Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1983-03-13 / 61. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. MÁRCIUS 13. A francia baloldal pártjai felhívással fordultak a szavazók­hoz: közös listájukra adott voksukkal segítsék a kormány- többséget a községtanácsi választások második, vasárnapi fordulóján. Képünkön: a szocialista és a kommunista párt képviselői egy sajtóértekezleten felhozott olaj mennyiségét, mert így ellensúlyozhatná az árveszteséget. De a világban már ma is meghaladja a kínálat a keresletet! Tovább bj túlkínálat méginkább le­szoríthatná az árakat... Az OPEC-országok többségét ag­godalommal tölti el az a pers­pektíva, hogy az utóbbi években nyakló nélkül fel­vett (mert szinte rájuk tuk­mált!) hiteleket nemsokára már nem tudják törleszteni vagy visszafizetni. De a nyugati bankvilág is riado- zik: ha fizetésképtelenné vál­nak az OPEC-országok, ak­kor meginog az egész bank- rendszer! A Közös Piac brüsszeli bi­zottsága is felhívásban fi­gyelmeztetett a nagyarányú olajárcsökkenés veszélyeire, és azt sürgette, hogy a fej­lett tőkés országok dolgoz­zanak ki biztosítékokat a vi­lággazdaság újabb zavarai­nak a megelőzésére. Mit jelent az amerikai nuk­leáris befagyasztási mozga­lom új sikere? Kétségtelen sikernek köny­velhető el a békeszerető tö­megek szempontjából az amerikai képviselőház kül­ügyi bizottságának az a sza­vazása, amelynek során 27:9 arányban igent mond­tak az atomfegyverzet befa­gyasztására. (Talán nem fö­lösleges megismételni, hogy a befagyasztás nem jelent leszerelést, nem jelent csök­kenést, csupán a jelenlegi helyzetet rögzíti, azaz újabb nukleáris fegyverek gyártá­sáról való lemondást- De ez is nagy dolog a Reagan-kor- mányzat új meg új fegyver­kezési programjai ellené­ben !) Emlékezetes, hogy tavaly novemberben a képviselőhá­zi, szenátusi és kormányzó­választásokkal egyidőben az USA több államában nép­Tollhegyen Reagan elnök bejelentet­te, hogy az USA a partjai­tól számított 200 mérföldes sávot úgynevezett gazdasági övezetének tekinti. Az At­lanti- és a Csendes-óceánból így kihasított területen csak amerikaiak halászhatnak, s csupán az Egyesült Álla­mok vállalatai loytathatnak kutatást a tengerfenék alatt található ásványi kincsek után. Megjegyezhetjük, hogy nem a washingtoni kormányzat a/, első, amely ezt a 200 mérföldes tengeri ..határt” a maga partjai előtt meg­vonta. De érdemes emlékez­tetni arra. hogy korábban amerikai részről milyen po­litikai és propagandatáma­dások érték azokat a fejlődő országokat, amelyek ezt a 200 mérföldet akár csak em­legetni is merészelték! Es egyáltalán itt van az új tengerjogi egyezmény amelyet idén február köze­péig már U9 állam ejfoga­dott. — de az USA. az NSZK. Naay-Britannia. s még több más tőkés ország nem. Ez szavazást is tartottak a befa­gyasztás javaslatairól, s az általában a szavazók több­ségének egyetértésével ta- - lálkozott. Azóta ez a máso­dik nagy eredmény a moz­galomban. Természetesen a képviselőház külügyi bizott­ságának döntését még a kép­viselőház egészének is meg­kell ismételnie, sőt még az sem kötné meg a Reagan- kormányzat kezét, mivel a szenátusnak — ahol pedig a konzervatív nézetű honatyák vannak többségben — kell a végső szót kimondania. De már ez a 27:9 arány is fi­gyelemre méltó. S az indok­lás sem akármilyen; Torri- celli képviselő például fi­gyelmeztette az elnököt: nem akarnak többet a kor­látozott atomháborúról. a megnyerhető nukleáris ösz- sze csapásról hallani! Az USA-ban egyre többen emelik fel szavukat a fegy­verkezés és a háborús hisz­téria ellen. A katolikus püspöki kar éppúgy pásztor­levélben ítéli el a nukleáris fegyverkezést, mint az ame­rikai lutheránus egyház, amely Luther Márton évfor­dulójára 95 új tézist úgy fo­galmazott meg, hogy azok között ott van az atombom­ba elutasítása. Mindezt ki­tűzik az amerikai lutheránus templomok kapujára. Pálfy József BUDAPEST Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke Grenada nem­zeti ünnepe alkalmából távi­ratban üdvözölte Maurica Bushopot, a grenadai nép forradalmi kormány elnökét. LONDON Tegnap tizenegyedik nap­jába lépett az OPEC törté­nelmének legkínosabb alku­dozása az új ár- és kvóta- rendszerről. a kilenc év keserves diplo­máciai munkájával megszö­vegezett nemzetközi okmány kereteket szabott — például a tengeri környezetvédelem szempontjai szerint is! — a nyílt tenger földalatti kin­cseinek a kiaknázására. Washingtonban és másutt is felháborodva tiltakoznak az ellen, hogy bárki is korlá­tozza a nagytőke vállalatai­nak lehetőségeit a tengerek mélyén. S ezért nem csatla­koznak a történelem legna­gyobb szabású nemzetközi jogi tengeri egyezményéhez! Mert például rá akarjak tenni a kezüket a mangánra, amely óriási rögök formá­jában hever a tenger mé­lyén. Mintegy 60 konszern, az amerikai Exxon-tól a nyugatnémet Preussag-ig. az olasz Eni-töl a belga Union Miniere-ig már szövetkezeit is a mangán közös kiakná­zására. Ha rossz szójátékot akarnánk gyártani: ime. itt a mangántöke! Egyelőre azonban a való­ság mutatkozik valamilyen rossz viccnek: az amerikai partok előtt 200 mérföldig az USA az úr, aztán a nyílt, tengeren legyen az a nem­zetközi nagytőke, (p.) Milyen viták uralták az el nem kötelezettek csúcstalál­kozóját? Az el nem kötelezett (te­hát katonai tömbökhöz nem tartozó) országok mozgalmá­ban kezdettől fogva mindig jelentkeztek ellentmondások. Kívülről is ellentétes hatá­sok érték mindenkor ezt az államcsoportot, amely a né­hai „nagy hármas” Nasszer, Nehru és Tito elképzelései szerint alakult ki. Az im­perializmus meg-megpróbál- ta és próbálja eltántorítani az. el nem kötelezetteket at­tól, hogy valójában elkötele­zettek legyenek a béke és a társadalmi haladás ügye mellett. Imperialista ihleté- Siűek azok a kísérletek, ame­lyek mostanában hol Kam­úgyszólván „beugrott”, csu­pán, de ez természetesen csak arra vonatkozott, hogy rendkívül rövid idő alatt kellett megszervezni a csúcs- értekezletet. Egyébként In­dira Gandhi és hatalmas or­szága nagy tekintélynek ör­vend a mozgalomban, így hát nem lehet meglepő, hogy a hangadó és szóvivő szerepét a legközelebbi csúcstalálko­zóig az indiai miniszterel­nök-asszony kapta. Fidel Castro volt az elődje ebben a funkcióban, leköszönő be­szédében hatásosan szólha­tott az imperializmus mes­terkedéseiről, amelyek a mozgalom eredményes mű­ködését akadályozták. A sok-sok felszólaló kö­zött akadtak olyan állam- és kormányfők, akik a nyu­gatiak véleményét visszhan­gozták, de általánosságban megállapítható, hogy az el nem kötelezettség politikai tartalmában változatlanul a legjelentősebb tényező az antiimperializmus, az igaz­ságos gazdasági világrend követelése, a háborús ve­szély elhárításának szándé­ka — ez mutatkozott meg a vitában is. Az iraki—iráni háború dol­gában szeretett volna közve­títőként fellépni maga a csúcsértekezlet, amely az esztelen háború befejezését sürgető határozati javaslattal is foglalkozott. Az iraki—irá­ni probléma miatt szenve­dett halasztást az a döntés, hogy hol legyen a következő csúcstalálkozó, hiszen ismét Irakot javasolták volna a legtöbben. Ám az el nem kötelezettek döntései csupán egyhangúan hozhatók meg. Miért húzódott el az OPEC vitája? Nem Bécsben, az OPEC székhelyén, nem is Genfben, ahol a 13 olajexportáló or­szág képviselői több alka­lommal találkoztak már, ha­nem Londonban kezdtek ma­ratoni tárgyalásokba a leg­főbb olajtermelők miniszte­rei. Nyilván azért, hogy rö­vid úton tarthassák a kap­csolatot Nagv-Britanniával is, amelynek kormánya — nem tartozván az OPEC-hez — hetekkel ezelőtt külön és egyedül döntött először olaj­árának csökkentéséről. Az árlavina akkor indult el . .. (Norvégia és Nigéria követte, az utóbbi pedig' OPEC- tag...) Kilenc napon át alkudoz­tak az OPEC-miniszterek (és föltehetően más. Londonba gvült szakértők) az olaj árá­ról. és arról, hogy mennyire fogják vissza „a fekete, fo­lyékony arany” termelését további áresés megakadályo­zása végett. Eddig 17 és fél millió hordó volt az OPEC­Közcp-amerikai körútja során Guatemalába is ellátogatott a katolikus egyházfő: Képünkön: II. János Pál pápa biztonsá­gi emberek sorfala előtt Guatcmala-városban bodzsa. hol Afganisztán, hol Nicaragua jövője kapcsán szeretnék megosztani a töm­bön kívülieket, s az is ka­póra jön a nemzetközi re­akciónak, ha az iraki—.iráni háború el nem kötelezett or­szágokat. állít egymással szembe. Emlékezetes, hogy a mos­tani csúcstalálkozónak Bag­dadban kellett volna lennie, s hogy a mozgalom elnöké­nek feladatát a továbbiakban Iraknak kellett volna vállal­nia. a háború e/.t megaka­dályozta. Üj-Delhi és India országok napi össztermelése, ezt kell lejjebb venni. De ki tartozzék és mennyivel csökkenteni a maga termelé­sét? Az árnak a kérdésében ha­marabb közeledtek az eltérő álláspontok, s a végén 2!) dollár hordónkénti értéknél találkoztak. (1 hordó — 159 liter). Ha kisebb lesz az olaj ára. akkor azonos termelési mennyiség esetén csökken egy-egy OPEC-ország bevé­tele, érthető tehát, hogy legtöbbjük növelné inkább a HÉTFŐ; Az NSZK törvény­hozási választásain az ed­digi kormánykoalíció párt­jai közül a CDU és a CSU növelte szavazatainak ará­nyát és mandátumainak szá­mát, a szabaddemokraták megfogyatkozva bár, de be­kerültek a Bundestagba akárcsak (megalakulásuk óta először) a zöldek. A nagy vesztes az SPD — Francia- országban a községtanácsi választások első fordulóján a jobboldali ellenzék számos várost elhódított a baloldali kormánypártoktól — Üj-Del- hiben megkezdte munkáját az el nem kötelezettek csúcs­értekezlete. KEDD: Marjai József minisz­terelnök-helyettes Londonban találkozott Thatcher minisz­terelnök-asszonnyal — Uj- Delhiben eszmecserét folyta­tott Gemajel libanoni elnök és Jasszer Arafat — Élesen .szovjetellenes beszédet mon­dott Reagan amerikai elnök. SZERDA: Az USA képviselő- házának külügyi bizottsága nagy többséggel a nukleá­ris fegyverek befagyasztása mellett nyilatkozott meg — Jaruzelski tábornok megbe­szélést folytatott Józef Glemp bíborossal, Lengyelország prímásával a papa júniusi látogatásáról — örmény ter­roristák merényletet követ­tek el Belgrádban a török nagykövet ellen. CSÜTÖRTÖK: Uszlyinov marsall, szovjet honvédelmi miniszter murmans/.ki be­szédében elítélte az USA időhúzását a genfi tárgya­lásokon. — Colombo olasz külügyminiszter washingtoni tárgyalásain az amerikai magatartás módosítását kér­te — II. János Pál pápa ha­zatért közép-amerikai körút­járól — Reagan 110 millió dollár segélyt szán a salva- dori hadseregnek. PÉNTEK: Samir izraeli kül­ügyminiszter Washingonba érkezett, ahová a libanoni külügyminiszter is követi — Strauss—Genscher találkozó a nyugatnémet koalícós tár­gyalások sorában. SZOMBAT: Véget ért Üj­Delhiben az el nem kötele­zettek csúcstalálkozója — Hosszú huzavona az OPEC miniszeri ülésén az olaj ára és a kitermelhető mennyi­ségek meghatározása körül — A fra.nciaországi kézség- tanácsi választások második fordulója előtt feszültté vált a politikai hangulat, egyes miniszterek választási kudar­cuk esetére bejelentették le- lemondásukat — Nyugtalan­ság nyugat-európai pénzügyi körökben ahol több valuta leértékelését várják. iHeti világhíradó I Véget ért az el nem kötelezettek csúcskonferenciája Új-Delhiben (Folytatás az 1. oldalról) országok ellen, felelőssé te­szi az Egyesült Államokat amiatt, hogy minden téren, de mindenekelőtt katonai és politikai téren teljes támo­gatást ad Tel Avivnak. A politikai nyilatkozat a mozgalom aggodalmát fejezi ki a Délkelet-Ázsiában ta­pasztalható feszültség miatt és sürgeti Kambodzsa szu­verenitásának, függetlensé­gének tiszteletben tartását „minden külföldi csapat’’ ki­vonását. Hasonló hangnem­ben foglalkozik az afganisz­táni helyzettel is, támogatá­sáról biztosítva az ENSZ fő­titkárának a kérdés politikai rendezésére irányuló közve­títését. A latin-amerikai és karib- tengeri térség kérdéseiről szólva a politikai nyilatko­zat ugyancsak támogatja a térség népeinek az imperia­lizmus, a gyarmatosítás, az újgyarmatosítás és a külföl­di uralmi törekvések elleni harcát, abban a hangnem­ben, ahogy azt a közelmúlt­ban a managuai tanácskozá­son a tagállamok koordináci­ós irodája tette. A feszült­ségért az „elnyomó hatalmi rendszert” teszik felelőssé, s megállapítják, az nem ma­gyarázható a „Kelet és a Nyugat közötti ideológiai konfrontációval”, hanem a növekvő imperialista beavat­kozással. Elítélik a Nica­ragua elleni fenyegetéseket, ellenséges akciókat, a gua- temalai rezsim elnyomó in­tézkedéseit, követelik, hogy azonnal szüntessék meg Sal­vadorban a külföldi beavat­kozást, hozzanak létre tár­gyalásos rendezést. Felszó­lítják az Egyesült Államo­kat, hogy haladéktalanul hagyjon fel a Kuba elleni agressziójával és fenyegeté­seivel. Aggodalmának ad kifejezést a mozgalom a Malvin (Falkland)-szigetek térségében foganatosított brit erőösszevonás miatt és hang­súlyozza, Argentína „meg akarja akadályozni a gyar­mati rend megszilárdítását” a szigeteken. Fegyveres ellenállás Dél-Libannnban Az izraeli megszálló had­sereg két katonája sebesült meg pénteken, amikor a li­banoni nemzeti ellenállás harcosai Szidon déli bejára­tánál távirányítású akna fel- használásával megtámadtak egy katonai konvojt. A moz­gósított izraeli egységek vak­tában lövöldözve körülzár­ták a merénylet színhelyét és mintegy ötven gyanúsítottat őrizetbe vettek. A lövöldözés közben találat érte a libano­ni rendőrség gépkocsiját, megsebesítve egy rendőrt. Egy másik dél-libanoni te­lepülésen egy izraeli járőr katonái agyonlőttek egy liba­noni fiatalembert, akit az el­lenállási akcióban való rész­vétellel gyanúsítottak. A 10. hónapjába lépett iz­raeli megszállás nem volt képes véget vetni a dél-liba­noni fegyveres ellenállásnak, noha ez volt a tavalyi invá­zió meghirdetett célja. Az izraeliéi együttműködő Szaad Haddad őrnagy milí­ciaparancsnok, akinek rádió- és tv-állomása ellen szerdán bombamerényletet hajtottak végre, közleményben fenye­gette meg Dél-Libanon le- kosságát: erőszakos úton vet véget a folytatódó akciók­nak. Haddad egyúttal elis­merte, hogy a dél-libanoniak kilencven százaléka támogat­ta a palesztin ellenállási mozgalmat. Haddad figyelmeztette az izraeli megszálló hatóságo­kat, hogy megfelelő óvintéz­kedések híján a dél-libanoni palesztin menekülttáborok­ban megismétlődhet a bej­rúti Szabra és Satila tábor­ban véghez vitt tavalyi tö­megmészárlás. A brit fővárosban ülésező olajminiszterek újabb erő­feszítést tesznek, hogy meg­állapodjanak a termelési há­nyadok (kvóták) elosztásáról — miután előzőleg, a jelek szerint, elvileg velemennyien hozzájárultak a kartell-ár hordónkénti 5 dolláros csök­kentéséhez. LA PAZ Bolíviában jobboldali ál- lamcsínykísérletet hiúsítot­tak meg. Mint Gustavo Sanc- ,hez belügyiminiszter-helyet- tes közölte, a magánvállalko­zók szövetsége és parlamenti ellenzékiek csoportja titkos szervezkedést folytatott Her- nan Siles Zuazo elnök kor­mányzatának megdöntésére. Az összeesküvők támogatást élveztek a hadsereg bizonyos köreiből is. BUENOS AIRES Az argentin katonai kor­mányzat úgy döntött, hogy Fidel Castro kubai elnök és Jasszer Arafat palesztin ve­zető megjelenése az ország tévéképernyőin veszélyeztet­né a közrendet és a nemzet biztonságát. Az állami tele­vízióban ezért a jövőben nem lehet bemutatni a két politi­kust. Bignone argentin elnök egyébként mindkettőjükkel személyesen találkozott az el nem kötelezett országok Új­delhi csúcsértekezletén. LIMA Az újabb jelentések szerint — a négy halott mellett — összesen mintegy 50—100 ember sebesült meg Peruban a csütörtöki zavargások so­rán. Az országos sztrájk megbénította a főváros és az összes nagyobb város életét. TOKIÓ Az ellenzéki Japán Szoci­alista Párt a Japán Kommu­nista Párt és a Koméi párt tegnap tiltakozását fejezte ki az Enterprise amerikai repü­lőgép-anyahajó március 21-re bejelentett szaszeboi látoga­tása miatt. A 75 ezer tonnás, nukleáris meghajtású — nukleáris fegyverek szállítá­sára alkalmas — hajó a ja­pán kormány beleegyezésével öt napot „pihen” Szaszebo kikötőjében. HANOI Dániel Ortega parancsnok vezetésével nicaraguai párt­ós állami küldöttség érke­zett tegnap Hanoiba. A dele­gáció vezetőjét államfőnek kijáró tiszteletadással fogad­ták a vietnami fővárosban, majd a két küldöttség meg­kezdte tárgyalásait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom