Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1983-03-12 / 60. szám

xxxiv. évf. 68. Sz„ 1983. márc. íz., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kevesebb ilres járattal Egy miskolci gyárnak sür­gősen kellett három apró al­katrész, amit nálunk csak Győrött gyártanak. Ha ha­gyományos úton akar hoz­zájuk jutni — megrendeli, iktat, postáz, stb. — már ar­ra elmegy két napja. Ameny- nyiben a győri gyár azonnal tud szállítani, akkor a leg­jobb esetben is további két- három napot kell várni. Ez már öt nap, gyakorlatilag egy munkahét. A határidő viszont nagyon szorított, ezért kocsiba „vágta” magát az anyagbeszerző — toppén egy kis kéttonnás furgon volt szabad — és a gépko­csivezetővel meg sem állt Győrig. így már másnap délben be lehetett szerelni a három alkatrészt. Hogy mibe került ez a „kiruccanás”, azt hozzávető­leges pontossággal mindenki ki tudja számítani. Ez a kissé szélsőséges — de korántsem egyedülálló — eset azért jut eszünkbe, mert sok szó ősik manapság arról, hogy mennyire használjuk ki a teherautó-állományt. Különösen a közületieket, vagyis azokat, amelyeket a különböző vállalatok, intéz­mények birtokolják. Ugyan­is az elmúlt évtizedben majdnem megkétszereződött ez a tehergépkocsi-park, mi­közben a fuvarozó vállala­tok (Volán stb.) kezében le­vő úgynevezett közhasznála­tú teherkocsik száma alig nőtt A 25 ezer Volán stb. teherautó egyhatodrésszel többet teljesít, mint a 130 ezer közületi jármű! Egyértelmű a következte­tés: a közületi teherkocsik kihasználtsága lényegesen rosszabb a hivatásos teher­fuvarozókénál. Olyannyira, hogy még az a kérdés is az eszünkbe jut: nem luxus-e a saját vállalati teherautó?... Szinte világjelenségnek mondható, hogy a fuvarozók gépkocsijai jóval nagyobb távolságot tesznek meg ra­kottam mint a közületi ko­csik, így — legalábbis, rész­ben — érthető a nagyobb produktum. De korántsem egészen. A leírt számokból ország-világ előtt nyilvánvaló, hogy a magyar teherautók tetemes része vagy nem fut eleget, vagy ha fut is, gyakran semmi sincs a platóján. S bár a KPM adminisztratív módon igyekszik leszorítani az autóközlekedés „selejtjé- nek” vagyis az üres futások­nak arányát, a minisztérium törekvése azonban eddig ke­vés sikerrel járt. A közüle- tek ugyanis előszeretettel játsszák ki az erre vonatko­zó rendeleteket, s ha lelep­lezik őket, nem okoz szá­mukra nagy megterhelést, hogy ki kell fizetniük kilo­méterenként három forint büntetéspénzt. Valami hathatósabb in­tézkedésre volna szükség a mai helyzet megváltoztatásá­ra, hiszen — ne szépítsük a dolgot —1 ez országos méretű pazarlás. S még az sem nyugtathat meg bennünket, hogy kárpótlásul legalább folyamatosabb a vállalatok­nál a termelés. Kérdés ugyanis: mibe kerül az ilyen folyamatosság? B. J. E! nem kötelezettek csúcskonferenciája Új-Delhiben Lényeges kérdésekben egyetértés Befejező napjához ér­kezett pénteken Üj-Del- hiben az el nem köte­lezettek mozgalmának VII. csúcskonferenciája, a záró­ülés időpontját azonban a késő esti órákban elhalasz­tották, mert a különböző bi­zottságokban reggelig nem sikerült végleges fői-mába önteni a dokumentumokat, megállapodásra jutni néhány vitatott kérdésben, így a töb­bi között a következő csúcs- találkozó színhelyéről. Ha a záróülésig nem jön létre a döntés, akkor vagy a konfe­rencia új elnöke, Indira Gandhi folytat a későbbiek­ben konzultációt, vagy a koordinációs bizottságra bíz­zák a helyszín kiválasztását. Ezt a bizottságot jelentősen kibővítették: az eddigi 36 he­lyett 66 tagja lesz s a jövő­ben bármelyik tagállam részt vehet benne. A politikai és a gazdasági nyilatkozat számos pontjá­ban már kialakult a végle­ges állásfoglalás. A közel- keleti háborút illetően pél­dául az értekezlet az arab államok fezi béketervét kí­vánja támogatni. Az arab államok csoportja ugyanak­kor elutasította Líbiának azt a javaslatát, hogy Egyipto­mot zárják ki a mozgalom­ból. A latin-amerikai cso­port tagjai megállapodásra jutottak abban a kérdésben, hogyan »foglalkozzék a poli­tikai nyilatkozat a közép­amerikai helyzettel. Komp­romisszumos megoldás szü­letett a Diego Garcia-sziget problémáját a dokumentum különválasztja az Indiai- óceán témájával foglal­kozó fejezettől és támogatni fogja Maur Itius igényét a szigetre. A csúcsértekezlet egyrészt haladéktalan intézkedéseket sürget a fejlődő országok gazdasági gondjainak meg­oldására, másrészt követelni fogja egy világméretű érte­kezlet összehívását az új nemzetközi gazdasági rend kialakítására. A tervek szerint, a csúcs- értekezlet külön felhívást (Folytatás a 2. oldalon.) Jászberényi szénőrlők Indiába Az Aprítógépgyár exportja tavaly kiemelkedő volt Segít a második szakma — Műszakiak a termelésben A jászberényi Aprítógép­gyárra az alapításától eltelt több mint harminc évet te­kintve jellemző az export ki­emelt szerepe. Érthető tehát, hogy az olajár ugrásszerű emelkedése nyomán bekövet­kező tőkés piaci változások hatását az átlagosnál gyor­sabban — és talán fokozot­tabban is megérezték dolgo­zói. Két évvel ezelőtt olyan termékek gyártását kellett megszüntetni, amelyek ko­rábban a tőkés export meg­határozói voltak, például a betonkeverő mixerkocsihoz a forgódobok, a billenőplatós tehergépkocsikhoz a putto­nyok készítését. Ennek ellenére tavaly ki­emelkedően magas exportot sikerült elérni, a közvetett és közvetlen tőkés export összesen 257 millió forint Volit. Jelentősnek mondható a közvetett export, a külön­böző szénőrlő malmok, cső- egyengetők mennyisége. A ’83-ra készült terv teljesíté­sének érdekében új típusú szénőrlők és síktagos adago­lók gyártását kezdték meg India számára. Ezzel együtt nem lesz könnyű a tavalyinál tizenöt millió forinttal na­gyobb exporttervet teljesíte­ni, hiszen erre az évre még rfem kaptak a várt termék- mennyiségre rendelést. ■ A dolgozók száma az Ap­rítógépgyárban csaknem 4 éve fokozatosan csökken. Az elmúlt évben érte el a kilé­pők száma az eddigi legma­gasabb értéket. Súlyosbítja a helyzetet az, hogy a gyárat elhagyóknak több mint fele szakmunkás volt. Elhatáro­zásuk indokaként legtöbb­ször a többműszakos mun­kavégzést, a teljesítmény­bérben való foglalkoztatást jelölték meg. A fluktuáció évek óta 18—20 százalékos, az ennek csökkentésére tett intézkedések eddig hatásta­lannak bizonyultak. A lét­számgondokhoz társul a gyártás egyedi jellegéből fa­kadó speciális igény is, hi­szen a termékek cserélődése a termelők szakmai összeté­telének állandó változását is igényelné. A váltások időszakában érezhető feszültségek felol­dására, a „szűk keresztmet­szetek” megszüntetésére megoldást jelenthet, ha a dolgozók alapszakmájukon kívül elsajátítják egy másik szakma ismereteit is. A fel­nőtt szakmunkásképzés kere­tében az Apritógépgyárban tavalyelőtt 33 dolgozó szer­zett hegesztő szakmunkásbi­zonyítványt. tavaly pedig öntő-formázó szakmunkáso­kat képeztek ki ily módon. A gépjárművezetők a kar­bantartói szakmát ismerhet­ték meg, ugyanakkor a ter­melést kiszolgáló dolgozók is elsajátíthatták több más munkafolyamat fortélyait. Az átmeneti létszámhiány pótlását tavaly belső átcso­portosításokkal oldották meg, az inproduktiv és műszaki munkaterületekről kerültek át dolgozók — átlagosan 1— 2 hónapra — a termelésbe. Az 1983-ra készített terme­lési tery a tőkés export kivé­telével már meglévő ren­delésekre alapul. Intézkedési terv készült a gyárban a ter­melés kellő ütemességének javítására. Különösen fontos a közvetett tőkés exportot je­lentő szénőrlö malmok gyár­tása, az ezekhez készülő 174 millió forint értékű alkatré­szek jó minőségű gyártása és a szállítás határidőinek betartása. Tíz vagonnyi áru hűtésére alkalmas HB— 25 típusú ipari hűtőberendezések gyártását kezdte el a Hűtőgépgyár törökszentmikló sí agregát felújító üzeme. A nagy teljesít­ményű berendezésekből az idén harmincat állítanak elő „Vitatkozom veled, mert tisztellek” Létszámcsökkentés Legendák nélkül Nyugdíjasok fóruma Bőrgyárban Szolgáltatás öt megye hatvankét szövetkezetének Társulás anyagbeszerzésre Nagyobb kínálat vaskohászati termékekből A Karcagi Általános Tech­nika Ipari Szövetkezet telep­helyén fedett tárolóhelyet alakított ki az a társulás, amelynek e szövetkezet is tagja. Az Anyagbeszerző és Áruelhelyező Társulás a debreceni Építőipari Szövet­kezet vezetésével öt megye hatvankét szövetkezetének nyújt segítséget az anyaggaz­dálkodással kapcsolatos gon­dok megoldásához. A leg­újabb raktár — amely mint már említettük a KÁTISZ telephelyén létesült — kü­lönböző építőipari és vegyi anyagok, finomkerámiák tárolásával elsősorban a 12 Szolnok megyei tagszövetke­zet anyagigényét szolgálja ki. A társulás tavalyi árufor­galma Heves és Szolnok me­gyében némileg csökkent, a Szabolcs-Szatmár megyeiek a korábbinál nagyobb, a Haj- dú-Bihar és Békés megye szövetkezetei a megszokott mértékben igényelték e szol­gáltatást. A teljes áruforga­lom csaknem 202 millió fo­rint értékű volt. A legna­gyobb igény a vaskohászati termékeknél jelentkezett, a teljes forgalom 67 százalékát ezek az áruk adták. Vaskohásízati termékekből az ellátás általában kiegyen­súlyozott volt, ehhez hozzá­járult az a szerződés is, ame­lyet a Ferroglobus Vállalat­tal bizományosi eladásra kö­tött a társulás. így a telepe­ken csaknem ötvenféle vas- kohászati termékkel bővült a választék. Az építőanyag for­galma kisebb mértékben, a faanyagok iránti igény vi­szont jelentősen csökkent. A reklám-propaganda anyagok­ra oly kicsi volt az igény, hogy a társulás a forgalma­zásuk beszüntetését határoz­ta el. Idén úgy tervezik, minden anyagból nagyobb kínálattal várják majd a raktárak a tagszövetkezeteket. Ezen be­lül is jelentősen emelni sze­retnék a vaskohászati anya­gok mennyiségét. A beszer­zéseknél, a raktári készlet összeállításánál fő szem­pont, hogy a- szövetkezetek minél nagyobb segítséget kaphassanak készletgazdál­kodásukhoz és kedvező be­szerzési egységárakban ré­szesülhessenek. A Ferroglo­bus kihelyezett telepe is ezt a célt szolgálja majd, hiszen a helyi készletezés megköny- nyíti a folyamatos anyagbe­szerzést a tagok számára, emellett forgóalapjukat sem terheli fölösleges árukészlet. A raktár további korszerűsí­tésével csökkentik a rakodás­ra fordított időt, a szolgálta­tás teljesebbé tételére pedig bevezetik a méretrevágást, a különböző darabolásokat. A társulás jogköre az esz­tendő elejétől tovább bővült. Felvehetnek a tagok közé t mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteket és vállalatokat is, amelyek a belépés után a régi tagoknak járó kedvez­ményekben részesülhetnek — természetesen a megfelelő forgóalap-hozzájárulás befi­zetése esetén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom