Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1983-03-10 / 58. szám

A napokban kezdik meg az AZU—104 típusú adapter gyár­tását a Szolnoki Mezőgép cibakházi gyárában. Az SPS—35 típusú, kombájnra szerelhető, pillangós növények betakarí­tására készülő vágószerkezetből az idén 650-et gyártanak exportra Zavartalanul kezdődhetnek a tavaszi munkák Több gép és alkatrész, mint tavaly Kiegyensúlyozottabb ellátás növényvédő szerekből A termeléshez szükséges anyagok, gépek és az alkat­részek döntő többsége a me­zőgazda^ úgi nagyüzemek és j. kistermelők rendelkezésére all, várhatóan zavartalanul kezdődhetnek a tavaszi mun­kák, amelyekkel az elmúlt évinél is nagyobb termelést kell megalapozni — erről tá­jékoztatta az újságírókat Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettes tegnap a MÉM-ben.. Az előirányzat szerint a mezőgazdaság egy-két száza­lékkal növeli a termelést, az élelmiszeripar pedig két szá­zalékkal. Az előrelépést az elmúlt év magas teljesítésé­hez viszonyították, ennélfog­va a termelőknek nem lesz könnyű dolguk. Ráadásul nemcsak mennyiségileg kell fokozni az árukibocsátást, hanem a költségek csökken­téséért is többet kell tenniük, lévén hogy a nemzetközi mércével mérve is kimagas­ló hozamokat esetenként még magas anyag-, energia- és élőmunka-felhasználással ér­ték el. A takarékosságon nem azt kell érteni — hang­súlyozta —, hogy valamiféle átlagolás alapján mindenütt csökkentik a beszerzéseket, vásárlásokat, hanem az anya­gok hasznosulására kell az eddiginél nagyobb gondot fordítani, például azzal, hogy az optimális adagokat adják a növényeknek és az állatál­lománynak. Nagyobb rugal­masságra van szükség a ter­mékek értékesítésénél is, s ez annál inkább fontos, mert a világpiaci árak továbbra is kedvezőtlenek. Mindeneset­re a gazdaságoknak körülte­kintőbben kell eljárniuk az értékesítés szervezésénél, és a feldolgozókkal való kapcso­latok alakításánál. Megeshet ugyanis, hogy — hasonlóan az elmúlt évihez — a termé­kek, termények egy részét nehezen, netán egyáltalán nem lehet elhelyezni. A tavalyinál több gép és alkatrész áll a termelők ren­delkezésére. összesen 13,5 milliárd forint értékű gépet akarnak az idén beszerezni az üzemek, s ennek nincs akadálya. Különösen fontos, hogy miután elérkezett a ga­bonatermelés fejlesztésének második üteme — amikor is méginkább az intenzív tech­nológia kerül előtérbe — kel­lő számú kombájn érkezik az aratásig. A közepes géposztályba sorolt traktorparkot, a kere­sett szovjet gyártmányú MTZ-ket csehszlovák Zetor gépek egészítik ki. Az alkat­részellátásban lassú javulás várható, és az, hogy keve­sebb lesz a hiányzó csereda­rabok miatt a gépállás. Az Agrotek egész sor cikk, al­katrész gyártását szervezte meg, közöttük nagyszámú külföldi típusét. Az idén a hazai gyárak és mellettük a kisiparosok is még inkább bekapcsolódnak az alkatré­szek előállításába. A cikkeik egyharmada az importgépek­hez tartozik, a gyártás értéke meghaladja a két és fél mil­liárd forintot, A külföldi gépszállítókkal kötött alkat­részszerződések a tavalyinál valamivel jobb ellátást ígér­nek. A vegyszerek közül hozzávetőleg 100 ezer tonná­val több műtrágyát hoznak forgalomba, és kiegyensúlyo­zott lesz a növényvédőszer- ellátás is. A miniszterhelyettes kitért arra, hogy a gazdaságok túl­teljesítették az őszi gabona vetési előirányzatát, ugyan­akkor a tavasszal földbe ke­rülő kukorica termőterületét a tervezetthez képest vissza­fogják. Amennyiben sikerül­ne a szálastakarmány-terme- lésre fenntartott területekből a kukorica javára valameny- nyit átengedni — ezt a hoza­mok fokozásával érhetnék el a termelők —, úgy a kukori­ca vetési előirányzatát is tel­jesíteni lehetne. Cukorrépára az elképzelések szerint szer­ződtek a termelők. A napra­forgó-termelés iránt viszont mérséklődött az érdeklődés, növényi betegség ütötte fel fejét, emiatt számos gazdaság visszalépett, és összesen 10 ezer hektár hiányzik az elő­irányzat teljesítéséhez. Erő­feszítést kell tenni még az iparban feidolgoztatt kerté­szeti termékek, mindenek­előtt a zöldborsó és a paradi­csom termelésére is. Az ál­latállomány ellátása zavar­talan. Az állattenyésztők, -tartók a magas tavalyi szín­vonalat is igyekeznek túl­szárnyalni. Fontos, hogy a többlet előállítására nem használnak fel import fehér­jét, hazai alapanyagokból fe­dezik majd a szükségletet. A mezőtúri Szőnyegszövő és Fonalnemcsítő Háziipari Szövetkezet fegyvernem rész­legében torontáli szőnyegeket szőnek. Ebben az évben mintegy 7 ezer 600 négy­zetméter a terv Hatékonyabb a tisztítás, csökkent a szennyvízbírság fl TVM, a Hűtőgépgyár és a Papírgyár lépett legnagyobbat A környezetvédelmi tör­vény alapján egyre több ipari és mezőgazdasági üzem törekszik arra, hogy megelőzze az élővizek szeny- nyezését, ezáltal megszaba­duljon a szennyvízbírság fizetésétől. A Középtiszavi- déki Vízügyi Igazgatóság hatósági osztályának kimu­tatása szerint 1982-ben 74 fcisebb-nagyobb üzem volt eltérő módon vízszennyező, de a kibocsájtott szennyvíz mennyisége lényegesen ke­vesebb volt, mint más években, ennek arányában a kivetett szennyvízbírság mértéke is csökkent. Míg 1979-ben csaknem 41, 1980- ban több mint 42 millió fo­rint volt, addig 1982-ben nem sokkal haladta meg a 23 millió forintot. A bírságolt szennyvíz- mennyiség abszolút értéké­nek csökkenése arra mutat, hogy az igazgatóság terüle­tén javult a szennyvíztisz­títás hatékonysága, az üze­mek keresik és előnyben részesítik a kisebb vízszeny- nyezéssel járó technológiai megoldásokat. A Tiszamen- ti Vegyiművek, amely na­ponta 25—30 ezer köbméter vize't használ fel, jelenleg már' a kis szennyezők közé tartozik. A jászberényi Hű­tőgépgyár kezdetben tete­mes bírság fizetésére kény­szerült, az elmúlt évben csupán 2—3 millió forint volt a kirótt bírság, ami ar­ra utal, hogy a vállalaton belüli gondokat tisztítómű építésével jórészt megol­dották. A Szolnoki Papír­gyárban is évről évre lép­csőzetesen csökkent a Ti­szába kibocsátott szennyvíz mértéke, olyannyira, hogy 1981 óta az üzemrel már nem vetettek ki büníetést. A helyzet az új rekonst­rukcióval tovább javul, a beruházással párhuzamosan ugyanis komplett szenny­víztisztítómű is épül. ör­vendetes, hogy az utóbbi években épült élelmiszer- ipari létesítmények is haté­A Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalatának szászbere- ki akkumulátorüzemében ebben az évben kezdtek hozzá egy új szennyvíztároló építéséhez. A mintegy 22 millió forintos beruházást a KÉV Metró dolgozói végzik kony szennyvíztisztító rend­szerrel készültek. A mart- tűi növényolajgyár, a zagy- varékasi Béke Tsz baromfi­feldolgozó üzeme az első üzemórától kezdve mentesíti a környezetet a .szennyvizei­től korszerű művek garan­tálják a vízminőség meg­óvását. A gyakorlat szerint a me­zőgazdasági üzemek is je­lentős szerepet játszanak a környezetszennyezésben, de egyre növekszik azoknak a gazdaságoknak a száma, amelyek igyekeznek elejét venni a kártételnek. Koráb­ban a Palotási Állami Gaz­daság kacsatelepének tö­mény szennyvize a milléri csatornába