Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1983-03-11 / 59. szám

1983. MÁRCIUS 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szemerkélő esőben, a tó­csákat kerülgetve közelítjük meg a hatalmas, betonnal burkolt teret. Tiszafüreden, a Magyar Hajó- és Darugyár üzemének szerelőterén hi­degben, melegben, esőben, hóban dplgoznak a géplaka­tosok, hegesztők, munkahe­lyük felett az ég a tető. Évente kétszer egy darut teljesen összeszerelnek, ez a „szúrópróba”. Ilyenkor el­lenőrzik az itt gyártott da­ruk mozgató mechanizmusát. Máskor részleges a munka, csak a torony alsó részéig állítják össze az egységeket. Itt, a szerelőtéren derül ki, jól dolgoztak-e a műhelyek­ben, a társgyárakban, il­leszkednek-e egymáshoz a különböző helyekről ideér­kező alkatrészek. — A gyárban ez a legösz- szetettebb munka — mond­ja Acsádi László csoportve­zető, miközben a fűtött kon­téner-melegedő falé tartunk. — Nehéz is, főleg az időjá­rás miatt. A magasban dol­gozunk, és a munkadarabok súlyát tonnákban mérjük. A portáldaruk szerelésénél 20 —24 tonnás darabokat is összeillesztünk. Éles vijjogás szakítja fél­be szavait. Az itt dolgozók már megszokták, ez figyel­meztető, ha a hatalmas sze­relődaru fejük fölött viszi át súlyos terhét. Hat éve dol­goznak itt, nyáron két mű­szakban, télen egyben. Az „induló csapatból” csak hár­man hiányoznak; nem jel­lemző a vándorlás. — Tavaly új típusú daru­kon dolgoztunk — folytatja a csoportvezető. — Kettő mái­éi is készült belőle, de még nem kiforrott ez a munka. A tervezők is változtatnak raj­ta. Rendszeresen jönnek, ké­rik véleményünket, mit ta­pasztaltunk összeállítás köz­ben, min kellene módosíta­ni, hogy még jobb legyen. Ficsur Béla és Kócs La­jos is épp a melegedő felé tart. Mindketten lakatosok. — Ez az „első” munkánk — mutat Kócs Lajos a sze- relődarura, — most úgy a kétszázad ik összerakásánál tarthatunk. Hogy melyik volt a legnehezebb nap? Hát, egyik nehezebb mint a má­sik. Ma is: már kétszer kör­bemértük az egyik alkat­részt, eigy gyűrűt, de a 16 méretből kettő sehogy sem egyezik . . . Az biztos, hogy fárasztóbb ez a munka, mint mondjuk a műhelyben, — de itt friss a. levegő', világos van. — Télen, nyáron kesztyű­ben szerelünk — magyaráz­za Ficsur Béla, látva, hogy szemügyre veszem ruházatu­kat. — Ez az előírás, de sokszor másképp meg sem foghatnánk a vasat. Az idei tél enyhe, tavaly azonban mínusz 25 fokot is mértünk. A nyári maximum plusz 50 fok volt, a nagy vasszerke­zetek, a beton, ontották a meleget. Ha jeges az idő, akkor sem áll meg a mun­ka, — csak óvatosabban köz­lekedünk. Ilyenkor jó volna alántk egy nagy háló, mint a cirkuszban, mert sokszor nincs hova kötni a biztonsá­gi övét — nevet társaira. Látszik, megszokták tőle a tréfás szót. Mennyi a teljesítményük? Az időjárástól függ, magya­rázzák. Havonta négy daru részleges összeszerelése a ki­tűzött terv, ha jó az idő, többet is meg lehet csinálni, ha nagyon rossz, kevesebbet sikerül. Olyankor gyakrab­ban kell melegedni, hogy kiengedjen az elgémberedett kéz, a forró tea is kapósabb. — Az ott az új csarnok vasszerkezete, — int a tá­volban magasodó épületváz felé Acsádi László. — Hát, mi nem fogunk oda beke­rülni, legfeljebb a gémszere­lők, akik a földön állíthatják össze a szerkezetet. Egy kész daru 53 méter magas, nincs olyan csarnok, amibe az be­férne. A melegedőben mindig van néhány munkás. Jóked- vűek, kiabálva beszélgetnek, mikor e!-elnyomja a hangot a kalapáccsal ütögetett vas­lemez puffogása. Sokáig tár­salogni azonban senki nem marad, munka bőven akad. A gyárban a szerelőké az a terület, ahol szinte mindig hajrá van. Itt futnak össze „Főleg az időjárás miatt ne­héz ez a munka” — mondja Acsádi László az alkatrészek. Ha valami hiányzik, vagy nem jó, az emiatt kiesett időt a szere­lőtéren kell behozni. — Tavaly a negyedik ne­gyedévben volt rendkívül sok túlóra — mondja Kiss Sándor, a szerelőtér műve­zetője. —- Az engedélyezett minden hónapban összejött. A napi nyolc óra is bőven elég. Mégis ritkább itt a meg­betegedés, mint munkakörül­ményeik alapján várni le­hetne. Nem mennek rögtön táppénzre, ha megfáznak. S a hat év alatt mindig volt a túlmunkára önként jelent­kező, — és nemcsak a több pénz miatt. Szeretik a mun­kájukat, még ha azt mond­ják is a kérdésre, azért csi­nálják, mert muszáj. Jó a kollektíva, felelősséget érez­nek egymás és a munka iránt, Fcjszcs Edit A csapat már másodszor méri újra a 16 méretet Visszatérítés a legjobb előszállítóknak A szegedi MÁV-igazgatósá- gon értékelték a vállalatok előszállítását, s átutalták a legjobbaknak járó költség- visszatérítést; az idén először ugyanis nem a szezon végén, hanem — ösztönzésképpen — havonta fizeti a vasút a többletszállításért járó díj­kedvezményt. A januári ki­emelkedő szállításokért csak­nem két és fél millió forin­tot fizettek vissza összesen tizenhárom nagy szállítónak. Tizenöt vállalattal kötöttek szerződést a tavalyinál csak­nem százezer tonnával- több, nyolcszáznyolcvanezer ton­na nem romló, korlátlanul tárolható áru — elsősorban sóder és más építőanyag — április végéig történő leszál­lítására. Tízezer literes tehenek Külön istállót nyithatná­nak a rekorder teheneknek Felsőcikolán, az Agárdi Me­zőgazdasági Kombinát szako­sított szarvasmarha-telepén, ahol tizennyolc jószág ad tízezer liternél több tejet. Va­lóságos „tejgyárként” műkö­dik a Futó nevű — holstein- friz fajtájú — tehén, a 305 napos laktációban — terme­lési ciklusban — 12 233 liter tejet adott. Jogpolitika, bűnüldözés, igazság­szolgáltatás A Szolnok megyei képviselők ülése Tájékozottak, élnek jogaikkal Vállalásaik a takarékosságot segítik Szocialista brigádok vezetői tanácskoztak a Kőolajkutató Vállalatnál Ülést tartott tegnap az or­szággyűlési képviselők Szol­nok megyei csoportja. A ta­nácskozáson részt vett Bozsó Péter, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője. A kép­viselők megbeszélték és elfo­gadták idei munkatervüket, majd tájékoztatót hallgattak meg a parlament tavaszi ülésszakának előkészítéséről. Ezután dr. Zsmurin Lajos megyei főügyész és dr. Jenő- vári László, a megyei bíróság elnöke számolt be a képvise­lőknek a megye bűnüldöző és igazságszolgáltatási szer­veinek munkájáról. Végeze­tül a tanácskozás házigazdá­ja, dr. Bereczki László, a rá- kóczifalva—szajoli Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke adott információt a szövet­kezet elmúlt évi gazdálkodá­sáról. Az ülést követően a képviselők megnézték a szö­vetkezet kertészeti telepét. Volán-kísérlet Műszer ellenőrzi, csökkent a fogyasztás Az üzemanyagfogyasztást mérő, ellenőrző diagnosztikai műszer alkalmazásának egy­éves tapasztalatait összegez­ték a Volán 2. számú Válla­latnál Salgótarjánban. A tíz autóbuszba, teherautóba, va­lamint rakodógépbe beépített nyugatnémet Hassel gyárt­mányú készülék a kísérleti járműveken átlagosan tíz százalék üzemanyag-megta­karítást eredményezett. A műszer mérte az üzemórát — benne a menet- és állásidőt —, a menetidő során kimu­tatható átlagos és legnagyobb sebességet. Külön regisztrál­ta, ha a megengedett sebes­ségnél gyorsabban haladt a gépkocsivezető. A műszer­falba épített készülékről le­olvasható a menetidő alatti teljes üzemanyag-fogyasztás, de közli a pillanatnyi fo­gyasztást is. A felsorolt ada­tokat öt évig tárolja; mű­ködésébe beavatkozni csak egy meghatározott kódjelzés­sel lehet. Ha a gépkocsive­zető kikapcsolja az áram­körből, ezt is, sőt ennek idő­tartamát is regisztrálja. A műszer jól vizsgázott a ra­kodógépeken is, amelyek üzemanyag-fogyasztása ed­dig úgyszólván ellenőrizhe­tetlen volt. A szakemberek kiszámítot­ták, hogy egy-egy műszer ára — a megtakarított üzem­anyag árából — négy hónap alatt megtérül. A Nógrád megyei Autóköz­lekedési Vállalat tervezi, hogy az idén negyven jármű­be építi be a sokat tudó, hasznos készüléket. Tegnap Szolnokon tartot­ták meg a Kőolajkutató Vál­lalatnál dolgozó szocialista brigádok vezetőinek tanács­kozását, amelyen a résztve­vők a brigádmozgalom és munkaverseny tavalyi ered­ményeiről és az idei felada­tairól tárgyaltak. A rendezvényen részt vett Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára és Árvái István, az SZMT vezető titkára is. A munkaverseny-f elada­tok teljesítésével a vállalat kollektívája az 1982. évet az eddigi legeredményesebb esztendőként zárta. Vándorfi Róbert, a vállalat vezérigaz­gatója a szocialista brigád­mozgalomról szólva elmond­ta, hogy a Kőolajkutató Vál­lalat jogelődjénél már ne­gyedszázaddal ezelőtt felis­merték a mozgalom aktivizá­ló erejét. A negyed század alatt sokszor bizonyították a vállalat szocialista brigádjai, hogy a vállalati gazdasági célokat — számos nehézség ellenére is — képesek elérni. A tavalyi gazdasági ered­mények mellett a tegnapi ta­nácskozáson szóba kerültek az újítómozgalom, a DH hi­baelhárító rendszer eredmé­nyei is. Az üzemi demokrácia vállalati helyzetét elemezve elhangzott, hogy jó a dolgo­zók tájékoztatása, ismerik a gondokat, eredményeket, tudják, milyen jogok illetik meg őket, és élnek is ezekkel a jogokkal. A termelési ta­nácskozások nem formálisak. A vállalat dolgozói — a kutatási tevékenységből adó­dóan — nehéz munkakörül­mények között „termelnek”. A nagyüzem szociális intéz­A kis tételű export lehe­tőségeinek jobb kihíiszná fá­sát vitatta meg kilenc kül­kereskedelmi vállalat kép­viselője tegnap Békéscsabán a megye érdekelt termelő­szövetkezeteinek szakembe­reivel. A megbeszélésen a többi között szóba került, hogy a füzesgyarmati Vörös Csillag és a kardosi Egyetér­tés Tsz által termelt mintegy 500 tonna meggyet a jelenle­ginél előnyösebben lehetne értékesíteni, ha kimagozva és kedései ezen javítanak. Csak néhány ezek közül: az orvo­si ellátás színvonalának ja­vítására az elmúlt évben 16,8 millió forintot fordítottak, az üzemi konyha bővítése 2,8 millió forintba került, Be­rettyóújfalun új konténer­szálló létesült (108 dolgozó­nak). A tanácskozáson megálla­pították, hogy örvendetesen javult a munkavédelmi hely­zet, s megemlítették, hogy a művelődési lehetőségek je­lentősen bővültek a 6500 kö­tetes üzemi könyvtárral. A felszólaló brigádvezetőik mondandójukban többnyire az 1983. évi feladatokkal fog­lalkoztak. A résztvevők a BDSZ fenn­állásának 70., valamint a szocialista brigádmozgalom 25. évfordulójának tiszteleté­re csatlakoztak az OFKFV szocialista brigádja által in­dított munkaversenyhez. A felajánlások elsősorban a ta­karékosságot segítik. Az eseményen felszólalt Kovács László, a BDSZ főtit­kára is. Többek között hang­súlyozta a Kőolajkutató Vál­lalat fontos szerepét a hazai energiaellátásban. Az elhang­zó közel húsz szocialista bri­gádvezetői hozzászólásra is reagált. Kedvező jelenség­ként értékelte, hogy a bri­gádvezetők nemcsak dicsér­tek, de a problémákról is őszintén szóltak. így került a figyelem előterébe a bérfej­lesztés elégtelen mértéke. Az ülés végén szavazással odaítélték az Élüzem és a Kiváló szocialista brigád cí­met az arra méltó kollektí­váknak. szirupba helyezve hordósán exportálnák. Jó piacra szá­míthatnának az úgynevezett iíorrólevegős szárítmányok. A lucerna és a fűfélék liszt­je mellett a szövetkezetek a szárítóberendezések kis át­alakításával készíthetnének ilyeneket petrezselyemből, paszternákból és paprikából is. Az ajánlatok között kü­lönböző vadhúsok, kaskaval sajt, zsűrizett kerámiák és faáruk is szerepeltek. A kistételű export lehetőségei A Hűtőgépgyár jászárokszállási klímatechnikai gyáregységében előállított Thyler hűtőbútorok leg­nagyobb igény- bevételnek kitett aljszekrényét üvegszál erősí­tésű poliészterből készítik — a ké­pen látható speci­ális szórópisztoly segítségével. A berendezés auto­matikusan keveri a műgyantát a kötéshez szüksé­ges edzővel, 5—6 centiméteres da­rabokra vágja az üvegszálakat, s mindezt egyenle­tes szórással viszi fel az előkészített formákra

Next

/
Oldalképek
Tartalom