Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1983-03-20 / 67. szám
1983. MÁRCIUS 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Társadalmi munka az iskoláért A kunszentmártoni Kil- lián lakótelepi Általános Iskola tanulói sok társadalmi munkát végeztek és végeznek az intézmény udvarának szépítéséért. Többek között már elkészült Kun László testnevelő tanár irányításával — a salakpálya is. Filmiegyzet ] Szerencsés Dániel Menni, vagy maradni? — az 1956-,os tragédia egyik kínzó kérdése volt. Látszólag csak ennyiről beszél Sándor Pál új filmje a Szerencsés Dániel, valójában a haza fogalmáról, a hovatartozás kérdéséről, a vesztett illúziókról és a sarjadó reményekről szól. Nem is akárhogyan : a Bohóc a falon — Sándor Pál első filmje — legjobb, úgy véljük máig is emlékezetes alkotói ismérveivel, a téma politikai „pikantériájával” s talán azzal kellett volna kezdenünk, hogy Ragályi Elemér képeivel. Két fiú, Angel Gyuri, a felkelő kiskatona, és Szerencsés Dániel szándékával indul a film. Az egyik az életét igyekszik menteni, a másik egy lány után megy. Ebből csak — legjobb esetben — egy történelmi kaland- film-féle születhetik, gondolnánk. Igazunk is lenne, ha Sándor Pált kevésbé érdekelné a magyar történelem, az 1956-os sorsforduló. A történelmet mindig a túlélők írják. Az adott kor szubjektivitása kikerülhetetlen, sőt végletes is lehet. Felmagasztaló vagy méltánytalanul elítélő. Mezei András forgatókönyve és Sándor Pál rendezése sem kivétel az érzelmek zűrzavara alól, — dehát hogyan is szólalhatott volna meg népben, nemzetben gondolkodó, alkotó hideg fejjel, amikor oly nagy volt a tét?! Sándor Pál becsületesen vállalta a legfájdalmasabb, legkényesebb kérdésekre is a válaszkeresést. Jószándékkal, mívesen igyekszik hősei lelkiismeret-vizsgálata révén A drámaíró és a rendező címmel kétnapos drámaírói kollokvium kezdődött tegnap Budapesten a Fészek művészklubban. A Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) magyar központja által szervezett tanácskozásra húsz országból 33 vendég érkezett, s a tanácskozás fő célja: keresni az együttműködés lehetőségeit a drámaíró, a'rende- ző, illetve a darabjukat maguk színre állító szerzők között. A tanácskozás résztvevőit Lengyel György, a Madách Színház főrendezője, a magyar központ elnöke üdvözölte. A dráma, a színház, mint a legélőbb, legközvetlenebbül ható művészet — hangsúlyozta —, a legerősebb hatást gyakorolja az emberi értelemre, konfliktusokkal terhes korunkban tehát különleges szerepe van az életért, a társadalmi, és egyéni szabadságért komoly felelősséget vállaló drámai művészetnek. Émondotta; most folytatják a beszélgetést a drámaíró és megfelelni a ma netán már értelmetlennek tűnő kérdésre: miért mentek, özönlöttek ... Az Angeli fiú az életét igyekezett menteni, Dániel inkább „csak” ment, — az álca a szerelem volt. De miért ment a többi? Azért jó film a Szerencsés Dániel, mert nem beszél mellé, nem magyarázkodik, nem vádol és nem keres mentséget: aki „ment” mindenki valamiért tette, vélt vagy jogos sérelme miatt, de lehet egyszerűen csak azért, mert belefáradt a múltjába, reménytelennek látta a jövőt. S amikor a film mesterien megfogalmazza a különböző karaktereket, modelleket állít fel, Szerencsés Dániel már meg is szűnt a téma főszereplőjének lenni, emberileg súlytalanná vált, mindenhogyan elszürkült. Logikus ez, hiszen Szerencsés Dániel 1956 vérzivatarában sem vált tragikus hőssé. Az ő disszi- dálási szándéka amolyan kamaszcsínynek indul, más kérdés, hogy kiélezett történelmi helyzetekben megváltozik az emberi cselekvések értéke. Sándor Pál új műve a magyar játékfilmszemle fődíját nyerte el. Hallatlan érdeme — amit ugyan sokan hibájaként rójuk fel — hogy nincs abszolút főszereplője. Hősei azok, akik a menni vagy maradni gondjával küzdöttek. S így már érthető, hogy Dani miért kap látszólag kisebb művészi hangsúlyt Sándor Pál nagyszerű mozijában. — ti — a rendező kapcsolatáról. Nem könnyű, sokszor ellentmoiu. dásokkal súlyosbított téma ez, s az előző megbeszéléseken a drámaírók kapcsolata a rendezőkkel, a színházakkal megoldhatatlannak, gyakran szinte reménytelenül ellenségesnek mutatkozott. Most elsősorban a termékenyítő, az élő színház munkáját befolyásoló alkotómunka lehetőségeivel foglalkoznak. Természetesen nem becsülik le a drámaírók és rendezők kapcsolatában rejlő ellentmondásokat és az alkotást megnehezítő jelenségeket, de meg kell kísérelni az együttműködést, az együttgondolkodást. Ezután Lars Afmalmborg. az ITI főtitkára mondott megnyitót, majd Jean-Michel Ribes, az ITI drámaírói szakosztályának elnöke, Hubay Miklós, a Magyár Írók Szövetségének elnöke és Arnold Wesker angol drámaíró tartott vitaindító előadást. A kollokvium ma fejezi be munkáját. A megyeszékhelyen Felnőttek tanulmányi versenye Rendhagyó tanulmányi versenynek lehettünk tanúi tegnap Szolnokon, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolában. Az asztalok mellett nem tizenéves diákok törték a fejüket a matematika- és fizikapéldá- kon, feladatokon, írták dolgozataikat magyarból és történelemből. A versenyzők ezúttal kicsit idősebbek voltak; a szakmunkások szak- középiskoláinak felnőtt hallgatói. — Pest, Békés és Szolnok megyéből hatvanan érkeztek a tanulmányi verseny területi döntőjére — mondja Rada Sándor, Szolnok megye vezető felnőttoktatási szakfelügyelője. — Először töltjük be a „házigazda” szerepét, az egyébként már ötödik alkalommal megrendezett versenyen, amelynek a felnőttoktatás színvonalának emelésé, a jobb tanulmányi eredmények elérésére való ösztönzés., a tehetségek elismerése a célja. Vörös Gyuláné a kunhe- gyesi csapat „matematikusa”. — Eredeti szakmám dísznövénytermesztő, de forrasztóként dolgozom a BHG-ban. Tulajdonképpen a munkám ellátásához nem szükséges az érettségi, de úgy gondoltam, később még hasznát vehetem. A matematikát nagyon megszerettem, remélem sikeresen oldottam meg a példákat. Barla Ferenc Ceglédről érkezett, autószerelőként dolgozik, és a történelmi versenyen indult. — Az első találkozásom pedig elég furcsa volt a tantárggyal. Annak idején a technikumban nem éppen jeleskedtem történelmi tudásommal, ezért kellett abbahagynom a tanulást. Azóta pedig érdekes módon ez a tárgy lett a kedvencem. A tanulmányi verseny délután a szóbeli „vizsgákkal” folytatódott. Az eredményekről keddi lapszámunkban számolunk be. t. e. Borárverés Március 22-én, kedd délután három'órakor különleges árverésnek ad otthont a Royal szálló. Huszonnégy palack bort kínálnak a gyűjtőknek, különlegességre vágyóknak. Ezek a borok már nincsenek, s egyik-másik soha nem is volt kereskedelmi forgalomban. A kollekció nyolc palackja muzeális értékű, egyetlen példányuk létezik az országban, a többiből még van néhány üveggel a Tokajhegyal- jaí Állami Gazdaság pincéjében. Az árverésre kerülő borok közül a legrégebbi 27 évvel ezelőtti szüretből származik, ennél korábbi hazai borok csak múzeumban láthatók. A legdrágább egy 1959-es évjáratú öt puttonyos muskotályos aszú, kikiáltási ára 3000 forint. Érdeklődésre tarthat számot az 1957-es aszu-esszencia is. Nemzetközi drámaíró-kollokvium Százötven húsz új A három-hat éves gyerekek számára ma már nélkülözhetetlen az óvodai nevelés. Nem csupán megfelelő gondozásuk, felügyeletük biztosítása miatt, hanem egészséges szellemi fejlődésük érdekében is. A magyar óvodák nevelési programját nemzetközileg is elismerik. A gyermekek — ennek alapján — olyan készségeket, alapismereteket sajátítanak el, amelyek iskolás éveik megkezdéséhez nélkülözhetetlenek. Az óvodák tehát az oktatás-nevelés legfontosabb „alappilléreivé” váltak. Munkájuk felé ezért is fordul fokozott társadalmi figyelem, ugyanakkor. a korábbiaknál jóval intenzívebb igény is. A mai családok többségében mindkét szülő dolgozik, a megnövekedett gyermeklétszám legelőször az óvodákat „érte el”, ezzel egyidőben azonban nem változtak, javu'tak lényegesen az óvodai nevelés feltételei. A megfelelő személyi és tárgyi feltételek megteremtése gondot okozott Karcagon is. — Volt olyan időszak — mondja Veréb József, a városi tanács elnökhelyettese, az intézményirányító osztály vezetője — amikor háromszáz kérelmet voltunk kénytelenek elutasítani. Ebből kétszáz jogos igény volt. Bővíteni kellett tehát az óvodai helyek számát. A tanács az üzemek, vállalatok segítségéit kérte, és meg is kapta. A SZIM gépgyár, a Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet, a KÁ- TISZ, a Híradótechnikai Vállalat és a berekfürdői üveggyár erőfeszítéseinek köszönhetően 1979 és 1981 között 150 új óvodai helyet létesítettünk. Jelenleg Karcag 10 óvodája 1006 gyermek fogadására alkalmas. Ezzel szemben 1253 „óvodása” van a városnak, az óvodák „feltöltöttsége” átlagosan 124,55 százalékos. új hely — nevelő Az engedélyezett 120 százalékhoz viszonyítva ez végső soron nem rossz arány. Bár igaz az is, hogy ez az óvodák között nem egyenletesen oszlik el. A körzethatárok módosításával , sem lehetett teljes mértékben csökkenteni egy-egy óvoda túlzsúfoltságát. Óriási eredménynek tartjuk — folytatja Veréb József — hogy ma már jogos óvodai kérelmet nem utasítunk el, az 5 éves korú gyermekek mindegyike óvodában készülhet iskolás éveire Karcagon. Ugyanakkor az ehhez szükséges személyi feltételek megteremtése — éppen a gyors fejlesztés miatt — gondot okozott. Sok fiatal óvónő kezdte meg ezekben az években a munkát a városban. Jelenleg a 80 álláshelyünkből négy nincs betöltve, üres állásra öt képesítés nélküli óvónőt neveztünk iki, a tartósan távollévőiket — többnyire a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő óvónőiket — tizenhármán helyettesítik. Közülük csupán ketten rendelkeznek képesítéssel, de talán érthető is, hogy a pályakezdő vagy éppen már gyakorlattal is rendelkező szakemberek nem szívesen kötnek szerződéses munka- viszonyt, hisz ez számukra nem jelent kellő biztonságot, nem nyújt megfelelő prespektívát. — Végső soron én mégis úgy látom — mondja Veréb József — és ezt igazolják a tények, az eredmények is, hogy a karcagi óvónők (túlnyomó többsége megfelelő szakmai felikészültséggel, hivatástudattal végzi feladatát. Azok a fiatalok, akik a szakközépiskola elvégzése után kezdik meg Karcagon a munkát, többnyire a továbbtanulás szándékával érkeznék s ezt a lehetőséget biztosítjuk a számukra. A tizenhat képesítés néliküóvodák és óvónők Karcagon ili nevelő alkalmazására pedig egyszerűen azért volt szükség, mert a fiatal óvónők — az élet rendje szerint — családot alapítanak, gyermekeket szülnek, s helyettesítésüket másképpen nem tudtuk megoldani. A fiataloknál maradva, Magyar Istvánnét a 2-es számú óvodai egység vezetőjét arról kérdeztük, hogyan fogadja, mivel várja őket a város, egy-egy kollektíva? — Köztudomásúlag igen alacsony fizetéssel, ámbár ez nem városi irányító, gazdálkodó szerveink- hibájából következik. Az óvónők átlagkeresete még 10 éves gyakorlat Után is csak 3000 forint körül mozog, a pályakezdőké körülbelül 2000 forint. Az alacsony jövedelmek nem túlságosan vonzóak addig azonban még- sincs túlságosan nagy gond, amíg szülői támogatásra számíthatnak a fiatalok. Szerencsére a karcagi óvodákba többnyire karcagi lányok jönnek vissza dolgozni iskoláik elvégzése után. Mi törekszünk is erre, mar középiskolás korukban kapcsolatot alakítunk ki velük, rendszerint itthoni óvodákban töltik a nyári szakmai gyakorlati idejüket is. Amíg a szülőknél Iáknak, — kis túlzással ugyan — de „zsebpénzként” kezelhetik a fizetésüket. A városnak nincs elég szolgálati férőhelye sem, tudomásom szerint az év végére bővül mindössze tizenkettőre, de ezen a pedagógusokkal osztozunk. Szolgálati lakásra az óvónők nem számíthatnak, önálló lakásra pedig legfeljebb akkor, ha férjhez mennek. Azt hiszem, ez is hozzájárul ahhoz, hogy hosz- szú évek óta nem telepedett le Karcagon más vidékről származó óvónő. Végső soron azonban ez nem csupán itteni jelenség. T. E. Tudomá nyos-tech n i ka i úttörőszem Ie ~ _________________________________.________________-I Meg yei döntő Szolnokon Tegnap délelőtt Szolnokon, a Ságvári körúti Általános Iskolában rendezték meg a tudományos-technikai úttörőszemle megyei döntőjét. A társadalomkutató verseny 14. csapata közül a Szolnoki Ságvári körúti Általános Iskola tanulói bizonyultak a legjobbnak, ugyancsak a „házigazda” . iskola úttörői nyerték a természetkutatók — ebben a-kategóriában 15 csapat mérte össze tudását — versenyét is. A tizenkét úttörőtechnikus csapat közül a szolnoki Kassai útii Általános Iskola diákjai kerültek ki győztesként Az orosznyelvi versenyen az egységes tantervű iskolák között a szolnoki Csanádi körúti, a tagozatos iskolák között pedig az újszászi Általános Iskola csapata végzett az első helyen. A matematikaversenyen 7. és 8. osztályos tanulók vettek részt. Első lett a hetedikes Valter Ildikó, a karcagi Arany János útj Általános Iskola diákja, a nyolcadikosok versenyét pedig Szőnyi Edit, a törökszentmiklósi Rózsa téri Általános Iskola tanulója nyerte meg. A győztesek képviselik majd megyénket a tudományos-technikai úttörőszemle országos döntőin, amelyeket a tavaszi illetve a nyári szünet idején rendeznek meg Pécsett és Csillebércen. Felvételünkön: munkában a természetkulatólk.