került. Az áldat­lan és az üzem számára költséges állapotokat meg­szüntették, a szennyvizet úgynevezett repülövezetéken átviszik a csatorna túlsó ol­dalára, és öntözésre hasz­nálják fel. A gazdaság te­rületén újabb tározó építé­se is folyamatban van. A Héki Állami Gazdaság al- csiszigeti központjában a sörpalackozó üzembe helye­zésével a keletkező szenny­víz mértéke is jelentősen megnövekedett. Ez a körül­mény gyors intézkedést kö­vetelt. a hígtrágyát illetve az egyéb szennyvizet ma már nem bocsátják a Holt- Tiszába, hanem elvezették az úgynevezett hajózócsa­tornába. A végleges megol­dásra a következő években kerül sor. A Középtiszavidé- ki Vízügyi Igazgatóság a szennyvízbírság egy részét mint elkülönített progresz- szív bírságrészt vissza­hagyja az üzemeknek, hogy ezáltal is segítse a szenny­vizük megfelelő elhelyezését, illetve tisztítását. C7S Akik a virágot nemcsak szeretik... 3. oldal fl tudomány világa 4. oldal Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! XXXIV. évf. 58., sz., márc. 10., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA El nem kötelezettek Dolgoznak a dokumentumokon Irán és Irak fejezze be a háborút Éjszakai ülést tartott ked­den az el nem kötelezettek mozgalmának VII. csúcsta­lálkozója, mivel a felszóla­lásra jelentkezettek száma igen nagy, s a beszédek is rendkívül terjedelmesek. Szerdára is három ülést irá­nyoztak elő, hogy minden ál­lam képviselője szóhoz jus­son a jelentkezők közül. Az éjszakai tanácskozáson szólalt fel többek között Mengisztu Hailé Mariam, Etiópia vezetője. Beszédében rámutatott, milyen súlyos veszélyekkel terhes az Egye­sült Államok afrikai politi­kája. A béke és leszerelés kérdéseiről szólva az etiópiai 'államfő méltatta azt, hogy a Szovjetunió egyoldalúan kötelezettséget vállal: nem alkalmaz mások ellen első­nek atomfegyvert. A líbiai küldöttség veze­tője, Dzsallud kormányfő éles hangon elítélte Washing­tonnak az el nem kötelezet­tekkel szemben tanúsított magatartását és részletesen kitért a Líbia ellen elkövetett provokációkra is. Líbia kül­döttségének vezetője azt kö­vetelte, hogy zárják ki Egyip­tomot az el nem kötelezettek mozgalmából. Husszein, Jordánia királya elsősorban a közel-keleti helyzettel foglalkozott és méltatta a fezi arab béketer­vet. Elismerően szólt a pa­lesztin nép hősi küzdelmeiről, de nem fejtette ki, milyen lehetőség nyílik egy esetle­ges palesztinai—jordániai ál­lamszövetség megteremtésé­re. Több felszólaló szólt az Irak és Irán közötti háború­ról, sürgetve, hogy a féltek hagyják abba a harcokat. Korábban Mubarak egyipto­mi elnök felajánlotta jószol­gálatait a felek közötti köz­vetítésre. Az iráni küldöttség egyik képviselője újságírók­kal folytatott beszélgetésében visszautasította ezt a javasla­tot. Folytatódik a munka a csúcstalálkozó bizottságaiban a végleges dokumentumok kidolgozására. A konferen­cia szóvivője szerint a politi­kai nyilatkozat legtöbb pont­jában létrejött az egyetértés. Értesülések szerint kompro­misszumos megoldás várható az Afganisztánnal foglalkozó" szövegrészben. Afganisztán és Pakisztán részéről változatlanul egyet­értenek az ENSZ-közvetítés- sel. Perez de Cuellar ENSZ- főtitkár egyébként utalt ar­ra, hogy a két ország képvi­selői rövidesen újra találkoz­nak Genfben. A gazdasági kérdésekkel foglalkozó bizottság a többi között javasolja a csúcstalál­kozónak, hogy hozzák létre az el nem kötelezettek szoli­daritási alapját, egyelőre százmillió dolláros összeggel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom