Szolnok Megyei Néplap, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-30 / 101. szám

Társadalmunk fő ereje az egysén (Folytatás a 2. oldalról) is százféle formában tapasz­talhattam ezt a készséget. Kerületi vezetőkkel, ifjúsági vezetőkkel, gyári munkások­kal beszélgetve, a műhely- röpgyűléseken is kifejező­dött, hogy az emberek értik ennek a határozatnak a lé­nyegét, s azt reálisnak tart­ják. A lelkemre kötötték, mondjam meg a Központi Bizottságnak, hogy készek vállalni a feladatot, hogy el­érhessük mindazt, amit a központi bizottsági határo­zatban célként magunk elé tűztünk. KÉRDÉS: Az utóbbi évek­ben élesedett a két világ- rendszer közötti eszmei harc. Ellenfeleink nagy elő­szeretettel beszélnek a szocializmus válságáról. Hogyan látja a magyar párt vezetése a szocializ­mus helyzetét és lehetősé­geit? VÁLASZ; A társadalmi rendszerek harca régóta fo­lyik. Idén világszerte megem­lékeztek Marx Károly szüle­tésének 165. és elhunyténak 100. évfordulójáról. Marx kimagasló történelmi szemé­lyiség, zseniális ember volt. Tanításait kezdettől fogva támadják, de az élet ezzel semmit nem törődött, és Marx eszméi világszerte el­terjedtek. Az emberiség szerencséjére Marx és En­gels után feltűnt századunk kimagasló teoretikusa és forradalmára Lenin, aki to­vábbfejlesztette ezt az elmé­letet. Létrejött a világ első szocialista országa, a Szov­jetunió. Azóta a szocializ­mus — nem könnyű feltéte­lek között — világrendszer­ré vált. Lenin zseniális megállapítása, hogy ott le­het az imperializmus láncát átszakítani, ahol az a leg­gyengébb. Az első szocialista államok valóban nem a leg­fejlettebb kapitalista orszá­gokban jöttek létre, s emiatt KÉRDÉSí: Szferetném szó­ba hozni a fiatalok mai megítélését, ugyanis van­nak, akik nagyon elége­detlenek . a mai ifjúsággal. VÁLASZ: Ha ezt a kérdést, mint társadalmi kérdést kö­zelítjük meg, akkor kitűnik, hogy ez minden korban is­métlődő probléma. Mióta az emberiség létezik, mindig voltak hasonló megállapítá­sok a fiatalokról. Akár a ró­mai időkből is idézhetnénk. Sokszor mondják, hogy a fia­talok cinikusak, de ez ter­mészetesen nem így van. A társadalom, az emberiség fej­lődik és nemzedékről-nemze­dékre változik az ifjúság is. Van egy másik, egyfajta szubjektív megközelítése is a dolognak: ki-ki a maga el­gondolása vagy tapasztalata szerint szól az ifjúságról. Ilyenkor nagyon sokat segíte­ne, ha mindenki emlékezne ar­ra, milyen volt ő maga, mint fiatal, s milyen volt akkor az ifjúság. Hamar rájönne, hogy akkoriban is hasonlókat mondtak az ifjúságra. Persze én azokra a viszonyokra em­lékezem, amikor fiatal vol­tam, de már kicsit érdeklőd­tem a társadalmi kérdések iránt. A fiatalok többsége ta­nult, dolgozott,” és nem volt vele semmi problémája sem a szülőknek, sem másnak. A fiatalok egy része pedig ab­ban az időben is — akkori­ban ezt a kifejezést használ­ták — vagánykodott. Van itt egy optikai csalódás: a szo­lid, a rendes, a jóravaló, a szor­galmasan tanuló és dolgozó fiatalok — s állítom, ez a többség — nem tűnnek az emberek szemébe. A randa­lírozó, huligánkodó, az ordi- báló viszont mindig szembe­tűnik, s vannak emberek, akik hirtelen indulatból azt mondják, ilyen az ifjúság. Az ifjúság nem ilyen. A tanuló ifjúság többsége tisz­tességgel tanul, a dolgozó fia­talok többsége tisztességgel dolgozik, elvégzi amit vállal. Ott vannak a fiatalok az élenjárók, a kezdeményezők között is, a szocialista brigá­dokban és más munkaközös­ségekben, példát lehetne ró­luk venni. A fiataloknak csak kis része olyan, hogy nem nagyon nagy történelmi hát­rányt kellett leküzdenünk. Itt van például hazánk, a Magyar Népköztársaság. Amikor 38 éve felszabadult, tulajdonképpen félfeudális, iparilag elmaradott ország volt, a lakosság döntő több­sége a mezőgazdaságban dolgozott. Nagy utat tfitt meg ez az ország 38 év alatt. Számítsuk- ki, hány nyugodt évünk volt az építőmunká­ra, és ezekben az években mit ért el népünk a szocia­lizmus útját járva, hány év­százados elmaradottságot hozott be. A szocialista fej­lődés olyan színvonalát érte el. hogy bárki elé büszkén odaállhat minden magyar és elmondhatja: igen, én ma­gyar vagyok, a szocializmust építő magyar nép fia vagy leánya. Az élet az eszmék vitáját már eldöntötte. Amióta ez az eszme megszületett, azóta temetik, de azóta előretör. A Szocializmus világrendszerré vált. A világ számos térségé­ben rendkívül súlyos körül­mények között élő országok törnek ki a gyarmati igából és haladnak a szocialista cé­lok felé. Én, mint kommu­nista, meg vagyok győződve arról, hogy az emberiség jö­vője csak az ember ember általi kizsákmányolásának megszüntetése, a szocialista társadalmi fejlődés lehet. Hogy erre milyen rugalmas formákat találnak az orszá­gok, az a jövő dolga. Erre nincs sablon. Mi, a szocializmus képvise­lői az emberiségnek alkotó munkát és békességet aka­runk teremteni. Mit tud meg­hirdetni a kapitalizmus? Korlátozott európai atomhá­borút, vigaszként? Nem kell félnünk semmiféle összecsa­pástól a világnézeteik! harcá­ban. A Központi Bizottság jól tette, hogy felhívta a fi­gyelmet: nagyobb súlyt kell helyezni az ideológiai harc­ra és a szocializmus lényegé­ről szóló ismeretek terjeszté­sére. érez felelősséget családjával, a társadalommal, de még sa­ját magával szemben sem. Az az ifjúság, amely ma él és dolgozik — megítélésem szerint — semmivel sem rosz- szabb, mint a korábbi volt. Jellemző' rá, ami általában jellemzi az ifjúságot, hogy nagyon érdeklődő, mindenre kíváncsi, igényei vannak, és néha kellemetlen kérdéseket is fel tud tenni, olyan kér­déseket, amelyekre nem le­het azonnal válaszolni. De ez az ifjúság jó tulajdonságai közé tartozik. A fiataloknak persze mond­hatjuk, hogy igyekezzetek, mert a jövő a tiétek, az or­szág nektek épül. De valami­képpen azt is meg kell érte­niük, hogy a szocialista ál­lam nem tud mindent magá­ra vállalni. Nekik is igyekez­niük kell, és hozzá kell já- rulniok a gondok megoldá­sához, s minél inkább felnőtt emberek lesznek, annál job­ban, s annál nagyobb fele­lősséggel. Egyébként jártam a fiata­loknál is az angyalföldi láto­gatás során, beköszöntem a KISZ Központi Bizottságá­hoz. Egy nem egészen napi kérdést is felvetettem nekik. Az emberiségnek fejlődése során több százezer évre volt szüksége, hogy megtanulja a tagolt beszédet, s ezáltal ki tudja fejezni érzéseit és gon­dolatait. Aki embernek szü­letett, annak emberi nyelven kell beszélnie, érzéseit és gondolatait ember módjára kell kifejeznie. Ha pedig ma­gyarnak született, akkor ma­gyarul kell beszélnie. És a magyar nyelv nem trágár, nem közönséges, hanem kul­turált, fejlett, amelyet meg kell tanulniok a fiataloknak is. Angyalföldről még eszem­be jut, hogy a harmincas évek elején ott dolgoztam, mint ifjúkommunista mun­kás. Illegális munkát végez­tünk, és sohasem felejtem el. hogy a Selyemárugyárban az egyetlen ifjúkommunista egy fiatal lány volt. Mond­tam neki: miért nem mo­zogsz kicsit a lányok között, és szervezel be még egy-két ifjúkommunistát? ö erre azt válaszolta: Hát ezek a lá­nyok semmivel sem törőd­nek, ezeknek a mozi, a ha­risnya a fontos, nem érdek­lődnek társadalmi kérdések iránt. Hat hónappal ezelőtt te milyen voltál? — kérdez­tem. — Ugyanilyen, és most öntudatos kommunista vagy. Bízom tehát a fiatalokban. Emberi szóval, komolyan kell hozzájuk szólni, mert a tárgyi tudásuk ma több, mint 30 vagy 50 évvel ez­előtt az akkori ifjúságé volt. Nem lehet náluk mellébe­szélésekkel boldogulni, de ha komolyan beszélünk velük, annak meglesz,a foganatjai KÉRDÉS: Végezetül Kádár elvtárs, szeretnék felvetni egy olyan gondolatot, amely a tömegtájékozta­tást érinti. A központi bi­zottsági ülésen az elismerő szavak mellett jogos bírá­latok is érték ezt a terü­letet. VÁLASZ: Gondolom, önnek nem lesz kifogása ellene, ha az elismerő szavakkal kez­dem. Ha öt, tíz, vagy húsz év távlatából nézi az ember akkor — meggyőződésem szerint — népünk politikai­lag ma sokkal érettebb, mint korábban, s ebben termé­szetesen óriási munka van. Benne van a párt. a szak- szervezet. az ifjúsági szö­vetség és más tömegszerve­zetek munkája, és formál­ták az emberek gondolkodá­sát az építőmunka sikerei. S az is, hogy mindig nyíltan beszélünk az emberekhez. Hozzájárult ehhez természe­tesen a tömegkommunikációs eszközök, a sajtó, a rádió, a televízió elismerésre méltó munkája is. De miközben erősödött a szocialista köz- gondolkodás, növekedett né­pünk érettsége és dinamiku­san fejlődött az életszínvo­nal, felütötte a fejét az ego­izmus, a kispolgáriasság, és sok minden más is. A tö­megtájékoztatási szerveink ebbe is „beledolgoztak” egy kicsit: pozitív jelenségék mellett negatív jelenségeket is terjesztették, persze nem tudatos rosszakaratból. Tömegtájékoztatási szerve­ink munkatársainak fokozott felelősségtudattal kell dol­gozniuk. Ha a rádió megszó­lal, vagy ha a televízió kép­ernyője megvilágosodik, az milliókra hat, mégpedig azonnal. S sokszor ez a ha­tás mélyebb, mint a tudo­mányos elemzéseké. Mi tu­lajdonképpen erre akartuk felhívni a figyelmet. Megértem, hogy a sajtó embereit az új dolgok izgat­ják, és azzal szeretnének foglalkozni. De hogyha ne­künk annyi célszerű és ér­telmes kisvállalkozásunk lenne, mint amennyi cikket írtak róluk, az jó lenne. Nagy itt az aránytalanság. Ezek a kisvállalkozások most kezdődtek, legalább egy esz­tendő kell ahhoz, hogy le­tisztuljanak és a tapaszta­latok alapján úgy működ­tessük őket. hogy a szoci­alizmust szolgálják minden vonatkozásban. Én inkább akkor csinálnék nagyobb dobpergést, s nem most. Ilyesmire is célzott a Köz­ponti Bizottság. Azt is hang­súlyozta, hogy a magyar te­levízió — mivel itt vagyunk, most ezt emlegetem — nem részvénytársaság, s nem ma­gántulajdon. A sajtó, a rá­dió. a televízió a szocialista állam intézményei. Ebből következik, hogy nagy fele­lősséggel kell előmozdítaniok és segíteniük a szocializmust építő magyar nép, a ma­gyar szocialista állam törek­véseit. Tréfásan olykor mondo­gatjuk, hogy az újságíró is ember. Én viszont komolyan merem mondani, hogy a sajtó dolgozóinak nagy része felelős emberekből áll. és ha egy kicsit igazítanak a mun­kán, az javulni fog. De ezt meg kell tenniük, mert bi­zonyos években elkényelme- sedtünk mindnyájan, nem­csak a sajtó dolgozói. Végezetül köszönöm a le­hetőséget, hogy e fontos in­tézmények útján is elmond­hattam valamit nézeteimből. Üdvözlöm és köszöntőm a televízió nézőit, a rádió hall­gatóit és jó egészséget, sike­reket kívánok mindnyájuk­nak. A mai ifjúság nem rosszabb a korábbinál Kommunista pártok felhívása Az új amerikai közepes hatótávolságú nukleáris ra­kéták telepítéséről szóló NATO-hatánozat megváltoz­tatását követelte több NATO- tagország kommunista párt­ja közös felhívásában, ame­lyet a német KP lapja, az Unsere Zeit hozott nyilvá­nosságra. Az NSZK, Dánia. Luxem­burg, Norvégia. Görögor­szág, Törökország, Kanada és az Egyesült Államok kommunista pártja felhívá­sában hangoztatja, hogy kü­lönleges felelősséget érez a béke megőrzéséért. A nyolc párt figyelmeztet arra, hogy a rakétatelepí­tésről hozott ismert NATO- határozat 1983 végére ter­vezett megvalósítása tovább fokozná a fegyverkezési hajszát, veszélyes helyzetet teremtene. A szovjet fővárosban is folynak a május 1-i ünnepség előké­születei. Képünkön: a holnapi felvonulásra szánt mozgó transzparensek Moszkva egyik főterén (Telefotó — KS) Berlini közlemény Honecker lemondta bonni látogatását A dokumentum leszögezi: a Szovjetunió és a Varsói Szerződés tagországainak javaslatai bizonyítják, hogy van lehetőség az igazságos rendezésre, mivel ezek a javaslatok figyelembe ve­szik mindkét fél egyenlő biztonságát. A felhívásban a nyugati kommunista pártok síkra szállnak a nukleáris fegy­verzet befagyasztása, és az atomfegyvermentes övezetek létesítése mellett. Lemondott az olasz kormány Az olasz szenátus ülésén az Olasz Kommunista Párt bizalmatlansági indítványt terjesztett elő. A kommunis­ta szenátorok szerint a Fan- fani-kormány nem tett ele­get a programjában vállalt kötelezettségeinek, nem tud­ta megakadályozni az el­adósodást, képtelen volt fé­kezni az inflációt, tehetet­lennek bizonyult az ipari termelés csökkenésével, a munkanélküliek számának emelkedésével szemben. Az OKP elmarasztalja Fanfani kabinetjét, amiért nem talált megoldást a leg­sürgetőbb társadalmi prob­lémákra, köztük a nyo­masztó lakásgond enyhítésé­re, a nyugdíjasok helyzeté­nek javítására. Vádolják a miniszterelnö­köt, amiért nem tett kellő erőfeszítéseket a nemzetközi feszültség enyhítésére és kiváltképpen nem tett lé­péseket azért, hogy elkerül­jék a NATO-rakéták határ­időhöz kötött telepítését a szicíliai Comisóban. Amintore Fanfani olasz miniszterelnök tegnap este rendkívüli minisztertanácsot hívott össze, ahol a lemon­dást javasolta a kormány­nak. Az ülésről kiadott közle­mény szerint a kabinet egy­hangúlag elfogadta a javasr latot. Fanfani ezt követően Sandro Pertini köztársasági elnököt tájékoztatta a fejle­ményekről. Néhány soros közlemény­ben jelentették be Berlin­ben. hogy Erich Honecker, az NDK államfője lemond­ta erre az évre tervezett nyugatnémetországi látoga­tását, mert a nyugatnémet fél hibájából olyan helyzet alakult ki, amely nem, ked­vez a bonni meghívás elfo­gadásának. A bejelentés nem keltett nagy meglepetést azok szá­mára, akik gondosan figye­lemmel kísérték a nyugatné­met fejleményeket. Az is­mert drewitzi haláleset ürü­gyén a nyugatnémet jobbol­dal — élén Franz Josef Stra- uss-szal, a CSU elnökével — támadásba lendült. Heves rágalmazó hadjáratot indí­tott a Német Demokratikus Köztársaság ellen, és köve­telte, hogy a szövetségi kor­mány hajtson végre fordula­tot az NDK-val szemben követett politikájában. Jóllehet Burkert drewitzi halálának körülményei egy­értelműen tisztázódtak; s ezt a szövetségi kormány is hivatalosan elismerte, a kampány folytatódott. s Továbbra sincs előrehala­dás a madridi találkozó munkájában. Egyes nyugati küldöttségek időhúzó takti­kája fékezi az érdemi tár­gyalásokat. Többek között erről szólt a tegnapi ple­náris ülésen Konsz tanti n Grigorov bolgár nagykövet. Az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó fórumon felszó­lalt Szergej Kondrasov, a szovjet küldöttség helyettes vezetője is. Utalva az elő­ző plenáris ülés nyugati felszólalóira, akik jelezték, hogy „módosító javaslato­kat” kívánnak előterjeszte­ni a megújított tervezethez, leszögezte: „bizonyos jelzé­sek aggodalomra adnak okot. Ezek szerint az úgy­nevezett javítások olyan problémákra vonatkoznak, amelyek egyrészt a jelenlegi nemzetközi feltételek között Kohl kancellár óvakodott el­határolni magát tőle. Folyta­tódtak az NDK-ellenes tá­madások, és „mértékadó” politikusok azt követelték, hogy Kohl és Honecker ta­lálkozójának feltételéül kell szabni a jobboldal régi kö­veteléseinek teljesítését. Ezekről a megnyilatkozá­sokról hírt adott az NDK sajtója is, és ismertette azok­nak a józan köröknek az ál­lásfoglalását, amelyek sür­gették a felelőtlen uszítás beszüntetését, és óva intet­ték a straussi fordulat vég­rehajtásától. Négy nappal ezelőtt — az ADN hírügy­nökségnek adott nyilatkoza­tában — Erich Honecker is mértéktartásra intette a bon­ni kormánypolitika formáló­it, és állást foglalt a két né­met állam jószomszédi vi­szonyának folytatása mellett. A bejelentés azt jelzi, hogy bármennyire kívánatos volna is, a jelen légkörben semmiféle eredménnyel nem kecsegtetne a meghívás el­fogadása, nem lenne mód előzetes feltételekhez nem kötött tárgyalások megtar­tására. még nem érettek meg a megoldásra, másrészt olyan egyoldalú nyugati érdekeket tükröznek, amelyek nem számíthatnak az egyhangú egyetértésre”. A ülésen Max Kampel- man, az amerikai küldöttség vezetője megerősítette, hogy valóban szükségesnek tart „változtatásokat” a semle­gesek tervezetében, s ismét előállt azzal, hogy az USA megítélése szerint egyes szocialista országban meg­sértik az emberi jogokat, s ezek árnyékot vétnek a madridi tárgyalásokra. A szovjet küldöttség he­lyettes vezetője válaszában kategorikusan visszautasí­totta az amerikai vádakat. A találkozó^ a jövő héten csak egy plenáris ülésre ke­rül sor, hogy több idő jus­son, a nemhivatalos konzul­tációkra, véleménycserékre. Madridi találkozó Nyugat időhúzó taktikája NEW YORK Javier Pérez de Cuellar több mint egy hónapos, 12 országot felölelő körútjáról visszatért az ENSZ székhe­lyére. A főtitkár a Szovjet­unióban, Svájcban. Francia- országban, Portugáliában, számos észak-európai or­szágban, valamint Etiópiá­ban és Nagy-Britanniában járt. WASHINGTON Washingtonba érkezett Li Bum Szűk dél-koreai kül­ügyminiszter — közölte az amerikai külügyminisztéri­um. A dél-koreai diplomácia vezetője útjának legfőbb cél­ja, hogy az amerikai katonai segélyek még nagyobb ará­nyú növelését kérje. A kül­ügyminisztert fogadja Rea­gan elnök is. RÓMA Olasz szakszervezeti forrá­sok szerint Rómában mint­egy ötezer fiatal orvosnak nincs munkája. Sokan közü­lük átmenetileg szanitéc- ként, betegőrzőként vagy masszőrként helyezkedtek el. A magánklinikák nagy kon­kurenciája miatt igen ala­csony fizetéssel is kénytele­nek beérni. ATHÉN Közel százezer ember vett részt Athénban azon a tün­tetésen, amelyen a görögor­szági amerikai katonai tá­maszpontok felszámolását és az országnak a NATO-ból történő kilépését követelték. Hasonló tüntetések voltak Ezalonikiben és más görög városokban. ANKARA összesen 710 személyt érint az a legújabb török törvény, amelynek értelmé­ben az 1980-as katonai puccs előtti, anarchiába torkolló időszak politikusait évekre eltiltják a közéleti szereplés­től. A belügyminisztérium által összeállított listán 230 olyan polgári politikus neve szerepel, — köztük Süley- man Demirelé és Bülent Ece- vité — akik tíz évig nem fejthetnek ki politikai tevé­kenységet.* öt évre szól az „eltiltása” további 480 volt parlamenti képviselőnek. ALGÍR A béke, a haladás és a de­mokrácia erőinek az egyre agresszívabb imperializmus elleni összefogását követeli az a közös közlemény, ame­lyet Georges Marchais-nak, a Francia Kommunista Párt főtitkárának az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) vezetőivel folytatott tárgyalásairól adtak ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom