Szolnok Megyei Néplap, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-29 / 100. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI xxxiv. évf. io*. sz. 1983. április 29., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kádár lános látogatása Angyalföldön, találkozó a KISZ KB vezetőivel s Sok éves hagyomány folytatódott az­zal, 1 hogy a nemzetközi munkásünnep, május 1. közeledtével Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára ezúttal is ellátogatott Angyalföldre. A nagy munkásmozgalmi múltú XIII. ke­rületben — ahol az egyik választókerület országgyűlési képviselője is — a csütör­töki nap délelőttiét a KISZ Központi Bi­zottságának székházában, majd a kerületi pártbizottságon töltötte, a délutáni órák­ban pedig a Csavaripari Vállalat, vala­mint a Kender-Juta és Politextil Vállalat munkáskollektíváival találkozott. Elkísér­te Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, s társaságában voltak fővárosi, illetve kerületi párt- és állami vezetők is. Értelmiség a faluban Riportsorozatunk 8. része 4. oldal A rádió és a televízió jövő heti műsora 5—6. oldal Törökszentmiklóson az Alföldi Szilikátipari Vállalat' üveg- technikai üzemében különféle laboratóriumi termékeket gyártanak évi 28 millió forint értékben az Omker Vállalat részére Kádár János a KISZ KB székhazában Ülést tartott a Minisztertanács Jelentés az állampolgárok ügyeinek intézéséről A kormány Tájékoztatási Hivatala közli; a Miniszter- tanács tegnapi ülésén elfo­gadta a Veszprém megyei Tanács végrehajtó bizottsá­gának beszámolóját tevé­kenységéről és a megye te­lepülésfejlesztéséről, illetve a termelőerők hasznosításá­ról. Elismeréssel állapította meg, hogy a tanácsi szervek munkája az elmúlt időszak­ban számottevően fejlődött, jól szolgálta a megye társa­dalmi-gazdasági fejlődését, a lakosság életkörülményei­nek javítását. A fejlesztési, településrendezési feladatok eredményes megoldásához értékes segítséget nyújtanak a szélesedő társadalmi mun­kaakciók. A kormány fel­hívta a végrehajtó bizott­ságot, tegyen lépéseket a te­lepülésrendezési munka színvonalának további javí­tására, s kötelezte a minisz­tereket. az országos hatás­körű szervek vezetőit az ez irányú törekvések hathatós támogatására. A Minisztertanács a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökének előterjesz­tése alapján megvitatta az állampolgárok hivatalos és személyes ügyei munkaidőn kívüli intézésének feltételei­ről készült jelentést. Meg­állapította, hogy az ötnapos munkahét bevezetése nyo­mán — elsősorban szombati napokon — csökkentek a munkaidőn túl igénybe ve­hető szolgáltatások és ügy­intézési alkalmak. Tapasz­talható ugyanakkor az is, hogy viszonylag kevesebben élnek a munkaidőn túli ügy­intézés meglévő lehetőségei­vel. A kormány határozat­ban kötelezte az érintett szerveket az összehangolt, a helyi adottságokhoz és a lakossá« igényeihez jobban alkalmazkodó munkarend alkalmazására. Felkérte a társadalmi szervezeteket ,éts a Hazafias Népfrontot, hogy ehhez a szükséges segítséget adják meg és az intézkedé­seket folyamatosan kísér­jék figyelemmel. Virággal, szíves szóval fo­gadták a Központi Bizottság első titkárát az ifjúsági szö­vetség székházába érkezése­kor. Csak éppen beköszönni jöttem — mondta Kádár Já­nos. mindjárt a hangulatát is megalapozva annak a kötetlen, baráti beszélge­tésnek, amelyre a KISZ KB intéző bizottságának tagjai­val ült le. Fejti György, a KISZ KB első titkára tájé­koztatta ezután a szeretet­tel várt, a figyelmesség sok­féle jelével fogadott vendé­get az ifjúságot leginkább foglalkoztató dolgokról. Min­denekelőtt arról, hogy az MSZMP Központi Bizottsá­gának az eredményeket számba vevő és a további teendők eredményes elvégzé­sére serkentő határozatát a KISZ-fiatalok túlnyomó többségükben megelégedés­sel fogadták. Nemcsak mint politikai doku­mentumot — mondta Fej­ti György —, hanem mint olyan mérleget is, amely­nek realitásai további biz­tatásul szolgálhatnak az ifjú korosztályok munkájához, egyéni s közösségi életéhez. Kritikai észrevételeket is tettek persze a fiatalok — jobbára a saját környezetük­ből szerzett tapasztalatok alapján. Így például — mondják — meghatározzuk a feladatokat, s aztán nem mindig sikerül megfelelően a végrehajtás. Sok helyütt tapasztalható még bürokrá­cia, nehézkesség az ügyin­tézésben, s ez mindenkit bosszant, a fiatalokat külö­nösen. Nem mindenben meg­(Folytatás a 3. oldalon) Megtakarított tonnák, csökkenő költségek Termelőszövetkezetek energiagazdálkodási versenye Szolnok megye termelő- szövetkezeteiben már ötesz­tendős múltra tekint vissza az energiagazdálkodási ver­seny. Az elmúlt évi eredmé­nyek értékelése után tegnap adták át a verseny győzte­seinek a vándorserlegeket és az okleveleket Szolnokon a Teszöv tanácskozó termé­ben. A verseny meghirdetésé­nek évében csak 36 termelő- szövetkezet nevezett be, a Teszöv patronálásával azóta teljes körűvé vált a vetélke­dés a megye összes szövetke­zetében. Az elmúlt évben a téeszek gázolai és tüzelőolaj felhasználása 5 ezer tonná­val csökkent — az 1981. évi­hez képest, valamint a csúcsidőszakhoz viszonyítva 14 ezer tonnával. A fajlagos villamos energia 1982-re mintegy 1,3 wattóra érték­kel csökkent. A földgázfo­gyasztás pedig a felére esett vissza az energiagazdálkodá­si verseny eredményekép­pen. Benedek Fülöp a Teszöv titkára adta át az energia­gazdálkodási verseny nyer­teseinek a vándorkupát. A 15 millió forintnál kevesebb energiaköltséggel dolgozó termelőszövetkezetek kate­góriájában a jászszentand- rási Haladás Termelőszövet­kezet képviselője vette át elsőként az elismerést jelké­pező vándorkupát. Második helyezést ért el a kenderesi November 7 Termelőszövet­kezet és harmadik lett a já- noshidai Vöröshajnal Ter­melőszövetkezet. A második kategóriában — a 15 millió forintnál több energiaköltséggel működő — törökszentmiklósi Béke Ter­melőszövetkezet nyerte meg az 1982. évi vetélkedést és a vándorkupát. Holtverseny­ben második és harmadik helyezést a karcagi Magyar —Bolgár Barátság és a jászárokszállási Kossuth Tsz kapta meg. Hazaérkezett Moszkvából a magyar pártküldöttség Tegnap hazaérkezett az MSZMP küldöttsége, amely Németh Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagjának, a Központi Bi­zottság titkárának vezetésé­vel április 26. és 28. között részt vett a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa tag­államai központi bizottsági titkárainak és az országok KGST-képviselőinek Moszk­vában megtartott munkata­lálkozóján. A delegáció tag­ja volt: Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, hazánk állandó KGST- képviselője, Szűrös Mátyás, a KB külügyi osztályának vezetője, a Központi Bizott­ság tagjai, és Ballai László, a KB gazdaságpolitikai osz­tályának vezetője. Megyei pedagógiai napok kezdődtek Milyen legyen a felnövekvő nemzedék műveltsége ? Szabolcsi Miklós akadémikus előadása; hozzászólások, vita Tegnap délelőtt a megyei tanács dísztermében megkez­dődött a III. Szolnok megyei pedagógiai napok rendezvény- sorozata. Az XJÍ vonások és feladatok a felnövekvő nemze­dékek műveltségének emelésében témakörben rendezett ta­nácskozás elnökségében ott volt Majorös Kárólfy, a megyei pártbizottság első titkára, Sipos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese. Barta László, a megyei tanács elnöke köszöntötte a meg­jelenteket, a megye pedagógusainak képviseletében megje­lent kétszázhúsz kiváló munkát végző nevelőt, a felsőfokú oktatási intézmények és közművelődési intézmények vezető­it. a meghívott vendégeket, majd megnyitó beszédében a megyei pedagógiai napok hagyományairól, céljairól szólott. Szabolcsi Miklós akadémikus, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatója ezt követően tartotta meg A jövő mű­veltségképe című előadását. Elemezte a műveltség tár­sadalmi funkciója és presz­tízse közötti öszefüggéseket, majd a jövő szocialista mű­veltségképét taglalta. El­mondotta, hogy az anyanyel­vi oktatás problémái végig­vonulnak egész műveltség- képünkön, — valószínűleg emelni kell az anyanyelvi oktatásra fordítható időt. Az eszköztudás másik alapja a matematika lesz. Nem lehet művelt ember, aki legalább elemi fokon nincs tisztában a matematika alapjaival, és nem tud helyesen írni, s' a szocialista demokrácia fej­lődő fórumain nem tudja magát kifejezni. A jövő mű­veltségképében tehát a nyelv és a matematika a művelt­ség oszlopa lesz. De nélkü­lözhetetlen az idegen nyel­vek tudása is — valószínű­leg az oiosz és az angol vá­lik általánossá — s meg kell gondolni, hogy a világot rajzban ábrázolni tudás — műszaki rajz — képessége nem tartozik-e az alapmű­veltség körébe? A magyar iskolába még nincs beépítve az a tudás­anyag. amely a társadalom jelenlegi állapotát ismerteti: szociológia, közgazdaságtu­domány, jog, demográfia, fi­lozófia, stb. Ügyszintén hi­ányzik az iskolai tananyag­ból az a tudományterület is, amely az ember önisme­retét segíti, pl. a pszicholó­gia, pedagógia. A jövő mű­veltségében mindenképpen nagyobb szerepet kell kap­niuk az úgynevezett „ke­mény” társadalomtudomá­nyoknak — közgazdaság, jog, szociológia stb. —, amelyek törvényeket fogalmaznak meg és prognosztizálnak. A történeti műveltség is hozzátartozik a műveltség­hez. de ennek nagy nehéz­sége, hogy állandóan gyara­podik az anyag, az iskola befogadóképessége ped'g vé­ges. Bonyolítja a kérdést, hogy a történeti műveltség­hez kapcsolódik a távolab­bi kultúrák ismerete is. Megoldásként kínálkozik, hogy a történeti ismeretet az eddiginél komplexebben kell tanítani. A műveltség körébe fog tartozni — a földrajztudo­mányt is ideértve — a ter­mészettel kapcsolatos tudo­mányok — fizika, kémia, biológia — összessége, de megfontolandó a technikai­műszaki ismeretek szüksé­gessége is. Am az irodalmi- esztétikai műveltségelemek hiányában sem vallhatja senki sem magát művelt embernek — mondotta Sza­bolcsi Miklós, majd hozzá­tette: a vizuális és térkul­túra is nagyon fontos lenne, de ezt az egyébként fontos stúdiumot már nem bírná el az iskola. Az általános mű­veltség fogalmához még szo­rosan hozzátartozik a test­kultúra, a szexuális és csa­ládi nevelés s más. tantár­gyakban nem tanítható, az emberi magatartással, visel­kedésformákkal összefüggő kultúra. A 1 szakmai műveltségről szólva azon véleményét fo- galrriazta meg, hogy a jövő­ben szélesedik a szakmű­veltség területe, szélesedik a specializálás. A magyar szakképzés jelenleg túlspe­cializált, a jövő szakművelt­sége szervesebben egymásra épülő ismeretekből fog állni, valószínűleg integráltabb is­merettömböket kell taníta­niuk az iskoláknak. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom