Szolnok Megyei Néplap, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-22 / 94. szám

Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIV. évf. 91. sz. 1983 április 22., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Izraeli csapás a Reagan-tervre Begin nem tárgyal a Golan-magaslatokról Izrael elutasította az Egye­sült Államoknak azt a kísér­letét, hogy a Golan-magas- latok is alku tárgyai legye­nek az úgynevezett Reagan- kezdeményezés tárgyalási ke­reteiben. A-z izraeli kormány ezzel végső csapást akart mérni a Reagan-tervre. Menahem Begin minisz­terelnök a kormányzó Likud- tömbhöz tartozó Herut párt — saját pártja — szerda es­ti gyűlésén beszélt. A jeru- zsálemi rádió jelentése sze­rint kijelentette, hogy a Go- lan-fennsík 1981-ben izraeli közigazgatást kapott, „s ezen nem lehet változtatni’-. A miniszterelnök közvetve magának Reagannek vála­szolt. Az amerikai elnök ugyanis a múlt héten üze­netet küldött Asszad szíriai államfőhöz. Ebben ajánlot­ta fel, hogy a Szíriától 1967- ben annektált Golan-fennsík izraeli megszállása is meg­szűnnék. ha Szíria elfogadná a Reagan-tervet. Amerikai részről azt re­mélték, hogy a 6olan-ma- gaslatok kiürítésének ígére­tével Szíria ráveszi a palesz­tin mozgalom radikális erőit a Reagan-tervvel való együttműködésre. ugyanak­kor pedig a libanoni csapat­kivonási tárgyalások ügye is elmozdul a holtpontról. A PFSZ legutóbb elvetette a Reagan-tervet. Izrael tudva­levőleg kezdettől elutasítja a kezdeményezést. Libanonról szólva Begin azt mondta, hogy Izrael a háborúban kitűzött fő cél­jait még nem érte el, a tár­gyalások helyzete „rendkí­vül bonyolult” és a meg­egyezés akadályát Izrael abban látja, hogy nem kapja (Folytatás a 2. oldalon) m II rádió és lévé jövő heti műsora 5—6. oldal A Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalat szászberek! akkumulátorüzemében a laboratóriumban vizsgálják meg a gyártáshoz szükséges alapanyagokat. Ezen kívül az itt elő­állított keverékek ellenőrzését is ellátják. Képünkön ólom- oxid-tartalom meghatározását végzi Budainé Nagy Erzsébet Megemlékezés Lenin születésének évfordulójáról Elismerés a legjobb pártpropagandlstáknak Kádár János üdvözölte a kitüntetetteket ,Az eszmecserét folytatni kell’ Véget ért az élelmiszergazdasági tanácskozás Kérdések és válaszok a gazdasági élet legfontosabb témáirél Lenin születésének 113. évfordulója alkalmából tegnap az MSZMP KB székházában ünnepi megemlékezést tartot­tak, s kitüntetéseket adtak át a marxista-leninista eszmék terjesztésében kiemelkedő eredményt elért pártprogandisták- nak. Az ünnepséget — amelyen részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, továbbá jelen voltak a központi pártintézmények vezetői, a budapesti és a megyei pártbizottságok ideológiai titkárai — Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetője nyitotta meg. Tegnap reggel az élelmi­szertermeléshez kapcsolódó ágazatok szerepének megvi­tatásával folytatódott az élel­miszergazdaság hatékonyabb működtetésének lehetőségeit kutató konferencia a Megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pontban. A hozzászólók ele­mezték az ágazatnak gépe­ket, csomagolóanyagokat és kemikáliákat készítő üzemek tevékenységét, elmondták a mezőgazdasági termelőeszkö­zök kereskedelmének de­centralizálása óta szerzett tapasztalataikat, feltárták a közúti és vasúti szállítás gondjainak a termelési ered­ményeket rontó összefüggé­seit. A vitát a konferencia zá- rórendezvénye. a fórum kö­vette. A résztvevők kérdései­re az illetékes tárcák és ha­tóságok vezetői válaszoltak. Kovács Imre, a MÉM mi­niszterhelyettese elmondta, hogy a trösztök megszünteté­sekor önállóságot kapott vál­lalatok munkája javult, az eddigi tapasztalatok kedve­zőek. Erősödött a „maguk lábára állt” üzemek együtt­működő készsége, megélén­kült a gyártmányfejlesztési tevékenység, az üzemek új termékeket kínálva próbál­ják megőrizni vevőiket. Ami­kor a megyei vezetésnek a gazdaságirányításban betöl­tött szerepéről kérdezték. Be- reczki Lajos, a Szolnok me­gyei tanács általános elnök- helyettese elmondta, még ma is túl sokszor történik még, h< gy egy-egy vállalat irányí­tóinak figyelmét a párt- és tanácsi szerveknek kell fel­hívni saját érdekeikre. Kény- szerűségből az együttműkö­dést gyakran „felülről” szor­galmazzák. A készletgazdál­kodás gondjait elemezve Lányfalvi Sándor, az MNB főosztályvezetője kifejtette, hogy a magyar gazdaságban kétszer, háromszor annyit készleteznek a vállalatok, mint a hasonló fejlettségű országokban. A gazdálkodás szigorú adminisztratív sza­bályozására azért van szük­ség, hogy minél kevesebb „tétlenül heverő” termék csökkentse a felhasználható nemzeti jövedelmet. Jellem­ző; a mezőgazdaság készletei ma akkora értékűek, mint az ágazatban egy év alatt meg­termett nemzeti jövedelem. Thuma József, az Ipari Mi­nisztérium főosztályvezetője a vállalati együttműködés hiányosságaira hívta fel a fi­gyelmet: a kohászatban azért panaszkodnak, mert nincs igény nagy szilárdságú acé­lokra, a mezőgazdasági gé­pek gyártói viszont elégedet­lenkednek. mert ezeket az anyagokat itthon nem kapják meg. „Mintha a két fél soha nem találkozna”. Márton Jánosnak, az Ag­rárgazdasági Kutatóintézet főigazgatójának véleménye szerint a tudományos kuta­tás többek között azért nem tart lépést a gyakorlattal. mert a tudományos munka rangja leértékelődött. Az in­tézetek gárdája „önmegtar­tóztató aszkétákból”, mégin- kább; kény elemszeretők bői verbuválódik. Az ötletgaz­dag, kezdeményezni képes szakembereket ma jobban vonzza a gyakorlat, mert a vállalatoknál, szövetkezetek­nél korábban látják tevé­kenységük gyümölcsét. Kos- tyál Rezső, a Pénzügyminisz­térium főosztályvezetője ki­fejtette, hogy a vállalati együttműködést hazánkban már az is nagymértékben ja­vítaná, ha a szerződések megszegőivel szemben a partner nem lenne elnéző, ha a megállapodáskor meghatá­rozott szankciókat érvényesí­tené. Berényi Lajos, a Kül­kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője elmondta, hogy az ország gyakran azért esik el jelentős meny- nyiségű devizától, mert a magyar vállalatok egymással fölöslegesen versenyeznek. A külföldi vevők megszerzése érdekében a kemény valu­tával fizető kereskedőknek jóval alacsonyabb árat kí­nálnak, mint a „szomszéd”. A fórumot, és a kétnapos konferenciát Márton János, az Agrárgazdasági Kutató- intézet főigazgatója annak reményében zárta be, hogy — bár a tanácskozás véget ért — a vállalati együttmű­ködés javításáról tovább folytatódik a szakemberek eszmecseréje. Ezután Lakos Sándor, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a párlélet fele­lős szerkesztője mondott ün­nepi beszédet, méltatta Vla­gyimir Iljics Lenin munkás­ságának történelmi jelentő­ségét. Bevezetőben hangsúlyozta: pártunk politikájának, e po­litika elvi összefüggéseinek megértésén, tudományos vi­lágnézetünk terjesztésén hosszú évek óta kitartóan munkálkodó kiváló, propa­gandisták köszöntése egy­úttal összekapcsolódik a tisz­telgéssel a vi lág első győzel­mes proletárforradalma ve­zérének, a nemzetközi mun­kásmozgalom egyik legna­gyobb alakjának. Leninnek az emléke előtt. Idén ez a megemlékezés egybeesik tu­dományos elméletünk és vi- láznézetünk megteremtője, mozgalmunk megalapítója, az emberi történelem egyik legnagyobb alakja: Marx Károly születésének 165., és halálának 100. évforduló­jával, amelyet ugyancsak vi­A mai importigényes idők­ben erőteljesen növekszik a KGST-országok közötti bel­kereskedelmi választékcse­re jelentősége. Az idén 6—8 százalékkal bővül hazánk és a többi szocialista ország belkereskedelmi csereforgal- ma. A megállapodások alap­ján — amelyeket a kétoldalú belkereskedelmi munkacso­portok elnökei már az év elején aláírtak — a magyar fogyasztók több mint 200 millió rubel értékben vásá­rolhatnak az idén olyan áru­kat, amelyek a szocialista országokból a hagyományos import kiegészítéseként, ter­mékcsere formájában érkez­nek az országba. A partner- országok a szerződésekben lekötött árumennyiség idő­arányos részét, több mint egynegyedét már h Ulítot- ták. Az állami és szövetkezeti választékcserében főként olyan áruk kerülnek a hazai üzletekbe, amelyek hiányt pótolnak, amelyekből a kül­kereskedelem útján nem lágszerte megünnepelnek. Lenin Marx ügyének foly­tatója s egyben továbbvivő- je volt; továbbfejlesztette a marxi tanításokat, alkalmaz­ta azokat a XX. század, az imperializmus korszakái’a. Tudományos, máig irányt- mutató felismerései, az el­mélet alkotó felfogása, a po­litika újszerű kezelése és ala­kítása következtében neve. alakja összefonódott Marx nevével, személyével. A szónok kitért arra, hogy a Központi Bizottság közel­múltban megtartott ülése is foglalkozott a propaganda- munka időszerű feladataival. A KB állásfoglalása szerint a párt eddigi vonala, a XII. kongresszus óta folytatott politikája a gyakorlatban igazolódott, s nincs szükség annak megváltoztatására. — A propaganda, az ide­ológiai munka sajátos és egyre fontosabb helyet fog­lal el a párt tevékenységé­ben — mondotta a további­akban Lakos Sándor. — A párt számít a propagandis­hozhatók be kellő mennyi­ség. valamint olyan cikkek, amelyek a belföldi választék bővítését szolgálják. A választékcserében Ma­gyarország legnagyobb part­nere évek óta Csehszlovákia, az idei megállapodás 76 millió rubel értékű íoevasz- tási cikk cseréjéről szól. ez 20 százalékkal több. mint tavaly volt. Nagyságrendben a második legnagyobb csere­partner á Szovjetunió, ezt követi az NDK, Románia, Lengyelország, Bulgária. Csehszlovákiából egyebek közt gyermek-kötöttáruk, frotti rtörölközök, sportruhá­zat, elektromos háztartási kisgépek, faházak, PVC-pad- lók, kétkerekű járművek; a Szovjetunióból Junoszty te­levíziók. csónakmotorok, a tavalyinál több hűtőgép, porszívók, varrógépek, az NDK-ból 10 és 80 literes bojlerek, sportcikkek, fürdő­ruhák, varrógépek; Románi­ából — az idén először — ugyancsak varrógépek, vala­mint szilárdtüzelésű kály­ták aktív részvételére, akik ily módon nemcsak terjesz­tői. hanem alakítói is el­méletünknek, politikánknak. A szónok kiemelte: — A propagandisták összekötik a pártvezetést a párttagsággal, a pártot a pártonkívüliek tömegeivel. Munkájuk nem egyirányú: nem csak ma­gyarázza a döntéseket, ha­nem meghozatalukra is ak­tívan kihat. Lakos Sándor kitért arra is, hogy a kommunisták sok helyen elszoktak az érdemi vitáktól, álláspontjuk meg­védésétől, a meggyőzéstől, a jó értelemben vett élő, ele­ven politizálástól. — Ma különösen nagy szükség volna arra. hogy a propaganda megőrizze, sőt erősítse frisseségét. alkotó elevenségét. Egyre erőtelje­sebben bontakozik ki világ­méretekben a harc az em­berek tudatáért, gondolko­dásáért. E vitának az a központi kérdése, a küzde­lemnek az a tétje, hogy me­lyik rendszer az életképe­sebb. a hatékonyabb, melyi­ké a jövő. Mi meggyőződéssel és jog­gal vallhatjuk, hogy a mj rendszerünké a jövő, ne­künk vannak nagyobb lehe­tőségeink, amelyeket sokkal jobban kiaknázhatnánk és. ki is kell aknáznunk. Tar­(Folytatás a 3. oldalon) hák, tréningruhák, gumicsiz­mák : Lengyelországból mo­pedek, kerékpárok, fagyasz­tott. tengeri hal, hangszerek, pamut- és gyapjú termékek; Bulgáriból a tavalyinál több fonott demizson, valamint a közkedvelt sós fogkrémek, ezüst és márvány ajándék- tárgyak érkeznek folyamato­san a magyar üzletekbe. Az Európán kívüli országokkal is folyamatosan bővíti a ter­mékcserét a magyar belke­reskedelem; Kubából példá­ul az idén először 980 tonna lima gyümölcs érkezik, ami a citrom és a narancs keve­réke, Mongóliából pedig bőrtermékeket vásárol a magyar belkereskedelm. A belkereskedelmi válasz­tékcserén belül a legdinami­kusabban az idén az áruhá­zi és a határmenti cserefor­galom fejlődik, ez teszi ki az évi 200 millió rubel mint­egy 50 százalékát. Tavaly 142 áruház rendezett viszo­nossági alapon áruházi hetet, az idén az áruházi hetek száma 179-re növekszik. A Minta Női Szabó Szövetkezet jánoshidai üzemében jelenleg az Okisz-labor részére készítenek bársony anyagból szoknyákat és mellényeket. Ezekből a termékekből 1600 darabot szállítanak Több mini 200 millió rubeles választékcsere Az áruk egynegyede már kapható a boltokban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom