Szolnok Megyei Néplap, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-30 / 101. szám

Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxrv. évf. 191. sz. 1983. április 30., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Társadalmunk fő ereje az egység Elismerés újabb Üzemeknek átadták a Kiváló vállalat kitüntetést a Tiszamenti Vegyiműveknek Tegnap délután Szolnokon Szekér Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság elnöke nyújtotta át az Ipari Minisztérium és a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége által ado­mányozott Kiváló vállalat cím kiérdemlését bizonyító okleve­let a Tiszamenti Vegyiművek kollektívájának. A kitüntetési ünnepségen részt vett Szűcs János, az MSZMP Szolnok me­gyei Bizottságának titkára, Molnár Károly, a Vegyipari Dol­gozók Szakszervezete központi vezetőségének titkára és VI- veczki Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese. A vállalat tavalyi .eredmé­nyeit értékelő beszédében Szalai László, a TVM igaz­gatója elmondta, hogy a ve­gyiművek termékszerkezete megfelel a kor követelmé­nyeinek, a gyártmányok 92 százaléka még hosszú ideig számíthat a vevők érdeklő­désére. Többek között ennek köszönhető, hogy a vállalata közismerten nehéz körülmé­nyek között is képes volt fo­kozni igen gazdaságos tőkés exportját. 1982-ben üzemei­nek dolgozói a kemény valu­tával megfizetett külföldi vá­sárlások mérséklésére is ta­láltak módot: a mosószer­gyártáshoz tavaly 13 millió forinttal, a porfesték készí­téséhez pedig 9 millió forin- tal kevesebb értékű tőkés importanyagot használtak fel. A TVM munkáját méltatva Szekér Gyula azt emelte ki, hogy a szolnoki vegyi üzem több éves munkájának ered­ményeként érdemelte ki a kitüntetést. A termelés folya­matosan növekedett, a válla­lati nyereség pedig az elmúlt évben már 30 százalékkal volt több az 1979. évinél. Említés­re érdemes — mondta az OMFB elnöke —: az anyag- takarékosság révén a válla­lat 25 millió forinttal csök­kentette költségeit, hulladék anyagokat értékesítve pedig 15 millió forintos bevételre tett szert. A jövendő felada­tairól szólva felhívta a figyel­met arra, hogy a korszerű, hatékonyabb műtrágyák ké­szítésére alkalmas termelési lehetőségek kialakításáról a Tiszamenti Vegyiművekben ma, a nehéz gazdasági körül­mények között sem érdemes lemondani. Szekér Gyula ezután átad­ta a kitüntetést tanúsító ok­levelet Szalai Lászlónak. * * * Május elsejéhez közeledve a napokban több, a munká­ban élenjáró üzemet is ki­tüntettek. A Vasipari Válla­lat az ipari miniszter elisme­rő oklevelét Bálint Ferenctől, a megyei pártbizottság osz­tályvezetőjétől vehette át. A MÁV Kisújszállási Pá­lyafenntartási Főnöksége a Kiváló főnökség címet érde­melte ki, Élüzem lett a szol­noki 2-es számú postahivatal és a Szolnok megyei Távköz­lési Üzem. Szolnok város Ta­nácsának Kommunális Üze­me és a karcagi Városgazdál­kodási Vállalat a Kiváló vál-. lalat cím viselésére bizonyult méltónak. Az OKISZ elnök­ségének vándor zászlaját Jász­berényben a Jászsági Építő­ipari Szövetkezet kollektívá­jának adták át, Kiváló szö­vetkezet lett a szolnoki Há­ziipari Szövetkezet, a szolno­ki Építőipari Szövetkezet és az újszászá Körzeti Takarék­szövetkezet A Mezőgép Vállalatnak a Tröszt kiváló vállalata cím átadására rendezett ünnepsé­gén megjelent Barta László, a megyei tanács elnöke, a Tröszt élenjáró vállalata cím viselésére bizonyult méltónak az Alföldi Téglaipari Válla­lat, 'a Kőolajkutató Vállalat az OKGT Érdemes vállalata cím viselésére bizonyult mél­tónak. A KUNSZÖV kollek­tívája az ipari miniszter és az OKISZ elnökségének elis­merő oklevelét vehette át, a SZÖVOSZ elnökségének el­ismerő oklevele díszítheti ezentúl a Fáy András Lakás- szövetkezet vitrinjét, a Szol­nok megyei Temetkezési Vál­lalatnál végzett tavalyi jó munkát is elismerő oklevéllel jutalmazták. A napokban kapta meg a Szakma kiváló brigádja címet a SZÜV szol­noki Számító Központjának műszaki brigádja. Kádér János nyilatkozata a televíziónak és a rádiónak II nevelik készek feladataik megoldására Befejeződtek a pedagó­giai napok Értelmiség a faluban Riportsorozatunk befejező része 5. oldal KGST­találkozó Moszkvában Április 26—28-án Moszk­vában tartották meg a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai kommu­nista és munkáspártjai központi bizottságai titká­rainak és KGST-képviselői­nek munkatalálkozóját. A résztvevők megvitatták a KGST-országok gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésének további elmélyítésével és tökélete­sítésével összefüggő kérdé­seket. A .találkozó a ba­rátság és kölcsönös megér­tés szellemében zajlott le. Évente mintegy 7 millió anyacsavart készítenek a karcagi Magyar—Bolgár Tsz melléküzemágában. Fő megrendelőjük a Magév ULEST TARTOTT AZ ELNÖKI TANÁCS A Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott. Losonczi Pál az Elnöki Ta­nács elnöke tájékoztatta a testületet Petar Sztrambo- licsnak, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság Elnöksége elnökének ha­zánkban tett hivatalos, ba­ráti látogatásáról. Az Elnö­ki Tanács elfogadta a tájé­koztatót és megállapította, hogy a látogatás és a tár­gyalások hozzájárultak a két szomszédos szocialista or­szág hagyományos baráti vi­szonyának elmélyítéséhez, kapcsolatainak bővítéséhez, egymás helyzetének és ko­runk nemzetközi kérdései­vel összefüggő álláspontjá­nak jobb megismeréséhez. Az Elnöki Tanács hangsú­lyozta, hogy a két ország vezetőinek mostani megbe­szélései fontos állomást je­lentettek a magas szintű ta­lálkozók sorában, amelyeket a jövőben is folytatni kell, mert jól szolgálják Magyar- ország és Jugoszlávia népei­nek javát, közös érdekeit. Az Elnöki Tanács módo­sította a találmányok sza­badalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény egyes rendelkezéseit. Az eddigi Szabályok is összhangban voltak a népgazdaság irá­nyítási rendszerével és nemzetközi kötelezettsége- inkkel, a megnövekedett műszaki-gazdasági követel­mények és a gyakorlati ta­pasztalatok azonban indo­kolttá tettek e jogszabály továbbfejlesztését. E módo­sítás fő célja az újítók és a feltalálók ösztönzése, jog- biztonságuk fokozása, az el­járások egyszerűsítése, va­lamint az újítások és a ta­lálmányok mielőbbi haszno­sításának elősegítése. En­nek érdekében gyorsítja a szabadalom engedélyezési eljárását és megszűnteti a felesleges kötöttségeket. Az Elnöki Tanács a to­vábbiakban bírákat mentett fel és választott, valamint egyéb időszerű kérdésekről tárgyalt. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a május 1-ét megelőző hagyományos angyal­földi látogatását követően interjút adott a televíziónak és a rádiónak. A KB első titkára válaszolt Megye­ri Károlynak, a Magyar Televízió el­nökhelyettesének kérdéseire. KÉRDÉS: Nagyon sok sze- szeretettel és tisztelettel köszöntöm önt, kedves Kádár elvtárs. a televízió- nézők és a rádióhallgatók nevében, akik már tájé­koztatást kaptak arról, hogy ön Angyalföldön, vá­lasztókerületében járt. Már számon tartott ha­gyomány, hogy ön minden évben május elseje, a vi­lág munkásságának és szo­cializmust építő népünk­nek e nagy ünnepe előtt Angyalföldre látogat. VÁLASZ: Ez nálam valóban hagyomány, és bizonyos ér­telemben kötelezettség is, mert a XI Ik kerülethez ré­gi mozgalmi kapcsolatok fűznek. Most pedig ez a vá­lasztókörzetem. A kerületiek azt mondják, hogy egy ilyen, látogatás jó nekik, de ne­kem legalább annyira szük­ségem van ezekre a talál­kozókra, mint nekik. KÉRDÉS: Mi pedig őszin­tén örülünk annak, hogy a látogatást követően alkal­munk nyílik kérdésekkel fordulni Önhöz az ország politikai helyzetével kap­csolatban. Ezt annál is in­kább szükségesnek érez­zük, mert a Központi Bi­zottság alig két héttel ez­előtt áttekintette a XII. kongresszus óta végzett munkát, szocialista fejlő­désünk külső és belső fel­tételeinek változását. Ezért elöljáróban arra kérem önt. hogy foglalja össze a Központi Bizottság ülésé­nek fő mondanivalóját a XII. kongresszus határoza­tairól és a VI. ötéves terv céjairól. VÁLASZ: Pártunk életében az úgynevezett felező szám­vetés. vagyis a kongresszus óta eltelt három esztendő munkájának áttekintése rendkívül fontos dolog. S nemcsak a párt, hanem a dolgozó nép és az ország szá­mára is az. Egy ilyen központi bizott­sági ülés előkészítése nagy felelősséggel jár, és sok munkát kíván. A mostani ülést körülbelül nyolc hóna­pig készítettük elő. Munkán­kat nagymértékben segítette a középszintű pártszervek — tehát a budapesti pártbi­zottság, a megyei és a me­gyei jogú pártbizottságok — hasonló számvetése, továbbá az, hogy a határozati ja­vaslat tervezetének vélemé­nyezésére felkértük ezeket a pártbizottságokat, valamint a kormányt, a Tudományos Akadémiát, a szakszerveze­teket, a KISZ-t s számos más szervezetet. A véleményezésre felkért testületektől előzetesen mint­egy 300 gépelt oldalnyi ész­revételt kaptunk, s ezt a Politikai Bizottság jelentése megtételekor és a határoza­ti javaslat elkészítésénél is figyelembe vette. Mindazok a testületek és szervezetek, amelyek az előkészítő mun­kában részt vettek^ képvi­selve voltak a Központi Bi­zottság kibővített ülésén is. A Központi Bizottság ülé­sén nagyon széles körű vita volt, huszonöt felszólalást hallgattunk végig, tizenket- ten pedig írásban adták le észrevételeiket, javaslatai­kat. Az egész vitát nagyfokú felelősség jellemezte. S rend­kívül fontos, hogy az összes hozzászóló, a felkért testüle­tek képviselői is hangsúlyoz­ták: úgy látják, hogy az ész­revételeiket figyelembe vet­tük. Központi Bizottságunknak már hagyománya — s ehhez ragaszkodunk —, hogy a po­litikában elvi alapokon ál­lunk, és a reális számvetés hívei vagyunk. Tehát nem próbáljuk senkibe sem bele- szuggerálni azt, amit látni szeretnénk, hanem —- ameny- nyire ez lehetséges — objek­tiven akarjuk látni a való­ságot. így készült el a mér­legünk. A határozatot — a Politi­kai Bizottság indítványára — a Központi Bizottság teljes egészében közzétette, hogy ne legyen semmiféle miszti­fikáció: amit a Központi Bi­zottság elhatározott, az — a nyílt politika jegyében — a nyilvánosság elé került. A határozat kedvező fo­gadtatásáról már eddig is voltak híreink, s ezeket a mostani angyalföldi látoga­tásomon megerősítették. Azt mondták, hogy a Központi Bizottság felelős számvetést végzett, a helyzetet objekti­ven ítélte meg, bizonyos kér­déseket jobban megvilágí­tott, és jó programot adott a további munkához. Ami az ön konkrét kérdé­sét illeti, a Központi Bizott­ság határozatában rámuta­tott: a XII. kongresszus óta eltelt három esztendőben a kongresszusi határozatok végrehajtásának feltételei nehezebbek lettek. mint ahogyan annak idején ezzel számolni lehetett. Ennek el­lenére a gyakorlati tapaszta­latok azt mutatják, hogy a kongresszus állásfoglalása helyes volt. Ezért most a Központi Bizottság kimond­hatta, hogy a kongresszus és a VI. ötéves terv fő célki­tűzései változatlanul érvé­nyesek. A következő két esztendőben megfelelő hoz­záállással, erőfeszítésekkel és bizakodással dolgozva a kongresszus fő céljait elér­hetjük, a VI. ötéves terv elő­irányzatait — amelyeket ed­dig is nagyjából, általában sikerült tartanunk — az ötödik év végére sikeresen teljesítjük. Éleződött a nemzetközi politikai helyzet KÉRDÉS: Kádár elvtárs az imént utalt a nehezebb feltételekre. Ez a nemzet­közi helyzettel js kapcso­latos, hiszen az elmúlt há­rom évben feszültebbé vált a világpolitikai hely­zet. Hogyan értékeli a Központi Bizottság a nem­zetközi helyzet alakulását? VÁLASZ; A Központi Bi­zottság természetesen igen nagy figyelmet szentelt a nemzetközi politikai helyzet alakulásának, hiszen ez befo­lyásolja a mi munkánkat is. A nemzetközi politikai helyzet — megítélésünk sze­rint — az utóbbi időszakban bizonyos mértékig éleződött. Mi, mint kommunisták és mint a szocialista rendszer hívei, a legjobb lélkiisme­rettel is csak azt mondhat­juk; az éleződésnek az az oka. hogy a NATO vezető köreiben döntő szóhoz jutó imperialista és militarista tényezők a maguk javára akarják megváltoztatni az erőviszonyokat. Ennek érde­kében új fegyverkezési hul­lámot próbálnak elindítani. Ismert, hogy többek között az amerikai közép-hatótá­volságú rakéták európai te­lepítésére is készülnek. Ez nagyon bonyolult és nehéz helyzetet teremt, amely ön­magában is fokozott veszé­lyeket jelent az emberiség számára. Úgy ítélem meg; nem ar­ról van szó, hogy az impe­(Folyiatás a 2. oldalon) CH

Next

/
Oldalképek
Tartalom