerszámok cserélésével. A közéletből sem húzza ki magát, párttag, az alapszervezet vezetőségi tagja, szocialista brigádtag, egy ötszörös aranykoszorúval büszkélkedhető közösségben. Tószegen, a lakóhelyén az iskolát patronálják, ezért cserébe hétfő esténként sportolhatnak az intézményben. Ezeken az összejöveteleken is részt vesz. Szép házat épített a családjának: tele ötletesebbnél ötletesebjb fadíszítésekkel, térelválasztó elemekkel. Mindahány darab az ő keze munkája. Minden eddigi sikere, szép eredménye ellenére sem elégedett a sorsával. Most az elkövetkező esztendők központjába a tanulást állította. Érzi,, ez a továbblépése kulcsa, amelyet a család, a bejárás, a közel harminc esztendő ellenére is szükséges vállalnia. Mert lemaradni semmiképpen, semmilyen téren nem szeretne. D. Szabó Miklós Április — tavasz Szólj, és én behunyt szemmel, a peremen egyensúlyozva is odatalálok hozzád... Mivel magas a tiszai vízállás, a produkciót csak úszni tudóknak ajánljuk! Sokat tudtak a Szovjetunióról Véget ért egy szép verseny, amely egyúttal a jubileumát is ünnepelte, hiszen a Művelődési Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága, az MSZBT Országos Elnöksége, a Lapkiadó Vállalat és a Szovjetunió című havilap szerkesztősége tizedszer rendezte meg az idén a Ki tud többet a Szovjetunióról című, kci- zép iskolásoknak kiírt vetélkedősorozatot. Az érdeklődésre jellemző: míg 1973-ban hatvan induló jelentkezett a versenyre, egy év múlva már hatezer, az idén pedig a hétszáz- nyolcvankilenc benevezett középiskolából hatvanezer fiú és lány adott számot a felkészültségéből. A legjobbak közé került ezévben is a tiszafüredi Kossuth Lajos Gimnázium „négyesfogata”. A versenyzők ismereteire jellemző, hogy a hibátlan, alapos tárgyi tudást igazoló válaszokat a verseny színhelyén, a fővárosi Pataki István Művelődési Házban ülő felnőttek nem egyszer vastapssal jutalmazták. Bizony, hiszen vajon ki tudja közülünk, hogy a subát tevetej, vagy tevetakaró? A helyes válasz: tevetej. Vagy a gáncs Sapkaféle, esetleg faragás? Itt az utóbbi a jó felelet. Minden valószínűség szerint a baskír balzsamot is a legtöbben -ken- cének hinnék, pedig üdítő ital. És bármennyire hihetetlen, a tizenöt-tizennyolc éves fiúk, lányok ezeket is tudták. Akadt még itt a háromórás erőpróba során logikai, irodalmi, zenei, művészeti fejtörő, kérdéssorozat Csicserinröl, hírcsokor, amelyekről meg kellett állapítani: hol, mikor és ki mondta. A helyezések sorsa szinte kivétel nélkül többszörös holtverseny után dőlt el. Az idei nyertesék a kisbéri gimnazisták lettek, a füredi lányoknak dicséretes versenyzésük jutalmául ezúttal a tizedik hely jutott. Ami, ha a versenyen elindult hétszáznyolcvankj- lenc középiskolát, kollégiumot nézzük, nagyon szép eredmény. Képeink a jubileumi vetélkedő néhány pillanatát örökítették meg. A verseny előtt a Kaláka együttes kapta az első vastapsot. Antal Imre a döntő jáA megzenésített Jeszenyin, József Attila, Nagy László ver- tékvezctője a tiszafüresek nagy sikert arattak dieket figyeli. Jól van lányok. Ibolya néni, azaz Kluka Lászlóné felkészítő tanár a tiszafüredi kvartett; Bácskái Mária, Farkas Marianna, Juhász Emese és Szatmári Éva között Miért hozzák létre? Fórum ifjú értelmiségieknek A KISZ X. kongresszuséin elhangzott: a tizen- és huszonéveseket érintő mozgalmi .tevékenység a jelenkor követelményei között akikor a leghatékonyabb, ha minél differenciáltabb. Azaz a tizenhét éves ipari tanuló éppúgy megtalálja benne az életkorának, az iskolai végzettségének, a politikai fel- készültségének megfelelő feladatokat, akár a húszéves asszisztensnő, avagy a huszonnyolc éves üzemmérnök. Éppen ezért egy országos kezdeményezés alapján a KISZ Szolnok megyei Bizottsága elhatározta. nálunk is megalakítják az értelmiségi fiatalok megyei tanácsát. Teszik ezt azért is, hiszen többezer KISZ-kor- osztályú, értelmiségi foglalkozású fiú, lány tevékenykedik. Az előzetes szervezéseken már tulajdonképpen túljutott a vállalkozás. Az bizonyos, hogy a tanács egy megyei testület lesz, amely szervezetileg a KISZ Szolnok megyei . Bizottságához tartozik. Az értelmiség mik- rorétegeit figyelembe véve az oktatásügy, a közművelődés, az államigazgatás, a közgazdasági és a műszaki, az agrár szakembereket éppúgy magába foglalja, akár a vízgazdálkodás, az igazságügy, az egészségügy, a művészet és a tudományos egyesületek, kutatóintézetek kollektíváit. Éppen ezért a megyei szintű tanács tizenegy irányító, vezető tagja között akad pedagógus, jogász, közgazdász, üzemmérnök, főorvos, színházi rendező, termelőszövetkezeti elnökhelyettes stb. A feltétel az volt, hogy az ide bekerült fiatalok ne csak kiváló szakemberek legyenek, de alapos mozgalmi tapasztalattal, és ezen kívül megfelelő munkahelyi beosztással is rendelkezzenek. Természetesen a tanács megyei megalakulása nem zárja ki azt, hogy azokban a városokban, nagyközségekben, ahol jelentős számú fiatal értelmiségi él és dolgozik. ne alakulhassanak hasonló helyi jellegű klubok. A testületnek .már elkészült az ezévre javasolt programtervezete is. Közülük néhány érdekes feladat, vizsgálódási terület: a fiatal műszaki értelmiség szakmai és közéleti fejlődésének a helyzete és a lehetőségei Szolnok nagyüzemeiben; a fiatal agrár értelmiség sorsa Szolnok járásban; a falvakban és a községekben élő pedagógusok szerepe a közművelődésben; a művész értelmiség a megyében. De napirendre kerül a fiatal pedagógusok, publikációs, tudományos tevékenysége; a műszaki értelmiség részvétele a vállalatokon belül működő munkaközösségekben;az államigazgatás és az igazságügy területén dolgozók szerep>e az ügyintézés korszerűsítésében, egyszerűsítésében; a fiatal művészek részvétele a tizenévesek esztétikai nevelésében. A megyei testület 2—3 hónaponként* tanácskozik, ahol a meghívottak, és a megjelentek számot adnak a kijelölt feladatok végrehajtásáról. Illetve a szakterületükkel kapcsolatban javaslatokat tesznek a KISZ- tagokat érintő mozgalmi munka egyes területeinek alaposabb vizsgálatára, az illetékes, tudományos egyesületekkel való együttműködésre. Az első év afféle kísérleti esztendő, hiszen az értelmiségi fiatalokat minden bizonnyal az itt felsoroltnál jóval több helyi gond, probléma, feladat foglalkoztatja. Egy dologról azonban mindenképpen szólni kell: sem a fiatalok megyei tanácsa, sem később a városoknál, a járásoknál, a községeknél alakuló klubok nem tűznek, nem tűzhetnek ki egy afféle jelszót — ide csak a diplomás huszonévesek, harmincévesek léphetnek be. Hiszen jó néhány olyan ifjú is tevékenykedik az értelmiségi pályán, akik a felsőfokú végzettséget igazoló oklevelet már felnőtt fejjel, a munka mellett igyekeznek megszerezni. D. Szabó Miklós
