Szolnok Megyei Néplap, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-27 / 98. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. ÁPRILIS 27. IA szerkesztőség postájából I Szívből, szívesen — az idősekért Immár 16 éve, hogy Kar­cagon társadalmi összefogás­sal nyugdíjasok parkja léte­sült. Az eltelt évek alatt a most 82 éves Sebők Lőrinc bácsi gondozta, ápolta a kis pihenőhelyet. Az idén a 26. számú választókerület fiataljai — szakmunkás . és középiskolás KISZ-esek — önként vállalták a park to­vábbi gondozásét, megőrzé­sét. Lelkesen dolgoztak: fel­ásták a talajt, megmetszet­ték a rózsatöveket, a spirea- bokrokat. Átfestették a pado­kat, az elhasználódott ülőké­ket újakra cserélték. Május első hetére már csak az egynyári virágpalánták kiül­tetése, azok további ápolása marad állandó munkaként. Fiataljaink önzetlen vállalása legyen példamutató a hason- korúak számára. A megújult park pedig várja, hívja az időseket, fiar talokat egyaránt, ahol szép, kulturált környezetben be- jsaél gethetnek, szórakozhat­nak, tölthetik idejüket kel­lemesen. Szabó András tanácstag Karcag A fotót is informátorunk küldte. A felvétel azt bizo­nyítja, hogy telt ház előtt, nagy sikerrel szerepeltek az alkalmi manekenek. Kelle­mes hangulatú délutánt tölt­hettek el az érdeklődők, íze­lítőt kapva 1983 divatjából. A vállalkozó kedvű fiatalok Randevú az állatkertben Néhány éve Jászberény ne­vezetességei közé tartozik a Kulturpark is. Az idelátoga­tó gyermekcsoportok most már ennek megtekintését is beiktatják programjukba. INekik szeretnénk segítséget nyújtani, amikor beszámo­lunk arról: mi hogyan tesz- szük érdekesebbé ezeket a látogatásokat. A cím is utal arra, hogy ott, a Kultúrpark- ban találkozunk a gyerekek­kel. Az április 16-i randevún százhúsz pajtás, ötödik és hatodik osztályos őrsök vet­tek részt. Jelen volt a Tele­vízió TTT-adásának szolno­ki forgatócsoportja is, hogy a népszerű gyermekműsor­ban tudósítson kezdeménye­zésünkről. A gyerekek csoportokat al­kotva, kijelölt útvonalon vé­gigjárták az állatkertet, út közben érdekes feladatokat oldottak meg. Csak néhányat ezekből: állathangok felisme­rése, védett madarak neveit rejtettük el képrejtvények­ben, tréfás kérdésekre vála­szoltak az állatvilág életé­ből ... A kétórás látogatás mindenképpen hasznos a gye­rekek számára; játék közben értékes ismeretekre tehetnek szert, kiegészítve az iskolá­ban tanultakat. Némi gya­korlat és tapasztalat birtoká­ban ajánlhatjuk az ideláto­gatóknak ezt a formát. A ne­velőknek egy kis többletmun­kát jelent, de megéri, A jászberényi Kókai László Űt- törőház szívesen az érdeklő­dők rendelkezésére bocsátja a „randevú” forgatókönyvét. Az állatkert vezetősége támogatja elképzeléseinket, segítségünkre vannak, apró ajándékokkal kedveskednek a gyerekeknek — adta tud­tunkra Nagy Sándorné, aki­től a fényképet is kaptuk. Többet ért! Sajnálattal olvastam az áp­rilis 15-1 Néplapban, hogy ismét elloptak egy gyermek- kocsit a Móra Ferenc úti ren­delő várójából. Nemcsak gyermekkocsit tulajdonítanak ám el, hanem a munkaeszközünket, a ke­rékpárt is. Néhány hónap­pal ezelőtt a szandaszőlősi gyermekkörzet egyik védőnő­jének kerékpárját vitték el a rendelő folyosó jérój. Azóta se került elő. Ez aiz értéken kívül azért is sajnálatos, mert előfordult, hogy sürgős esetben épp ezzel mentünk el mentőt hívni. A rendelő­ben ugyanis nincs telefon, és csak az utcai segélykérőt tudjuk használni. Hát ilyen emberek is van­nak. Dr. Hídvégi Julianna körzeti gyermekorvos Szolnok Vendégségben Április 16-án délelőtt a szolnoki Gyermekvárosba lá­togattak besenyszögi általá­nos iskolások, szocialista bri­gádok tagjai és patronáló ne­velőszülők. Rácz Emil igaz­gatóhelyettes köszöntötte a vendégeket és egyben meg­nyitotta a besenyszögi úttö­rő fotószakkör kamarakiállí­tását. A tartalmas és változatos délelőtt utolsó napirendje­ként ankéton vettek részt a Gyermekváros nevelői, az ott élő szakmunkástanulók és a vendégek, hogy megbeszéljék együttműködésük eddigi ta­pasztalatait, illetve a követ­kező időszak feladatait. Megérkezés a Gyermekvárosba (Serényi Csaba úttörő fotója) Se kerékpár, se busz A kerékpáromat — míg én szilveszter napján dolgoztam, férjem karikázott el vele a Bőség ABC-be, s mire kijött az üzletből, hűlt helyét talál­ta — ellopták. Éppen ezért különösen bosszant, ha kora reggel Szandaszőlősön kima­rad egy buszjárat. Bolti el­adó vagyok, felkelek hajnali négykor, hogy nyitás előtt, idejében beérjek a munkahe­lyem re. Április 12-én — de máskor is megtörtént már! — vagy tizedmagammal hiába vártuk 5 óra 10 perckor a hetes autóbuszt a reptér előtt, a Krúdy úti megállóban... — Legalább ilyen korán — hi­szen munkásjáratnak számít — félóránként közlekedne a hetes, ne óránként! — tette szóvá Szandaszőlősről Kérdő Lajosné. 1 r "" Intézkedések, hozzászólások Ha nem jelentik... A verseny egyik állomásán Frizura- és ruhabemutató Április 17-é'n a túrkevei Keve étteremben nagy sikerű frizura- és ruhabemutató volt — kaptuk a tájékoztatást Salánki Anikótól, a Kiosz mezőtúri alapszervezet tit­kárától. A szervezésben és a bemutató lebonyolításában a helyi kisiparosok és a Május 1. Ruhagyár kollektívája vett részt. A legújabb divatot képviselő modelleket kisipa­rosok készítették. A modern púnk frizura is iparos kreá­ciója. A Május 1. Ruhagyár szép modelljeit meg is lehet vásárolni a mintaboltban. Szolnokon, az Udülősoron ljónapok óta több helyep is rossz az utcai világítás. Je­lentettük az illetékeseknek, de úgy látszik, rólunk telje­sen megfeledkeztek ... — Így kezdte panaszát Molnár Jó- zsefné, akinek sorai „Az Üdülősor sötét!” címmel áp­rilis 13-án jelentek meg. Áp­rilis 21-én telefonon hívta szerkesztőségünket Rózsa Ferenc, a Titász kirendelt­ségvezetője. A következőket mondta el: Meglepte őket a megjelent levél . . . Hónapokra vissza­menőleg — 1982 októberéig — megnézték a vállalat por­táján található bejelentése­ket. Egyet találtak: decem­berben érkezett a BM csó­nakház előtt lévő lámpatest­re. Ettől függetlenül április 13-án megvizsgálták az Odü- lősor lámpáit. Tizenötből négy nem világított. Termé­szetesen kicserélték az izzó­kat. Hadd emlékeztessük olva­Nehéz órákban, fontos szolgáltatások Amit átvállal a temetkezési vállalat Nem kerül egy vagyonba — Sírhely vagy kolumbárium A temetkezés általában nem beszédtéma, így aztán, amíg az élet — azaz a halál — rá nem kényszeríti az em­bert, ki figyel oda, hogy mit és hol kell intézni az elhunyt hozzátartozó végtisztességé­nek érdekében?! A gyász terhe alatt és a kellő tájéko­zottság hiányában a család­tagok ide-oda kapkodnak, nehéz százasokat eltaxiznak, mire elintéznek mindent. A temetők csaknem 60 százalé­ka egyházi kezelésben van. A ravatalozó épülete a taná­csé vagy az egyházé, felsze­relése viszont a temetkezési vállalaté. Szolnokon például a temetőházi dolgozók (akik takarítanak, 1 ravataloznak, elrendezik a koszorúkat, majd-autóba rakják a ko­porsót, szállítják a sírhoz) a vállalat alkalmazottai. A sír­ásók az egyház emberei. Lehetőségei hez mérten igyekszik megkímélni az em­bereket a felesleges kiadá­soktól és szaladgálástól a Szolnok megyei Temetkezési Vállalat, amely a nyugdíja­sokat és részidőben foglal­koztatottakat is beszámítva százkilencven dolgozóval 58 településen folytatja tevé­kenységét. Szolnokon, Mező­túron, Karcagon és Jászbe­rényben 5—10, az egyéb vá­rosokban és nagyobb telepü­léseken 3—5 személyes ki­rendeltségekhez fordulhat­nak a temetkezési ügyek in­tézői, a kisebb falvakban pe­dig összesen 44, egyszemé­lyes lerakathoz. Alaptevékenysége mellett szolgáltatásai bővítésével egyre több feladatot igyek­szik átvállalni a megbízók­tól a temetkezési vállalat. Például intézi a hozzátarto­zók helyett az anyakönyvez- tetést a tanácsnál, a sírhely megváltását az egyházi gondnokságon. Aki a kórháztól kapott ok­mánnyal felkeresi a vállalat szolnoki kirendeltségét (kár, hogv távol esik a városköz­ponttól az Április 4. út!), nem csupán a szállítást ren­delheti meg, a koporsót és egyéb tartozékait is megve­heti és a temetés megrende­zéséhez szükséges kellékek kölcsön vételét intézheti hely­ben, hanem a már említett egyéb feladatokat is átru­házhatja. Máshová ez eset­ben csak a szertartás megbe­szélésé végett kell mennie; ha polgári búcsúztatás lesz: a tanács szervezőirodájához, ha egyházi; a Vártemplom plébániahivatalához, ahol a felmerülő költségeket is be kell fizetni (a polgári bú­csúztatás díjtalan). Sokan azonban nem ve-' szik igénybe a felkínált le­hetőséget, sőt akadnak olyan hozzátartozók, akik elutasít­ják a „beavatkozást”, maguk akarnak intézni mindent. Akkor pedig jöhet a futko- sás — az Április 4. útról a tanácshoz meg vissza, a te­metőgondnoksághoz, a ta­nácshoz. az egyházhoz és megint vissza ... Tájékozatlanságból szár­maznak azok az állítások is, amelyek szerint a temetési költségek ma már csillagá­szati magasságba emelked­tek. Valóban változott az ár- szabályozás, megváltozott az állami támogatás mértéke is 1982-ben. A hagyományos temetés költsége nőtt, főleg a szállítási díj miatt. (Egyéb­ként nálunk a szolgáltatási és kölcsönzési árak alacso­nyabbak, mint a környező megyékben.) A temetkezési vállalat, fe­lettes szerve, az MTVB épí­tési osztálya , javaslatára, összeállította egy egyszerűbb temetés árjegyzékét útmuta­tóként : anyaggal, kölcsön­zéssel és szolgáltatással együtt 1997 forint 20 fillért tesz ki a költség (ami a sír­hely a sírásás és az esetle­ges egyházi szertartás költ­ségeit nem tartalmazza), s ez még nem is a legolcsóbb. A költségeket a koporsó és a szemfedél ára befolyásolja, hiszen 10—12 féléből lehet választani. (Előbbiből 300— 7000 forinton felüli és van raktáron, utóbbiból is 171-től 1200 forintig terjed a skála!) Sokkal olcsóbb a hamvasz- tás. Mindössze 810 forint, és még ebből is lejön 100. ha nem a kolumbáriumba, ha­nem hozzátartozó sírjába helyezik el az urnát. A szállítás költségét nem hárítják át a gyászolóra, ezt — csak ezt — változatlanul, árkiegészítés címén visszaté­ríti az állam a vállalatnak. (A megyében tavaly 6361 te­metésből mindössze 5 száza­lék volt a hamvasztásos. Szolnokon nagyobb a ko­lumbárium iránti igény. A Munkásőr úti temető burkolt útjaira a tanács kétmilliót költött tavaly. Az új kolum- báriumokat állandóan gon­dozott park övezi, s hogy nyáron is ápolt lehessen a környezet, öntözőkutakat fúratnak. A temetkezési vállalat kis vállalatnak számít a me­gyében, tavaly mégis megkö­zelítette árbevétele a 40 mil­liót. Alaptevékenységéből 25 millió a lakosságtól, 2 millió a fogyasztói árkiegészítés cí­men visszatérítés, a többi csaknem 13 millió a koszorú­üzem bevétele. A 2 millió 290 ezer forint nyereség 85 százaléka a koszorúkból származott. — rónai — sóinkat: e rovatunkban már­cius 2-án foglalkoztunk köz- világítási gonddal, igaz, egy tiszasasi panasz kapcsán. Amikor azt feldolgoztuk, „Hi­babejelentés: levelezőlapon, telefonon” címet adtuk az ügynek. Ennél maradunk: a fogyasztók, az állampolgárok a hibát jelentsék a Titász- nak — levelezőlapon vagy te­lefonon. Csalt akkor intéz­kedhetnek, ha tudnak a baj­ról ... A bérlő se angyal... Bezúzott üvegek » címmel közöltük a szolnoki Jubileum tér 3. számú épületben lakók panaszát március 30-án. Tí­már Gyuláné válaszolt rá a szolnoki Ingatlankezelő Vál­lalattól. „...a lakóépület bejárati ajtaját soron kívül beüvegez- tettük. Vállalatunk bizonyos időszakokban kénytelen ide­gen kivitelezőkkel elvégeztet­ni az üvegezést. Üveghiány miatt azonban a kivitelezők is hosszabb határidővel tud­ják teljesíteni a nagy meny- nyiségben jelentkező munká­kat. Elsősorban a lakossági bejelentéseknek tesznek ele­get. A Jubileum tér 3. számú épület bejárati ajtaját is előbb üvegezik be, ha fele­lőtlen bérlőnk maga rendeli meg . . . mivel ez bérlőt ter­helő kötelezettség. Sajnálatos módon az épüle­ten belülre került a kapute­lefon, ezért a bejárati ajtó nem zárható, de a lépcsőházi ajtó zárhatóságáról gondos- dokunk. A cikkben hivatkozott „^rendesen, pontosan fizető” bérlők közül negyvenkilenc kétségtelen ezek közé tarto­zik, de tízről sajnos ez nem mondható el, mivel közel 15 ezer forinttal adósak válla­latunknak . .. A fölösleges bosszúságok bérlőink nagyobb odafigyelé­sével, és az általuk okozott károk időbeni elvégzésével elkerülhetők lennének” — zárul a tájékoztatás, és eh­hez semmi kétség nem fér!

Next

/
Oldalképek
Tartalom